Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
1995. július 1., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Stratégiát vált a Balaton Szövetség A tóparti önkormányzatokat tömörítő Balaton Szövetség a korábbi években nem igazán töltötte be szerepét, néha fontosabbnak bizonyultak a személyi kérdések, mint a közös érdekek. Pénz alig akadt a feladatok megoldására, már csak azért sem, mert a három megyét megpróbálták kire- keszteni a döntésekből. Idén dr. Balázs Árpádot, Siófok polgármesterét választották a szövetség elnökéül. Legelső tennivalóként a szövetség elnökségében egy-egy helyet biztosítottak Somogynak, Zalának és Veszprémnek. Gyökeres változás ez. Megváltozott-e a szövetség stratégiája? — erről is kérdeztük az új elnököt. — Somogy megyéből Gruber Attila, a közgyűlés alelnöke került a szövetség elnökségébe — mondta dr. Balázs Árpád. — Ezzel remélhetőleg véget ért a balatoni önkormányzatok és a tóparti megyék konfrontációja. Persze további változásokra van szükség: a szövetségnek megfelelő eszmeiséget, és erkölcsösséget kell képviselnie. A tiszteletet megkövetelni nem lehet, ki kell harcolnunk; el kell érnünk, ha az önkormányzatok vitáznak, a szövetséget kérjék döntőbírónak. A minisztériumok elfogadják partnernek a szervezetünket és a balatoni kormánybiztos, Nemcsók János kinyilatkoztatta már, hogy ön- kormányzati oldalról a Balatoni Szövetség véleményét kéri majd fejlesztések előtt, vitás helyzetekben. Dr. Balázs Árpád beszélt arról is: a szövetséget sikerült stabil helyzetbe hozni, tovább nő a taglétszám (jelenleg 76 önkormányzat tagjuk van). A kis-balatoni térség települései jelezték már belépési szándékukat. Sok probléma akad a régióban, amelyet egy-egy ön- kormányzat egyedül nem tud megoldani. Az európai segély- programokat lapozgatva kiderül: nem országot, nem is településeket, hanem kifejezetten régiókat segítenének pénzzel, szakértelemmel. A legfontosabb feladat most a csatornázás, újféle partvédőművek kialakítása, védőterület létrehozása a mezőgazdasági műveléssel szemben és egységes Balaton- arculat kimunkálása lenne — ehhez szükséges segítséget keresni. A Balatoni Szövetség szeretné elérni, hogy fejlesztési tanácsot alapítson az állam a nagy tó problémáinak megoldására. Dr. Balázs Árpád elnök szerint azonban nincs perspektívája a Balaton-megye kialakításának. Czene Attila Domináló egyezség után licit / Árverés Szemesen Minden csoda három napig tart, mint a szemesi árverés is. Mindenki tartott tőle, de — láss csodát — zavartalanul, zökkenőmentesen lefolyt, azt hiszem mindenki megelégedésére, pedig jogérvényesen földalap ma sincs kijelölve! Mi is történt a szemesi árverésen? Az árverésre kijelölt területek nagyobb hányadára a kárpótlásra jogosultak egyezséget kötöttek, így nem került licitálásra sor és az egyezséget kötők aranykoronánként 1000 forintért jutottak földterülethez. Az egyezség — melynek minden eljárásban helye van —, értékét csak növeli, hogy mintegy 240 jogosult volt jelen, ugyanannyi érdeket megtestesítve. Ezek az érdekek egymáshoz simultak, volt terület, ahol 71, más terület 74 érdekelt osztatlan közös tulajdonába került, egy-egy főre 115 négyszögöl terület jutott. Az érdekeltek és érintettek még azt is tiszteletben tartották, ha valaki, valamilyen jogcímen már birtokon belül volt, a kárpótlásra kijelölt földterületen. A domináló egyezség után, licitálásra is sor került a „Bakos kútja” területen, 1 hektár 1262 négyzetméter földre, melynek szántó művelési ágát erdőre változtatták, s ezt követte az aranykorona érték is. Ebből következően 1 aranykorona értéke 46 ezer forint volt. Az árverés tapasztalatai abban összegezhetők, az együttműködési készség, az értelem, a szervezettség képes minden fenntartást, akadályt legyőzni és feloldani, még ott is, ahol nem csak helyi lakosok, de más település kárpótoltja köt „egyezséget”. Köszönet illeti ezért az érdekegyeztető fórum előkészítő és szervező munkáját, az árverést lebonyolító Kárrendezési Hivatal minden munkatársát, de kiemelten és mindent megelőzően az együttműködni és „csodára” kész helyi és nem helyi kárpótlásra jogosultakat. Illés Antal polgármester Fenyves gyenge nyara A füvet nyírják, nem a vendéget Lombár Gábor polgármesternek fő a feje FOTÓ: CZENE — Nagyon gyenge a nyarunk — summázott Lombár Gábor, Fenyves polgármestere. — 50-60 forintos kurtaxával számolva ötmillió forintos adóbevételt terveztünk, ami vélhetően meglesz, de csak amiatt, mert óvatosan terveztünk. Az utazási irodák előrejelzése szerint a forgalom 25-30 százalékos visszaesése várható. Nemcsak arról van szó, hogy a települések szegényednek, de a családok is tönkremennek. Fenyvesen mintegy 3.500 nyaralóépület található — a tulajdonosok 70 százaléka nem saját célra használja az ingatlant, hanem kiadja nyaralóknak, hogy pénzt szerezzenek belőle. Az 515, egész évben lakott ház gazdái közül szinte mindenki felkínálja a turistáknak a szobáit, még azok is, kik korábban soha nem gondoltak arra, hogy rákényszerülnek erre. Lombár Gábor beszélt arról is: nem látja annak lehetőségét, hogy jelentős kommunális fejlesztéseket hajtsanak végre a településen. Szennyvízcsatorna ügyben például ÁFA terheli az önkormányzatokat, az állami támogatás ötvenről harminc százalékra mérséklődött — ezért az eddig 60 ezerről 120 ezerre emelkedik egy bekötés ára. Ezt sem a lakosság, sem az önkormányzat nem tudja megfinanszírozni, pedig Fenyves területének fele még nem csatornázott. „Nem látom, mikor tudunk majd 600 millió forintos beruházás végére jutni. Pedig a Balatonba most már végképp nem szabadna szennyező anyagokat engedni” — mondta a polgármester. (Tavaly 15 kilométer csatornát építettek, idén csak 600 métert...) Fenyvesen minden az idegenforgalmat szolgálja. Mind az öt strandjuk szabad, pénzt a belépésért nem kémek. A területet közhasznú munkások tartják rendben, ők üzemeltetik a tóparti WC-ket is. A munkaképes lakosság 10 százaléka munkanélküli, s ebben a szezonban minden korábbinál nehezebb volt elhelyezkedniük a helyieknek. — Nagyon sok pénzünkbe kerül a tisztaság, mégsincs igazán látszatja, mondta még Lombár Gábor — tavaly több, mint ezer facsemetét ültettünk ki, és rendszeresen kaszáljuk a közterületeket. Komoly problémát okoznak azonban a gondozatlan magánterületek; 100 olyan ingatlan van a településen, amely felé jóideje nem néz a gazdája. Egynek a rendbetétele 20 ezer forintba kerülne, az összesé kétmillióba, pénzünkhöz azonban csak évek múltán, hosszú jogi procedúra után juthatnánk. Amióta kinyitott a diszkó, a nyaraló fiatalok törik, amit lehet, főképp az üveget. A hétvégi turisták pedig minden hétfő reggelre óriási szemétkupacokat hagynak Fenyvesen. Alig győzünk rendet tenni utánuk... Czene Attila Balatoni kacsák Brazíliába Balatoni halászok jártak Brazíliában. A nagy dél-amerikai országgal bővíteni szeretnék gazdasági kapcsolataikat. A három hetes utat sikeresnek könyvelhetik el; Egri István, a Balatoni Halászati Rt baromfi-ágazat- vezetője, dr. Balogh Imre üzemei főállatorvos és Szakái Tamás területi igazgató kacsákat vitt magával Irmapusztá- ról, amit vendéglátóik mielőbb honosítani akarnak. Ez nem kacsa! Szakái Tamás már korábban három évet töltött halszakértőként Brazíliában — ő lehetett így a kis csapat tolmácsa is. — Előre jeleztük a partnereinknek: azokat a mutatókat, amelyeket ők produkálnak, a mi kacsáink jelentősen felülmúlják — mondta Szakái Tamás. — Vittünk hát magunkkal minta- kollekcióként egy párszáz darabos törzsállományt. (Egy darab sem döglött meg a félnapos re- pülőúton! Olyanok lehetnek, mint a mesebeli Dagobert kacsái: szeretnek röpülni, saját, kifejlett szárnyak nélkül is...) A három kint töltött hét alatt aztán súlygyarapodásban és az elhullás mértékében is megverték a brazil kacsákat. A partnercég, amely neve Funpivi, egy egyetem mintagazdasága, állami és alapítványi tulajdon. Dél-Brazíliában található, ahol pillanatnyilag ősz van — arrafelé mind a négy évszak alkalmas egyébként „nomád” állattenyésztésre is. Ráadásul a lakosság zöme a régióban európai származású, ezért hagyományosan fogyasztják a kacsát. Nem véletlen hát, hogy ide települt Brazília legnagyobb baromfi termelő- és feldolgozó vállalata. — Annyi kacsát tenyésztenek évente, mint mi — mondta még Szakái Tamás. — 250-300 ezer darabot. De éppen most fognak jelentős fejlesztésekbe. Ha hosszabb távon is megfelelőnek bizonyul a kacsánk, akkor nagyobb tételek szállítására is sor kerülhet; évi 6-8 ezer darab lehet ez a törzsállományból. A brazilok más víziszámya- sok után is érdeklődnek, vevők lennének a balatoni halászok más termékeire is. (Czene) Alakuló hegyközség Bogláron A Hegyközségeket életre hívó törvény szerint a gazdálkodóknak május 31-ig kellett bejelentkezni a polgármesteri hivatalokhoz, mert jövőre csak kötelező tagként foglalkozhat bárki szőlő- és bortermeléssel, enélkül nem tudja majd az áruját eladni. Balatonbogláron is az a gond, hogy az értesítésekre, figyelmeztető levelekre alig fele jelentkezett a terület termelőinek. A feledékenységnek azonban ára van. Az állami támogatást ugyanis a jelentkezők számához kötötték legalábbis a Hegyközség megalakulásáig felmerülő költségek tekintetében. Az előkészítő bizottságok munkába állásáig az önkormányzatok fedezik a költségeket, de a jelentkezők után személyenként erre 200 forintot visszaigényelhetnek majd. A Hegyközség létrejöttekor — a törvény szerint szeptember végéig kötelezően — az addig felmerülő költségekre személyenként 2000 forint támogatásért lehet majd a megyei földművelésügyi hivatalhoz fordulni. Költségek bizony vannak: ügyvédet kell fogadni például, hogy a szervezet belső törvényeit megfogalmazzák. Nemcsak a támogatás szűkös kerete miatt fontos időben jelentkezni, ugyanis a Hegyközségek tulajdonképpen olyan társadalmi. szervezetként működnek, amelyek komoly hatósági jogosítványokkal rendelkeznek. A vidék bortermelésének legfőbb őrei lesznek. Ez komoly szervezetet, alkalmazottakat is igényel feltehetően. Jól látható, hogy az állam kivonul erről a területről, valószínűleg jövőre a tagdíjakból kell ellátni a szervezetet, s mint hangsúlyoztuk, a tagság eleve kötelező lesz. Egyszóval érdemes részt vállalni a létrehozásában, hiszen a Hegyközség működésének sikerét a tagok aktivitása határozza majd meg. Persze az sem mindegy, hogy milyen feltételekkel indulnak. G. M. Evangélikus imaház Szárszón Példás gyorsasággal épült fel az evangélikus imaház Balatonszárszó központjában az ön- kormányzat és a hitközség ösz- szefogásának eredményeképpen. A Ratkó Mihály építész tervezte templomot dr. Harmati Béla evangélikus püspök avatta fel tegnap Bereck Gyula Balatonszárszó polgármesterének társaságában. Nemcsak az utóbbi években szépen gyarapodó balatonszárszói evangélikus közösséget szolgálja, hiszen a egyházi üdülő révén az idelátogatók is méltó helyet találnak hitéletükhöz. Audit loptak Földváron Ha lassan is, de szaporodnak a vendégek a Balaton parton. Munkába lendültek hát az autótolvajok. Tegnap hajnalban Földvárról lopták el egy német állampolgár MD-KP 531 rendszámú, fekete színű Audiját. Folyamatosan festik az útjeleket Utolsó szakaszához érkezett a Strabag Hungária Rt a siófoki 70/a út kivitelezési munkálatainak. Az utolsó simításokat végzik a mintegy 600 millió forintos beruházáson. Folyamatosan festik az útjeleket. Az átadásra szerdán kerül sor. Játszóterek Zamárdiban Mintegy kétmillió forintnyi kiadással Zamárdiban öt játszóteret hoztak létre a település apróságai örömére. A többnyire fából készített mászókák, csúszdák és más jellegű játékok telepítéséről a polgármesteri hivatal Településfejlesztési Bizottsága döntött. A frekventált helyeken kialakított „gyermektereket” az ide látogató külföldiek is szívesen veszik igénybe. Földárverés Kőröshegyen Harmadik földárverésén van túl Kőröshegy, és ezzel a településen befejeződött a kárpótlásra kijelölt területekre vonatkozó licitálás. A lehetőséggel százti- zenhárman éltek és mint megtudtuk: szinte kivétel nélkül valamennyien földhöz jutottak a kárpótlási jegyüket ilyen formán hasznosítani szándékozók. Önkéntes véradás Siófokon A siófoki Vöröskereszt szervezésében Nagyberény és Nyim lakói, valamint a siófoki kórház, a Hotel Ezüstpart, valamint a helyi óvódák és bölcsődék dolgozói ingyenes véradáson vettek részt. Összesen százketten 40 és fél liter vérrel járultak hozzá a siófoki kórház vérellátásának gondjainak megoldásához. Fonyódi alkotók kiállítása A Fonyódon élő alkotók tárlatát nyitja meg ma este 7 órakor a Nyári Galériában Erdélyi Ernő, a Művelődési Ház igazgatója, aki képzőművészként is szerepel e jelentős városi programban. Nyolc művész Erdélyi Ernő, Farkas Béla, Kőváriné Siess Zsuzsa, Mocsári Mária, Papp S. Gábor, Raffay Sándor, Szabó Dénes és Valent Éva mutatkozik be az érdeklődő közönségnek. Az alkotók szeretnének a városnak ajándékozott műveikből állandó kiállítást alapítani. Kispénzű miskolci diákok a parton Az alsóbélatelepi vasútállomáson vidám gyerekcsapat vonatra vár. Kísérőjük Buocz Zoltánná, tőle kérdezem, honnan érkeztek és hová utaznak? — Miskolcról érkeztünk a 12. Számú Általános Iskolából és Fonyódra utazunk, hogy megismerjük a környéket — mondta. A gyerekek szüleinek nagyobb része munkanélküli segélyből tartja el a családját. A nyaraláshoz 6 ezer kétszáz forintot kellett befizetni és ezt egy összegben képtelenek a családok kigazdálkodni. Ezért az egyhetes vakációra már januárban megkezdték a szervezést és a pénzgyűjtést. A befizetett pénz az utazásra, szállásra és az étkezésre elég. Az iskolának van egy alapítványa, ennek keretéből kaptak pénzt, ebből lehet egy kevés gyümölcsöt vásárolni. A gyerekek vidáman mesélik élményeiket, csak azt fájlalják, hogy a rossz idő miatt még nem fürödhettek a Balatonban. Az egyetlen alkalom amikor találkozhattunk a tó vizével — mondta Vidonyecz Rita nyolcadikos tanuló — az volt, amikor vízipisztollyal összefröcsköltük egymást... O. L.
