Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-25 / 172. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. július 25., kedd Nem szűnik meg jövőre a kistermelői adókedvezmény Kiszámítható biztonságot Munkáéira indították a gazdajegyzőket Növekszik az ipari termelés Az ipari termelés május­ban 13,4 százalékkal volt magasabb az áprilisinál. A növekedés örvendetes, ám tudni kell, hogy a termelés még mindig csak a 84,4 százaléka a tíz év­vel ezelőtti szintnek. Ezt állapította meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése. Az ipar termelése az első negyedévi 9,8 százalékos emelkedése után január és május között 9,7 százalék­kal haladta meg a tavalyit. A termelésnövekedés a létszám közel 5 százalékos csökkenése mellett ment végbe, ennek alapján a termelékenységi színvonal májusban 21 százalékkal, az év első öt hónapjában pedig 15 százalékkal jobb, mint egy évvel ezelőtt. Az ipar összes értékesí­tése májusban 12,9 száza­lékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a belföldi 7,2 száza­lékkal, az export pedig 27,8 százalékkal haladta meg a tavaly ilyenkori ada­tot. Az export az összes ér­tékesítés 31 százalékát tette ki májusban. A feldolgozóipar rende­lésállománya az ötödik hó­nap végén 461 milliárd fo­rint volt, ami összehason­lító árszinten 7 százalékkal magasabb az előző évinél. Bányanyitás A Recski Ércbánya hitelező­inek zömével már meg­egyezett a vállalat végel­számolását intéző Mininvest Rt, így nincs akadálya an­nak, hogy a bánya privatizá­ciójáról szóló szerződést aláírják a kanadai-magyar konzorciummal, amely vál­lalta, hogy fedezi a kutatás­sal és a bánya megnyitásá­val járó összes költséget. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 91,37 Osztrák schilling 12,99 USA-dollár 126,39 ECU (Európai Unió) 169,14 Az agrárgazdaság rendbeté­tele nélkül elképzelhetetlen a nemzetgazdaság egészének stabilizációja - mondta Csi- kai Miklós, a Magyar Agrár­kamara hétfői közgyűlésén. Az Agrárkamara elnöke mérle­get vont a szervezet néhány hó­napos működéséről. Pozití­vumként emelte ki, hogy sike­rült jó partneri kapcsolatot ki­alakítaniuk az agrárkormány­zattal, a parlamenti bizottsággal és az érdekképviseletekkel. A közeli jövőben a kamara három fontos feladatot szeretne megvalósítani. Az ezredfordu­lóig újra el akarja érni az 1980- as évek végén regisztrált élel­miszer-fogyasztási szintet. Eh­Egyelőre a korábbi feltételek szerint kapják a támogatást a megváltozott munkaképessé­gűeket foglalkoztató gazdasági társaságok. Az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának rehabilitációs albizottsága teg­napi ülésén tekintette át a hát­rányos helyzetű emberek fog­lalkoztatásánál tervezett módo­sításokat. Eredetileg a pénzügyi és a népjóléti tárca rendelete alapján már augusztustól szigorítani kívánták e foglalkoztatás támo­gatását és a múlt évi finanszíro­zás 80 százalékát kapták volna a csökkent munkaképességűe­A kormány néhány héttel ez­előtt határozatot hozott a fo­gyasztóvédelem hatéko­nyabbá tételéről. Az ellenőrző rendszerben is jelentős válto­zások történtek, többek kö­zött a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézetet (KERMI) beolvasztották a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőségbe.- Miért volt szükség erre az intézkedésre? - kérdeztük a fő­felügyelőség új főigazgatóját, dr. Gyarmati Andrást.-Több okból is. Az egyik például az, hogy eddig a hoz­zánk beérkezett panaszokat - a főfelügyelőségnek sem gépei, sem laboratóriuma nem lévén - átküldtük a KERMI-be vizsgá­latra, ahol ezt nekünk pénzért végezték el. Mostantól nem hez, a mezőgazdaság egyenle­tes dinamikus növekedését fel­tételezve, évente 3,5-4 száza­lékos termelésbővülés szüksé­ges. A másik jelentős feladat a mezőgazdaság felkészítése az Európa Unióhoz való csatlako­zásra. A kitűzött célok között szerepel végül, hogy az agrár­ágazat még jobb export-import szaldójával járuljon hozzá a gazdaság egyensúlyának meg­teremtéséhez. A közgyűlésen jelen lévő földművelésügyi miniszter, La­kos László elmondta, hogy a kormányzat exportorientált mezőgazdaság megvalósítására törekszik. Olyan agrárgazda­ságra, amely kiszámítható ter­melési és jövedelembiztonságot két foglalkoztató gazdasági tár­saságok. Ez 600 millió forint kiesést jelentett volna, ami sok esetben elbocsátásokra kény­szerítené a vállalatokat és gaz­dasági egységeket. Többek kö­zött az albizottság közbenjárá­sára sikerült elérni, hogy a múlt évi keret 90 százalékát kapják meg idén, így már 300 millió forintra csökkent a finanszíro­záshoz szükséges pénzhiány. Ha az egészségbiztosítási ön- kormányzat figyelembe venné a foglalkoztatók korábbi kéré­sét a járulékcsökkentésre, ez éppen 300 millió forinttal segí­tené ezeket az intézményeket. küldözgetjük oda-vissza egyik intézetből a másikba a vizsgálni valókat. Ezzel gyorsabbá és fő­leg olcsóbbá válik a panaszok kivizsgálása.- A kormányrendelet a pénz­bírságról is intézkedik.-A jelenlegi 3 ezertől 30 ezer forintig terjedő bírságok­nak nincs már elrettentő hatá­suk, ezért a kiszabható összeg­határokat 30-200 ezer forintra kell emelni.-A panaszos eddig bíróság eló'tt is kereshette igazát.- Igen, de a per évekig is el­húzódhat! Ez pedig az alperes­nek kedvez. A nyugati orszá­gokban az ilyen jogvitákra spe­ciális eljárásokat - például pia­ci bíróságokat - találtak ki, ahol napok alatt hatékonyan dönte­nek. A fogyasztóvédelem másik nyújt az abból élők számára. Ezt célozza a pótköltségvetés­ben nemrég jóváhagyott 4 mil­liárd forintos többlettámogatás. Ugyancsak a termelők hely­zetén kíván javítani az az 55 millió dolláros EBRD-hitel, amely az elmaradott, kedvezőt­len adottságú térségek fejlesz­tésére szolgál. Az 1996-os évet illetően, a miniszter kiemelte, hogy az ex­porttámogatás differenciált lesz, és elsősorban a piacra ju­tást valamint a térségi integrá­ciót segíti elő. Végezetül meg­nyugtatta a jelenlévőket, hogy a kistermelői adókedvezmény nem szűnik meg, csupán szigo­rodnak a hozzájutás feltéte­lei. U. G. Az évenkénti mintegy 5 mil­liárd forintos támogatás na­gyobb részét több mint 3 milli­árd forintot, a gazdasági társa­ságként működő foglalkoztatók kapják, ahol 16 ezer, többnyire megváltozott munkaképességű jut munkához. A tervezett szi­gorítás e gazdasági társaságok egy részére vonatkozna. Ezen kívül 1,2 milliárd forint támo­gatásban részesül az a több mint ezer kisebb foglalkoztató, ahol 15 ezer rászorulónak ad­nak munkát. Kisebb, alig több mint 30 millió forintos támoga­táshoz jutnak az önkormányzati szociális foglalkoztatók. formáját is erősítenünk kell. Nemcsak az üzletekben, az in­tézményekben, a bankokban, a biztosítóknál, a távközlésnél, hanem az energiafogyasztásnál is védelemre szorul az állam­polgár. A bankfelügyelet, az energiahivatal és a többiek mind olyan központok, ahol egyéb munkáik mellett a pana­szokkal is foglalkoznak, de vi­dékre aligha jutnak el vala­mennyi panasz alapos kivizsgá­lására. Azt javaslom, az ilyen kifogásokkal is a mi megyei ki- rendeltségeink foglalkozzanak.- Mi a legfőbb feladatuk?- Szeretném elérni, hogy munkánk nyomán a fogyasztó érezze: védjük az érdekeit. Ta­valy 220 ezer panaszt vizsgált ki a két intézet, s ez a szám az idén sem lesz kisebb. Koós Tamás Négy dunántúli megye - Somogy, Tolna, Zala, Bara­nya - 110 gazdajegyzőjének tartottak kétnapos szakmai továbbképzést Kaposváron, azzal a céllal, hogy az új há­lózatba belépő gazdajegy­zők megismerkedjenek az önkormányzatokon alapuló köztestületi agrárkamara szervezetével, feladataival. Azoknak a szakembereknek, akik újak ezen a területen - tehát korábban nem dolgoztak falugazdászként - külön is nagy jelentősége volt a to­vábbképzésnek, hiszen az ott szerzett ismeretek nélkül ne­hezen boldogultak volna a to­vábbi munkájuk során. A tanácskozáson elemezték az egy éve működő hálózatnál felmerült gyakorlati problé­mákat, a támogatások és esz­közállomány feltételrendsze­rét, valamint ismertették az átvett állami feladatokat is. Elsőként az ágazat érdekét szolgáló törvényekről volt szó, melyek megalkotása lét­kérdés az agrárium működése szempontjából. Erről a témá­ról a legilletékesebb Pásztohy András, a parlament mező- gazdasági bizottságának alel- nöke tartott előadást, aki a nyári-őszi törvényalkotás menetrendjéről tájékoztatta a szakembereket. Dr. Mészáros Gyula, az ag­rárkamara főtitkára a köztes­tületi agrárkamara céljairól beszélt, valamint bemutatta azokat a feladatokat, amik a gazdajegyzőkre várnak az el­következő időszakban. Dr. Szőlőssi Endre, az FM főosztályvezetője az agrárpi­aci rendtartás törvényeiről szólt, valamint felvázolta Az első félévben 80 milliárd forint értékben növekedtek a lakossági devizamegtakarítá­sok, míg tavaly ebben az idő­szakban csak alig több mint 30 milliárddal. A Magyar Nemzeti Bank adataiból azonban kiderül, hogy ugyanakkor a tiszta - a forintleértékelést nem szá­mító - növekedés az idén csak 13 milliárd forint volt, míg 1994 első hat hónapjában csaknem 20 milliárd. Ébben az évben az első hat hónap alatt összességében mintegy 19 százalékkal értékelődött le azokat a jelenleg érvényben levő földművelési alapokat, amiket pályázat útján nyer­hetnek el a termelők. Előadá­sában kihangsúlyozta, hogy az agrárkamara az előkészí­tésnél is komoly szerepet vál­lalt. Ezen kívül ismertetőt tar­tott a hiteligénybevétel, a ka­mattámogatási rendszer, a ve­tési támogatás, a gázolaj fo­gyasztási adó kérdéséről, va­lamint foglalkozott az elemi károkkal kapcsolatos feltétel- rendszerekkel, amelyek ren­deletmódosítással kerülnek át az agrárkamarákhoz. A hitelnyújtás feltételrend­szeréről az adóügyi hatóság vezetői tartottak tájékoztatót, majd ezt követően az eszköz­támogatási rendszer ügyinté­zéséről és az ezzel kapcsola­tos eljárásokról konzultáltak a résztvevőkkel. Végezetül a négy megye agrárkamarai vezetői a régiók sajátosságai alapján szóltak az átvett gazdajegyzőhálózat működéséről, valamint a má­sodik félév feladatairól. Dr. Exner Zoltán, a Somogy Me­gyei Területi Agrárkamara ügyvezető alelnöke szerint legfontosabb, hogy 1996-ra a kötségvetésből az állami fel­adatok végzésére a 600 millió forintot megszerezzék, s fel kell készülni újabb ilyen jel­legű feladatok ellátására is. Szélesíteni kell a kamarai tag­ságot az AFA-kompenzáció- val rendelkező kistermelők­kel, valamint az élelmiszer- ipari vállalatokkal. Mint el­mondta, a mezőgazdasági bi­zottságok munkájának javítá­sára van szükség, és van mit tenni a szakképzés, oktatás, kutatás területén is. Boldizsár Beáta a forint, míg tavaly ugyaneb­ben az időszakban nem egé­szen 6 százalékkal. Az elmúlt hónap végén 373,9 milliárd forint volt a lakossági devi­zamegtakarítások összege, azaz csaknem 3 milliárd dol­lár. Júniusban 15,3 milliárd forinttal növekedett a számlák értéke, és ebből 7 milliárd fo­rint volt a leértékelés követ­kezménye. A lakossági devi­zaszámlákon a német márká­nak van legnagyobb sikere, hiszen a devizaszámlák több mint felét márkában tartják nyilván a pénzintézetek. Nem módosul a támogatás A fogyasztónak is éreznie kellene, hogy őt védik Számtalan a jogos panasz Dagadó devizaszámlák ______________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE______________ A sláger a Danubius volt A Budapesti Értéktőzsdén foly­tatódott a nyári hangulat. A BUX index szinte semmit sem változott a megelőző heti zárás­hoz képest, a hét végén 1478,72 ponton állt. A stabilnak mutat­kozó árakhoz viszonylag nagy forgalom párosult. A részvé­nyek heti összforgalma árfo­lyamértéken számolva tizenhá­rommillióval haladta meg az egymilliárd forintot, a kárpót­lási jegyeké pedig hatvanegy és fél millió fölött volt. A hét slágere a Danubius Rt. részvénye volt, ugyanis a forgalom a héten meghaladta a 100 millió forintot. A cég pa- pújai 1237 forintos átlagáron forogtak. A Prímagáz részvé­nyei megközelítették az elmúlt tizenkét hónap legmagasabb árát, ami 3200 forint volt, s et­től most csak 25 forinttal ma­radt el. Kiugró áremelkedésnek le­hettünk tanúi az Agrimpex névre szóló részvényeinek ese­tében. A parír ára pénteken 1300 forinttal emelkedett, s így a hetet 8500 forinton zárta. Ez azzal magyarázható, hogy a cég többségi részesedést szer­zett a gabonaforgalmazó Vik­tória Rt.-ben. Az OTC-piac is csendes he­tet tudhat maga mögött, egye­dül a MÓL papítjai iránt mutat­kozott némi kereslet, de kínálat nem lévén, sem jelentős forga­lom, sem jelentősebb ármozgás nem alakulhatott ki. A piaci kínálatot élénkíthetik a folyamatban lévő részvényá­talakítások, amire az olvasók figyelmét különös tekintettel szeretném felhívni. Azok a MÓL Rt. elsőbbségi részvény- tulajdonosok, akik még nem alakíttatták át részvényeiket névre szólóvá, a következő 2 hétben díjmentesen megtehetik a Talentum Rt. és a CoopTou- rist hálózatán keresztül. Az elmúlt heti diszkont kincstárjegy-aukción kissé emelkedtek a hozamok. Három hónapos befektetéssel éves szinten 33 százalékos nyeresé­get lehet elérni. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség Találjon pénzt a Kishegyedben Érdekes, négy hétig tartó nyereményjátékot indít jú­lius 25-én megjelenő 30. számában a Kiskegyed. A játékba, ezúttal először la­punk olvasói is közvetlenül bekapcsolódhatnak. A Kiskegyed hozzájárulásá­val közöljük az első, úgyne­vezett reményszelvényt. Ol­vasóink játékjogot szereznek általa és persze reményt arra, hogy nyerjenek. A pályázók között összesen 4 millió fo­rintot (200 db 5 ezer, 10 db 100 ezer és 1 db 1 millió fo­rintos azonnal készpénzre váltható nyereménycsekket) sorsol ki a Kiskegyed, fo­lyamatosan, négy héten ke­resztül. A játék szabályait, a be­küldési határidőket és az esélylatolgatót megtalálják a nőknek szóló, de férfiak által is buzgón olvasott népszerű hetilapban. A lényeg: aki már két szelvényt beküld, ötezer fo­rintot nyerhet, aki három hétig vár, az 100 ezerre esé­lyes, és aki a négy egymást követő hét (30.-31.-32.-33.) szelvényeit összegyűjtve, együtt küldi el a Kiskegyed szerkesztőségének címére, az 1 millió forintot nyerhet. Ön most már birtokában van az 1. számú (30. heti) szelvénynek. A továbbiakat augusztus 1-jén, 8-án és 15- én keresse a Kiskegyedben és az ott leírtak szerint dönt­sön: nagyobb eséllyel keve­sebb nyereményre, vagy ki­sebb eséllyel nagy nyere­ményre pályázik e. Sok sze­rencsét!

Next

/
Thumbnails
Contents