Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-05 / 155. szám

1995. július 5., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Ipartörténeti kuriózum a büssüi konyhában Múzeum a ház falán Zimányi Attila a múltidéző eszközökkel fotó: király j. Béla — A parasztok nem igazán ér­tik, hogy mit akarok ezzel, mi­ért gyűjtöm a régi használati tárgyakat, ők egész életükben ezekkel voltak körülvéve, ért­hetően nem értékelik kellő­képpen — mondja Zimányi Attila, miközben végigmuto­gatja gyűjteményét: a kocsike­rekeket, patkókat, ekéket, kendertilolót, vályogvetőt... — A paraszt ezeket inkább kidobja a szemétbe. Pedig mi­lyen szép és micsoda érték például egy kézzel kovácsolt szerszám. Esztétikailag is és régiségként egyaránt értéknek számítanak, úgyhogy vállalom azt is, ha néha egyik-másik fa­lusi megmosolyog ezért. A gyűjtemény legrégibb da­rabja a somogyszili fodrász­műhely berendezése 1907-ből. Érdekessége, hogy két éve még működött a büssüi fodrá­szatban. Ipartörténeti kurió­zum. A családja nem tiltakozik az ellen, hogy tele a ház régi használati tárgyakkal. — Fele­ségemnek is van szépérzéke, tehát elviseli — mondja a félj. A gyűjtemény gazdája egyébként mindössze három éve költözött Büssübe. — A falusiaknak én csak gyüttment vagyok, betelepült — magya­rázza. — Mégcsak nem is jöttment. Soha nem fogadnak be maguk közé. Erre nem is vágyom. Vagyunk itt néhá- nyan, betelepült családok, akik összejárunk, jóban vagyunk. Ez a társaság bőven elég. Zimányi Attilának régi álma volt a falusi élet. — Világéle­temben szerettem volna falun élni, ami három éve végre ösz- szejött. Persze semmi sem tö­kéletes. Amikor annyi más falut vá­laszthattam volna, én éppen Büssüben kötöttem ki. Ha a romák leszedik a termésemet, vagy elemeinek ezt-azt, bi­zony nem győzöm szidni a trabantot, amiért nem tudott inkább lerobbanni idejövet. N. L. Szenna „tanulópénze” Zimány régi-új polgármestere szerint Csontváz a költségvetés A kaposszerdahelyi önkor­mányzat nem tudja kifizetni a szennai körzeti iskola fenntartá­sának ráeső költségeit, illetve második éve húzódó tartozásu­kat. Handó János szennai pol­gármester szerint az iskola mű­ködése, a szeptemberi tanév­kezdés ettől nem válik veszé­lyeztetetté, bár a szennai ön- kormányzat nehéz helyzetbe ke­rült. — A körzeti iskolák gúzsba- kötik a tulajdonos önkormány­zatokat, hiszen az intézmény fenntartása a költségvetésük nagy részét elviszi — mondja a polgármester. — Ezt a helyzetet tovább nehezíti, ha valamelyik társfenntartó nem tud fizetni, hi­szen az iskolának működnie kell. Ha továbbra sem könnyűé­nek az önkormányzatok terhein, lassan már nem lesz aki fenn­tartsa az iskolákat — panaszolta a szennai polgármester. Szennában a szociális célra fordítható pénz egy részét is föl­emészti az intézmények fenntar­tása. Ennek ellenére a tan­könyvvásárlás támogatására 1500 forintot ad az önkormány­zat a családoknak, az elsősök­nek pedig ingyen adják a köny­vet. 100-110 ezer forint az egy diákra jutó költség a szennai is­kolában, ahová a helyieken kí­vül Zselickisfalud, Szilvász- szentmárton, Patca, Kaposszer- dahely gyerekei is járnak. Ka- posszerdahely jelenleg kétmillió forinttal tartozik Szennának, ami két év alatt gyűlt össze. A község önkormányzata abban reménykedik, hogy sikerül tá­mogatást szereznie. (Nagy) Farkas Imre negyedszázada Zimány „első embere”. A de­cemberi választásokon dön­tetlen lett a szavazás eredmé­nye, a nemrégiben megtartott időközi választáson azonban ismét bizalmat szavaztak neki a falu lakói. — Nem akartam soha irányí­tani, főnök lenni. Bármit szeret­tünk volna, terveztük, megkér­deztük az embereket, velük együtt döntöttünk — mondja. — Soha nem tartottam fontos­nak az elért eredményekért a hivatalos elismeréseket. Többet jelentett, ha egy falubeli meg­szorította a kezem... A negyedszázadban jó is, rossz is bőven volt. Rengeteg szép emlékem van, de sok olyan is, amitől még ma is vé­gigfut a hátamon a hideg. Pél­dául emlékezetes volt az 1977­Tizennyolc település polgár- mestere vett részt azon a ku- tasi regionális fórumon, ame­lyen főként az együttműködés lehetőségeiről és a régió hely­zetéről volt szó. Az első napirendi pontként a résztvevők tájékoztatót halhat­tak a térség körzeti feladatokat ellátó intézményeinek helyzeté­ről, működési feltételeiről. Többek között szó esett arról, hogy a Nagyatádon található in­tézmények működtetéséhez szükséges feltételeket csak a környék településeinek együttműködésével lehet bizto­sítani. A kórház fejlesztéséhez és a tűzoltóság megkezdett épü­letének befejezéséhez is kevés a pénz, ebben is számítanak a környező községek támogatá­sára. A vállalkozói iroda fenn­A geológusok és barlangászok szerint maximum csak barlan- gocskák lehetnek a remélt ka- posgyarmati cseppkőbarlang helyén. A szakemberek ezt a véleményüket arra alapozzák, hogy gyarmati talaj állítólag al­kalmatlan egy nagyobb barlang kialakulására. Ennek ellenére Balogh Józsefné gyarmati pol­es év. Akkor építettük az óvo­dát. Az építkezéshez csak né­hány százezrünk volt, de az emberek rengeteg társadalmi munkát vállaltak. Aztán egy fal kibontásakor leszakadt a ge­renda, rájuk zuhant az egész... Csoda, hogy mindenki ép bőr­rel megúszta... Amikor 1971-ben idekerültem, én voltam a megyében a legfia­talabb tanácselnök, ma pedig én vagyok a legöregebb polgár- mester... Eleinte csak ugró­deszkának tekintettem ezt a megbízást, nem gondoltam, hogy ennyi ideig itt maradok. De mindig volt új feladat, új ki­hívás; valami, amit — úgy érez­tem — nem hagyhatok félbe. És csak ment egyik év a másik után, én pedig maradtam... S most a falu lakóinak köszönhe­tően maradok továbbra is. Zimány — mint a legtöbb tartásához Nagyatád hétszáz­ezer, a megyei önkormányzat pedig ötszázezer forintot bizto­sít, s ez szintén nem elegendő a zavartalan működéshez. A kör­nyék polgármestereinek segít­ségét kérték ebben is, mivel az intézmény szintén térségi fel­adatokat lát el. A résztvevők azonban csak abban az esetben hajlandók az együttműködésre, ha a települések a vállalkozá­sok arányában járulnának hozzá a fenntartási költségek­hez, s ha a vállalkozói iroda se­gítséget nyújtana vállalkozások létrehozásában, új munkahe­lyek teremtésében a kisebb fal­vakban is. Döntés született egy város­környéki alap létrehozásáról is, mely önsegélyező rendszerként biztosítaná a települések na­gyobb beruházásainak vagy a gármester továbbra is remény­kedik a cseppkőbarlang létezé­sében, hiszen a szakemberek eddig csak felszíni vizsgálato­kat végeztek, behatóbban még nem tanulmányozták az itteni föld mélyét. Szeretnék elérni, hogy ez a vidék a zselici tájvédelmi kör­zet része legyen, annál is in­somogyi település — nehéz időszakot él át. A szűkös költ­ségvetésből csak a legfonto­sabb feladatok magvalósítására telik. Pedig lenne bőven tenni­való: szükség lenne csaknem egykilométemyi kövesút meg­építésére, két autóbuszváró ki­alakítására, épületfelújításokra. — Soha nem dúskálhattunk a pénzben, de volt valamiféle biz­tonságérzete az embereknek, és lehettek terveink. Most, hogy továbbra is polgármester ma­radtam, nem lehet más tervem, mint hogy ezt az évet zökke­nőmentesen „átvészeljük”. A következő időszakra már nem is merek gondolni. Évről-évre élünk. Ez a mostani, tizenhét­milliós költségvetés pedig csak csontváz. Ha ebből még vala­mit kivesznek, összeroppan az egész. Jakab Edit közös kezdeményezéseknek a finanszírozását. Az alap létre­hozásához a települések a la­kosság arányában járulnak hozzá. Az ülésen szó volt még a környék idegenforgalmi lehető­ségeiről is. Egy közös kiad­vány, ismertető összeállításáról döntöttek a polgármesterek, melyben feltüntetik a települé­sek idegenforgalmi nevezetes­ségeit, programlehetőségeket, valamint utazási irodák segít­ségét kérik a kezdeményezés támogatásában. A polgármesterek döntöttek egy közös pénzügyi ellenőrzési társulás létrehozásáról is, mely az önkormányzatoknak köte­lező célvizsgálatokat végezné el pénzügyi szakemberek irá­nyításával. Jakab Edit kább, mivel a szakvélemény szerint több rendkívül értékes növényfajta is megtalálható eb­ben a földben. Pályázaton százötvenezer fo­rintot nyert az önkormányzat forráskialakításra. Több forrás is folyik a területen, ezeket fog­ják fogyasztásra alkalmassá alakítani. N. L. Iskolát az év tanítónőjének Bár Kisgyalánban mindössze nyolc alsótagozatos gyermek koptatta a padokat az elmúlt tanévben, az itteni iskola mégis híres lett. Hírnevét egy kedves, fiatal és szakmailag magasan képezett tanítónő, a büssüi Szegvári Józsefné alapozta meg. Az összevont osztályok oktatásában jeleskedő pedagó­gus ugyanis elnyerte az év taní­tónője címet. Ám még ez a ki­tüntetés sem lehet elég garancia arra, hogy jövőre ismét a kis- gyaláni iskolában tanulják a gyerekek a betűvetést. Egy újabb, az önkormányzatok gaz­dálkodását szabályozó tervezet szerint csak azoknak az intéz­ményeknek jár majd normatív támogatás, amelyeknek kihasz­náltsága eléri a 50 százalékot. Márpedig a kisgyaláni iskolá­ban Csonka József polgármes­ter tanulóéveiben több mint 40 gyermek járt az iskolába. — Minden fillérre szükség van, ezért nagyon meg kell gondolni, hogy mire adhatjuk ki a pénzt — mondta a polgár- mester, a településen élő szü­lőkkel együtt arra törekszik, hogy ne kelljen bezárni az egy- tantermes iskolát. — Jövőre már tizennégy alsótagozatos gyermek kezdené meg az évet. Ezt mérlegelve a képviselő-tes­tület a legutóbbi ülésén úgy döntött: 32 ezer forintért min­den diáknak megvásároljuk a tankönyveket. A változatlan összegű állami normatíva azonban bennünket is nehéz helyzetbe hoz; már eddig is 800 ezer forintot költöttünk az is­kola fönntartására. Ez az egy intézményünk van, szeretnénk megtartani. Mint kiderült, a körzeti is­kola sem olcsóbb. A Göllébe járó 12 felsőtagozatos gyermek után tavaly 108, idén már 115 ezer forintot fizetnek gyerme­kenként egy évben. Erre rakó­dik a buszköltség és az étkezési térítési hozzájárulás. —1 Csak legutolsó megoldás­ként képzelhető el, hogy a ki­csik is Göllébe járjanak. A szü­lők ragaszkodnak az iskolához. (Várnai) Önsegélyező rendszer a települések támogatására 18 falu polgármesterei találkoztak Kutason Templomszentelés Somogygesztiben Templomszentelésre hívta a ha­rangszó a hatszáz lelkes So- mogygeszti lakóit a hét végén. A XVIII. században épült kato­likus templom külső tatarozási munkáinak értek a végre a na­pokban, és a felújítási ünnep­ségre gyűltek össze. A megújult templomot Gyuriga Károly lengyeltóti esperes szentelte föl. A költségeket a falu egy­kori és jelenlegi lakói állták. A szertartáson részt vett Ifi Géza memyei és Lubics Árpád ga- mási plébános. Megmozdultak a faluért Társadalmi munkában végezték el nemrégiben a templom és a hullaház környékének, vala­mint az óvoda, a játszótér és a temető területrendezési mun­káit a gálosfaiak. A területren­dezésre és szemétégetésre hívó szó mintegy 40 lakost mozdí­tott meg, ami a többszöröse a korábbi társadalmi munkákon megjelenteknek. Önvédelmi csoport Szentbalázson Ismét működik Szentbalázson az önvédelmi csoport. A hatvan fővel alakult szervezet feladata a község közbiztonságának vé­delme, a bűnmegelőzés. Ennek érdekében figyelőszolgálatot hoztak létre, esténként három járőr ellenőrzi a település biz­tonságát. Jutában óvják az intézményeket Hozzákezdtek az iskola és az óvoda esedékes javításaihoz Ju­tában. Nagyobb ráfordításra nincs szükség, mivel az épüle­tek jó állapotban vannak, gon­dot fordít rájuk az önkormány­zat. A fertőtlenítő meszelésen és egy-két apróbb gond kijaví­tásán kívül más feladat elvég­zésére nem kerül sor az elkö­vetkező napokban. A jutái óvoda egyhónapos nyári szünet után fogadja majd ismét a gye­rekeket. Nyugdíjasok kirándulnak A kercseligeti önkormányzat ismét megszervezi az évek óta immár hagyományossá vált ki­rándulást, amelyen a település nyugdíjasklubjának tagjai, va­lamint a falu lakói vehetnek részt. Közel negyvenen kirán­dulnak Zalakarosra, a fürdőbe, majd az egész napos program után este közös vacsorán látja vendégül az időseket a kercse­ligeti faluházban a települési önkormányzat. Műemlékmentés a 24. órában A. háború óta nem volt fel­újítva a szabási templom. Tra­gikusan rossz állapotban van, vizesedik, vészesen romlik az állaga. A felújítására mindössze négyszázezer forintot tudtak összegyűjteni, ami az egyház- kerület és a mintegy hatvan fős szabási gyülekezet, vala­mint a megyei önkormányzat támogatásából jött össze. Hol­ott mégegyszer ennyit kel­lene összeszedni ahhoz, hogy megvehessék azt a speciális vakolatvédő anyagot, amely a további vizesedést meggá­tolná. A pénzből mindössze arra futja, hogy a templomhajót és a tornyot újravakolják. Emel­lett a torony bádogtetőt is kap. Mint megtudtuk, szeretnék műemlékké nyílvánítani az egyelőre csak műemlékjellegű múlt században épült templo­mot és parókiát. Kisbajomban szintén most végzik a templom felújítását. A templomhajó rendbehozá­sára mindössze kétszázötven­ezer forintot tudtak össze­szedni, pedig a műemléképü­let itt is rossz állapotban van. N, L. Gyarmati cseppkőbaiiangocska

Next

/
Thumbnails
Contents