Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)
1995-08-04 / 181. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. augusztus 4., péntek A bőség zavara Búzából a jelek szerint a kevés és a sok egyaránt gondot okoz. A túltermelés lefelé nyomja az árakat, míg az alacsony termés a csillagokig veri fel. Szerződéssel a zsebében biztonságban érezheti magát a gazda, mert a termés nem marad a nyakán, a partner az aratást követően a kialkudott + s az idén a garantált árnál valamivel magasabb - árért elviszi a gabonáját. Biztonságot jelent ez a felvásárlónak is, mert a megegyezés birtokában előszerződést köthet külföldi partnerével. Hogy akkor mégis mi a baj? A kecsegtető világpiaci árak következtében egyre több házaló bukkan fel az országban, és a szerződött áraknál egy-kétezer forinttal többet ajánl. Nem kétséges, a termelő megszédül a csábító ajánlattól - még ha a haszon java nem is az ő zsebébe vándorol. Ez rendben is lenne, ha nincs a korábban megkötött szerződés, amely elvileg kötelezi a gazdát. Csakhogy van... A termelők jó része most egyezkedni próbál felvásárló partnerével, vagy egyszerűen kivár. Mások visszaküldik az előleget... A jelenség figyelemre méltó. A búzatábla után ezen a téren sem ártana „rendet vágni”. (Újvári) Szakítópróba A kormánykoalíció szakítópróbája lehet az önkormányzatoknak szánt szja- visszajuttatás tervezett drasztikus csökkentése, mely a központosító állami törekvések újabb lépése volna - hangoztatták Pécs vezetői a város költségvetését hétszázötvenmillió forinttal megkurtító tervezet ellen tiltakozó tegnapi sajtó- tájékoztatójukon. Pécs polgármestere többek között azt is kijelentette: a város még akkor sem képes kigazdálkodni ekkora bevételi hiányt, ha bezárná a Pécsi Nemzeti Színházat, három középiskoláját, megszüntetné a Pécsi Szimfonikus Zenekart és a városi televíziót. A szövetség azt kéri a kormánytól, vizsgálja felül, és hangolja össze a törvénynyel az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakításának tervezetét. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 91,34 Osztrák schilling 12,99 USA-dollár 127,18 ECU (Európai Unió) 169,85 60 ezer állás gazdát keres Csökken az állami munkaerő-közvetítés szerepe Július végén a munkanélküliek száma meghaladta a félmilliót. A munkanélküliségi ráta 10,6 százalék. Meglepő, de a megkérdezett csaknem ötezer cég 16 százaléka mégsem képes üres álláshelyeit betölteni. Az első félév végén csaknem 60 ezer ilyen betöltetlen munkahely volt az országban - állapította meg az Országos Munkaügyi Központ felmérése. A betöltetlen álláshelyek egy részére nem találnak megfelelően képzett munkaerőt. Máshol pedig - főként a ruházati és a cipőiparban - azért nincs elég jelentkező, mert kedvezőtlen körülmények között, rendkívül alacsony bérért kell dolgozni. A szakképzett fizikai dolgozók iránti kereslet várhatóan a második félévben is jelentősen meghaladja majd az elbocsátások számát. A szellemi foglalkozásúak esetében viszont az első félévhez hasonlóan valószínűleg ezután is kisebb lesz a kereslet, mint ahány dolgozót elbocsátanak ebből a kategóriából. Továbbra is érvényesül az a tendencia, hogy a kislétszámú cégek ritkán vagy egyáltalán nem bocsátják el munkatársaikat, illetve felvételt is ezek a vállalkozások jeleznek. A nagyobb cégek, általában a száznál - a feldolgozó iparban 300- nál - több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok továbbra is munkaerő-felesleggel küszködnek, jellemzően ezek körében várhatók elbocsátások. Az utóbbi időben tovább csökkent az állami munkaerőközvetítés részvétele a munkaerő keresletének és kínálatának összehangolásában. A felmérés szerint a munkaerő-piaci szervezetnek vizsgálnia kellene, milyen módon segíthetné hatékonyabban a kisebb cégeket, főként a minőségi munkaerő felkutatásában. A megkérdezett cégek körében azt tapasztalták az első félévben, hogy az állami munkaerő-közvetítés helyett inkább hirdetések, magánjellegű értesülések, baráti, rokoni kapcsolatok útján történik a munkaerő-keresés, sok helyen belső képzéssel, átképzéssel oldják meg a gondokat. Az állami munkaerő-piaci szervezet szerepének csökkenése összetett folyamat. Hátterében az áll, hogy a cégek az adott körzetben többnyire egészen más képzettségű munkaerőt keresnek, mint amilyen a regisztrált munkanélküliek táborában föllelhető. A központok közvetítésére szinte csak azok a cégek hagyatkoznak, amelyek alacsony bérért, kevésbé képzett munkaerőt keresnek. A közművagyon privatizációja A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TOOSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy az önkormányzatok egy nemrégiben hozott törvény értelmében kevesebb vagyonhoz juthatnak a közművekből - jelentette be Köllner Ferenc főtitkár, a szövetség tegnapi sajtó- tájékoztatóján. A szervezet szerint az önkormányzatokat a villamoshálózat vagyonából hatvanöt százalék, a gázszolgátla- tókéból kilencven százalék illeti, mivel ezek beruházásai jórészt lakossági és önkormányzati forrásokból történtek. A szövetség nem tudja elfogadni azt sem, hogy az ön- kormányzatok tulajdonrészükhöz csak a privatizáció első fordulója után juthassanak hozzá. Az Országgyűlés június végén fogadta el azt a törvényt, amely úgy rendelkezik, hogy a villamos-közműveknél az ön- kormányzatok az üzemeltető társaság részvényeinek huszonöt, a gázszolgáltatók esetében pedig negyven százalékát kapják meg. Az 1990. évi ön- kormányzati törvény szerint azonban már korábban meg kellett volna kapniuk a közművek vagyonának a területükre eső részét természetben. Ezt a vagyonátadó bizottságok eddig nem tették meg. A TÖOSZ hangsúlyozza azt is, hogy az önkormányzatok mintegy huszonöt milliárd forintos közműfejlesztést végeztek el 1990 óta abban a hitben, hogy tulajdonosok lesznek. Ez azonban nem jelent meg a társaságok alaptőkéjében, tehát a privatizáció során a befektető gyakorlatilag nem fizet érte sem az államnak, sem az ön- kormányzatnak. A szövetség ezért azt javasolja, hogy a gázszolgáltatók esetében a privatizációs pályázati kiírás tartalmazza ezt a vagyonrészt is. A legmegfelelőbb megoldás az önkormányzatok számára az lenne, ha erre a vagyonrészre koncessziós szerződést írnának ki. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége ezért azt szeretné elérni, hogy a kormány tűzze napirendre az ön- kormányzati közművagyonok sorsát, hogy a privatizációs pályázatokban ne olyan vagyont kínáljanak fel, amely jogvita tárgya. A szervezet ugyanis azt javasolja tagjainak, hogy jogfenntartással fogadják el a felkínált a közművagyon-része- ket. A TÖOSZ hangsúlyozza: az önkormányzatok tulajdoni igényükről nem mondhatnak le, és a szövetség mindent megtesz, hogy tagjaik természetben vagy a vagyonnak megfelelő részvények formájában hozzájussanak a közművagyonhoz. Amennyiben ez csak jogi úton lehetséges, az eljáráshoz* segítséget nyújt a szövetség. Élénkülő beruházási kedv és több támogatás a mezőgazdaságban Több fejlesztési forrás kell az újjászervezéshez Az agrárjellegű beruházásokra 1990-ben fordított 25,8 milliárd forint 1992-re 11,5 milliárdra esett vissza. Némileg javult a helyzet a következő esztendőben: a mezőgazdasági termelők 17 milliárdot költöttek fejlesztésekre. A tendencia 1994-ben folytatódott. A Magyar Agrárkamara nemrégiben elkészült felmérése szerint a múlt évben az emelkedő mezőgazdasági árak hatására a gazdálkodók 32 milliárd forintot fektettek be a mező- gazdaságba. Ennek az összegnek csaknem felét gépvásárlásra költötték. Az Agrárkamara megítélése szerint ez a 32 milliárd forint a nemzetgazdasági beruházásoknak mindössze 2,2 százaléka. A szakemberek szerint ilyen mértékű fejlesztéssel nem lehet átszervezni az agrárágazatot. Hátráltató tényező az is, hogy a termelők széles körében még mindig tart a vagyon felélése. A földművelésügyi tárca elképzelései között szerepel jövőre a beruházások támogatási rendszerének megváltoztatása. Egyszerűsítik a jelenlegi bonyolult rendszert a többi között azzal, hogy sokkal inkább normatívvá teszik a támogatást, megszüntetik a beruházások, a gépbeszerzések és más fejlesztések közötti különbségeket. A támogatások nagyságát közelítik egymáshoz, és emelni kívánják a vissza nem térítendő juttatások arányát. Az elképzelés szerint növekedni fog az elmaradott, hátrányos helyzetű térségek fejlesztését ösztönző támogatások mértéke, valamint a külpiacra jutást elősegítő beruházások támogatása. U. G. „Neppertelenítik” a nagybani piacot A kistermelők érdek- védelme a fontos Szombat helyett vasárnap lesz a szünnap Intézkedési terv készül a budapesti nagybani piacon működő nepperek visszaszorítása végett. A fővárosi önkormányzat és a piac vezetői egyaránt szükségesnek tartják a mezőgazda- sági őstermelői igazolványok újbóli bevezetését, a zöldséggyümölcs kereskedelmi tevékenységre jogosító vállalkozói engedélyek kiadásának szigorítását és hatékonyabb ellenőrzési rendszer megteremtését. Mint Bácsfalusi Ernő, a négy éve megnyílt nagybani piac elnök-vezérigazgatója elmondta: a Nagykőrösi úti, 25 hektáros piacon évente 450-500 ezer tonna áru cserél gazdát. Szinte kezdettől fogva gondot okoz a közvetítő kereskedők jelenléte. A nepperek ugyanis általában még a piac bejáratánál felvásárolják a kistermelő áruját, amelyet - természetesen busás haszonnal - azonnal tovább is adnak. Az elnök-vezérigazgató cáfolta, hogy a nepperek „térhódítása” bármiféle összefüggésben lenne a nagybani piac üzemeltetési rendjével. Az okot inkább a kereskedelmi tevékenység rendkívül laza szabályozásában látja. Megfelelő dokumentumok hiányában a vásárláson rajtakapott nepper kiskereskedőnek, az eladáson lebukott személy pedig termelőnek vallhatja magát. Tény az is, hogy a mező- gazdasági földek magánkézbe adásával megsokszorozódott a piacra termelők száma. E túlkínálatban a termelő nem mérlegeli, ki a vásárló; örül, ha valamilyen módon megszabadul árujától. Bácsfalusi Ernő problémát lát abban is, hogy a korábbi felvásárló-értékesítő szervezetek felbomlását követően még nem alakult ki a legális, a termeltetésben, felvásárlásban, raktározásban és az áru kezelésében is szerepet vállaló zöldség-gyümölcs nagykereskedelem. Ezt használják ki a nepperek. E káros jelenség visszaszorítása végett a napokban egyeztető tárgyalást tartottak az érintett hatóságok és szervezetek képviselői. A résztvevők - többek között a Főpolgármesteri Hivatal, a Nagykereskedők Piaci Kamarája és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselői - egyetértettek abban, hogy a termelőknek, a kereskedőknek, a jogalkotónak és a jogalkalmazónak, a piac üzemeltetőjének és a közrendvédelmi szerveknek összefogva kell offenzívát indítaniuk e kétségkívül káros jelenség ellen. Szigorúbb hatósági ellenőrzéssel fogják kizárni annak lehetőségét, hogy még a bejárat előtt gazdát cseréljen az áru. jjazb Az egyeztető tárgyalásom,; döntöttek arról is, hogy«#/ nagybani piacon augusztustól,. szombat helyett vasárnap lesz szünnap. Vannak persze, akiknek ez sem tetszik, és kapubetöréssel fenyegetőznek - tette ho^; Bácsfalusi Ernő. A többség . azonban rendet kíván. Biztonságot teremtenek kezdő vállalkozóknak Segítségre van szükség az állami vállalatok felszámolásához, a vállalkozások kialakításához, s ebben nagy a vállalkozói központok szerepe — mondta Herényiné Nagy Erzsébet, a balatonföldvári vállalkozói iroda vezetője. A Nyugat a támogatást a Phare programban fogalmazta meg, a vállalkozói központok a gyakorlati megoldást segítik. A földvári iroda tanácsot ad a kezdő vállalkozónak jogi és pénzügyi gondjainak megoldásához, a pályázatok elkészítéséhez, hiteligényléshez, könyveléshez, és rendelkezésére áll a szükséges információkkal. Az első lépések bizonytalanok; gyakran rosszul értelmezik a rendelkezéseket, a visszafizetési határidőket és a fennmaradásukhoz szükséges kötelezettségeiket. — A vállalkozói iroda információs adatbázisa védelmet nyújt a csalók ellen. Előfordult, hogy hitelek felvételére hirdettek pályázatot, s nagy összegű részvételi díjat kér a fantomcég. A vállalkozói központok pénzének egy részét oktatási programokra költik. — A kezdő vállalkozók itt megismerhetik a legkedvezőbb cégformákat — mondta Herényiné Nagy Erzsébet —, megtanulják az adózás és a könyvelés szabályait, a marketingmunkát. Esetenként lehetőséget teremtünk, hogy részt vegyenek vásárokon. Most folyik a Kaposváron rendezendő Alpok-Adria bemutató szervezése, ehhez a megyei központ 50 százalékos támogatást ad. O. L. Mától megtudhatja, mi köti össze 33 éve a Rolling Stonest • miféle szabálytalanság történt a kárpótlási jegyekkel • mivé akarják változtatni a készpénzkifizetéseket • ki és mi véd a rendőri brutalitástól? A LEGFRISSEBB ÚJSÁG
