Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-25 / 200. szám

1995. augusztus 25., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Agrárérdek gazdaremény Exner Zoltán: Mezőgazdaság nélkül nincs stabilizáció Sokat ér idén a királyleányka Szüretelnek Bogláron A történelmi borvidék szőlőjét alföldi vállalkozók vásárol­ják fel FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A Balatonboglári Borgazda­ság Rt szakemberei már szedik a Csabagyöngyét. Az elsőként szüretelt szőlőültet­vények a vártnál kicsit keve­sebbet, 8-10 tonnát termet­tek Bogláron. A korai fajtákat idén atka, moly, peronoszpóra és liszt­harmat is tizedelte. Ugyanak­kor a történelmi borvidék sző­lőjét elkezdték felvásárolni al­földi vállalkozók. Az általuk „csinált”, olcsó bor majd jövő nyáron fogja elárasztani a ba­latoni piacokat. — A Henkel cég, amely évi 70-75 millió palack pezsgőt ad el Ausztriában és Németor­szágban, ígéretet tett, hogy 15 évig felvásárolja a régióban termett összes, megfelelő mi­nőségű szőlőt — mondta Happ István, a balatonboglári Borgazdaság Rt termeltetési és szaktanácsadási osztályve­zetője. — Ez a döntés a terme­lők biztonságát is szolgálja. 360 hektárnyi saját ültetvé­nyünk van, alapanyagaink négyötödét felvásárlásból biz­tosítjuk; a földek felén azon­ban a gépi munkát a cégünk koordinálja, a szőlőt saját ter­melőcsoportjaink kezelik. Ezenkívül hat szövetkezettel, kilenc csoporttal és mintegy kétszáz egyéni termelővel ál­lunk szerződéses kapcsolat­ban. — Mennyit fizetnek idén az alapanyagért? — 20-30 százalékkal töb­bet, mint tavaly. A királyle­ányka kilójáért például 20-24 forintot, az illatos fajtákért több, mint 30 forintot adunk. Az olaszrizling, a merlot és chardonnay ára 17 cukorfok fölött 35-37 forint lesz majd. * — Segítheti-e munkájukat az új hegyközségi törvény? — Igen. E szerint a hegy­községeknek szeptember 30-ig meg kell alakulniuk, ezt követően pedig jobban kell fi­gyelni a szőlő eredetére. Mivel a törvény hatósági jogkört is ad, reméljük, sikerül majd el­érni: a Dél-Balatonon termett szőlőből helyben készülhet majd bor. (Czene) A huszonnyolcadik napirend döntött az új jegyzőről Közhasznú munka Siófokért — Miként látják az agrárgaz­daság jövőjét Somogy megyé­ben? Ezt kérdezte dr. Such- man Tamás privatizációs mi­niszter a Somogy megyei ag­rár érdekképviseletek vezető­jétől egy héttel ezelőtt. A kér­dést a Somogyi Hírlap dr. Ex­ner Zoltánnak, a Somogy me­gyei Agrárkamara ügyvezető alelnökének tette fel. — Más jövőképet ígér a je­lenlegi állapot, és mást a terve­zett változások. — Milyen a jelenlegi álla­pot? — Az utóbbi négy évben 30 százalékkal esett vissza a me­zőgazdasági termelés me­gyénkben. A növénytermesztés átlaghozamai tartósan alatta maradtak a 80-as évek közepén elért átlagoknak. Az állatte­nyésztésben ennél is nagyobb a hanyatlás. Ma 38 százalékkal kevesebb a vágóállat Somogy­bán, mint 1990-ben volt. A visszaesés oka elsősorban az, hogy eltorzult az ár-jövedelem arány. A következmény: min­den ésszerűséget nélkülöző spórolásba kezdtek a gazdálko­dók. A növényvédelem legyen­gült, nőttek a megműveletlen földterületek és a tenyészálla­tok kivágása is gyakorlattá vált. Ez persze nem róható fel a gaz­dálkodóknak, hisz a túlélés re­ményében tették, de ez agrár­csődhöz vezetett, ahonnan a ki­jutás nagyon nehéz lesz. — A jelenlegi állapotot mennyire tükrözik az idei ara­tási eredmények? Úgy tűnik megint jobbat vártunk. — A reményektől a mennyi­ség és a minőség is elmaradt. Az okai megegyeznek az ága­zat romlásának okaival. Talán az értékesítés területén javult a helyzet, de csak az étkezési ga­bonák esetében. A piac meg­élénkült és az 1100 forint körüli átlagos felvásárlási árak némi­leg enyhítették a gazdálkodók pénzügyi nehézségeit. De a termelés finanszírozásának gondjai nem szűntek meg. A takarmánynövények esetében pedig túltermelési válsággal kell számolni, hisz az állatte­nyésztés nem képes felvenni a megtermelt mennyiséget. — Ha már ismét szóba ke­rült az állattenyésztés, mit szól a Pini Hungary tervéhez, mi­szerint integrálná a megye, il­letve a régió sertéstartóit? — Már a tervnek is örülök. Azt hiszem már előbb fel kel­lett volna ismerni ezt a lehető­séget, akkor talán nem kellene most az ország másik feléből ideszállítani a sertéseket. Az agrárkamara minden segítséget megad a folyamat felgyorsítá­sához. — Mi a legfontosabb, hogy észrevehető' legyen a változás az ágazatban? — A jövedelmezőséget kell biztosítani. Ehhez persze szük­ség van arra, hogy együttmű­ködjenek a tárca, a kamara és az érdekképviseletek. Az agrár­törvénykezést fel kell gyors­ítani, mert csak új törvények segíthetik elő a hatékonyságot. Támogatások, eszközök kelle­nek, de a támogatások arányát is meg kell változtatni. A ked­vezőtlen térségeknek sokkal nagyobb támogatásra lenne szükségük, és ezek közé bele­tartozik Somogy megye is. Az elavult géppark lecserélése sem megy önerőből, mint ahogy a kihasználatlan állattenyésztési férőhelyek feltöltése sem minő­ségi árualappal. Változtatni kell az exporttámogatáson is, a ma­gasabb szinten feldolgozott termékek javára. Olyan irány­árakat kell megállapítani, ami jövedelmet is tartalmaz. — Mindez mikorra valósul­hat meg? Egyáltalán mekkora az egyetértés a tárca és a ka­mara között? — Az agrárkamara vélemé­nye, hogy agrámövekedés nél­kül nincs stabilizáció. Ebben minden érintett egyetért. Abban is, hogy a helyzetbe kell hozni a termelőket. A gazdaságosság alapja a hazai fogyasztás növe­kedése is. Az időpontot nehéz megjósolni. Ha az agrárágazat megkapja azt a támogatást, ami a bővített újratermeléshez, vagyis a fejlődéshez szükséges, akkor még a parlamenti ciklus vége előtt érezhető lesz a válto­zás. Évi 115-130 milliárd fo­rintra lenne ehhez szükség, a- tervezett 100 milliárd csupán a jelenlegi állapotok konzerválá­sára elég. — A pénzről manapság az a hír járja, hogy kevés van be­lőle, meg az is, hogy sok, csak túl drágán. — Elengedhetetlen, hogy a hitelszférában is történjen vál­tozás. A magas kamatok kigaz­dálkodása lehetetlen, 6-8 éves megtérülésnél, ezért a rövidle­járatú hitelek nem használha­tók. Változás nélkül hiába eről­ködnek a termelők, és a kor­mány sem tehet semmit. — Köszönöm a véleményét, s kérem, tegye fel kérdését. — Azt szeretném megtudni Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének vezetőjétől, hogy a szövetkezetek a már élő támogatási formákból és a ter­vezett lehetőségekből mennyit tudnak profitálni? Van-e annyi saját erejük, hogy ezekkel együtt ismét eredményesen tud­janak gazdálkodni? (Folytatjuk jövő' pénteken) Varga Ottó Huszonkilenc napirend szerepelt a siófoki önkormányzat tegnapi képviselő-testületi ülésén. A lapzártánk után véget ért tanács­kozáson 28. pontként tárgyalták meg a pályázatot, amely a há­rom jelentkező közül dönt az új jegyző személyéről. Egyikük helybéli, a jelenlegi aljegyző Horváthné Márkus Ildikó — rögtönzött közvéleménykutatá­sunk szerint neki drukkol a hiva­tal személyzete. A közhasznú munka bevezetésével kapcsolat­ban élénk vita bontakozott ki. Abban valószínűleg egyetértet­tek a képviselők, hogy gazdasá­gilag nem könnyít a szolgáltatás bevezetése az önkormányzaton. Politikai, erkölcsi szempontból azonban végül is a túlnyomó többség mégis alkalmazása mel­lett döntött. így a jövőben a köz­területek őrzését, takarítását, az illegális szemétlerakó helyek felszámolását az árokpartok ka­szálását és a hóeltakarítást ők végzik majd a Balaton-parti vá­rosban. Lassú Gyula a szociális bi­zottság véleményét tolmácsolva beszélt arról: erkölcsi, hangulat- javító hatása is lehet az intézke­désnek. Major István azt mondta: régen volt olyan rende­zetlen a város, mint mostanában, a buszmegállók tetejéig nőtt a gaz. Dr. Fábián Károly ugyan­akkor elmondta, hogy a magyar vállalkozók 70 százaléka nem tudná teljesíteni azokat a feltéte­leket, amelyeket előír az állam a közhasznú munkások foglalkoz­tatása miatt. Miért éppen az ön- kormányzatoktól váiják ezt? Szerinte egyébként nem minden munkanélküli alkoholista, mun­kakerülő. Dr. Pongor Tamás — felmondás alatt álló — jegyző azt javasolta: kicsiben kellene elkezdeni a cél megvalósítását, aztán ha beválik, szélesíteni le­hetne a funkciót. Dr. Gruber At­tila szerint kitűnő az előteijesz- tés, csak éppen három évet ké­sett vele az önkormányzat. Sze­rinte csak közhasznú munká­sokra építve nem lehet javítani a takarítás hatékonyságát, a vá­rosképet. A módszer egyébként a kis­községekben remekül működik. Czene Attila Alapítvány a hetesi gyerekekért Hetes község képviselőtestülete alapítvány létrehozásáról dön­tött, melynek neve: Önfeledt gyermekmosolyért alapítvány. Céljuk a helyi körzeti iskola és óvoda támogatása, különös te­kintettel a gyermekprogramok szervezésére. Az alapítvány a szülők segítségére is számít. Kaposvári főorvos a televízióban Dr. Rozsos István, a Kaposi Mór Megyei Kórház I. számú sebészeti osztályának osztály- vezető főorvosa lesz a vendége az Esti kérdés című ma esti te- levízióműsomak. Dr. Rozsos István, aki a nemrégiben kapta meg a Balassa-emlékérmet, munkásságáról, az egészségügy mai helyzetéről vall. A műsort a Duna Televízióban ma este háromnegyed kilenckor tekint­hetik meg az érdeklődők. Csurgón fölkészültek a diáktalálkozóra Csurgón fölkészültek a Csoko­nai Vitéz Mihály Gimnázium öregdiákjainak összejövetelére. A rendezvényt Rúzsa Miklós, a budapesti székhelyű Csurgói Öregdiákok Baráti Körének el­nöke kezdeményezte. A talál­kozóra szombaton és vasárnap kerül sor. Leolvassák a vízórákat A hét végén leolvassák a ka­posvári Vízművek kft szakem­berei a hidegvizes mellékvíz- mérő órákat. Arra kérik a me­gyeszékhely polgárait, hogy a lépcsőházakban kiplakátolt időpontokban tegyék lehetővé a vízmérők leolvasását. Koppány-völgye első „Vasembere” Cseplits Gábor nágocsi fiatal­ember teljesítette elsőként a Koppány-völgyi települések lakói közül a „Vasember” próba követelményszintjét. A nagyatádi önkormányzat, a So- lár Club és a Fuji cég által szer­vezett hosszú távú versenyen első alkalommal indult nágocsi versenyző 12 óra 20 perc alatt teljesítette a 3800 méter úszást, 180 kilométer kerékpározást és 42 kilométer futást. Veszélyes fákat vágtak ki Tabon Mintegy félórás áramszünet volt Tab egy részén. Az Óvoda utca elején négy fa elérte már a magasfeszültségű villanyveze­téket, ezért szükségessé vált a kivágásuk. A munkavégzés ide­jén szünetelt az áramszolgálta­tás, ez több mint kétszáz csalá­dot érintett. Privatizációra vár a Masterfil Rt Mérleget készít a kaposvári fonoda (Folytatás az 1. oldalról) — A kaposvári fonodát nem lehet az egyszerűsített eljárásba vonni — mondta Bodosi Tamás —, mivel túllépi a gazdasági előírásokban szereplő értéke­ket. Vállalatunkban többen dolgoznak, s az előírt vagyonér­ték is nagyobb. A Masterfilt hivatalosan még nem hirdették meg. Arra a kér­désre, — hogy mikor kerül sor a meghirdetésre — a vállalatnál nem tudtak pontos időpontot mondani. Az igazgató azonban sejtetni engedte, hogy várha­tóan a negyedik negyedévben jelenik meg a kiírás. A rész­vénytársaságot először várha­tóan egészben kívánják eladni. Az sem kizárt, hogy egységen­ként értékesítik a birodalmat, sőt Bodosi Tamás lehetséges­nek tartja az előző módozatok kombinációját is. Értesülésünk szerint köny- nyen előfordulhat, hogy a Mas­terfil két somogyi tagját — a kaposvári és a nagyatádi egy­séget — együtt hirdetik meg. Ezt a lépést indokolja, hogy a kaposvári fonal harmadát-felét az atádiak dolgozzák föl. A biz­tos anyagellátás fontos lehet az új tulajdonosnak is. Indok lehet még a két cég közötti minimális távolság, akárcsak a több évti­zedes együttműködésből fa­kadó begyakorlottság. — Ahhoz, hogy a kisebb egységeket is fel lehessen aján­lani a privatizációra, egyenként mérleget kell készíteni. Ez rendkívül szerteágazó munkát igényel. Az anyagon jelenleg is dolgozunk, ami évekre vissza­menőleg tartalmazza majd a vállalat forgalmát, bevételét, tartozásait. Ez a mérleg a priva- tizálhatóság egyik fontos elő­feltétele. Ha a mérleg elkészül, az ÁPV Rt dönt majd arról, hogy milyen formában hirdetik meg a Masterfilt. Természetesen a hivatalos procedúra előtt már megkezdődött az üzleti tapoga­tózás. Az érdeklődők között egytől-egyig szakmai befekte­tőket találni. A német, angol, amerikai és olasz óriáscégek puhatolózása sejtetni engedi azt, hogy később hivatalosan is felkeresik a ka­posvári gyárat. Az informáló­dok táborából a hazai befekte­tők sem hiányoztak. Biztató, hogy főként szakmabeliek kí­váncsiskodtak. A több mint ötszáz főt fog­lalkoztató üzemben kilencszáz- ötven millió forint bevétellel zárták az első félévet. A gyár dolgozói is kíváncsiak arra, hogy mi lesz a cégük jövője. Bodosi Tamás szerint az ÁPV- re fontos feladat hárul, amikor a leendő vevőkkel tárgyal. A megállapodásban ki kell kötni több olyan pontot, ami garan­tálja a foglalkoztatottságot, a folyamatos termelést illetve a fejlesztést. Harsányi Miklós SOMOGYI HÍRLAP Varga Ottó jegyzete Kapcsolódások Igencsak sűrű lesz a szakmai program a negyedik kaposvári Alpoktól az Adriáig kiállításon. Üzletember találkozót szervez­nek a kamarák, Kaposvár önkormányzata Kapcsolatok ’95 címmel nemzetközi gazdasági konferenciát rendez. Pénteken az idegenforgalom napja alkalmából Bányán lesz tanácskozás, szombaton a megye napján a privatizáció és a vállalkozásfej­lesztés lesz a téma. Sőt, a testvérvárosok szakszervezeteinek vezetői is találkoznak egymással egy eszmecserén. Úgy tűnik négy év alatt eljutottunk odáig, hogy egy jó kez­deményezést nem kívülállóként néznek" a kiállítóként nem ér­dekelt cégek és szervezetek, hanem kihasználva az amúgy is felfokozott érdeklődést programokat szerveznek rá az ese­ményre. Kaposvár vezetői eredetileg szeptember végére tervez­ték az Phare Overture-programja által támogatott konferenciát, ám a város vezetői úgy döntöttek, a kiállításnál jobb környeze­tet nem kívánhatnak. Módosították hát a tervet, és egyik kül­földi résztvevő sem emelt szót emiatt. Nekik úgy tűnik ez ter­mészetes. Mindezek ellen a kiállítás rendezőinek semmi kifo­gásuk nincs, hisz ők jól tudják: minden külön rendezvény a nagy egész eredményességét növeli. És az a legjobb, ha min­denki jól jár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents