Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-29 / 203. szám

1995. augusztus 29., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Kiszúrták a gumijait, míg a testülettel tárgyalt Tengőd jegyző nélkül Még mindig nincs jegyzője Tengődnek, mivel dr. Kecs­kés József, a pályázat nyer­tese - mielőtt munkába állt volna - váratlanul vissza­vonta pályázatát. Bérdi Jó­zsef Kánya-Somogyegres kör­jegyzőnek a megbízása pedig július 30-án lejárt. Kötetlen beszélgetésre hívták Tengődre - még a pályázat el­bírálása előtt - dr. Kecskés Jó­zsefet, s míg odabent zajlott a meghallgatás, valaki kiszúrta a leendő jegyző autójának gumi­jait. A pályázatot a képviselő­testület megtárgyalta és elfo­gadta, s augusztus 1-jei hatály- lyal kinevezték dr. Kecskés Jó­zsefet jegyzőnek. Ezt követte az említett fordulat.- A kinevezett jegyző a munkába állása előtt írásban bejelentette, hogy visszavonja pályázatát - mondta Ruzicska Zoltán polgármester. - Hivat­kozott a vele szemben tapasz­talt bizalmatlanságra, vagyis a gumik kiszúrása miatt vonta vissza a pályázatát. így még mindig nincs jegyzője Tengőd­nek. Önkormányzatunk a Bel­ügyi Közlönyben folyamatosan hirdeti az üres állást. A napok­ban tárgyaltam egy újabb pá­lyázni kívánóval is. Remélem, a testület még a héten megtár­gyalhatja, s dönthet a jegyző személyéről. Jó volna, ha hosszú távon megoldódna a falunak ez a gondja. K. J. Gerézdpusztán semmi esély nincs munkára Öt éve lettem először munka- nélküli - mondta Kult Já- nosné gerézdpusztai lakos. - A karádi áfész kártyaüzemé­ben dolgoztam mint betaní­tott munkás. Igyekeztem új munkát keresni; 1993. októ­ber 1-jétől egy vállalkozó al­kalmazott, de április óta is­mét munkanélküli vagyok. Gerézdpusztán, ezen a Somo- gyacsához tartozó kis települé­sen mindössze huszonnégy laknak. A szorosadi szövetke­zet átalakulása, illetve a kör­nyékbeli munkahelyek lét­számcsökkentése miatt nehéz helyzetbe kerültek az itt élők.- Egyelőre esélyünk sincs az elhelyezkedésre. A munkanél­küli-járadékom csak nyolcezer forint - panaszolta Kult Já- nosné. - Ha nem tudok mun­kába állni, rövidesen a munka- nélküliek jövedelempótló tá­mogatását kapom az acsai pol­gármesteri hivataltól. Kult János, a férj kőműves - és ugyancsak munkanélküli.- Megszűntek az építkezé­sek; nincs pénzük a térségben élő embereknek - mondta. - Persze, hogy igyekeztem állást keresni. Dolgoztam a szorosadi Kisbárapáti Kisbárapáti 7,1 millió forint ki-, egészítő állami támogatásra pá­lyázott mint önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került köz­ség, a kért összeg helyett azon­ban csak 3,3 millió forintot ka­pott. A fenntartás költségeire szövetkezetben is gépkocsive­zetőként. 1985-től 1990-ig itt, a kártyaüzemben voltam téem- kás; amikor megszűnt az üzem, elbocsátottak bennünket.-Azóta nincs munkája?- Volt, de csak rövid ideig. Dolgoztam Kaposváron a Dél- viépnél; később Kromek * Pál tabi vállalkozó alkalmazott mint kőművest.- Nehéz ilyen árak mellett kijönni abból a kis pénzből - mondta a fiatalasszony. - Egyik hónapról a másikra élünk. Még jó, hogy van ez a 300 négy­szögöles kert: a háztartáshoz szükséges zöldség, gyümölcs megterem. Baromfit is tartunk, különben sose ennénk húst. Nem tudom, mi lenne velünk, ha gyermekeink is lennének. Félretenni egyáltalán nem tu­dunk. Az üdülés is csak álom; pedig jó lett volna egyszer-két- szer legalább a Balatonra el­jutni.-Miben reménykednek?- Előbb-utóbb csak lesz va­lami a gazdaságban - mondta Kult János. - Munkahely kel­lene, meg rendes fizetés. Sok­szor már nem is hiszem, hogy lesz ilyen; kilátástalannak tűnik minden. Krutek József kevés pénze fordítja a 600 lakosú falu veze­tése; ez a pénz azonban semmi­képp nem lesz elég. Fazekas István polgármester szerint - a takarékos gazdálkodás ellenére - legvégső esetben hitel felvé­telére kényszerül a község. Felkészülés Bedegkéren Négy kombájnt készítenek föl Bedegkéren az Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet szerelői a napraforgó betakarítására. A munkát pár nap múlva — szeptember elején — megkezdik. Képünkön: adaptert szerelnek föl a napraforgó aratásá­hoz az E-516-os kombájnra fotó: czene attila Sátrakban mért milliók Hét hónap számvetése - Üzlethálózatot alakítanak ki Menekült- és kempingsátrakat varrnak fotó: kovács Tibor Egyesült a Tabi Kemping Kft és a Balaton Textil, s a Mun­kás úti két telep egy tulajdo­nos kezébe került. A tevé­kenységük azonban változat­lan, így pár hónapi tapaszta­lat alapján 200 millió forint bevételt remél a tulajdonos. — A két társaságot már évek­kel ezelőtt érdemes lett volna összevonni — mondta Nagy Lajos, a kft tulajdonosa. — Erre azonban két ok miatt nem kerülhetett sor: a Tabi Kem­ping Kft-nek bizonytalan volt a léte, 1993-ban még több mint 90 millió forint adósság­gal, és bár a Balaton Textil Kft-ben 51 százalék volt a tu­lajdoni hányadom, a német tu­lajdonostárs nem értett egyet a Kemping kft megvételével. Úgy ítélte meg, hogy ekkora adósságot nem tudunk kifi­zetni. így magam vállaltam a kockázatot. A Kemping kft 1994 de­cemberében rendezte adóssá­gát, s ezzel megszűnt az ösz- szevonás legnagyobb akadá­lya. A német üzlettárs időköz­ben kivált, és üzletrészét Nagy Lajos vásárolta meg. így semmi nem állt az egyesítés útjába. — Hét hónap telt el. Ho­gyan gazdálkodnak? — Minden bizonnyal jó évet zárunk, a félévi eredmény ugyanis biztató. A tevékeny­ség nem változott: menekült- és kempingsátrakat, illetve ponyvákat gyártunk. Mind­egyik termékünkből szállítunk exportra is, a menekültsátrakat pedig csak arra gyártjuk. Az idén jelentős mennyiségű kempingsátrat készítettünk hazai piacra is. A nagykeres­kedők többsége azonban nem fizet. Viszonylag nagy cégek, amelyeknek vagyonuk is van, próbálnak hitfelre vásárolni, mert fizetésképtelenek. — Mit tehetnek a gyártók? — Jövőre mi finanszíroz­zuk meg a nagykereskedelmi részt, illetve lényegesen több sátrat árusítunk közvetlenül. Kialakítunk egy üzleti hálóza­tot, illetve mintaboltot nyitunk a gyár területén. — Mekkora bevételre szá­mítanak? — Mintegy 180-200 millió forint körül valószínű, és en­nek tíz százaléka a nyereség. Ezt mintegy 130 dolgozóval érjük el. Létszámbővítést egyelőre nem tervezek, nem olyanok a piaci körülmények. Ezt mindenképpen figye­lembe kell venni. A cég a mostani termelőlétszámmal hatékonyan és folyamatosan dolgozik. Ez jól szervezhető és átlátható üzem. Krutek József Támogatják Kányán a fiatalokat Döntött a beiskolázási segé­lyekről a kányái képviselő-tes­tület. Az idén 79 helybeli diák­nak - hatévestől a 24 éves egye­temistákig - összesen 158 ezer forintot oszt ki. A korábbi évekhez hasonlóan most is sze­mélyenként kétezer forinttal enyhíti tanévkezdési gondjukat. Önkéntesek sikeres véradónapja Véradónapot szervezett a Vö­röskereszt tabi területi szerve­zete a városi művelődési ház­ban. 112 önkéntes jelent meg, s összesen 41,4 liter vért adtak - segítve a kórházak munkáját. Pécsi kiránduláson a meggyesiek Pécsre és Harkányba szervezett kirándulást a somogymeggyesi önkormányzat, s költségeit, a mintegy 50 ezer forintot a kép­viselő-testület ez évi költségve­tése terhére biztosítja. Király János polgármester vezetésével a 45 nyugdíjas megnézi Pécs nevezetességeit, utána Har­kányba látogatnak - a fürdőbe. Somogyacsa portáit lomtalanították Lomtalanítási akciót szervezett Somogyacsa önkormányzata. A lakosságtól a kommunális hul­ladék mellett minden olyan szemetet, lomot elszállítottak, amit a házak elé kiraktak. Dö­ntős László bonnyapusztai vál­lalkozó pótkocsival szállította el - több fordulóval - a hulla­dékot. Az önkormányzat tervei szerint ezentúl minden ősszel, tavasszal szervez lomtalanítást. Gyakorlat és munka ipari tanulóknak Tizennyolc műszerésztanuló, ipari és közgazdasági szakkö­zépiskolás töltötte nyári szak­mai gyakorlatát a tabi HTR és Ecoplast kft-nél. A HTR-ben most nyolc tanulóval kötöttek szerződést - három hétre -, mi­vel a munkák megkívánják fog­lalkoztatásukat; s hatan a tan­év első hetét is munkával töltik. Burkolatjeleket fes­tik a nemrég készült tab- kánya-tengődi úton. Ké­pünkön; Bogdán István ba- bodi Fonyódplast kft dol­gozója a terelővonal helyét jelöli ki FOTÓ: CZENE ATTILA Pályázati pénz híján növekvő gondok között Hitelre szorul Miklósi Kiegészítő támogatásként 2,9 millió forint elnyerésére nyúj­tott be pályázatot a megyei Tá- kiszhoz a miklósi önkormány­zat, ám ezt föl sem terjesztet­ték. így Miklósi is bajban van. — Mindössze hétmillió forin­tos költségvetésből gazdálko­dik az önkormányzat — mondta Müller Miklós polgár- mester. — Ennek jelentős része állami, normatív támogatás. Bár helyi adót is szedünk, anyagi gondjaink vannak. A fa­lugondnoki rendszer működte­tése — ezt a megyében az elsők között szerveztük — olyany- nyira növeli a kiadásainkat, hogy egyre kevesebb pénz jut a különböző kiadásokra. A forráshiánnyal küszködő község vezetői az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe ke­rült települések tavaszi pályáza­tától reméltek pénzt, de ott nem nyertek. Pedig nagy szükségük lenne rá. Anyagiak híján így elmaradt a rossz állapotú posta­épület renoválása is. Hiányzik a felújításra tervezett egy-kétszáz ezer forint is. A költségvetés félévi értékelésekor megállapí­tották: a második félévben sem lesz rá pénzük. — Pénzátcsoportosításokat is végrehajtottunk nemrég, mi­kor értékeltük a költségvetést — mondta Müller Miklós. — A szociális/kiadásokra ugyanis a tervezettnél sokkal több pénzt kell fordítanunk. Sok az idős, beteges ember a faluban, és rengeteg pénzt visz el a köz­gyógyellátás is. Éves működé­sünkhöz a takarékos gazdálko­dás ellenére még hiányzik 2,1 millió forint. — Miből pótolják? — Abban bízunk, hogy szep­tembertől — az átértékelt költ­ségvetésre alapozva — lesz még módunk pótpályázat be­nyújtására, és az év végére ta­lán valami pénzhez jutunk. Ha nem lesz pályázat vagy nem nyerünk támogatást, akkor mintegy kétmillió forint hitel felvételére kényszerülünk. Hogy mi lesz jövőre, azután miből működünk, azt ma senki sem tudja megmondani. (Krutek) Zicsi igazgatóváltás A zicsi képviselő-testület már kinevezte az új vezetőt, Schmidtné Szabó Editet a napköziotthonos óvoda és az alsó tagozatú iskola élére. Nagy Jenőné, a korábbi intéz­ményvezető ugyanis lemon­dott. Azt mondta: szép, de ne­héz feladat osztott iskolában dolgozni. A faluban az utóbbi években nem alakult ki az új értékrend, az állandóság. — Úgy éreztem, váltani kell; az idő múlása is erre kész­tetett — mondta. — 1987-ben mint tagiskola-vezető kerül­tem ide; felkérésre vállaltam el az irányítást. Öt éve, mikor a fenntartó önkormányzat önálló iskolát hozott létre, határozat­lan időre neveztek ki. Elfárad­tam. Úgy gondolom, hogy egy felkészült új vezető sokat len­díthet a kis iskola helyzetén. Az iskola és az óvoda léte, mint mondta, meghatározó a falu jövője szempontjából, hi­szen a gyermekeket háromtól tízéves korukig célszerű hely­ben nevelni. Ez hozzátartozik egészséges lelki fejlődésükhöz. Energiáját ezután a tanításra kívánja fordítani... — Az intézmény az előírt alapkövetelményeknek megfe­lel — mondta. — Itt érzelmileg olyan közelségbe kerül tanuló és tanító, hogy az a gyerek tu­dását is jobban megalapozza. A tanítás során arra törekszem, hogy segítsem szellemi fejlő­désüket. Sokan könnyen ítél­keznek az alacsony tanuló-lét­számú kisiskolákról. A szülő joga eldönteni, hogy hova já­rassa gyermekét. Tanítóként arra törekszem, hogy megfelel­jek az igényeknek. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents