Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-01 / 178. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. augusztus 1., kedd Felszólította a \ATO-t Hor­vátország, Bosznia-Hercegovina és Irán külügyminisztere Split- ben, hogy avatkozzon be Bihac- nál, mert a szerbek továbbra is támadják a „muzulmán etnikai szigetet”. A pakisztáni külügy­miniszter is a NATO beavatko­zását sürgette, mert szerinte az eddigi üres fenyegetések csak az emberi szenvedést növelték Boszniában. Az orosz alkotmánybíróság törvényesnek ítélte a csecsen- földi fegyveres beavatkozást lehetővé tevő 1994. évi elnöki rendeletet, bár néhány pontban több bíró különvéleményének adott hangot. Közben Groznij- ból arról érkeztek jelentések, hogy csecsen fegyveresek húsz alkalommal tüzet nyitottak orosz egységekre. Dudajev el­nök kinyilatkoztatta, hogy nem ismeri el a vasárnap kötött fegyverszüneti megállapodást. A szélsőséges román kulturá­lis szervezet, a Vatra Roma- neasca felhívással fordult a magyar hatóságokhoz, hogy úgymond vessenek gátat „a Magyarországon folyó román­ellenes megnyilvánulásoknak”. 89 román állampolgárt ki­utasítottak Németországból, miután bebizonyosodott, hogy tagjai az egyik legnagyobb nyugat-európai rablóbandának. A betörők páncélszekrényekre szakosodtak, de mellesleg autó­lopással is foglalkoztak. A legveszélyesebb atom­erőmű a világon Csernobilben van - állapítja meg egy hivatalos amerikai jelentés. A listán ugyancsak az elsők között szere­pel a bolgár kozloduji, a Kola- félszigeten működő orosz és a litván ignalinai reaktor. Az ame­rikai szakértők szerint 1996 „fi­gyelemre méltó év”" lehet Cser- nobilban, ahol minden 5 évben történik rendkívüli esemény. Valutafedezetet kell felmutat­niuk a külföldi turistáknak szep­tember 1-től a cseh határon. Fel­nőtteknek legalább 7 ezer koro­nának megfelelő valutát, gyer­mekeknek ennek felét kell ma­guknál tartamuk belépéskor. Finnugor kongresszus kez­dődött hétfőn a Komi-Permjac- kij Autonóm terület székhe­lyén, Kudimkarban. A tervek szerint a küldöttek olyan hatá­rozatot fogadnak el, amely ki­mondja az Orosz Föderáció te­rületén élő ősi népek jogát elő­deik földjére, és kártérítést kö­vetel az ipari termelés okozta környezetszennyeződésért. Magyar katonák ciprusi kül­detéséről írtak alá megállapo­dást Ausztriában. Novembertől 40 magyar katona kapcsolódik be az ENSZ békefenntartó erők tevékenységébe Cipruson. Szépül a világ fővárosa Róma már a Szent Évre készül Az ezredfordulón 2753 éves lesz Róma. (A Szent Péter tér a bazilika kupolájáról nézve.) Alig néhány év van hátra, és az emberiség átlépi a har­madik évezred küszöbét. Jé­zus Krisztus születésének kétezredik évfordulóját II. János Pál pápa Szent Évvé nyilvánította. Róma most versenyt fut az idővel, hogy felkészüljön a ju­bileumra, és méltóan fogadja a földkerekség minden tájáról odasereglő zarándokokat, hi­szen 40-50 millió látogatóra számítanak. Csaknem ugyan­annyira, mint ahányan Olasz­országban élnek. Azt nem tudni még, hol és hogyan fogják elszállásolni ezt az irdatlan tömeget. Ho­gyan tudnak majd enni, inni adni nekik, s biztosítani a leg­alapvetőbb egészségügyi szolgáltatásokat? Sok római eleve kétségbe vonja, hogy vá­rosa képes lenne befogadni ennyi embert. Azt latolgatják, otthagyják szeretett városukat, és nyugalmasabb vidékre köl­töznek - legalábbis arra az egyetlen évre. A közlekedési kilátások sem tűnnek rózsásnak. A sze­mélygépkocsik túlsúlyára épülő római forgalom már rég kinőtte a kereteket, dugó du­gót követ, s mind kevesebb az oxigén. Róma közlekedési fő­felelőse, Walter Tocci főpol­gármester-helyettes a tömeg- közlekedés fejlesztését tartja a legfontosabbnak. Rég meg­szüntetett villamosjáratokat és helyi érdekű vasutakat állíta­nak helyre, síneket fektetnek. Sűríteni akarják az autó­buszjáratokat és korszerűsíteni a régi metróvonalakat. Új met­rót építenek a város két leglá­togatottabb pontja, a Colos­seum és a Szent Péter tér kö­zött. Kitiltják a történelmi város- központból az autókat, és csak gyalogosokat, bicikliseket va­lamint robogókkal közlekedő­ket engednek majd be. Az ezredfordulón Róma 2753 éves lesz, hiszen - a le­genda szerint - Romulus 753- ban alapította a Palatínus dombon. A világ fővárosát, a Caput Mundit 2000-re újjávarázsol­ják. A Trevi-kút restaurálása után az idén nyáron hozzáfog­tak a világ hét csodája közé sorolt Colosseum restaurálá­sához. Simó Endre Folyamatos kapcsolatok A hivatalos látogatáson Hel­sinkiben tartózkodó magyar kormányfő előbb szűk körű megbeszélést folytatott ven­déglátójával, majd plenáris tárgyaláson találkoztak, ame­lyen többek között részt vett Kovács László külügyminisz­ter és Erdős André, a külügy­minisztérium helyettes állam­titkára, finn részről pedig Ra- imo Salas államtitkár. Mint ar­ról a megbeszélések után tar­tott sajtótájékoztatón beszá­moltak, egybehangzóan meg­állapították, hogy az elmúlt években is sikerült megőrizni a magyar-finn kapcsolatok fo­lyamatosságát és különleges jellegét. Horn Gyula ugyanak­kor felvetette, hogy Magyar- ország nem nyugodhat bele a kétoldalú kereskedelem szá­mára tartósan hátrányos alaku­lásába, az egyre növekvő defi­citbe, amely már elérte a 150 millió dollárt. Ezért a tárgya­láson a magyar miniszterelnök kérte, hogy finn részről állít­sák helyre azokat a kedvez­ményeket, amelyeket Helsinki a finn EU-tagság előtt a ma­gyar exportnak, elsősorban a mezőgazdasági termékek, tex­til- és acélipari áruk bevitelé­nek adott. Horn Gyula szüksé­gesnek tartotta a termelési együttműködés javítását is, s lehetőségként vetette fel Ma­gyarország bekapcsolódását a közös finn-orosz infrastruktu­rális beruházásokba. Paavo Lipponen megígérte, hogy Helsinki ezekről a lehetősé­gekről rendszeresen tájékoz­tatni fogja Budapestet. Külö­nös hangsúlyt kapott a tárgya­lásokon az EU-hoz történő csatlakozás, amelyen Finnor­szág már túljutott, Magyaror­szág pedig szeretné minél job­ban lerövidíteni a hozzávezető utat. Hóm szerint ezt szolgálja az is, hogy a magyar vezetők felkeresik a 15 tagállamot, s Finnország volt közülük a nyolcadik, amelynek államfér- fiaival az integrációs folyamat tapasztalatairól és a magyar szándékokról tárgyaltak. HÍRHÁTTÉR Ki mit akar Boszniában? Tömeges légicsapások? A háború kiszélesedésének veszélye? Ne­tán egy új - persze a korábbiaknál aligha sikeresebb - békekonfe­rencia? Kérdések, alternatívák szép számban felsorakoztathatók a boszniai krízis fejleményei láttán, ám válasz, biztató kilátás annál kevesebb. Talán soha nem volt még ennyire kusza, ennyire kilátás­talan a délszláv válság, mint az utóbbi napokban, amikor (a szara­jevói gócponton messze túlterjedve) a „védett övezetekben” épp­úgy robbanásveszély fenyeget, mint a horvát erők által körülvett Knin térségében. Már a szemben álló felek szándékainak, kompromisszumkész­ségük határának egybevetése is arra utal: valóságos diplomáciai csoda lenne ismét a tárgyalások felé terelgetni az eseményeket. El­végre - a jelek szerint - Zágráb mind elszántabb a még szerb kézen lévő horvát területek visszafoglalására, a boszniai szerbek viszont rendre a muzulmánokon vesznek revansot veszteségeikért. A bos- nyák kormány szorongatottságában egyre inkább a fegyverem­bargó feloldásában reménykedik, noha - bizonyítja Clinton friss cikke a Newsweekben - Szarajevó nem számíthat a hivatalos wa­shingtoni kormánypolitika gyors változására. A NATO részéről továbbra is csupán elvi lehetőségként emlegetik a megtorló légi­csapásokat, mint ahogy az ENSZ részéről is a lavírozás, az egyen­súlyozás jellemző. Nem kevésbé ellentmondásos a diplomácia terepe: Moszkva a horvátok visszafogásának szükségességét hangsúlyozza, míg az amerikai külügyi államtitkár-helyettes az oroszok Belgrád mel­letti kiállását rótta fel. Úgy látszik tehát, nemcsak a frontokon szembenállók, hanem a békés megoldást szorgalmazó politiku­sok sem igen látják a rendezés körvonalait. Hiába emleget így mindenki békevágyat, ha azt csupán saját feltételei alapján véli elképzelhetőnek. Szegő Gábor Dudajev elutasítja a katonai megállapodást Dzsohar Dudajev csecsen ve­zető a Szabadság Rádiónak nyi­latkozva vasárnap elutasította az orosz és csecsen küldöttség által Groznijban aláírt katonai megállapodást. Indoklásul kö­zölte: a dokumentum tartalmát nem ismeri. Az orosz független televízió Itogi című műsora szerint Du­dajev a Szabadság rádiónak nyilatkozva azt állította: vala­milyen csalással vagy fenyege­téssel sikerült rábírni a csecsen küldöttséget a megállapodás aláírására. Elmondása szerint hat napja nem tudott a csecsen küldöttekkel kapcsolatba lépni, s nem látta a vasárnap aláírt egyezmény szövegét sem. Az ITAR-TASZSZ korábban Uszman Imajev csecsen kül­döttségvezetőre hivatkozva azt közölte, hogy egyeztették Du- dajevvel a harcok beszüntetését elrendelő dokumentumot. Néhányan pénzért foglalják a helyet Sorban álló amerikaiak A hosszú sorokhoz, türelmes várakozáshoz nemigen szokott amerikai polgárokat igencsak meglepte az, ami mostanában tapasztalható Washington, New York, Los Angeles, Chicago és más nagyvárosok útlevélhivata­lai előtt: tumultuózus jelenetek, többórás várakozások. New Yorkban már a hajnali órákban, jóval a nyitás előtt ki­alakulnak a sorok. Elképedve számolt be a The Washington Post arról a jelenségről, ami minket, Óvilágiakat aligha lep meg: néhányan pénzért foglal­ják a helyet és állják a sort. A hatóságok szerint egyszerű matematika az oka a most ta­pasztalható rendkívüli jelensé­geknek. A tíz évig érvényes út­levelek bevezetése után, 1985- ben rekordmennyiségű, több mint ötmillió útlevelet adtak ki. Ezek járnak le mostanában. Szerencsére az amerikai pol­gároknak több mint 85 száza­léka a postai úton történő útle­vél-meghosszabbítást választja, igaz, ez legalább öt hétig eltart. Az útlevélhivatalokat elvileg csak a sürgős esetekre hozták létre. „Sokan jönnek azzal, hogy útlevelüket elfelejtették meghosszabbítani, viszont már okézott repülőjegyük van - pa­naszkodnak a hatóság emberei. - A feledékenység nem ok a rendkívüli sürgősségre.” Ferenczy Europress Csillagászati összegekért dolgoznak majd a csillagok között Nem álom az Alfa űrbázis Újabb álom válik valósággá: néhány éven belül megkezdi munkáját a világűrben egy kutatóállomás, ahol a külön­böző országok tudósai hosszú időn át élnek, dolgoznak majd együtt olyan kísérlete­ken, amelyeket a Földön nem tudnának elvégezni. Oroszország egy Proton-típusú rakétával 1997-ben juttatja fel az űrbe a jövendő kutatóköz­pont alapjául szolgáló Mir tí­pusú űrállomást, amely 335-460 km magasságban ke­ring majd. Ezt követően amerikai űrre­pülőgépek, orosz és nyugat-eu­rópai rakéták összesen 72 „fu­varjára” lesz még szükség ah­hoz, hogy feljussanak a szüksé­ges építőelemek, felszerelések. Az Alfa űrállomás első há­rom lakójára, akik a tervek sze­rint 1998 májusában érkeznek, sok külső munka, a szerelés is vár. Úgy becsülik, hogy össze­sen 600 órát kell majd különle­ges öltözetükben eltölteniük az űrben, mielőtt készen lesz az egész űrállomás. Ezt követően legalább egy évtizeden keresz­tül dolgozhatnak hatfős kutató­gárdák a bázison. Orvosi és biológiai kísérletek - a súlytalanság körülményei között előállított - fémötvöze­tek, műanyagok szerepelnek a tervekben, valamint új gyógy­szerek kifejlesztéséhez szüksé­ges kísérleteket fognak elvé­gezni. Ezek eredményessége segít majd csökkenteni az ál­lomás óriási költségeit: számí­tások alapján az Alfa megépí­tése - átszámítva - bő 3000 milliárd forintba kerül. Az űrhajósok - akik a nem­zetközi programban részt vevő különböző országokból érkez­nek majd - a tervek szerint két­szer 12 órás szakaszokban dol­goznak; 12 óra munkát ugyan­ennyi pihenés követ. Az utóbbi esetében különösen fontos az aktív pihenés, az erőteljes test­mozgás, különben az izmok - a súlytalanság állapotában - el­sorvadnának. Ezért az asztro­nautáknak napi 4 órát kell eltöl­teniük a futópadon és szoba- kerékpáron. Heltai András II A lAXV KÉRESS ÉLETE PÁRJÁT Találjon pénzt a Kishegyedben! Folytatódik a nyereményjáték a Kishegyed című népszerű hetilap ma megjelenő számában. A pályázók között összesen 4 millió forintot sorsolunk ki Sok szerencsét!

Next

/
Thumbnails
Contents