Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-07 / 183. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1995. augusztus 7„ hétfő Képviselőkudarc Nem minden a pénzem múlik - vallja az ex-képviselő Pető Ernő önkormányzati képviselő — Boronka és Gyóta városrészt a tavaly decemberi helyhatósági vá­lasztások óta képviselte a marcali képviselő-testület­ben — lemondott, mert „kezdettől fogva láthatatlan falakba ütköztem”. Nagycsaládos, budapesti iro­dagép-műszerészként, egy el­viselhetőbb élet reményében költözött négy évvel ezelőtt Somogyba. A vállalkozáspárti városban a hiányszolgáltatás­nak számító, garanciális szak­szerviz-hálózat kiépítését azonban nem kísérte szeren­cse. Utólag kiderült: a képvi­selő-testületi tagságot sem. — Lemondásom egy hosz- szú folyamat lezárása — mondta az ex-képviselő, aki­nek üresen maradt posztjára legkorábban októberben ke­rülhet utód. — Soha ennyit nem dolgoztam — és nem is fogok — ilyen csekély haté­konysággal, mint ez alatt a szűk hat hónap alatt. A sze­métszállítási díjak — szerin­tem jogellenes — kivetésétől kezdve a gyótai egészséges ivóvíz megteremtésén át a bo- ronkai iskola megszüntetéséig tartott a szélmalomharc. Ebbe a sorba illik a városi főépítész kinevezési ügye is. A fölveté­semet azzal intézték el, hogy erre az idén nincs állami cél- támogatás, ezért marad terv­szinten a dolog. A közösségi zöldövezetnek számító 350 hektáros terület kiparcellázása Gyótán újabb konfrontációhoz vezetett, s párbeszéd hiányá­ban egyre ellenségesebb lett a légkör. Hozzászólásaim ügyes elkenése legfeljebb a folyosói szünetekben volt téma: de ott is inkább a simulékonyabb stí­lust kifogásolták, mintsem a mondandót. A 650 lakosú, fiatalodó Bo­ronka szeptembertől iskola nélkül marad. Az ősparkkal körülvett, egykori kastélyban már tavaly is csak az 1-2. ösz- szevont osztály működött. Az intézmény fenntartását kérel­mező szülői petícióra — a képviselő birtokában lévő le­velek bizonysága szerint — csak a beiratások után érkezett válasz, és létszám hiányával indokolja az összevonás szük­ségességét. — Egyértelmű, hogy a kas­télyt el akarják adni — mondja Pető Ernő. — Az is egyértelmű, hogy az emberek feje fölött döntenek a sorsukat érintő kérdésekről. Az érvek, miszerint a gazdasági nehéz­ségek miatt nincs megoldás a belvízre, az útpadkára, a kul- túrház fűtésére, egy illem­helyre, hogy ne a ház mögé járjon a diszkózó ifjúság, szá­momra hamisak. Egyelőre ott tartunk: ha jön egy félórás zuhé, pallón jönnek ki a ház­ból az emberek, s jöhetnek a tűzoltók szivattyúzni. A „nyers modorú” képvise­lőt állítása szerint bennfente­sek figyelmeztették: nem árt jóba lenni velük. Hogy a még oly jószándékú ágálás sem ki­fizetődő, azt a két tűz közé szorult testületi tag egyre in­kább érezte. Az egyenes adás­ban közvetített önkormányzati ülések kábeltévé híján nem ju­tottak el a boronkai választók­hoz, akik hallomásokra és egyre rosszabbodó közérze­tükre hagyatkozva fordultak szembe képviselőjükkel. — Nem minden múlik a pénzen — állítja a megbízatá­sát visszaadó képviselő. — Egy kicsit oda kellene figyelni azokra, akiknek a bőrére megy a játék. Én úgy éreztem, hogy tehetetlen vagyok a régi bei­degződésekkel szemben: tehát lemondtam. Bár tudom, Gyóta-Boronkán ettől nem lesz könnyebb az élet. Csíky K. Erika Szenzációs régészeti lelet a falu közelében ősi vaskohó Somogyfajszon Bővítették a Centrál üzemcsarnokát A Centrál Mosodák Rt marcali üzemének munkacsarnokát je­lentős átalakítással bővítették. Megszüntették a földszinti az irodát, s a 25 négyzetméterrel növelt alapterületet célszerűb­ben rendezték be, s modernebb körülmények között végezhetik a munkájukat. A Centrál Moso­dák 85 dolgozót foglalkoztat a kisvárosban - két műszakban. Ifjú katolikusok zarándokútjai Három zarándokúton is részt vettek eddig a marcali Ifjú Ka­tolikusok Szövetségének tagjai, népszerű nevükön: az X-esek. Négyen négy napig gyalogoltak a nagysalléri kápolnáig, majd egy új udvari út következett. Az igazi próbatétel - mint Kiss Iván, a vezetőjük elmondta - a keszthely-várvölgy-sümegi za­rándoklat volt: négy nap alatt a hat résztvevő kenyéren és vízen élt. Augusztus végén négyen pedig Rómába mennek négyen. Díszkövek Marcali városközpontjában Fehérvári szürke és piros dísz­kőburkolat lerakását kezdték meg a hét végén Marcaliban a Rákóczi utcában, a főtéri disz­kót és az áfész-bolt közötti sza­kaszon. A 82 négyzetméternyi területet beborító díszkövezés félmillió forintba kerül; de az említett szakaszon az AB-Ae- gon rt és a Közút kft állja a bur­kolat költségeit. A most kezdett részen a burkolatépítési mun­kát augusztus 20-ra befejezik. Kölcsön mentőautó a megyei kórháznak A Máltai Szeretetszolgálat or­szágos központjától kilenc személy vagy két hordágy szál­lítására alkalmas, Bedford tí­pusú mentőautót kapott a mar­cali csoport, s ezt jobb kihasz­nálása végett 3 hónapra a ka­posvári megyei kórháznak köl­csönözte - intézményen belüli betegszállításra. A normál men­tőnél kétszer nagyobb befoga­dóképességű autó további sor­sáról még nem született döntés. Szenzációt hozott a nyár So- mogyfajsznak: ősi vaskohó jól rekonstruálható maradványai kerültek felszínre, nem messze a község központjától - a Li- bickozma felőli területen, a szép környezetű halastó part­ján. Zsámbok István polgármes­ter elmondta: Stamler Imre, a somogyjádi iskola nyugdíjas igazgatója évekkel ezelőtt kezdett amatőr régészkedésbe a környéken, s ennek során bukkant most rá a szakmai kö­rökben szinte hihetetlennek tetsző leletre. A szakemberek által eddig ismert ősi vaskohók létesítésének időpontját ugyanis mind a mai napig az 1200-as évekre teszik. Ezeknél legalább 200 esztendővel öre­gebbek a Somogyfajszon talált hetven-nyolcvan centiméter átmérőjű olvasztótégelyek. Ezért is fontosak a régészek­nek. Az ügyről a helybeliek ter­mészetesen értesítették a du­naújvárosi kohó, a Dunaferr vezetőit, akik szakemberekkel érkeztek a helyszínre, s alapos vizsgálatok után egyetértettek az ősi leletek korának megha­tározásában. S elhatározták azt is, hogy előkészítik a lelet helyszínén egy kohászati mú­zeum kialakítását. Ez idegen- forgalmi látványosságként is szerepelhet majd Somogyfaj­szon. A Dunaferr vezetői - mint hallottuk - szeretnék, ha a jövő kohómérnökei még egyetemi tanulmányaik során fölkeresnék tanulmányoznák a mintegy ezer esztendeje készí­tett vaskohót. (Kun) A gadányi önkormányzat leg­utóbbi testületi ülésén úgy dön­tött: tekintettel a 385 lakost számláló község anyagi nehéz­ségeire, 1996. január elsejével csatlakoznak a kelevíz-hosz- szúvízi körjegyzőséghez. — Meggyőződésem, hogy a jövő útja, mind pénzügyi, mind szakmai észérvek alapján a na­gyobb hatósugarú köijegyzősé- gek felállítása volna — mondta Nemes László kelevízi kör­jegyző. — A második világhá­borút követően hosszú ideig mesztegnyői központtal zajlott a környék településein a köz- igazgatás. Gadány, majd Mesz- tegnyő kiválásával felbomlott a régi szisztéma; akkoriban ért­hető módon minden falu önál­lósodni akart. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy bizonyos lélekszám alatt ez nem kifizetődő. Gadányban ja­nuártól egy körjegyzőségi al­kalmazott marad, s a falu a la­kosság arányában hozzájárul a költségekhez. Jelenleg a kele­vízi körjegyzőség 4,3 millió fo­rinttal számol, ennek megköze­lítőleg a fele az, amit a csatla­kozó falu jövőre a közös kasz­szába befizet. Szintén friss hír Kelevízről, hogy közalapítvány létrehozásáról döntött az ön- kormányzat. A „Kelevíz község templomáért” alapítvány a so­káig méltatlanul elhanyagolt, il­letve más célokra használt templom rendbe tételére szüle­tett. A vegyes tulajdonú — egyház, szövetkezet, önkor­mányzat — ingatlan korábban ipari üzem is volt; a vallásgya­korlás méltó feltételeinek a megteremtése vezérelte a falu elöljáróit, amikor a felújításról és az ingatlan bizonyos tulaj­doni részének megváltásáról döntöttek. A miséket — átme­netileg — egy tanteremből át­alakított helyiségben celebrálja a településen csak helyettesítő tapsonyi plébános. Az alapít­vány a hívek adományára is számít a kelevízi templom-re­habilitáció folyamán, s egyúttal egy szabadtéri emlékhely ki­alakításával is együtt jár. A na­gyobb társadalmi események, évfordulók és megemlékezések színteréül szolgáló templom­udvart és környékét a tervezők az ünnepélyek lebonyolítására is alkalmassá szeretnék tenni. (Csíky) Esküvők a faluházban A község számára Makovecz Imre tervezte a Somogysámson középpontjában elhelyez­kedő, faszerkezetű faluházat. Négy éve éve működik az in­tézmény; itt esküdnek egymásnak hűséget a helybéliek. A nyári hónapokban a legtöbben az e falak közé telepített új orvosi rendelőt és a 16 ezer kötetes könyvtárat látogat­ják. FOTÓ: CZENE ATTILA Szeméttelepből városi pihenőhely a marcaliaknak Kitelepítik a hősi sírokat Horányi Ágnes, városi főkertész FOTÓ: KUN G. TIBOR — Marcalit nagyon szép településnek tartanám akkor, ha a főutcája is olyan rendben lenne, mint a mellékutcái — mondta Horányi Agnes, a város főker­tésze. 1991 óta felügyeli Marcali zöld- felületi munkálatait. Részt vett egyebek között az új általános rendezési terv bí­rálatában, a kórházrekonstrukció, a sportcsarnok és környéke tervezésében is. — A zöldfelületbe ágyazott város- központ kialakítása a legfontosabb, mert nagy a gépkocsiforgalom. A Rá­kóczi és Noszlopy utca erős szennye­zettsége miatt sokat kell küzdenünk, hogy a növények megmaradjanak. A virágos városért mozgalomhoz csatla­kozó Marcali a főutca átépítése helyett, egyelőre a központba kihelyezett virág­tartókkal és vermekkel próbálkozott. Napirenden van az utcaképbe nem illő mozi lebontása, illetve a mellette lévő szobor áthelyezése. A parkok állapota elfogadható, ám egyesek vandalizmusa, a növények kihúzgálása hosszú évek munkáját rombolja szét. A főkertész a zöldfelületi fejleszté­sek kapcsán említi meg a Szabadság téri park átalakítását. Az ottani hősi sí­rokat a német, illetve az orosz követ­séggel karöltve, a Honvédelmi Minisz­térium támogatásával kitelepítik. — A Szabadság parkban játszótérrel kombinált pihenőhelyjelleg erősítése látszik a legcélszerűbbnek — mondta Horányi Ágnes. — Izgalmas feladatnak ígérkezik a volt téglagyári gödör és a már lezáratott szeméttelep rehabilitáci­ója. A lápos, nyíltvizes, ártéri rész lige­tes betelepítésére a Cydonia Bt tett ajánlatot az önkormányzatnak. A cél egy ligeterdő kialakítása, valamint a Cydónia Bt magyarországi anyatelepé­nek, növényi klown-telepének befoga­dása lenne. A növényegyedek bemuta­tása, mintegy arborétumszerűen mű­ködne — de a kutatóbázison kívül ma­dárvártát, erdei játszóteret, környezeti tábort is magába foglal a tervezet. En­nek a nagy kiterjedésű, „rontott terület­nek” a hosszú távú hasznosítására most folynak az előkészületek — s itt lépünk be a képbe mi, kertépítők. A város igé­nyeit szem előtt tartva mi fogalmazzuk meg, hogy a táj és talajadottságok,a szemét vastagsága, valamint a már meglévő növényállomány figyelembe­vételével mit, hogyan és hová célszerű telepíteni. Csíky K. Erika Kijavítják a Gizella-templomot Mint a Somogyi Hírlapban már beszámoltunk róla: fel­szentelése után alig egy esz­tendővel több, kijavításra váró hibát találtak a marcali Szent Gizella-templom épüle­tében. A katolikus egyház és a generálkivitelező Revans kft között több egyeztető tárgya­lásra került sor a felelősség, illetve a szavatossági, garan­ciális javítás kérdéséről. Végre megszületett az egyez­ség: a Revans kft megfelelő technikát és szakembereket küldött a a födémszerkezeti, valamint a vakolási és más hibák kijavítására. Szent a béke a Szent Gizella-templom ügyében — s ez így is van rendjén. K. G. T. Közalapítvány Kelevízer

Next

/
Thumbnails
Contents