Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-11 / 213. szám

1995. szeptember 11., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Jókor jött a községnek az igényelt ötmillió Gadány föllélegezhet Gadány gazdálkodását tekin­tette át a képviselő-testület. Landi László alpolgármester elmondta: a község rendelkezé­sére álló 16,6 millió forintos keret 46 százalékát használták föl az első félévben. Az önhibá­jukon kívüli hátrányos helyzet okán igényelt ötmillió forint he­lyett azonban csak 2,4 millió forintot kaptak, de így is sike­rült - intézményeik működteté­sének biztosítása mellett -kifi­zetniük a múlt évről áthúzódó és az idei tartozásaikat. Az eső-károk helyreállítására is nyertek ötmillió forint támo­gatást. Ebből a pénzből már a héten megkezdik az utak, jár­dák felújítását is Gadányban. Csapnivaló nyár után korszerűsítik a strandot Szövetkező Csiszta Mintha főidénybe csöppen­tünk volna, olyan a csiszta- pusztai gyógyfürdő. A kerí­tésen kívül kocsi számára nincs hely. Ha így volt eddig is, panaszra nem lehet oka Molnár Istvánnak, a gyógy­fürdő bérlőjének. — Azon már túl vagyunk; csapnivaló nyár volt. A mai nap kivételes. Egyszerre há­rom német busz érkezett, ezért megtévesztő ez a nagy forga­lom. Molnár István egyébként nem olyan, aki feladja egy rossz szezon után. Tennivaló így is bőven volt. Mint el­mondta: a privatizálás a csisz- tai házikók tulajdonosainak feladta a leckét. Építményeik (összesen 246 van) ugyanis önkormányzati tulajdonú tel­keken álltak. Mi lesz - kérdez­ték -, ha az önkormányzat el­adja alóluk a földet? Olyan ki­csi telkek ezek, hogy tele- könyvezésüket sem lehet kérni. Ezért úgy döntöttek, hogy Csiszta Termálszövetke­zet néven mint egységes földi­ngatlant veszik meg. Ezzel két legyet ütöttek egy csapásra: már nem kell tartaniuk attól, hogy eladják talpuk alól a föl­det, és bérleti díjat sem kell fi­zetniük. — Az összesen mintegy 20 millió forint vételárat az ön- kormányzat az ide vezető út építésére fordította — mondta Molnár István. — Mi korsze­rűsíteni akarjuk a strandot. A szezonkezdetre felújítottuk az öltözőt, megjavíttattuk a tető­zetet. Feladat azért van még. Mi, a szövetkezet tettünk egy szándéknyilatkozatot: megvá­sároljuk vagy 50 évre tartós használatba vesszük a fürdőt. Ha sikerül megegyezni, meg­újul itt minden. Kun G. Tibor Egy kivételes nap: megtelt vendéggel a csisztai termálfürdő Erdőbirtok a szakképzőnek 1800 hektár erdőhöz jutott a Marcali Erdőgazdasági Szakis­kola. Ez szükséges a képzéshez és a működőképességhez. Mint Kiss Vince, a szakiskola igazga­tója elmondta: korábban már kaptak 500 hektár erdőt, ettől a hónaptól pedig a Földművelés­ügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának döntésével újabb 1300 hektár erdőterület is az is­kolai képzés rendelkezésére áll. Az erdőkkel átkerült a szakis­kola állományába egy műszaki vezető, két kerületveze'tő erdész és 13 fizikai dolgozó is. Lengyeltóti csomópontépítők A fonyódi útelágazás környékén építik ki a csomópon­tot Lengyeltótiban a Strabag dolgozói. A munkások művezetője, Hanzsek Tibor elmondotta: két hetet csúsztak váratlan akadályok miatt, — ki kell cserélni egy használhatatlan vízvezetéket —, így szeptember eleje helyett csak a hónap közepén adják át a csomópontot fotó: kun g. tibor Erősíti gráci kapcsolatait a városi zeneiskola Muzsikáló marcali diákok Csaknem négyszáz növendék, tizennégy tanár, és mindenek­előtt a zene szeretete — ez jel­lemzi a Marcali Városi Zeneis­kola 1995/96-os tanévet. A kul­turális központ nagytermében tartották az évnyitót; a diáko­kat, a szülőket és a felkészítő tanárokat dr. Völgyi Zoltánná igazgató köszöntötte. Utalt a nyár zenei sikereire: a hazai és határainkon túli fellépéssoroza­tok mellett külön kiemelte a fú­vószenekar hamburgi szereplé­sét. A Hajas Béla vezette együttes tizenhárom ország nemzetközi parádéján képvi­selte hazánkat, és sikerét több külföldi meghívás bizonyítja. — Eseményekben nem szű­kölködik a marcali zeneiskola most kezdett tanéve sem; a mindennapos hangszeres gya­korlás és az elméleti képzés lát­szólagos monotóniáját rendez­vények sorozata színesíti — mondta az igazgatónő. — Vál­tozás a növendékhangverse­nyeknél, hogy az eddig ingye­nes házi koncerteket a felnőttek ezentúl 100 forintos belépő­jeggyel látogathatják. A befo­lyó összeget az iskolai kottatár felfrissítésére fordítja az iskola. A zenetanári koncertek a ha­gyományoknak megfelelően folytatódnak, a Muzsikáló esték népszerű sorozatában pedig vendégművészeknek is tapsol­hat a marcali közönség. A szakmai tapasztalatcserére, a közös muzsikálás örömére egy­aránt kiváló lehetőséget ad a gráci konzervatórium zongora tanszakával kialakított kapcso­lat. Ausztria második legtekin­télyesebb zenei intézményéből várnak vendégeket az idén; más marcali tanszakok is tervezik az együttműködést. Az új tanév­ben is fő törekvésük a zene közkinccsé tétele. Ennek je­gyében rendezik meg Marcali­ban — márciusban — a megyei zeneiskolák kamarazenekari ta­lálkozóját. (Csíky) Költségvetési gondokkal küszködik a városi, iskolai könyvtár is Alapítványi pénz könyvre Ugyanazokkal a gondokkal küszködnek a lengyeltóti könyvtárosok is, mint többi kollégájuk: kevés pénz jut a költségvetésből fenntartásra, új kiadványok vásárlására. A huszonötezer kötetes városi könyvtár Lengyeltótiban egy fedél alatt van a gyermek- könyvtárral. Az iskolás korú fiatalok igényeire szabott, több mint tízezer kötetes kis biblio­téka egyben az iskolakönyvtári feladatokat is ellátja - bár az új periodikák vásárlására fordít­ható összeg nem tesz különbsé­get a két különböző tevékeny­ség között. Az idén a helyi - a művelődési házzal közös - in­tézményi költségvetésükből mintegy 300 ezer forintot fordí­tottak a könyvállomány felfris­sítésére, új kiadványok beszer­zésére. Pályázaton nyertek a Szerencsejáték Alaptól ötven­ezer forintot is - hasonló célra. A Szabadművelési Alapít­vány könyvtári szakkollégiu­mának felhívására is jelentke­zett a lengyeltóti intézmény, és - több somogyi iskolakönyv­tárhoz hasonlóan - részesült abban a hatvanezer forintos jut­tatásban, amelyet egy adott ka­talógus alapján könyvek vásár­lására fordíthat. A gyarapodás rá is fér az intézményre, hiszen az év elejétől életbe léptetett szigorú takarékosság náluk is gátat szab a költekezésnek. Míg tíz évvel ezelőtt még raktári példányra is futotta például me­sekönyvekből, addig manapság - a kötetenként átlagosan 800 forintos könyvárak mellett - náluk sem selejteznek. Mint mondták: inkább megragaszt­ják, újra bekötik a „rendelte­tésszerű használat” során el­szakadt könyveket. Cs. K. E. Faluvégi buszkitérő Nagyszakácsiban Teljesült a nagyszakácsiak kí­vánsága: buszmegállót építte­tett az önkormányzat a tapsonyi út mindkét oldalán, a falu vé­gén. A beruházás 1,2 millió fo­rintba került. Most készült el Franczia Imre helybeli vállal­kozó kivitelezésében -170 ezer forintos értékben - a község központjának új buszvárója is. Szegediek fúrnak a táskái határban Eddig mintegy hatmillió forint­jában van a táskái önkormány­zatnak a község határában rejlő termálvíz-feltárás. Az engedé­lyeztetéssel, a tervek elkészül­tével várhatóan októberben kezdik a feltárást. Szegedről jönnek fúrók és szakértők, akik elvégzik a víz minősítését is. Fényes ajándék két faluban Kelevíz és Hosszúvíz község önkormányzata a Héra alapít­vány támogatásával több mint 300 ezer forint értékben aján­dékozott energiatakarékos iz­zókat ajándékozott a két falu­ban élő rászorulóknak. A csalá­dok létszámától függően 1-3, egyenként több mint 2000 fo­rint értékű izzóval segítette őket a takarékos fogyasztáshoz. Nemesdédi segítség, Varászlóról busz Száznál több diáknak osztott ki nevelési segélyt a nemesdédi önkormányzat. A kisiskolások ingyen jutottak tankönyvhöz, a középfokon tanulókat kétezer, a főiskolásokat háromezer forint­tal támogatta a község. Varász- lón, ahol kevés a gyerek, isko­labusszal segítik a közlekedést. Az óvodásokat, iskolásokat a fa­lugondnokság járműve szállítja. A marcali tévé heti műsora Hétfő 19.00: Mozifilm, rövid- film.Kedd 19.00:Marcali híradó. 19.00: Sport.Szerda 19.00: Mar­cali híradó, sport. Csütörtök 19.00: Tükör - közéleti magazin. 20.00:Film.Péntek 19.00: Tükör. Nehéz sorsú gyerekek zsúfolt diákotthonban / •• Uj igazgató Öreglakon Három pályázó közül nyerte el Jávor Richard a megürese­dett igazgatói széket Öregla­kon, az enyhe fokon értelmi fogyatékos tanulók diákott­honában. Budapesti és so- mogyvári pedagógusi gyakor­lattal a háta mögött vállalta a kihívást. Egy kicsit pszichológusnak is kell lenni, hogy ezekhez az ér­zelmileg rendkívül sérülékeny gyerekekhez hozzáférhessünk — állítja Jávor Richárd, a 35 éves igazgató. Hivatástudata első munkahelyén, az Esze Tamás Ifjúsági Nevelőotthon erősödött meg. A 16-18 éves fogyatékosokkal való törődés napi gondja mellett levelezőn végezte el a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát, és sikerült egész em­bert követelő munkáját a posztgraduális képzéssel is összhangba hozni. — Közoktatás vezetői szakra járok a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemre — mondta —, mert úgy érzem, hogy ezek az ismeretek jól beé­píthetők az itteni mindenna­pokba. Százharminc, részben állami gondozott általános isko­lással kell szünet nélkül törőd­nünk, és munkánkban a nevelői tevékenység a legfontosabb. Diákjaink többségének a csa­ládi háttere rendezetlen, vagy teljes hiányoznak a szülők, s ennek következménye, hogy a társadalmi beilleszkedés mi­kéntjéről is nekünk kell őket felvilágosítani. Az oktatási intézménynek és a bentlakásos diákotthonnak egyaránt helyet adó öreglaki kastély zsúfolt; van olyan tante­rem, amelyiknek a galériájában hálóhelyet alakítottak ki. A fo­lyosói tornaórák nyűgének fel­oldását a községi tornacsarnok­tól várják, de problémáikat iga­zán csak egy 10-12 tantermes iskola kialakítása oldaná meg. — Mindez csak ábrád, hi­szen a költségvetésünk épp csak a működésre elég — mondta az új igazgató. — A szülők tekintélyes része elzár­kózik a térítési díjak fizetésétől, így most a gyerekek lakóhelye Megpróbáltak segíteni - eredménytelenül Árva gólyák Gyótán Jávor Richárd öreglaki igaz­gató FOTÓ: KUN G. TIBOR szerinti önkormányzatoknál próbálunk pénzhez jutni. A mezőgazdasági idény­munkákból is csurran-cseppen valami. S a gesztenye és makk begyűjtéséből a gyerekek is szépen kiveszik a részüket. Csíky K. Erika Útnak indultak a gólyák, az őszi hideg elől. Gyótapusztán azonban kettő ott maradt. Egyikük kényszerből - mert nem tud repülni -, a testvé­re meg nem indult nélküle... Előzménye egy furcsa bal­eset. Gyótán villanyoszlopon rakott fészkében egy gólya pár négy fiókát nevelt, s mi­kor a fiatal madarak már a szárnyukat próbálgatták, kettő nekirepült a magasfe­szültségű vezetéknek. Egyik­nek a szárnya is eltörött. A gólya-szülők ettől kezdve nem törődtek velük... Éhen is pusztultak volna, ha Csema- lovics Vince meg nem sajnálja a két serdülő madarat; kedvü­kért kijárt horgászni, s min­dennap hozott apró halakat. Hiába fordult segítségért azonban az állatorvoshoz, így maga kötözte be a törött szár­nyú madarat. A szakszerűtlen házi „kezelés” következmé­nye, hogy ez a gólya nem tud repülni. A gyótapusztaiak megpró­báltak tenni valamit a két ma­dár jövőjének rendezéséért - eredménytelenül. Mink Páll Endre gyótai vadászmester elmondta: hiába mentek se­gítségért több helyre, környe­zetvédőkhöz is, eddig csak elutasító válaszokat kaptak. A gólya hasznos, védett madár — amíg nincs gond vele. De ki segít, ha óvni kel­lene? (Szalai)

Next

/
Thumbnails
Contents