Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-14 / 190. szám (189. szám)

1995. augusztus 14., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 A környezetet védi a lellei fürdőegyesület Megkezdődött a burgonya betakarítása megyénkben is. Képünk a berzencei Solánum kft tábláján készült, ahol a Kleopátra fajtát szedték. Ebből tizenhárom hektárt ve­tettek a tavasszal. Összesen 200 hektárnyi területről takarítják be a termést, amiből kilenc­venöt hektár vetőkrumli fotó: kovács tibor Miniszteri közbenjárás a dolgozók érdekében Ha Pini fejleszt, a város segít Katus Lajost választotta ismét elnökének a Balatonlellei Für­dőegyesület tisztújító közgyű­lése szombaton délelőtt a Postás üdülőben. Valószínűleg az üdü­lőtulajdonosok egyetértettek a környezetvédelmi tárca helyet­tes államtitkárával, aki nyári le­velét e sorokkal zárta: „...meg­köszönöm a Balaton vízminősé­gének védelme érdekében vég­zett tevékenységét, figyelemfel­keltő észrevételeit.” Azt mondja Könnyid Ágnes a leilei Tiffany Hotel utazási iroda-tulajdonos üzemeltetője, ezért vállalta az egyesület titkári megbízatását, mert ilyen odaadó emberrel dol­gozhat együtt. Sajnos a minisztériumi levél ennél több konkrét intézkedést nemigen tartalmaz, továbbra is megmarad az ígéretek szintjén. Holott a fürdőegyesület elnöke valóban figyelemre méltó adat­sorral támasztotta alá jogos pa­naszukat az irmapusztai halasta­vakból rendszeresen a Bala­tonba szivattyúzott víz minősé­gét illetően. S Könnyid Ágnes hozzátette szombaton, hogy a környezeti problémák legalább olyan súllyal esnek latba, mint a vendégeiket bosszantó „zimmer frei”-es zaklatások. Kölni láto­gatójuk első kérdése is az volt egy év múltán, sikerült-e elérni valamit a korábban képes il­lusztrációkkal felvetett gondok­ból... Basa István Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetségé­nek főtitkára a lelleiekhez ha­sonlóan abban bízik, hogy nem lesz hiábavaló következetes munkájuk, célba érnek javasla­taik. Különösen most, hogy a Balatoni Regionális Tanács ren­des tagjaként képviselhetik az üdülőket, s talán a helyi civil szervezeteket is. Hiszen a lelle- iek is azt tartják a legfontosabb­nak, hogy a helyi egyesületekkel megtalálják a összefogás lehető­ségét a közös érdekek képvisele­tében. A fürdőegyesületek szövet­sége egyébként támogatni kí­vánja a leilei állampolgárok pe­tícióját a kamionforgalom meg­fékezésére. Nagyon sok hasznos ötletet hallhattunk Bornemissza Károlytól, a balatonföldvári egyesületi elnöktől is arról, hogy érdemes megállapodást kötni az önkormányzattal a kontsruktív munka érdekében. Lellén is pró­bálkoztak már közvéleményku­tatással, hogy milyennek látják vendégváró településeinket az itt nyaralók. Katus Lajos pedig több olyan intézkedést kezde­ményezett, például az utak hely­reállítása érdekében, amelynek a lellei polgárok is hasznát látják. Mindez azt szolgálja, hogy az adófizető üdülő-tulajdonosok egyenrangú partnerei legyenek végre a települések polgárainak. G. M. Németh György a Pini Hungary kft szakszervezetének és üzemi tanácsának elnöke részletesen elmondta Suchman Tamásnak a körülményeket majd hozzá­fűzte: ők úgy érzik, a cég gaz­dálkodása egyre stabilabb, bár a dolgozókat hivatalosan nem tájékoztatják az aktuális hely­zetről. A szakszervezeti vezető azt is kifejtette: szerintük a húskombinát dolgozóinak helyzete a város vezetői szá­mára sem lehet közömbös, hi­szen sokkal többe kerül a mun­kanélküliek eltartása, mint egy esetleges kompromisszum a húskombinát tulajdonosával víz és szennyvíz ügyben. Jelen­leg 860-an dolgoznak az üzemben, s a tapasztalatok sze­rint ahogy a cég fejlődik, fo­lyamatosan emelkedik a dolgo­zói létszám. — Hisszük, hogy van mód a megegyezésre — tette hozzá — mert senkinek sem lenne jó, ha egy ilyen vita miatt cégen belül is elmérgesedne a hely­zet. Suchman Tamás megígérte, hogy segít, hiszen ezért is fo­gadta el a meghívást, de hozzá­tette: — Az én tevékenységem húskombinát-ügyben akkor le­járt, amikor a felszámolás befe­jeződött. Azt azonban minisz­terként sem hagyhatom, hogy a magyar vállalatok új tulajdono­sai ne tartsák be a szerződésben vállalt munkahelymegtartó kö­telezettségüket. Emiatt egyéb­ként több, mint 100 ezerrel több a munkanélküli hazánk­ban. Ennek az az oka, hogy je­lenleg nem lehet szankcionálni, ha az új tulajdonosok nem tart­ják be korábbi vállalásukat. Kényes a húskombinát ügye is — folytatta a miniszter. — Egy magántulajdon közepén ülünk, ahol nincs jogunk beleszólni a működésbe. De reméljük, hogy ezt nem is a jog, hanem a józan ész és a konszenzus megterem­tésének közös igénye oldja meg. Csak közvetítői szerepet tudunk vállalni, és ezt meg is tesszük. Pásztohy András, a Parla­ment mezőgazdasági bizottsá­gának alelnöke ehhez hozzá­tette: az egész megyének, sőt az egész régiónak fontos, hogy a kaposvári üzem egyre jobban növelje termelését. Egy biztos piac tudatában a sok kihaszná­latlan istállót újra betelepíthet­nék, és eladható lenne a me­gyében megtermelt takarmány is. Előbb-utóbb a húskombi­nátnak fel kell vállalnia az in­tegrátor szerepét is, amihez vi­szont stabil gazdálkodás kell. Dr. Csákabonyi Balázs is az érdekek összehangolása mellet szólt. Már csak azért is, mert mint jogász jól tudja: a külön­böző adókat önkormányzati rendeletek szabályozzák, ame­lyek megváltoztatása nehe­zebb, mint a kompromisszum megtalálása. A szakszervezet után minisz­ter és a képviselők Piero Pini tulajdonossal is találkoztak. Cége fejlődését, jelenlegi hely­zetét és terveit ismertetve el­mondta: a kezdeti havi 100 mil­lió forintos termelés ma közel egy év elteltével havi 750 mil­lió forintra emelkedett. Január­ban még kényszerűségből 250- nel csökkentették a dolgozók számát, ma fokozatosan veszik vissza őket. Készül az új szára­záru-üzem. Elkészülte után he­tente hétezer sertést is vághat­nának, a dolgozók száma pedig akár ezer is lehet. Mindehhez sok pénz kell; beruházásra 250 millió forint. Ezen kívül meg­felelő alapanyag, és a kívülál­lóktól megfelelő hozzáállás. Ez utóbbi kijelentésével Piero Pini a szennyvízdíj körüli hercehur­cára utalt, amit a következő ki­jelentésével is megerősített. — Úgy érzem, nem kaptuk meg a megyétől, a várostól azt az együttműködést, ami a cég nagyságának és fejlődésének megfelelne — mondta. — In­kább azt látom, hogy amióta jobban megy, mindenki pénzt akar kisajtolni belőlünk. Hogy milyen segítségre gondolt, az konkrétan nem de­rült ki. Az azonban igen, hogy nincs igazán tisztában a tényle­ges lehetőségekkel, hisz az FM-től igényelhető támogatá­sok közül eddig még semmit sem vettek igénybe. Ezzel kap­csolatban Pásztohy András ezen a héten külön tárgyal Pi­ero Pinivel. A közvetítő képviselők fel­keresték Szita Károly polgár- mestert is. Aki ígéretet tett az egyeztetésre és a Somogyi Hír­lapnak azt is elmondta, hogy ha a Pini Hungary végrehajtja a tervezett termelés- és létszám­fejlesztést, akkor az önkor­mányzat kész két évre mentes­séget biztosítani a cég számára a helyi adók fizetése alól. Ez a gesztus szerinte jó alap a to­vábbi tárgyalásokhoz is. Varga Ottó Forgalomképes ingatlanok A nagyatádi képviselőtestület legutóbbi ülésén határozott az önkormányzat vagyonhasznosí­tási rendeletének módosításá­ról, a nem lakás célokat szol­gáló helységek elidegenítésé­ről. A testület döntésének ér­telmében több ingatlan, így például a Béke utcai vágóhíd valamint a somogyudvarhelyi betonüzem is eladhatóvá vált. Művelődés vállalkozásban Mesztegnyőn, a korábban ön- kormányzati fenntartásban mű­ködő, éves szinten mintegy há- rommilió forintos tételt jelentő művelődési házat vállalkozásba adta ki az elöljáróság. Az in­tézmény korábbi vezetője, Far­kas Imre 1,5 milliós támogatást kap a községi közös kasszából. Ennek fejében a szakmai mun­kát — kiállítások, szakmai ta­lálkozók szervezése, tanfolya­mok, szakkörök indítása — kö­teles változatlan formában to­vábbvinni. Fakitermelés Mikében A mikei önkormányzat a taka­rékos gazdálkodás érdekében saját területén kettőszázhúsz köbméter fát termeltetett ki ed­dig. Harmincöt köbméter, több­ségében éger, nyír és akácfát ér­tékesített, s ebből kettőszázöt­venezer forint bevételhez jutott. Tizenhárom köbmétert félretet­tek a tűzoltószertár tetőszerke­zetére, s mintegy hatszázhetve- nezer forint értékű tűzifa is ma­radt az intézmények fűtésére. Tárlat a lellei Kapoli Házban Debreczeny Zoltán festőmű­vész kiállítását nyitják meg au­gusztus 15-én este 6 órakor a balatonlellei Kapoli Múzeum és Galériában. A Balaton-parti tárlatot Ligeti Gábor nyitja meg, és szeptember 28-ig te­kintheti meg a közönség. A Debreczeni-kiállítás a galéria utolsó nyári rendezvénye. A tárlattal igen gazdag program- sorozatot zárnak a Kapoli mú­zeumban. Felkészítő kurzusok Újabb ajánlattal jelentkeznek azoknak a fiataloknak a szá­mára, akiknek nem sikerült a felvételijük valamelyik felsőok­tatási intézménybe: a veszp­rémi egyetem tanárképző kara kínál számokra most post-se- cundary nyelvszakra felkészítő kurzusokat angol és német nyelvből. Az egyetemen au­gusztus 21-től várják az érdek­lődők jelentkezését a 88/423-908-as telefonon. Kérdésünk: mennyit oszt be és hogyan? Pótló ebédjegy Mennyit oszt be és hogyan? Munkatársaink ezt a kér­dést teszik föl, s akik vállal­ják az „elszámolást”, azok tapasztalatait közre adjuk. Tudjuk, nem tipikusak a vá­laszok, de ha általánosításra nem is, elgondolkodtatásra alkalmasak. Tankovics Béláné a Centrál Mosodák Rt marcali üzemé­ben egyáltalán nem könnyű munkát végez. — Havi 15-16 ezer forintot keresek. Ehhez a szombati plusz munkákért jön még 2-3 ezer forint. Nincs mese: ha van, vállalni kell. A férjem fiatalon meghalt, két nagyfi­ammal élünk hárman egy 2,5 szobás, régi lakásban, ahol mindig akad javítani való. Az idősebb gyerek most lett ön­álló kereső, a kisebb még ta­nul. Amit keresek, az mind elmegy a rezsire és az étke­zésre. A „régi, szép időkben” még volt egy Trabantunk, de el kellett adni. Most mondja meg: mi a rossebből tartsam fenn? — Szóval: semmi luxus? — Ha csak a telefon nem az. De szigorúan kiadtam a fiúknak, hogy mi nem hívha­tunk senkit. Arra való csak, hogy nekünk telefonálhassa­nak. — Ruházkodás? — Nagy szükség lenne rá, de már 6-8 ezret is elkérnek egy pár cipőért. Béci fiam mostanában vett — persze, olcsóbbat —, ketté is tört a talpa. De mit tehetünk, ha drágábbra nem telik...? Mi, akik itt dolgozunk, alig vár­juk, hogy másodika legyen — a fizetést tizedikén kapjuk —, ám már másodikán kikönyö­rögjük a pénztárostól az 1200 forintos kajajegyünket... Hát itt tartunk. Ez az állapot, de legalább nem muszáj szeretni. ( Folytatjuk) Múltkereső kötcseiek Kötcse polgárait nemcsak a falu jelene, hanem múltja is foglalkoztatja, könyvben szeretnék összegyűjteni ne­vezetességeit. A ma itt élők tudni akarták: pontosan hon­nan érkeztek elődeik, s a lel­kes kutatók levéltári és egy­házi adatok, valamint né­metországi feljegyzésekből s a kötcsei temető sírfeliratai­nak alapján kiderítették, hogy az egykori bevándorlók hazája Grossbiberau. Igye­keztek megismerkedni ve­lük. A német község lakói meglepődve, de örömmel fogadták a „rokonok” köze­ledését; azóta kölcsönös lá­togatások erősítik a valóban testvéri kapcsolatot. Jövőre állandó átkelő létesítését tervezik Határtalan főpróba Vízváron (Folytatás az 1. oldalról) A jövő héten, az augusztus 20-i ünnepségek alkalmára újra nyitva lesz a határ, amikor a Dráva másik oldaláról, Ferdi- nandovacról és környékéről ér­keznek horvát vendégek. Ekkor kerül sor többek között Vízvá­ron a gázátadásra is. A kilenc- száz lelket számláló község ön- kormányzatának kezdeménye­zése szinte minden hivatalos szervnél támogatókra talált az idén még csak ideiglenes, jö­vőre egy állandó határátkelő lé­tesítésére. Siófokon már készül az a komphajó, mellyel a sze­mély és teherforgalmat lebo­nyolítják. Üzemeltetője várha­tóan a Balaton Hajózási rt lesz. — Néhány nyitott kérdés még van az átkelő létesítésé­ben — mondta Farkas József polgármester. Októberben bí­rálják el azt a pályázatot, mellyel a csatlakozó infra­struktúrához jelentős állami támogatást nyerhetünk. Az ál­landó forgalomhoz szükséges a Drávához vezető utat szélesí­teni. Itt vannak a krosszbar te­lefonfülkék, és több más ki­szolgáló létesítményt is üzembe kell helyezni. Az elő­zetes tervek szerint a beruhá­zás nem kerül többe nyolc-tíz millió forintnál. A polgármester az egyre erősödő állami elvonások pót­lására, a falu gazdasági és ke­reskedelmi életének fellendü­lésére számít a határátkelő megnyitásával. Több munka­hely létesítésére, munkanélkü­liek foglalkoztatására lesz le­hetőség. Dr. Kolber István sze­rint ezek az ideiglenes határát­kelők kijelölhetik azokat a he­lyeket, ahol a jövőben állandó átkelőket lehet létesíteni. Jel­zik a helyi igényeket, a törté­nelmi tradicionális kapcsola­tokat, melyek korábban meg­szakadtak. Elismerésre méltó a kezdeményezés, mely eljutott idáig. Korántsem politikai, ha­nem gazdasági kérdés a hatá­rátkelő létesítése, mindkét fél akarja a megvalósítását. Németh István SOMOGYI HÍRLAP Kercza Imre jegyzete Kaposvári győzelmek Piero Pini, a húskombinát új tulajdonosa szombaton meggyő­zött két országgyűlési képviselőt és egy minisztert. Egyelőre nemcsak a tényeivel, hanem az ígéreteivel. A tények is tiszte­letre méltóak. Áz ígéretek pedig külön figyelmet érdemelnek. A tények, hogy — betartva szavát — fejleszti az üzemet, növeli a kapacitását, a termelését, s az ígéret, hogy ezek a beruházások munkahelyeket jelentenek a munkanélküliség sújtotta somogyi megyeszékhelyen. A törekvés tiszteletre méltó. És segítségre érdemes. Szita Károly polgármester is szüksé­gesnek tartotta a közvetítőknek kifejteni: nem hátráltatni, ha­nem támogatni kívánja a város azokat az üzemeket, amelyek Kaposvár gondján, a foglalkoztatás megoldásán fáradoznak. Azt azonban nem várhatja el egyetlen foglalkoztató sem, hogy ezért a feltételeket diktálja. Piero Pini szennyvízdíj-kedvez­ményt kért, s a polgármester helyi adókedvezményt ígért. Ezzel valószínű jól jár a foglalkoztató, s jól járnak azok, akik munka­helyet találnak a húskombinátban. Megvalósítani ezt akkor le­het, ha mindenki tartja adott szavát. Legyen szó akár adóked­vezményről, akár foglalkoztatásról, akár a már egyszer kialku­dott bérről.

Next

/
Thumbnails
Contents