Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)
1995-08-16 / 192. szám
1995. augusztus 16., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Jobban várják a Somogyit, mint a kenyeret Az attalai hírvivő Már a reggelikor az asztalon van a Somogyi fotó: király A dombóvári kórház rendelőintézetében takarít, ám mielőtt fölvenné a köpenyt, felpattan kerékpárjára, s végigjárja Attala, Kapos- pula házait. Neki köszönhető, hogy már a reggeli mellett ott van a Somogyi Hírlap a legfrissebb információkkal. — Öt órakor kelek — mondja Paczári Gyuláné. — Először Attalában hordom szét a somogyit — ide 32 jár —, majd pedig az 5 kapospu- lai előfizető kapja meg. Általában két óra alatt végzek az újságkihordással, azután megyek a munkahelyemre. Szerencsére a lányom is besegít a terjesztésbe. Paczárinét mindenki örömmel fogadja a faluban. Az attalaiak azt mondják: reggelente jobban várják a Somogyi Hírlap híreit, mint a kenyeret. Aztán néha nem engedik tovább, csak ha megsimogatta a kiskutyákat, elbeszélgetett a ház urával vagy asszonyával. Persze csak néhány kedves szó hangzik el, mert szorít az idő: menni kell; a másik portán is várják a lapot. Az attalaiak között akad olyan is, aki már néhány nappal előbb le akarja számolni az előfizetési díjat, mint amikor kellene. Paczáriné ilyenkor nem hagyja, kedvesen csak annyit mond: legyenek türelemmel. — Augusztustól két új attalai előfizető van. Én beszéltem rá őket. Szeretik a Somogyit; elejétől a végéig elolvassák. S hogy mit szeret a Somogyiban az újságkihordó? Azt mondja: az apróhirdetéseket és a tarka sorokat böngészi a legszívesebben, de a politikáról szóló cikkek is érdeklik. Kedveli a szombaton megjelenő Színes hétvége érdekes anyagait is. Paczári Gyulánéék 1977 óta élnek Attalában, a megyehatárhoz közeli apró faluban. Kercseligetről telepedtek le, és nem is akarnak odébbállni. Megszoktak már itt, s mióta a Somogyi Hírlapot kézbesítik, népszerű emberek lettek, hiszen Attalában és Kapospulán ők a reggeli hírvivők. (Lőrincz) Kevesebb gond Gálosfán Ha nem is oldódtak meg teljesen, de valamelyest enyhültek a gálosfai önkormányzat gazdasági, pénzügyi gondjai. Áz önhibájukon kívül veszteséges önkormányzatok számára kiírt pályázaton ugyanis egymillió háromszázezer forintot nyert a település. A kapott összeget intézményeik működési költségeinek fedezésére és a szociális segélyek, támogatások kifizetésére fordítják. — Tizennégymillió forintból gazdálkodunk ebben az évben, újabb beruházásokra, fejlesztésekre nem jut — tudtuk meg Kővári Ferenc polgármestertől, aki azt is elmondta: a pályázaton nyert pénz ellenére, továbbra is feszesen és körültekintően kell gazdálkodniuk. A Grác melletti Prebuch küldöttsége járt a napokban Mező- csokonyán a falu meghívására. A diákokból és pedagógusokból álló delegáció a mezőcso- konyaiak tavaszi látogatását viszonozta most. A két település és az iskolák testvérkapcsolatot alakítottak Amikor eljön a bodzacsete szedésének ideje, megbolydul Biissii. Rozzant, földig süly- iyedő nyugati kocsikon, ládaszám szállítják a lila bogyókat a környékbeliek Takács László gyógynövény-fölvásár- lóhoz. Á falu határában, a négyszintes terménytároló előtt apró gyerekek és ősz öregasszonyok tüsténkednek: igyekeznek mérlegre tenni az árut. — Több mint 50 gyógynövényt gyűjtenek a szezonban — mondja Takács László. — Ka- zsok és Gölle térségéből, de még Mosdósról is jönnek. A esetéből naponta 75-80 mázsát veszek át, kilónként 13 forintért. A nagykanizsai hűtőház 18-at ad kilójáért, aztán irány Németország... Idén az aranyeső, a gyermeklánc-fűlevél és gyökér, az ebszőlőszár, valamint a fagyöngy révén jutottak jövedelemhez. Hogy mit csinálnak a pénzzel? A legtöbbje elissza és megeszi. A fölvásárló tíz éve dolgozik itt: Nem tagadja: megéri átvenni a növényeket, s ha eljön az ideje, a csigát is. Védett gyógynövényeket azonban — állítása szerint — sosem vásárol. A bodza bogyójának értékesítése révén nemcsak a cigányok jutnak pénzhez. A falu közepén szegényes, de gondozott portája előtt Hoksirsomné Gyergyói Anna és mézszőke hajú, serdülő lánya pakolja púposra a kézitalicskát. — Keresetkiegészítésként minden évben szedjük a esetét, de csak itt, a 8400 négyzetméteres kertünkben — mutat körbe. — Én 844 forint rokkantsági nyugdíjat kapok, a férjem nettó 18 ezer 814 forintot keres, aminek a 30 százalékát erre a nyeslett házra azonnal le is vonják — mutat szerény portájukra. — Van két iskolás korú lányom; az egyik most végzett szakács, de munkája még nincs; jelentkezett átképzésre. Azt mondja: nem akar leragadni a fakanálnál. A kisebbik, másodikos cukrásztanuló; a beiskolázás legalább nyolcezer forinki, ennek köszönhetők ezek a találkozók. Az osztrák vendégek számára színes programokat szerveztek a mezőcsoko- nyaiak. Kirándultak Pécsre és Orfűre, a Balatonra, és Budapestet is megmutatták a vendégeknek. Bagladiné Kovács Mária tot elvisz. Ehhez jön az a két és fél ezer forintos támogatás, amit tankönyvre ad az önkormányzat. A vízbekötés havi ezer forint, s akkor még hátra vannak a közműdíjak. Már két hete nincs gázunk, mert nem tudjuk kifizetni a cserepalackot. Egy villanyrezsón főzzük meg a tál meleg ételt. Adót másfél éve nem fizettünk. A család nyolc éve kerekedett föl Budapestről és települt a somogyi faluba. Nagyobbik lányuk asztmája miatt költöztek a jó levegőjű vidékre. A kislány meggyógyult, de anyagi helyzetük az utóbbi három évben nagyon megromlott. Az asszonynak időnként lebénul keze, lába. Több műtéten esett át, mire lerokkantosították. Férje egy hónapja jött ki a kórházból, egyik szeméről már eltávolították a hályogot, a másikra fél év múlva kerül sor. Gyógyszerére hetente 934 forintot költ. — Edző-hőkezelő volt, májegyző elmondta, szeretnék a közeljövőben a két iskola jó kapcsolatát tovább szélesíteni, és az egész falura kiterjeszteni. A következő lépés várhatóan a településvezetők tárgyalása lesz arról, hogy miképpen képzelik el az önkormányzatok közötti együttműködést. N, L. zsányi terhet cipelt, most meg tíz dekát sem bír fölemelni — panaszolja az asszony. — Kértünk egy kis segélyt, de a helytelen életmódra hivatkozva elutasították. Becsülettel megmondom: időnként megiszom a felesemet, de a gyerekeket és a házat rendben tartom, a férjem után is bejártam a kórházba. Nem hiszem, hogy ez akkora bűn lenne. Hoksirsomné szerint egy héten egyszer jut a család asztalára némi hús. Csirkéiket, kukoricájukat ellopták a környékbeli garázdák. Meg a kertből is mindent, ami csak mozdítható. Remélik, legalább 40 kilogramm esete fért a talicskára s ezért hatszáz forintot kapnak. Mire költik? — Zsírra, kenyérre, és elutazunk holnap felülvizsgálatra — mondja az asszony. Szikár teste megfeszül, amint lassan tolni kezdi terhét. Várnai Ágnes Felülről látták a fővárost Néhány segítő szándékú ta- szári, valamint kaposvári katonatiszt és pedagógus — látva, hogy sok somogyi családnak nincs pénze arra, hogy nyaralni vigye gyermekét — elhatározták, hogy egy alapítványt hoznak létre. Az összegyűjtött pénzből évek óta ingyenes tábort szerveznek az átlagosnál nehezebb sorsú, szociális hátrányban lévő, környékbeli gyerekeknek Kapos- homokon és a Desedán. Az idén első ízben sikerült a megyehatáron túlra vinni a táborozókat a somogyi gyermekek táboroztatására létrehozott taszári alapítvány révén. A Pro Patria szövetség sárospataki továbbképző központját bocsátotta rendelkezésükre, ahol több mint negyven so- mogyi gyermek — a zöme taszári, kaposvári, batéi, de volt köztük dombóvári is — nyaralt a hónap első felében. A nyaralás során fölfedezték Sárospatakot és környékét is — természetesen a várral kezdve —, s túráztak a Zemplénben. Találkoztak a debreceni veterán repülősökkel is. Ellátogattak a fővárosba, ahol többek között a tököli repülőteret is megnézték. Itt a repülősök fölvitték a gyerekeket a budai hegyek fölé, hogy felülről is lássák Budapestet, a fővárost. A tábor szervezői szerint jövőre is meglátogatják a somogyi gyerekek Sárospatakot, s terveznek egy hasonló tábort a Komló-közeli Máré várához is. Ezzel párhuzamosan azt tervezik, hogy továbbfejlesztik a desedai táborhelyet, ahol — ha sikerül pénzt szerezni — még az idén fogadnak hasonló körülmények között élő gyerekeket. Nagy László Kazsok, Gölle térségéből jönnek, és Mosdósról is Bodzabokron terem a pénz Zsír és kenyér, buszjegy lesz a esete árából fotó: várnai Ágnes Több a gyermek Gadácson Bár folyamatosan csökken a 172 lakosú Gadács lélek- száma, mégis egyre több a gyermek. Ez főként a betelepülőknek köszönhető, mert olykor négy gyereket is hoznak magukkal a faluba. Évente mindössze egy-két apróság látja meg itt a napvilágot, ugyanakkor már 40-re nőtt a 14 éven aluliak száma. Az iskoláskorúak a menetrendszerű busszal Somogyszilba járnak, ott ismerkednek a betűvetéssel. Technika tanterem épül Taszáron Nyolcszázezer forint saját erőből előteremtett összegből technikatermet építtet a taszári önkormányzat. A lakótelepi iskolában fakultatív keretek között már eddig is oktatták ezt a tárgyat, szeptembertől azonban már a tantervben előírt óraszámban tanulják a gyerekek a technikát. Németországból vásárolt tizenhárom olcsó számítógéppel szerelték föl a tantermet. Somogyi résztvevők a konferencián Jászberényben a jászok világ- találkozója keretében rendezték meg a múlt hét végén a Város- és Faluvédők Szövetségének országos konferenciáját, amelyen Hartner Rudolf, kaposvári Városgondnokságának vezetője, Fehér Margit cserén- fai polgármester, Farkas Csa- báné, a cserénfai faluszépítő baráti kör titkára és dr. Forró Ilona, a kaposgyarmati kör elnöke képviselte Somogyot. Módosított adók Kaposszerdahelyen A kaposszerdahelyi önkormányzat legutóbbi képviselő- testületi ülésén módosította a helyi adórendeletet, amely a jövő év január 1-jén lép életbe. A rendelet egységesítette a magánszemélyek kommunális adóját és a telekadót. Apró lépések Somogyszilban Nagyobb fejlesztésre nem telik a somogyszili önkormányzatnak, de apróbb munkával minden évben elkészül valami. Kicserélték a kultúrotthon régi, poros parkettáit, két utcában és a temetőbe köves utat építettek, kijavították a haranglábat, a felújított iskolába bevezették a központi fűtést. Idén, másfél millió forintos beruházással, mintegy 800 méteres szakaszon fölújították a falu kövesútját. Járda is készül Nagybajomban Nyolcszázezer forintot nyert a Közlekedési, Vízügyi és Hírközlési Minisztérium egyik pályázatán a nagybajomi önkormányzat. Ezt az összeget a Tokaj felé vezető út melletti járdaépítésére fordítják - a gyalogos közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében. Már van gáz Kiskorpádon Egyre több somogyi településen a tartályos gázt választják az önkormányzat és a falu lakói. A kiskorpádiaknak régi vágyuk teljesült; elkészült a településellátó rendszer. Cserénfai búbos kemencék Az őszülő cserénfaiak sem emlékeznek már arra, hogy hajdanában munkába menet miért is tekertek lángost kapcarongy helyett az öregemberek a csizmájukba. Annyi azonban bizonyos, hogy a lángos - vagy ahogy Cse- rénfán elnevezték: a lángálló - a falu jelképe. A kenyérsütés idején búbos kemencében sült nagy, kerek tészta — zsíros tejföllel és fokhagymával - azóta is ott van minden jeles ünnepen a terített asztalon. Fölpántlikázva a lakodalmi borosüvegre is ráhúzzák. S ha busszal indul útnak a násznép vagy kirándulnak, annak antennáján ugyancsak ott ékeskedik a lángálló. Nemrégiben falunapot tartottak Cserénfán. A hatalmas asztalon a halászlé mellett a lángálló volt a sztár. Igaz, kicsit megsápadva, megszikkadva kínálta magát a vendégeknek. Pedig Kelemen Károlyné, a lángálló történetének őrzője minden tudását beleadva dagasztotta, kelesztette a jófajta kenyémekvaló tésztát. Csakhát a kemence! Az nem volt már a régi. Hosszú ideje nem izott benne a parázs, s ki tudja, mióta macska sem melegedett már a peremén. Kihűltek a búbos kemencék, s némelyik gondozás híján már össze is dőlt. A villanykemencében piruló bolti áru kelendőbb lett a sok munkát, hozzáértést igénylő óriási házi- kenyérnél. S bár a kenyérsütő ember zsigereiben megőrizte a kenyérkészítés szép mesterségét, a búboskemence „elfelejtette”, hogyan kell melegen tartani a parazsat. A cserénfaiak azóta vigyáznak: nehogy örökre kihűljön a langallósütő kemence. Várnai Ágnes Osztrák küldöttség Mezőcsokonyán
