Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-04 / 181. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. augusztus 4., péntek Barcsi vita az alkalmi árusokról A barcsi városközpont huszon­hat üzlettulajdonosa levélben kérte az önkormányzatot, hogy a városközpont területéről az alkalmi árusokat tiltsák ki, mert az egyenlőtlen piaci feltételek a tulajdonosoknak nem kis vesz­teséget okoznak. Az önkor­mányzat szakemberei szerint az ügyben további egyeztetésekre van szükség annak érdekében, hogy az alkalmi árusoknak is megfelelő körülményeket te­remtsenek. Iskolakezdési támogatás A magyaratádi önkormányzat utolsó ülésén úgy döntött, hogy 2 ezer forint beiskolázási támo­gatásban részesíti a helyi álta­lános -és középiskolába járó di­ákokat. Ez mintegy 90 tanulót érint a településen. Ajándék konténer a városi strandnak A barcsi városi strand leégett öltözőjének ideiglenes pótlá­sára az Unitrade Ipari Szövet­kezet egy fémkonténert ajándé­kozott a strand üzemeltetőjé­nek. A konténer addig marad ott, amíg helyre nem állítják a leégett épületeket. Állásajánlatok Kaposváron A megyei munkaügyi központ­tól kapott információ szerint a kaposvári kirendeltségen több álláshelyet is kínálnak a mun­kanélkülieknek. Elhelyezkedési lehetősége van egy óvónőnek, két általános iskolai felsőtago­zatos tanárnak, öt festő-mázo- lónak és egy személyzeti-mun­kaügyi vezetőnek. Személyi szám helyett azonosító jel Valamennyi újonnan nyugdíjba vonuló somogyi személy meg­kapta már a Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól az új társadalombiztosítási azo­nosító jelét. A továbbiakban arra törekszenek, hogy 1995 december 31-ig valamennyi jo­gosultnak kiadják ezt, mert ja­nuár elseje után már nem hasz­nálhatják föl azonosításra a személyi számokat. Egyensúlyteremtő önkormányzat Táborozok részére adták ki Ba- latonmárián a település kihasz­nálatlan parkolóját. Az önkor­mányzatnak ahol lehet a saját bevételeiből kell pótolnia az egyéb kiadások miatt keletkező hiányt. Eddig megtartották a gazdálkodás egyensúlyát; a 90 miihó forintos keretből, 30 mil­liót fejlesztésre is fordíthattak. Drága fából eladható termék a Léniánál Versenyre királyi asztal — Egyre drágább és értéke­sebb lesz a fa, mert rohamo­san fogy. Éppen ezért arra törekszünk, hogy ezt az alapanyagot minél feldolgo- zottabb formában adjuk to­vább — mondta Hagyánek László, a böhönyei Lénia Kft ügyvezető igazgatója, aki hat évvel ezelőtt indította be fű­részüzemi vállalkozását. A cég főként az osztrák búto­riparnak szállít fúrészipari termékeket, de emellett egyre meghatározóbbá válik a kft életében egy másik profil: ját­szótéri berendezéseket és sporteszközöket gyártanak óvodáknak, iskoláknak, ön­kormányzatok és szállodák­nak. Tavaly 60 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, az idén azonban ennél többre számítanak, de mindezt visz- szaforgatják a termelésbe. — Már a kezdetektől azt kerestem, hogy milyen saját termékkel rukkoljunk ki — tette hozzá Hagyánek László. — Ez nem kizárólagosan üz­leti stratégia, hanem egy olyan törekvés is, hogy ne csak bér­munkások legyünk, hanem önálló alkotók, akik képesek igényt teremteni és eladható terméket piacra vinni. A cég­nél sok fiatalember dolgozik, így sok a gyermek is a csalá­dokban. Először nekik, vala­mint a helyi óvodának és isko­lának gyártottunk ilyen beren­dezéseket. A hazai játszótéri parkok ellátottsága nagyon szegényes, így nem volt csoda, hogy egyre több meg­rendelést kaptunk. Ennek ha­A tetszetős hulladéktartók tására aztán három évvel ez­előtt tudatosan kezdtük a fej­lesztést és kialakítottunk egy termékcsaládot. Ma már több mint 400 óvodával vagyunk kapcsolatban. Mint megtudtuk, a testneve­lési egyetemen folyamatosan tesztelik a cég termékeit, hi­szen ezek nemcsak játékok, hanem sporteszközök is egy­ben. Az anyaguk természet- szerű, és jobban harmonizál a FOTO: LANG RÓBERT környezettel, mint a lakótele­peken meghonosodott fémből készült mászókák. A kft nem­csak gyártja, hanem elszállítja és a helyszínen össze is szereli a játszótéri bútordarabokat. A cég a nagyszakácsi verseny - melyet a királyi szakácsoknak rendeznek a hét végén - egyik szponzora is: ők készítik el a királyi asztalt és a hulladéktar­tókat is. Boldizsár Beáta Nyáron szívesebben szülnek a kismamák 300 újszülött 40 nap alatt Háromszáz gyermek látta meg a napvilágot a Kaposi Mór Megyei Kórház szülészetén az elmúlt negyven napban. Több mint egyharmada az idén szü­letett 890 kicsinek - alig más­fél hónap alatt! Az ugrásszerű növekedés — mint dr. Vágvölgyi Erna, az újszülöttosztály főorvosa mondta — periodikusan je­lentkezik minden évben, és nem jelenti azt, hogy abszolút értelemben is rohamosan nő a lakosság lélekszáma. A nyár — a megfigyelések szerint — ösztönzően hat a kismamákra; ebben az évszakban hozzák vi­lágra legszívesebben gyerme­keiket. A legújabb kutatások pedig azt is igazolják, hogy a nyáron született gyermekek idegrendszere erősebb, keve­sebb köztük a depresszióra hajlamos személy. A megyénkben lakók száma a KSH Somogy Megyei Igaz­gatóságának adatai szerint 1994-ben, 338 ezer 494 volt. Botkáné Horváth Zsuzsanna statisztikai főtanácsostól azt is megtudtuk: a születések és a halálozások aránya már több éve az utóbbi javára változott. 1990-ben 4231 élve születést regisztráltak, ugyanebben az évben 5217-en haltak meg és közülük 63-an nem töltötték be az első életévüket. Legtöbb egy év alatti csecsemő — hat­vanöt, illetve hatvanegy — 1992- ben és 1993-ban halt meg. Örvendetes, hogy a múlt évben erőteljesen csökkent ez a szám: már csak negyvenha- tan nem érték meg az első szü­letésnapjukat. Viszonylagosan nőtt tavaly a somogyi falvakban bejegy­zett születések száma: az 1993- ban született 4014 gyermekből 2196 látta meg kis településen a napvilágot, az 1994-ben született 3935 új­szülöttből 2234-et jegyeztek be falun. (Várnai) Négynapos nemzetközi konferencia lesz Kaposváron Önkormányzatok és a helyi gazdaság Augusztus végén az önkor­mányzatok szerepe a helyi gazdasági növekedésben címmel négynapos nemzet­közi konferenciát rendeznek Kaposváron. Képviseltetik magukat a testvérvárosok; Bath, Besancon, Osnabrück, Tver, Rauma és Villach is. A rendezvény házigazdáját, dr. Kéki Zoltán kaposvári jegy­zőt kérdeztük a programról. — Az Ouventure program a Phare keretén belül működik, háttérben egy skót alapítvány­nyal. Még a tveri látogatásom­kor találkoztam az Ouventure osnabrücki vezetőjével, s fölve­tődött: Kaposvár is bekapcso­lódhatna a programba. A kiírt pályázatot megnyertük, s két­millió forintnak megfelelő ecu áll a rendelkezésünkre, hogy részt vegyünk a konferenciákon és megszervezzük a somogyi megyeszékhelyen a tanácsko­zást. Eddig a helyi gazdaságról, a közigazgatás fejlesztéséről, a városfejlesztésről és a vállalko­zások menedzseléséről tartottak konferenciákat. — Kaposváron a helyi gaz­dasági növekedés feltételeiről lesz szó... — Érdekes a konferencia fő témája, hiszen önkormányzatok helyi gazdasági növekedésben betöltött szerepéről lesz szó, emellett az idegenforgalom és a gazdasági kapcsolatok viszo­nyáról is hangzanak el előadá­sok. Eredetileg szeptember vé­gére terveztük a rendezvényt, de úgy gondoltuk: helyesebb ha az Alpok-Adria nemzetközi ki­állítás és vásár idején tartjuk, hiszen ennek — a téma szem­pontjából is — számos előnye van. — Mit ígér a program? — A kiállítást Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter nyitja meg. Miniszter jelenlétét mi is kihasználjuk. Ekkor kerül Dr. Kéki Zoltán jegyző sor az üzletember találkozóra. A konferencia fő napja augusz­tus 31, amikor a külföldi dele­gációk vezetői mondják el a témával kapcsolatos elképzelé­seiket. Itt lesz Draskovics Ti­bor, a PM közigazgatási állam­titkára és Balsay István, a me­gyei jogú városok szövetségé­nek ügyvezető elnöke. Egész napos programot szervezünk Bányán és környékén, ahol is a fő téma az önkormányzatok és az idegenforgalom viszonya. Vendégünk dr. Schagrin Ta­más, az OIH elnöke, aki részt vesz a kerekasztal beszélgeté­seken is. Meghallgatjuk dr. Ko­vács Miklóst, a Siotour Rt ve­zérigazgatóját. Szó lesz a vál­lalkozás- és településfejlesztés főbb kérdéseiről, ahol Kósáné dr. Kovács Magda munkaügyi miniszter, vagy Surányi György az MNB elnöke lesz a vendég. Kustos Lajos, az MVA ügyve­zető igazgatója és Jákli Péter megyei főjegyző a vállalkozás­fejlesztés lehetőségeiről beszél. Emellett természetesen lesz kamarai találkozó és több — oldott légkört teremtő — sza­badidős rendezvény is. Lengyel János Új lakóterület Marcaliban Hosszú vitáktól, alkudozásoktól sem mentes időszak után úgy lát­szik: egyenesbe jutott az új mar­cali lakóterület, a déli alközpont felépítésének ügye. A Kilián, a Kaposvári, a Szigetvári és a Dó­zsa utca által határolt részen az önkormányzat végre megvásá­rolta a telektulajdonosoktól az új utcák nyitásához szükséges terü­leteket. A közművesítést haladék­talanul megkezdik. Az ivóvíz- és a szennyvíz-gerincvezetéket, va­lamint a gázvezetéket már au­gusztus-szeptemberben megépí­tik, s akkor valamennyi nélkü­lözhetetlen közmű és az elektro­mos áram is az új tulajdonosok rendelkezésére áll. Az építők az idén még négy­zetméterenként 858 forintért jut­hatnak a tágas, 880-1200 négy­zetméteres telkekhez, melyeknek utcafronti szélessége 20-27 mé­ter. Ez ideális beépítési, illetve parkosítási lehetőséget teremt, nem is beszélve a háztáji kertész­kedés előnyeiről. (Kun) Szabálysértő csigaszedők Orosz, bosnyák, jugoszláv, magyar és olasz határsértők egyaránt fennakadtak a ha­tárőrök hálóján. A járőrök legnagyobb fogása egy lo­pott Chrysler volt, amellyel két olasz akart bejutni Ma­gyarországra. Nyolc határsértőt is lefü­leltek — tudtuk meg a pécsi határőrigazgatóságtól, amely Vízvárig ellenőrzi a somogyi határszakaszt. Is­meretlen tettes személygép­járművei munkavégzés köz­ben kidöntötte a határje­let, egy másik esetben pedig olyan traktoros ellen kellett intézkedniük a határőrök­nek, aki átszántott a horvát területre. A barcsi határőrök el­mondták: a Dráván járőröző határőr hajók sok esetben fednek föl szabálytalanságot a parton: horgásznak, tiltott helyen fürdőznek horvát és magyar állampolgárok. A vízi járőrözés pár hónappal ezelőtti beindítása óta há­rom esetben kellett a jár­őröknek tevékenyen is be­avatkozni. Kétszer magyar és horvát vízbe fulladt gye­rekek után kutattak a veszé­lyes folyóban. A határőrök tapasztalata az, hogy a lakosság nem ve­szi komolyan felszólításai­kat. A járőrök mumusai a gyógynövény- és csigagyűj­tők, akik a határvonalról megfeledkezve gyakran té­vednek idegen területre. Kaposváriak San Sebastianban Kaposvár és Glinde küldöttsége találkozott San Sebastianban, hogy a három város testvérkap­csolatát továbbépítse. A jelen­tős idegenforgalmú francia vá­rossal a közelmúltban vette fel a kapcsolatot Kaposvár. Dr. Ozsváth Ferenc kaposvári al­polgármester, a háromtagú kül­döttség vezetője elmondta: San Sebastianban egy olyan kapos­vári klub működik, amely tagja­inak zöme — hazánkkal rokon­szenvező — francia. Rendsze­resen összejöveteleket tartanak, s egy kaposvári szobát is be­rendeztek. A találkozónak, amelyen egy román küldöttség is részt vett, az volt a hangozta­tott célja, hogy erősítse a népek barátságát a közös Európa ki­alakításának érdekében. Bodzával indul a hűtőházi szezon Kutason Szeme van a szilvának — Nyári szilva mindössze 300 mázsa termett, mert csak né­hány száz ilyen gyümölcsfánk van és ezzel csak a választék- bővítés miatt foglalkozunk. Ezt egy nagykereskedő veszi át tő­lünk, aki a válogatást követően azonnal el is szállítja — mondta Varga László vezér- igazgató. Hozzátette: — Cse­resznyéből és meggyből mint­egy 100 tonnát tároltunk a hű­tőházban. Szépen termett a nyári alma, 13 hektáron 295 tonnát hozott. Ezt a Hey-ho vette át, számunkra igen ked­vező áron. Késői szilva 51 hek­táron érik, de még máskor 1000 tonna körül adott, addig az idén a 700-nak is örülnénk. A tavalyi gombabetegségek kiheverésé­hez idő kell, annak a következ­ménye a mostani gyengébb eredmény. Érdeklődnek a szilva iránt, a külföldi és hazai vásár­lók közül többen visszatérő ve­vők. A meggy 40 forint körüli ki­lónkénti átlagárával elégedetle­nek voltak. A nyári szilváét már elfogadhatóbbnak tartják, a ké­sőire viszont még nem alkudtak meg. A gazdaság híres téli al­máját mindössze 64 hektárról szedhetik majd szeptember kö­zepétől, mert a kárpótlás során 225 hektár magánkézbe került. — Ebből közepes termésre számítunk, mert az idei száraz­ság mellett a tavalyi aszály is érződik még — tette hozzá Varga László. — Ipari alma iránt élénk az érdeklődés, az ét­kezésire azonban még nincs számottevő. A visszafogott gazdálkodás következménye­ként elég magas a léalma ará­nya. A hűtőkapacitásunk nincs kihasználva. Egyrészt csökkent a saját gyümölcs mennyisége, másrészt nincs olyan minőségű sem, amit érdemes lenne ta­vaszra eltenni, így télire nem tá­rolunk. A nagyobb kereskedők manapság a saját hűtőházukba viszik az árat. A kiskorpádi hűtőházban a bodzával indul az igazi szezon, ebből 600 tonnát szállítanak be a jövő héten, majd ősztől az ipari alma ad munkát a gazda­ság dolgozóinak. Boldizsár Beáta

Next

/
Thumbnails
Contents