Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

1995. július 1., szombat SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 A parlamenti elnök egyéves mérlege Az Országgyűlés pénteken tartotta 101. ülésnapját, amely egyben az új ciklus első esz­tendejének zárónapja is volt. Megkezdődött tehát a törvény­hozók számára a nyári szünet, amely augusztus végéig tart. A „vakáció” kezdete előtt arra kértük dr. Gál Zoltánt, az or­szággyűlés elnökét, vonja meg a parlament eddigi tevékenysé­gének gyorsmérlegét.- A 101 ülésnap alatt 54 tör­vényt, 68 törvénymódosítást és 129 országgyűlési határozatot hozott a testület. Ez szinte tör­vénykezési rekordnak számít, de nem ez a legfontosabb, ha­nem hogy kiszorultak az ideo­lógiai viták. Nagyon éles, sok­szor a parlamentarizmus kere­teit feszegető polémiák zajlot­tak, főként gazdasági kérdések­ről, amelyek nagyban befolyá­solják az ország jelenének és jövőjének alakulását.- Mit vár az ősszel kezdődő új ülésszaktól?- Az ősz is elsősorban gazda­sági jellegű, hosszú távra kiható, a gazdasági stratégia, az állam- háztartás reformja szempontjá­ból nagy jelentőségű törvényal­kotói feladatokat tartogat. S va­lószínűleg kemény vitákat, hi­szen a további gazdasági intéz­kedések nem egyformán érintik az egyes társadalmi csoportok helyzetét, s az ezzel kapcsolatos konfliktusok megjelennek majd a parlamentben is.- Az elnök hogyan tudja kere­tek között tartani a sokszor túl éles, sőt durva hangú vitákat?- Úgy gondolom, a képvise­lőknek maguknak kell belát­niuk, hogy a társadalom „nem vevő” a modortalanságra, a szélsőséges hangnemre. Az or­szág számára is fontos, hogy a parlament ne zaklatott, hektikus légkört sugározzon, hanem an­nak épp az ellenkezőjét. Megrövidülhet a képviselők vakációja Döntések a T. Házban (Folytatás a 1. oldalról) Az Országgyűlés megsza­vazta a nyugdíjak és nyugdíj- szerű szociális ellátások 4 szá­zalékos emelését szeptembertől mindazoknak, akiknek az ellá­tást 1995. január 1-je előtt álla­pították meg. Az öregségi és rokkantsági nyugdíjat, baleseti nyugellátást, özvegyi és szülői nyugellátást, az árvaellátást, valamint a szolgálati nyugdíjat az év elejétől visszamenőleg emelik. Határozott a Ház a Magyar Honvédség hosszú- és közép­távú fejlesztéséről. Mivel ezt a javaslatot zárt ülésen tárgyal­ták, csak nyilatkozatokból tud­ható, hogy négy év alatt 36 szá­zalékos létszámcsökkentést irányoz elő a döntés. A honvéd­ség ütőképessége nem fog csökkenni, mert a korszerű technika pótolja majd a létszá­mot - ígérte a honvédelmi mi­niszter. Tegnap módosította a Ház az önkormányzati törvényt is. A korrekciókkal a jogszabály - az önkormányzatok szempontjá­ból - előnyére változott. A kormány eredeti javaslata sze­rint az energiaszolgáltatók el­adása során csupán a gázköz­művek értékének 10 százaléka jutott volna nekik. Az elfoga­dott módosítás szerint a villa­mosközműveket üzemeltető gazdasági társaság állami tulaj­donú vagyonrészének 25, gáz­közműveknél 40 százaléka (részvény formájában) a szol­gáltatásba bekapcsolt települési önkormányzatokat illeti meg. A vagyonrészt az 1995. január 1- jei lakosságszám arányában kell kiadni. Az Országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítás ez évi költségvetését, valamint sem­missé nyilvánította Botos Gá­bor és Eigner József bíróknak az egyes fontos tisztségeket be­töltő személyek ellenőrzését végző bizottságba történő meg­választását. A képviselők ezzel két hónapos szünetre indultak. Az Alkotmánybíróság tegnapi döntése azonban módosíthatja programjukat. Ezt jelzi, hogy Gál Zoltán házelnök a legköze­lebbi ülésig kívánt jó pihenést mindőjüknek. S. A. Göncz üdvözlő távirata Kanada nemzeti ünnepe alkal­mából Göncz Árpád köztársa­sági elnök táviratban köszön­tötte Romeo LeBlanc-t, Kana­dai főkormányzóját. Horn Gyula miniszterelnök Jean Chrétien kanadai miniszterel­nöknek gratulált. Táviratot kül­dött kanadai partnerének Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke és Kovács László külügymi­niszter is. Összement a csomag Marad a gyes, a gyed és a családi pótlék Az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett határozatában több ponton az alaptörvény­nyel ellentétesnek minősítette a gazdasági stabilizációt szol­gáló törvényt, az úgynevezett Bokros-csomagot Azokat a javaslatokat, amelyek azt kér­ték, hogy a törvényt teljes egészében vessék el, a testület elutasította. Az Alkotmánybíróság a tör­vénynek csak azokat a kifogá­solt rendelkezéseit vizsgálta, amelyek széles rétegeket érin­tenek, jelentős változásokkal járnak és azonnal hatályba lépnek. Az indítványok részle­tes tartalmi alkotmányossági fe­lülvizsgálatát ősszel folytatják. A testület megállapította: a jogbiztonság, a szerzett jogok védelme megköveteli, hogy az anyasági és gyerektámogatási rendszer keretei között a vi­szonylag rövid és meghatáro­zott idejű támogatásokat (gyes, gyed, gyet, várandósági pótlék, terhességi segély) a már megszületett és 1995. jú­nius 15-től számított három­száz napon belül megszüle­tendő gyermekek esetében a hatályosnál nem kedvezőtle­nebb feltételekkel és időtar­tamra biztosítsák. A családi pótlék esetében pedig a jogalko­tónak elegendő felkészülési időt kell adnia a változásokhoz való alkalmazkodáshoz azoknak is, akik elvesztik jogosultságukat erre a járandóságra. Mindezekre tekintettel az Al­kotmánybíróság a gazdasági stabilizációt szolgáló, egyes tör­vénymódosításokról szóló tör­vény és a végrehajtására hozott rendeletek 1995. július 1-jei ha­tálybalépését kimondó rendel­kezéseit e tekintetben alkot­mányellenesnek minősítette és megsemmisítette, azaz a gyed eltörlése, a gyes új rendszere, valamint a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba. Az indokolás szerint nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászo­rultság szerint járó juttatásokká alakítsák át, ha megfelelő át­meneti időt biztosítanak. Az ál­lamnak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor - az or­szág pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó szem­pontok mellett - figyelembe kell vennie az Alkotmánynak az anya, a család és a gyerme­kek védelmét előíró rendelke­zéseit is. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatálybaléptetése is, amely szerint a munkavállaló - betegsége esetén - csak a kere­sőképtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a mun­káltató által fizetett betegsza­badság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. A rendelkezést az Alkotmánybíróság megsem­misítette, s az nem lép ha­tályba. Megsemmisítette az Alkot­mánybíróság azt a rendelkezést is, amely 44 százalékos tb-já- rulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifizetése után. A járulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társada­lombiztosítási ellátást. Az el­lenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség a megbízó va­gyoni jogát aránytalanul korlá­tozza, ezért alkotmányellenes. Hátrányos megkülönbözte­tésnek számít az is, hogy a tör­vény a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő bal­eseti járulékot több mint három­szorosára, a más vállalkozók társadalombiztosítási járuléká­val azonos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet vég­zők változatlanul csupán az ellá­tások szűkebb körére lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek minő­sítette és megsemmisítette to­vábbá a testület azt a rendelke­zést, amely az 1995. december 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999. decem­ber 31-ig meghosszabbítja, s a törvénycsomag rendelkezése a személyi szám használatát a törvényben eddig szereplő kö­rön túlra is kiterjeszti; lehetővé teszi, hogy a jogosult szervek azt a nyilvántartási szervekkel való kapcsolattartásra és az egymással való kapcsolattar­tásra is használhassák. Az Alkotmánybíróság eluta­sította azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkeszté­sének és előkészítésének fo­gyatékosságai miatt a törvény- csomag egészének megsemmi­sítését kérték. Az ugyanis, hogy a stabilizációs törvény „törvénymódosítások laza halmazából áll”, nem ellentétes az alkotmánnyal. Ma: ár-premier a patikákban A második félév első napjá­tól, azaz mától 850 gyógy­szer ára megváltozik; ösz- szességében a medicinák 9 százalékkal drágulnak, de mint minden átlag-számí­tásnál, itt is igen nagy a szó­ródás. A következőkben az új ár­jegyzék alapján olyan gyógy­szerek új (s zárójelben régi) árát közöljük, amelyek a so­kak által keresett készítmé­nyek közé tartoznak. A korábbinál olcsóbb a Pyassan kapszula 169 forint (219), a Dalacin C kapszula 182 (450), a Dalacin T oldat 378 (486), Rocephin injekció, 1 ampulla 659 (889), Mexalen 250 grammos végbélkúp 145 (160), Legalon májgyógyszer 734 (864) forint. Az eddiginél magasabb az ára egyebek közt a következő szív- és érrendszeri panaszok elleni gyógyszereknek: Erpo- zid 182 (158), Halidor 93 (65), Isolanid tabletta 96 (81), Nit- ropenton tabletta 42 (27), Pul- sotyl csepp 327 (284), Stuge- ron tabletta 72 (49); * továbbá a Polybé injek­ció 5x2 ml. 210 (180), a Vita­min B1 5 amp. 267 (235), a B12 inj. 3 amp. 105 (90); * a gyulladáscsökkentők közül a Naprosyn tabletta 185 (165), a Prednisolon kenőcs 5 gr. 51 (29), a Rheosolon 69 (54); * a nyugtatók, altatók kö­zül a Noxyron 90 (75), a Pipolphen 98 (74), a Tiserci- netta 43 (28), a Sevenaletta 120(113); * a reumatikus betegsé­gek elleni szerek közül az In­dometacinum 115 (57); a kö­högéscsillapítók közül a Radi- pon tabletta 108 (98), a Libe- xin tabletta 120 (98), az Eri- gon szirup 111 (96), a Fagifor szirup 195 (162); * továbbá a gyermek lázát csillapító Germicid C kúp 64 (50) az aranyér panaszokat enyhítő Reparon kenőcs 132 (83), végbélkúp 149 (114), a fájdalomcsillapító Ridol 83 (68), a fertőtlenítő Neomagnol tabletta 51 (36). A leggyakrabban keresett Kalmopyrint ezentúl 52 forint helyett 62 forintért árulják. Palotás János tiltakozik Jelentős erkölcsi, szakmai, poli­tikai és anyagi kárt okoztak Pa­lotás Jánosnak, s az általa veze­tett társadalmi szervezeteknek a politikus-vállalkozóval kapcso­latosan megjelent közlések. Egyebek között ezt tartalmazza Palotás Jánosnak a miniszterel­nökhöz küldött levele, amelyben arra kéri Horn Gyulát, hogy uta­sítsa pénzügyminiszterét a vele szemben elkövetett törvénysér­tések azonnali megszüntetésére, s e tekintetben személyi felelős­ség megállapítására. Palotás Já­nos a levélben a többi között ki­fogásolja, hogy az adóhivatal a vizsgálati szakaszban több or­szágos lapnak átadott informá­ciókat. Törvénysértőnek ítéli azt is, hogy a vizsgálatokat végző­kön túl gyakorlatilag teljes kö­rűen tájékoztatták a hivatal va­lamennyi munkatársát. A soro­zatos törvénysértésekre hivat­kozva Palotás János büntetőfel­jelentést tett a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Palotás vé­leménye szerint ezek után az el­fogulatlan és törvényes vizsgá­lat lehetősége teljesen kizárttá vált. így az adóhivatalon belüli törvényes eljárás helyreállítá­sáig mind a személyét, mind a cégeit tekintve elzárkózik a to­vábbi vizsgálattól. Baranya elnöke lemondott Formai összeférhetetlenség mi­att lemondott posztjáról a Bara­nya Megyei Közgyűlés elnöke a testület tegnapi ülésén. Werner József lemondását a megyei ön- kormányzat képviselő-testületé­nek MSZP alkotta ellenzéke kezdeményezte: mondván, hogy elnöki tisztsége összeférhetetlen egy építész kft-ben betöltött ügyvezetői posztjával. Bár az elnök védekezése — hogy az önkormányzat élére tör­tént megválasztásakor lemon­dott az ügyvezetőségről — helytállónak bizonyult, az ellen­zék azonban időközben kiderí­tette, hogy hasonló posztot töl­tött be egy betéti társaságban. Annak már fél éve nem volt ugyan egyetlen fillér pénzfor­galma sem, de felmondása leg­alább negyedévet venne igénybe. Ezért a formai össze­férhetetlenség ténye jogilag fennáll. Wemer József lemondása után is megtartja képviselői mandátumát. Továbbra is tagja marad az őt elnökké választó koalíciónak, melyet pártja, az SZDSZ alkot az MDF-fel, a KDNP-vel, a Fidesz-szel, az FKGP-vel és a Polgári Szövet­séggel. A koalíció hamarosan új elnökjelöltet állít. Nem védett a szegedi cukrász lakásriasztója Magda Marinko ékszerüzlete Továbbra is a szegedi cukrász, Z. Nagy Bálint és családja ellen 1994. január 23-ról 24-re vir­radó éjszakán elkövetett négyes gyilkosság körülményeinek tisztázásával foglalkozott pén­teki tárgyalásán a Fővárosi Bí­róság. A tanúk egyike, B. Ist­ván, szegedi lakos volt, aki Z. Nagyék lakásában a riasztóbe­rendezést felszerelte. A cukrász még 1992 nyarán bízta meg ez­zel a munkával, a család nya­ralni indult, biztonságban sze­rették volna tudni a házukat. Őt ismerték, megbíztak benne. A riasztó, amit felszerelt, csak a család távollétében üze­melt, olyan rendszerű volt ugyanis, amennyiben otthon tartózkodtak váratlan beindulá­sával nem zavarta mindennapi életüket. A rablógyilkosság éj­szakáját ez a riasztó természe­tesen nem védhette meg a csa­ládot a behatoló rablóktól. A bí­róság tanúként hallgatta meg Z. Nagy Bálint előző feleségét, aki az utóbbi években a fiukkal, ifj. Z. Nagy Bálintiéi1 együtt Svéd­országban élt. A tragédia után települtek haza, s a hírek szerint a cukrászdát is a fiú vezeti to­vább elhunyt édesapja nyom­dokán. M. Márta szavaiból ki­derült, hogy Z. Nagy Bálinttal hat évig éltek együtt, s 1975- ben azért váltak el, mert a saját fodrásznője lett a „vetélytársa”, majd később Z. Nagy felesége. Idővel aztán ismét jó kapcsolat alakult ki volt férjével, aki minden problémáját megbe­szélte vele. A gyilkosság esté­jén is telefonáltak egymásnak. Z. Nagy Bálint szokatlanul fá­radtnak és gondterheltnek tűnt, a háttérben is nagy volt a csend, pedig általában mindig zenétől, nevetéstől zengett a ház. M. Márta több arany ékszert is fel­ismert - mint Z. Nagyék tulaj­donát - azok közül a tárgyak közül, amelyeket Magda Ma­rinko lakásán foglalt le a rend­őrség. Magda Marinko - korábbi rendőrségi tanúvallomásával szemben - azt állította több ék­szerről, hogy azokat az ő tulaj­donában lévő szegedi ékszerüz­letben adta el a Z. Nagy család. A rendőrségi jegyzőkönyvek­kel ellentétes vallomását azzal magyarázta, hogy szavait ko­rábban „meghamisították”. Amerikai mezőgazdasági szakemberek véleménye Alkalmazkodó agrártörvényt Olyan, stabilitást adó agrár- koncepció kidolgozására van szükség, amely alapján éves alkudozások helyett legalább 3—5 éves időszakra tervez­hetnek előre a mezőgazdasági termelők — ezt hangsúlyozták hazai és az Amerikai Egyesült Államokból érkezett mező- gazdasági szakemberek teg­nap, a Fölművelésügyi Mi­nisztériumban tartott sajtótá­jékoztatón. Alapvető különb­ség van azonban a két ország agrárfinanszírozási lehetősé­gei között. Bár a szakemberek egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaság központi tá­mogatása elengedhetetlen, ugyanakkor — mint azt Csáki Csaba világbanki szakértő ki­fejtette — a magyar költségve­tés garanciavállalása rendkí­vül korlátozott. Az amerikai delegáció egyik képviselője, Niel E. Smith a jelenlegi amerikai ag­rártörvénykezési tapasztalato­kat ismertette. Az agrársza­kember tájékoztatójában el­mondta: miután a világpiacon a mezőgazdaság ciklikus, 4—5 évenként váltakoznak a hiánnyal vagy túltermeléssel jellemezhető időszakok, így ezt a trendet feltétlenül követ­nie kell az éppen hatályos ag­rártörvénynek: annak megfele­lően, hogy melyik időszak várható, tartalmaznia kell, mi­lyen alternatív piaci lehetősé­gei vannak a gazdáknak, és azt is, milyen feltételek mellett juthatnak hitelhez. Az Egyesült Államokban a hosszútávú agrárkoncepció kialakításakor mindenek előtt azt tartják szem előtt, hogy miképpen alakul az élelmisze­rek kínálata és árszintje. Azért, hogy az élelmiszerek ára ne legyen túl magas, külö­nösen fontosnak tartják a ter­melés hatékonyságát és a ver­senyképesség növelését. A termelékenység és a verseny- képesség erősítése a magyar mezőgazdaság számára is kulcskérdés, mert ellehetetle­nülhet az agrárszektor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents