Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-13 / 215. szám
1995. szeptember 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Jutái Pinokkiók Diáktervek alapján készül az udvari fajáték Pinokkió címmel rajz- és tervpályázatot hirdetett gyerekeknek a pécsi OKI-Peki. A pályázók kizárólag természetes alapanyagú szabadtéri játékok ötleteivel indulhattak két korcsoportban. Sőt, teljes játszóteret is megrajzolhattak. A múlt hét végén tartották az eredményhirdetést a pécsi Hotel Kikeletben, amelyen részt vett dr. Németh Csaba, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sportfőosztályának vezetője is. Az ország hat óvodájának és hét iskolájának húsz legtehetségesebb tanulója gyűlt össze; köztük — Somogyot képviselve — a jutái diákok. A zsűri ugyanis a harmadikos Szabó Péter, a negyedikes Ti ti Zsolt és az elsős Fülöp Gábor alkotását ítélte a leginkább figyelemre méltónak. A három tanuló jutalma egy bőrfoci, egy kosárlabda és egy elemes játék volt, ezenkívül egy-egy pólót is kaptak. A pályázat kiírói több ezer gyerekrajzot és -tervet véleményeztek. A legjobbakat — szakemberek bevonásával — szeretnék megvalósítani. A jutái általános iskola udvarára Szabó Péter tervéi alapján — ajándékként — készül el egy több funkciós fajáték a Pinokkió játékcsalád jóvoltából. A harmadikos diák egy farönkökből épített, ferde felfutót, egy kis pihenőhelyet álmodott papírra. Olyat, ahonnan — mai Tarzanként — kötéllel lehet átlendülni a másik, lengőhidas részre. A kompozícióban egy torony is van, amelyhez egy lépcsőháló segítségével is föl lehet jutni. A mintegy 6 méter hosszú udvari játékot tavaszra készítik el a pécsi cég munkatársai. (Lőrincz) Ebédlőt építenek Kétszáz személyes ebédlőt építenek mintegy kétmillió forintos költséggel a vótapusztai szeretetotthonban. Az evangéliumi pünkösdi közösség építteti, hogy az itt táborozó fiatalok számára megfelelő körülményeket teremtsenek. A kastélyhoz tartozó területen ugyanis gyakran szerveznek — és nemcsak a nyári szezonban — gyermek-, illetve ifjúsági táborokat. Eddig sátorban étkeztek az itt táborozok; az étkező már kulturáltabb körülményeket teremt fotó: király j. Béla Havonta alig több mint tízezer forintból élnek Ketten Lapapusztán A mosoly mindig méltó jutalom a gyermeki igyekezetért Lapapuszta csendjét ütemes tompa kopogás háborgatja. A tízéves Levente széket fabrikál édesanyjának a ház udvarán. Az egymást követő napok lemondással teli pillanatait ugyanúgy ketten élik át, mint azt, amikor az ellenőrzőbe jó jegy kerül. A nyári szünet kirakati játékok, bőrfoci és videó nélkül is hamar eltelt; a füzetekre és tankönyvekre valót pedig csak így lehet megspórolni. Ezt Levente is jól tudja. Sosem követelőzik. Pedig évekkel ezelőtt minden másképp indult, amikor Vágó Judit, Levente édesanyja elköltözött Tatabányáról a szülői házból. Főijével együtt szorgalmasan dolgozott, és élték a családok megszokott, hétköznapi életét. Aztán a kisvárosi kétszobás lakásból Lapa- pusztára mentek lakni, mert a dinnyetermesztéshez föld kellett... — Három évig dinnyéztünk. Amit kerestünk, arra volt elég, hogy jobban éljünk — mondta a fiatalasszony. — Aztán abbahagytuk, mert a párom sokat betegeskedett. Egyszer már sikerült megmentenem, amikor maga akart véget vetni az életének, de másodszor későn érkeztem. Tavaly maradtunk magunkra. Azóta számolással telnek napjai. Nem kis dolog havonta alig több mint tízezer forintból megélni másodmagával. Ha minden kötél szakad, a nővéréhez megy egy kis krumpliért vagy tökért, mert a saját kertet sincs miből megművelni. — A földet kiadtam bérbe, ezért élelmiszert kapok cserébe. A szarkavári mauzóleum állapota — ahova a Somssich ősöket temették — egyre elkeserítőbb, pedig megmentéséért jó egy éve többen is szót emeltek. Azon túl, hogy a Kaposvári Városgazdálkodási Rt munkatársai kocsiszám hordták el a szemetet, törmeléket, nem történt semmi. Szarkaváron továbbra is az enyészet az úr. Szántó Jánostól, Kaposújlak polgármesterétől megtudtuk: a mauzóleumot bedeszkázták, ám az sem volt hatásos. Gyakran randalíroznak itt idegenek; a közelmúltban fölfeszítették a deszkákat. Védelemről így már beszélni sem lehet. Mint ahogy az elhunytak Főzni nagyon szeretek, főleg ha van mit. Korábban megszoktam, hogy volt pénz arra, amire kellett. Almomban sem gondoltam, hogy egyszer ilyen nyomorban kell fölnevelnem a kisfiámat. Több mint fél éve vettem húst utoljára. Nincs se cipőm, se csizmám. Borzasztó szégyen ez nekem, de kérni nem merek. Sokat jártam már munka után, nem sok sikerrel. Korábban a vendéglátóiparban dolgoztam, de mást is elvállalnék. Nyáron néha akad valami alkalmi munka, babot szedni a kisfiam is segített. Muszáj felnőttként kezelnem ahhoz, hogy megértse, miért jut neki minháborítatlan nyugalmáról sem. A polgármester vajmi keveset tud tenni ez ügyben. Azt reméli, hogy a tulajdonos, a gödöllői székhelyű Országos Mesterséges Megtermékenyítő Vállalat mielőbb túlad a hajdan szebb napokat látott épületegyüttesen, s az új gazda munkahelyeket kínál májd a falubelieknek. A Somssich család temetkezési helyén kívül kastély, kápolna, sertéstelep van itt, és tizenhét szolgálati lakás — tele lakóval. Tízhektáros erdő tartozik a területhez. Csak az erdő értéke 115 millió forintra rúg. Úgy hírlik, a tulajdonos 35 millió forintért megválna Szarkavártól. S talán még abba is belemenne, ha az ár 50 százalékát kapná csak készpénzben, a denből kevesebb, mint más gyereknek. Én is más helyzetben vagyok, mint a többi anya: nő és férfi egyszemélyben. Kaszálok, fát fűrészelek, meszelek. Itt mindenért meg kell szenvedni. A tűzifát az erdőn szedem, ha nem akarunk télen megfagyni. Ha nagyon hideg van és egész nap fűtök, akkor is csak 15 fok van a szobában. így is mindig náthásak vagyunk. Közben elkészült Levente új műve: motorostutaj fagyipálcikából. A gyermeki igyekezet ezúttal sem veszett kárba, mert az édesanya mosolya mindig méltó jutalom. Boldizsár Beáta többit pedig kárpótlási jegyben. Néhány magánember és cég — külföldi és magyar is — érdeklődött már a hajdani Soms- sich-fészek iránt, de sokallták az árat. Vállalkozók jöttek „háztűznézőbe”, és egy orvoscsoport is látott benne fantáziát. Utógondozó központról álmodtak az erdő közepén, ám az eladási ár kedvüket szegte. Néhány hete Szarkaváron járt a Somssich család tizenkét tagja. Újfent elszömyülködtek a látványon. A mauzóleum rendbe tételéről — mint megjegyezték —- lemondtak már. Szívesebben látnának egy márványtáblát a kápolna falán, rajta azok nevével, akik egykor Szarkaváron éltek, s haltak meg. Lőrincz Sándor Gyógyszertár készül Somogyj ádon Somogyjádon gyógyszertárat alakít ki az önkormányzat az egészségházzal szemben, a vegyesbolt helyén. Gyógyszerésznek adja bérbe az épületet, ami várhatóan december elején már átalakítva fogadhatja a betegeket. A beruházáshoz, amely csaknem hárommillió forintba kerül, hamarosan hozzáfognak az építőipari kft szakemberei. Kaposújlak segíti az öregeket Mintegy 80 ezer forinttal járult hozzá a kaposújlaki önkormányzat ahhoz a kiránduláshoz, amelyet nyugdíjasainak szervezett. Ezzel nyolcvan helybéli idős ember kirándulását tette lehetővé. A kaposújlaki idősek Máriagyűdre, Siklósra és Harkányba látogattak 1. Fejlesztések a mosdósi kórházban Három éve intenzív fejlesztésbe kezdett a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház. Ennek keretében építették meg az átadás előtt álló, mintegy 40 millió forintos költséggel készült kórházi gyógyszertárat és a központi sterilizálót. Felújították a lifteket és elvégezték a lapostetők szigetelését. 15 millió forintot fordítottak a műszerpark fejlesztésére; teljes EKG fölszereléssel látták el a laboratóriumot. Villamos vezeték a föld alatt Az ezredvég elvárásainak megfelelően, a természet szépségének csorbítatlanul hagyásával, földalatti kábelekbe fektetve építették ki a villamosvezetéket a bányai üdülőövezetben. A mintegy 200 üdülőtelek-tulajdonos személyenként és egy összegben biztosította a közművesítéshez szükséges százhuszonötezer forint hozzájárulást. A bányai közösségi ház is egyre több vendégnek ad otthont; szívesen tartják itt továbbképző kurzusukat az egyetemek képviselői, kiállításokat is egyre gyakrabban rendeznek itt a környékbeli művészeknek. Fölfeszítették a Somssich-mauzóleum deszkafalát Gazdára vár Szarkavár Fekete-kéziratok Dombóváron Bodó Imre dombóvári házában nemrég avattak egy emlékszobát, amelyben Fekete István könyvei, személyes dolgai, kéziratai kaptak helyet. Többnyire a helybeliek látogatják a kiállítást, de már somogyi vendégei is voltak az emlékszobának, amelyben három nagy vitrinben őrzik a Fekete-relikviákat. Honnan a kötődés a népszerű íróhoz? Bodó Imre, az ismert helytörténész Göllében született, s már kisgyerekként érdekelte a Tüskevár, a Kele és számos ifjúsági könyv írójának sorsa. Később elkezdte gyűjteni munkáit, felvette a kapcsolatot özvegyével és több tanulmányában is vallott már a természetkedvelő íróról. Az emlékére rendezett kiállítás szombaton és vasárnap délután- látogatható a Hóvirág u. 25. alatt. L. S. Nem kellett a Balaton-parton a somogyszili kenyér Péstre süt az Ide-Süss A somogyszili Ide-Süss pékségben csaknem negyvenféle terméket készítenek: német recept alapján hétfajta kenyeret, 15 féle sós és 15 féle édes süteményt. Naponta 2500 kg kenyeret és több mint harmincezer darab süteményt szállítanak az üzletekbe, főként Budapestre. — Somogybán nem nagyon keresik a termékeinket, mivel drágábbak, mint a hagyományos, magyar recept alapján készült péksütemények. Még a helybeliek is inkább az olcsóbb kenyeret veszik. Az .itt készült pékáru kilencven százalékát a budapesti metróállomásokon levő nyolc üzletünkbe szállítjuk — mondta Vermes Gyuláné üzletvezető. — A Moszkvatéren például naponta csaknem kétezer darab sütemény fogy. Kaposváron csak két élelmiszerboltban kapható a somogyszili kenyér. A nyári balatoni forgalma is alig a fele volt a tavalyinak, több mint ötmillió forinttal kevesebb az ebből származó idei bevétel. Pedig a Balaton-parton húsz helyre szállítottuk a termékeinket. A legtöbb most is a félkész, gyorsfagyasztott süteményekből fogy, melyeket egy speciális kályhában kell átsütni. Újfajta termékünk, a pizzanyelv a legkedveltebb. Mivel tapasztalataik szerint a német recept alapján készült pékáruval nem tudtak a somogyi vásárlók igényeinek megfelelni, kénytelenek voltak egy-két magyaros terméket is előállítani: sajtos és krumplis pogácsát, vajas, diós, mákos és lekváros kiflit. Az Ide-Süss pékség német piacra is készíti termékeit. Havonta egyszer indul a kamion 45 ezer félkész süteménnyel. Szükség lenne további piacok felkutatására is, elsősorban a fővárosban, mivel — úgy tűnik — ott van a legnagyobb igény somogyszili pékárura. (Jakab) Harmincezer sütemény készül naponta fotó: király j. Béla
