Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-07 / 157. szám
! 4 SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 1995. július 7., péntek A megyegyűlés programjáról Négy év somogyi teendői Somogy polgáraival együttműködve, a megyepolitika alakítója, fejlesztője kíván lenni Somogy Megye Közgyűlése. Ezt rögzíti az az átfogó program, amelyet széleskörű viták, alapos döntés-előkészítés után fogadott el a testület az 1995-1998. közötti időszakra. Súlyos gondok között Az ország ötödik legnagyobb, ugyanakkor legritkábban lakott megyéje Somogy számos nehézséggel küzd. Gazdaságának szerkezete néhány jellemzője szerint megfelel az országos, illetve a dél-dunántúli átlagnak, más tényezőket tekintve alatta marad ezeknek. A vidéki átlagot sem éri el az egy főre jutó GDP, az adózott jövedelmek a régiókban itt a legalacsonyabbak. Erőteljes a tőkeszegénység, gyenge az innovációs képesség, késve indult a privatizáció. A mezőgazdaság hagyományosan meghatározó szerepe mellett kiemelkedő a szolgáltatás aránya, elsősorban a szezonális, balatoni idegenforgalomból adódóan. A tóparti vendégforgalom azonban 1985. óta folyamatosan csökken és súlyosbodó gondokkal terhelt. A családok egyharmada megélhetési gondokkal küzd. Az idősek aránya meghaladja a lakosság húsz százalékát. Az egészségi állapot rossz, folyamatosan romlanak az életesélyek. A középiskolát, illetve főiskolát, egyetemet végzettek aránya a vidéki átlag alatti, az analfabéták száma viszont az országos szint feletti a megyében. A munkanélküliség rátája 10,5 százalékos; a regisztrált állástalanok 33,6 százaléka kikerült az ellátási rendszerből és az önkormányzatok jövedelempótló támogatására szorul. A kedvező vízműellátottsággal szemben nem kielégítő a csatornázás, a szennyvíz elvezetés és a szilárd hulladék elhelyezése. Többek között ezeket is megállapítja a programozás alapjául szolgáló helyzetelemzés, amely mellőzhetetlen része a jövőbe mutató feladatkijelölésnek, Nem arról van szó, hogy tendenciózusan „sötétre fessük” a mostani összképet. A testület számot vetett az értékekkel és a korábbi progresszív törekvésekkel is, melyek a megyén belül ha differenciáltan is, de érvényesülnek. Kifejeződnek például abban, hogy a dél-Dunántúl 30 településkörzetéből a 9 átlag feletti kategóriába sorolt többsége somogyi vagy abban, hogy megyénkben kedvező a természeti környezet állapota, védettsége (a Balatont leszámítva). Feltételek és feladatok % A nehézségek kijelölik a megoldandó feladatok, az enyhítendő gondok körét, s ez kiindulópontot jelentett a megyei közgyűlés programalkotó munkájában is. Természetesen úgy, hogy a megyepolitika alapértékeinek, alapelveinek számbavételekor tekintettel kellett lenni a megyeszerep sajátos funkcióváltozásaira, amelyek még ma sem befejezettek. Ezért a négy évre szóló, s itt csupán fő vonásaiban bemutatott program a rugalmas, önkorrigáló megvalósításra épít. Az előrelátás, a stratégiai igény határozza meg a megyei önkormányzatnak, mint szervezőközpontnak a feladatait. Ezek élén különösen fontos a hatékony információ- rendszer működtetése, a minél szélesebb körű — a községektől a nemzetközi együttműködésig táguló — partneri együttműködés, kapcsolattartás, a megye fejlesztésében érdekeltek kezdeményezéseinek összehangolása, a konfliktusok kezelése. Amikor a megyegyűlés feladatait megfogalmazta, abból indult ki, hogy tevékenységét az önkormányzati alapelvek szerint végezze, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy az önkormányzatok között nincs alá és fölérendeltség. Ezért a térségi érdekek képviseletére törekszik a kormányzatnál. Leszögezte a testület, hogy működése során nem kíván teret adni politikái csatározásoknak, hanem ésszerű kompromisz- szumokra törekszik. A mozgástér szélesítésének kulcsszava az együttműködés az önállóság tiszteletben tartása. A megyei szint fő feladata és felelőssége a területfejlesztés, melyben az összehangoló szerepnek egy jól működő információs rendszerben, rendszeres helyzetelemzéssel kell érvényesülnie. A megyegyűlés elsősorban abban érdekelt, hogy a 243 település önkormányzatai működőképesek legyenek és erősödjenek. Ezért tartja fontosnak a kistérségi szervezetek továbbfejlesztését, a területfejlesztés és rendezés összhangjának megteremtését, az innováció fogadási készségének növelését, a megye gazdaságának lehetőség szerinti menedzselését. Ugyancsak szükséges a már okkal várt, eredményekben is testet öltő fejlesztő szándék a Balaton „ügyében”. Elengedhetetlen az idegenforgalmi koncepció aktualizálása; szembesítse a halaszthatatlan teendőkkel, összefogva az érdekeltekkel. Mindezek fontos részét jelentik azok a földprogram, falusi turizmus és más néven összefoglalt kezdeményezések, amelyek a vendégfogadás minőségében, kínálati skálájában ígérnek előrelépést. A megyei testület közreműködik a térség foglalkoztatási és szakképzési feladatainak összehangolásában, a megyei foglalkoztatáspolitika alapvető céljainak kidolgozásában is. Szolgáltató szerepkörben Természetesen jogos a kérdés: e feladatokhoz a megye milyen szolgáltatásokat társít? A megyei közgyűlés szolgáltatásai mindenekelőtt intézményrendszere révén érzékelhetőek, ám nem pusztán azzal, hogy ezek működnek hanem — mint a négy évre szóló program is hangsúlyozza — szükséges a szakterületek jobb összehangolása, korszerűsítése is. Ennek jegyében kell kidolgozni a közoktatás fejlesztési elképzeléseit, mindenekelőtt a középiskolai képzés folyamatos kiteijesztésének igényével, a szerkezetváltozással, s a megyéhez visszakerülő oktatási intézmények zökkenőmentes fogadásával. Előre lehet lépni a közművelődési, közgyűjteményi intézmények munkájának további összehangolásában is és a művészeti, tudományos élet támogatása (mecenatúra) lehetőségeinek a megteremtésében is. A megyegyűlés állást foglalt abban, hogy folytatódjon a megyei kórház rekonstrukciója; váljék célirányosabbá a kórházak együttműködése, ezért célszerű a kórházfelügyelő tanács létrehozása is. A gyermekvédelmi törekvések röviden úgy jellemezhetőek, hogy a családközpontúságnak kell áthatnia a tevékenység egészét. Ez a nevelőszülői vállalások kiterjesztését éppúgy jelenti, mint a nevelőotthonok átalakítását otthonházakká, s a megelőző, óvó gyermekvédelem erősítését. A feladatok és az intézményi feltételek mellett szólni kell arról is, hogy milyen eszközei vannak az önkormányzatnak a működésben tartásra. A mozgástér szélesítése, az ellenőrzött döntéshozatal mellett a közgyűlés ésszerűen kíván élni — ahol ez indokolt és célra vezető — a hatáskör átruházó lehetőségével is. Ezzel párhuzamosan növelni kívánja bizottságai szakmai, ágazati felelősségét és kompetenciáját. A közgyűlés tagjaitól elvárja az összmegyei érdekek képviseletét. Ugyanakkor az érdekérvényesítés feltételezi a szoros együttműködést a megye országgyűlési képviselőivel; — a többi megyével — az állami, államigazgatási és dekoncentrált szervezetekkel, a gazdasági kamarákkal és érdek- képviseletekkel. Kölcsönösen gyümölcsöző lehet a szorosabb kapcsolat- tartás és felsőoktatási intézményekkel, az értelmiségi szervezetekkel. A megye és a megyei jogú város Kaposvár közötti kompromisszumokra is képes szoros munkakapcsolat fenntartása lehet csak célravezető. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a civil társadalmi szervezetekkel, a szakszervezetekkel, a szakmai kamarákkal való együttműködésre, az Érdekegyeztető Fórum működtetésére. Ugyanígy fontos társadalmi kérdésekre is: a kisebbségek helyzetére, a fiatalok esélyeinek növelésére. Ugyancsak az eszközök körébe tartozik, hogy a megyegyűlés miként gazdálkodik javaival. A kényszerpályák meghatározóak: a pénzügyi stabilitás növelése, az eladósodás mérséklése, az új bevételi források feltárása kikerülhetetlen. A program mindezek mellett hangsúlyozza a saját pénzek rövid távú befektetési lehetőségeinek kihasználását is, a pályázatokon való részvételt. A megvalósítás egyik záloga, hogy a megyei önkormányzat által fenntartott hivatal miként, milyen eredményesen működik. A program érvényesíteni kívánja a személyre szabott „funkció-gazda” elvet és a célprogram szervezetek létrehozását. Mindezek azt szolgálják, hogy a megye településfejlesztési programja minden szempontból megalapozott koncepciót eredményezzen, segítséget nyújthassunk a kistérségi szerveződéseknek, hasznosítsuk a költségtakarékos módszereket az egészségügyi, kulturális és szociális szolgáltatásokban. Hogy a törekvések érzékelhetőek legyenek a megye lakossága életfeltételeiben, a népjóléti ágazatban, ahhoz szükséges például a falugondnoki hálózat fejlesztése, menedzselése is; az együttes fellépés, a közös akciók a betegek, a fogyatékosok, a nyugdíjasok, a fiatalok, a pályakezdők érdekvédelmi szervezeteivel, az együttműködés a kisebbségi önkormányzatokkal. Az egyházakkal, felekezetekkel, vallási közösségekkel való folyamatos kapcsolattartás kiemelt területe a karitatív, oktatási és szociális tevékenység, a közösségi épületek feléújításának segítése. S ugyancsak fontos eszköz — miként a megyegyűlés programja is megerősíti — a kétoldalú nemzetközi kapcsolatrendszer, továbbá a tagság az Alpok-Adria Munkaközösségben és a Régiók Gyűlésében. ' A nyilvánosság előtt A megyegyűlés célja között szerepel az is, hogy tevékenységét a nyilvánosság előtt, sokoldalú tájékoztatást adva és onnan információkat szerezve, ellenőrzötten végezze. Ez a záloga annak, hogy a választóktól kapott megbízás alapján ne csupán megtervezze teendőit, hanem számot is adjon azok megvalósulásáról. Somogybán is olykor aprónak látszó, mégis céltudatos lépésekkel, stratégiai igénnyel lehet csak rátérni a kivezető útra. A megyegyűlés programja végül is egy józan kompromisszum a sok megoldandó gond és az adott lehetőségek, mozgásterek, anyagi feltételek korlátái között. Számunkra mégis próbatétel, hogy legjobb tudásunk szerint kiálljuk e próbát — Somogy javára. Dr. Kolber István megyei közgyűlés elnöke Németországban járt a megyei önkormányzat Dr. Jürgen Schütz és dr. Kolber István az együttműködési megállapodás aláírása után A németországi Heidelberg környéki Rhein-Neckar járást bemutató ízléses és tartalmas zsebkönyvben előkelő helyen szerepel a nemzetközi kapcsolatok címszó alatt az 1993-ban kezdődött somogyi partnerség. A kapcsolatok bővítését szolgálta többek közt az a látogatás is, amelynek a megyei közgyűlés tagjai tettek eleget a közelmúltban, a több mint félmillió lakosú körzetben. Erről szól helyszíni beszámolónk. Rauenbergben kedves fogadtatás; dr. Jürgen Schütz a járási elnök köszöntötte a dr. Kolber István vezette csoportunkat. A program első állomása a hockenheim geriátriai intézet volt. Az idős, mozgás- korlátozott emberek egészségének visszaadásán fáradozó orvosok, ápolók, logopédusok segédeszközei elsőrangúak, egy gondozóra „akár” két gondozott is jut. Az emeleten önálló lakrészeket alakítottak ki az egyedülmaradottaknak, amelyért persze fizetni kell... A svetzingeni járási kórházban látottak különösen megragadták a közgyűlés tagjait: a korszerű felszereltség, a tízmillió márkás fejlesztésekről adott tájékoztatás mellett az is elhangzott: 30 százalékkal kell fokozatosan csökkenteniük a kórházi ágyak számát és a műtétek után a lehető legrövidebb ideig marad a beteg náluk, az ambuláns kezelést szorgalmazzák. Számos kérdéssel érdeklődtek a társadalombiztosítás és a kórház, valamint a betegek térítési arányairól; a német és a hazai célok eléggé egybeesnek, csak a lehetőségek... A helyi hatalmas kastélyparkban tett kitérő tanulsága; minden négyzetcentiméter gondozott, a füve mint a golfpálya, a szökőkutak működnek, rend, tisztaság mindenütt. A wieslochi szennyvíztisztítótelep automatizáltsága, a környezetvédelem szigorúsága mellett arról is hallottunk, hogy egy német család átlagosan ezer márkát fizet évente csatornadíjra, ahol pedig új területen fektetik a csöveket 10-15 ezer márkás hozzájárulásra számíthatnak. A sinsheimi szakközépiskola tantermeinek munkapadjai között járva, többen megjegyezték: a háztartás vezetés, a gyermekgondozó avagy műbútorasztalosképzés igen gyakorlatközpontú, az autószerelő „inasok” a legújabb Opel és Ford modelleken tanulták a magasfokú technikát, a foglalkoztatókkal, üzemekkel pedig szoros a kapcsolatuk. A Bormann cég hulladékfeldolgozó telepén szintén volt mit ellesni, a magyar nyelvű írásos ismertetőből megismertük a magas színvonalú technológiát. A háziszemét gyűjtés alapja a lakosság fegyelmezettsége; az üveg, a papír visszanyerése, újrahasznosítása kiválóan szervezett. A telepen a szállítószalagok mellett minden valamirevaló dolgot kiválogatnak. A megyei közgyűlés, a barcsi és a nagyatádi polgármesterek úgy tárgyaltak a cég vezetőivel, hogy nálunk is lehetőséget látnak egy hasonló telep megvalósítására, amiután az AVR társaság már jelen van Magyarországon. Találkoztunk az önkormányzat ifjúsági ügyekkel foglalkozó szakreferensével is, aki kezdeményezte, hogy a két partnertérség fiataljai, az egyesületek tagjai is lépjenek szakmai-, nyelvgyakorlási és sportkapcsolatokba. A rövid kikapcsolódást jelentető szabadprogramok közben a közgyűlés tagjai „szőtték” a gazdasági, a kultúrális és sportkapcsolatok hálóját, Lengyeltóti, Balaton- lelle, Siófok és más települések képviselői is úgy köszöntek el; jó kilátások vannak a jövőbeni együttműködésre. Ezt erősítetted meg a Rhein- neckari járás és Somogy megye önkormányzata közötti megállapodás aláírása. Novák Ferenc sajtóreferens Döntés a Közös Alapról Dr. Kolber István a megyei közgyűlés elnöke és Szita Károly Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere döntött a megye-város Közös Alapra beérkezett kérelmekről. 2,5 millió forinttal támogatnak civil szervezeteket, társadalmi egyesületeket (Fogyasztó- védelmi-, Vesebetegek-, nagycsaládosok-, értelmi fogyatékosok szövetsége, Viktória Alapítvány stb.) és sportklubokat. Segítik több képzőművész bemutatkozását, helytörténeti kiadvány, emlékkötet megjelenését, fiatalok külföldi tanulmányútjait, amatőr művészeti csoportok szereplését, vallási emléktárgy restaurálását. Támogatnak egy mozgáskorlátozott sportolót és a paraolimpián való részvételének költségéhez is hozzájárulnak. Új Alpok-Adria kiadvány Az Alpok-Adria Munkaközösség Tájékoztatási Munkacsoportja új hatnyelvű kiadványt jelentet meg — magyarul is — csaknem 100 ezer példányban. A 19 tartományban teijesz- tésre szánt „zsebprospektus” ismerteti a munkaközösség tagjainak alapadatait, főbb céljait, s gazdasági és kulturális kapcsolatai sokrétűségét, az egyes térségek nevezetességeit. A kiadványt a szlovéniai Kompes Desig ügynökség szerkesztette. Cikk a Comitatusban Lőrinczné dr. Szabó Tünde megyei főépítész cikkét közli legközelebbi számában a megyei műemléki értékeiről a Comitatus című önkormányzati szakfolyóirat. A szerző áttekintést ad a sokéves — az állami és társadalmi erők — összefogásával megvalósuló szobor-, egyházi épület-, kastélymentő munkáról. Másfélmillió pályázaton A megyei önkormányzat sikerrel indult a Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázaton. Az Emlékbizottság Titkársága és a Nemzeti Kultúrális Alap igazgatósága a Kárpát medencei honismereti találkozó rendezése, Somogy honfoglaláskori emlékei, középkori oklevelek Somogybán címmel benyújtott programtervezetére 1,5 millió forint támogatást ítélt meg. Az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvény szerepel a később kiadandó programfüzetben is. Megyei segítség a cigány kisebbségnek A megyei önkormányzat több mint százötvenezer forint értékű technikai felszereléssel segítette a cigány kisebbségi önkormányzatok somogyi társulását. Az ajándékok között korszerű szövegszerkesztő, fénymásoló is volt. A képviselők az irodai munka •során jól hasznosíthatják a fénymásológépet is. A nagyértékű ajándékot dr Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke adta át Szegedi Tibornak, a kisebbségi önkormányzat képviselőjének. Feigli Ferenc barcsi polgármester a hivatalos ünnepségen a cigány kisebbségi önkormányzatnak átadta az új irodájukat is. Az épületet alaposan felújították. Á jelentős értékű beruházás során korszerűsítették a vizesblokkokat és kifestették a tárgyaló- termet illetve a kisebb irodai helyiségeket. így a barcsi kisebbségi önkormányzat képviselői az elkövetkező időszakban jól felszerelt körülmények között dolgozhatnak.
