Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-24 / 171. szám
1995. július 24., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES VILÁG 11 Kamasznak gólyatábor, szülőknek lakásfelújítás A nagyi palacsintája A mennyi öröm az inaknak a szünidő, legalább annyi gond a szülőknek. Asztalos Gyuláné tízéves fiú és hétéves kislány anyukája. Otthon van, s őt egy szempont vezette: a nehéz tanév után változatos, színvonalas ajánlatokat keresett. — Fiamnak tavalyról jó tapasztalatai voltak a számítógépes táborról, ezért idén is beiratkozott. Nem csalódtunk. Egy hetet töltöttek a nagymamával a Balatonnál, most pedig a lányom áll nagy próba előtt: először utazik táborba. Míg ő Fonyódligeten lesz, én itthon izgulok. Remélem átvészeli a honvágyat, a családtól való első távollétet. A közös családi üdülést Miskolctapolcára tervezzük, augusztusban pedig a nagymamát „boldogítják” felváltva. Állandóan a csomagolás, majd az érkezés váltja egymást, ezért fárasztóan, de gyorsan telik a nyár. Talabémé Farkas Olga tinédzser fiának már szinte magától állt össze nyári naptára. Mivel Budapestre megy középiskolába, még utoljára a régi barátokkal élvezi a szabadságot. — Szerencsések vagyunk, mert a család az országban szétszórva él, így a srác sokfelé eljut. A féljem szüleinek a Mátrában van nyaralójuk, az én édesanyám Székesfehérváron váija az unokáját. A Honvéd utcai Általános Iskolával már ötödik éve megy vándortáborba, idén hegyi túrát terveztek. Az aggteleki cseppkőbarlang-rendszeren át Szlovákiába is eljutnak, nagy élménynek ígérkezik. Nem olcsó a tábor, de okosan oldja meg az iskola: szeptembertől részletekben gyűjtik össze a pénzt, ezért kevésbé érzi meg a család. Persze nem kis érvágás egy túrabakancs — 4900 forintba kerül —, s a terhet jól bíró hátizsák sem. Augusztusra leendő iskolája, a pesti hírközlési technikum hívta meg gólyatáborba, Balatonkenesére. Ebbe az iskolába a fiammal már a család harmadik generációja megy tanulni. Szeptembertől öt évre megválunk tőle, de legalább tudom, hogy jó helyre kerül. A nagyszülő a mentsvára Staglné Nagyfi Valériának, akinek 8 és 5 éves gyerekei kicsik még a táborozáshoz. — Az idén a pénzköltésnek más módját választottuk, nem a nyaralást. Lakásfelújításba fogtunk, lassan túljutunk a nehezén. Ez szépen apasztotta a pénztárcát és a szabadnapok számát is. Azt hiszem a következő évek üdüléseit is felemésztette a megszépült lakás. Nagy segítség, hogy a szüleim a nyár jelentős részére vállalták a gyerekeket. A felfordulásban amúgy sem tudtam volna velük mit kezdeni. Nyugodt lehetek, mert friss levegőn, kényeztető kezek között vannak. A maradék szabadnapokon a strandra viszem fürdeni a gyerekeket. Tóth Norbert a Toldi lakótelepi házak között próbált lelket lehelni lerobbant kerékpárjába, kevés sikerrel. Ő egyike a „kulcsos gyerekeknek”. — Eléggé megviselt a biciklid, a gumi sima, mint a tükör... — Tudom! — legyintett. — Otthon is hallom eleget, hogy vigyázzak rá, nem tudnak újat venni! De nincs sok választás: cangázok vagy focizok. Anyámék nem engedik a barátaimat napközben a lakásba, s persze a haverok is így vannak. A strand drága, a mozi drága, néha a Desedára megyünk a kerékpárúton, az meg a gumit koptatja. Nagymama? 14 évesen kinőttem már belőle, hogy nála töltsem az egész nyarat. Bár igaz, ha ott vagyok, mindig a kedvencemet főzi. Meg kellene látogatni, s rávenni a palacsinta sütésre! Talán még a haveromat sem küldené el... (Izményi) „Kulcsos gyerekek” fotó: lang Róbert A napozás 24 titka Mit „mondanak” az ősbaktériumok? Az élet születéséről Amerikai tudósok megkezdték az un. ősbaktériumok DNS- einek, az örökletes információk hordozóinak megfejtését. Azt remélik ugyanis, hogy ily módon kapnak választ az élet kezdetével kapcsolatos kérdésekre, s az eredményeket a gén- és enzimkutatásnál is hasznosíthatják. A mai kutatások kiindulópontja, hogy az úgynevezett ősbaktériumok struktúrája primitívebb, mint a többi mikroorganizmusé, ráadásul szélsőséges körülmények között is létezhetnek. Thomas Brock, ma már világhírű mikrobiológus, 1967-ben fedezte fel az első hőálló ősbaktériumokat a Yellowstone Nemzeti Park egyik gejzírjének bugyboré-' kóló vizében. A kutatások meglepő eredményekre vezettek. Kiderült, hogy ezek az úgynevezett termofil ősbaktériumok világszerte előfordulnak a vulkánokban, a szárazföldi és mélytengeri vulkáni forrásokban. Mi több, megélnek az olajban és a kőzetekben is, amennyiben elég magas a hőmérséklet. A tudósok most abban reménykednek, hogy a génelemzés segítségével fényt deríthetnek arra, miként kezdődött az élet. A legősibb kőzetekben megtalálták ugyanis a mai ősbaktériumokhoz nagyon hasonló organizmusok lenyomatát. A mai nézetek szerint kereken 4.6 milliárd évvel ezelőtt jött létre a Naprendszer és a Föld egy csillagközi bolygóból. Mintegy 500 millió év alatt hűlt le a Föld annyira, hogy felületén kon- denzálódott a víz, létrejöttek az óceánok. Legkésőbb ekkor keletkezhetett Földünkön az élet, bár még nem sikerült eldönteni, hogy egy becsapódó égitest révén „importálódon”, vagy vegyi folyamatok során magán a Földön jött létre. Makai György Svájcot sem kíméli a hőség, de míg a völgyekben 30 fok felett van a hőmérséklet, a hegyi üdülőhelyen Davosban vígan csúszkálnak a hóban a gyerekek fotó: feb-reuters Tudomány-e vagy sem az asztrológia? Bizonyítson a matematika 1. Miért sülünk le hamarabb fürdés közben mint szárazon napozva? A napsugarak és az ultraibolyasugarak akár fél méterre is behatolnak a víz felszíne alá s ezáltal sokkal intenzívebben érik a hűs habokban lubickolókat. 2. Miért kell védenünk magunkat a túl sok ultraibolya sugárzás ellen? Ezek a sugarak megtámadják a rugalmas és kollagén bőrszövetet és így meggyorsítják a ráncosodást, sőt, fájdalmas leégést és bőrrákot is okozhatnak. 3. Miért fáj a napszúrás? A bőr megpirul, valósággal megég, mert természetes védelmi rendszere már nem bírja a terhelést. Sejtjeink ekkor olyan savat termelnek, amely később hormonszerűséggé (prosztaglandinná) alakul s meggátolja az új sejtek keletkezését. A bőr néhány nappal később lehámlik, amikor a tönkretett bőrszöveti rész leválik. Az új bőr érzékeny lesz. 4. Hogyan védjük a kicsik bőrét a leégéstől? Magas fény- védőfaktoros krémekkel kenjük be őket, lehetőleg az emulgeá- tor és parfüm nélküli készítményeket részesítsük előnyben. Legfőképpen pedig ne engedjük, hogy a legnagyobb melegben végig napon legyenek! 5. Árthat-e a nap a szemnek? Igen, rövid távon kötőszöveti vagy szaruhártya-gyulladást, hosszú távon pedig szürkehályogot vagy lencsehomályoso- dást okozhat. Elsősorban a vízparton üdülőket veszélyezteti. 6. Mikor krémezze magát, aki napozni akar? Legalább fél órával a napozás előtt, hogy a bőr beihassa a nedvességet. 7. A szoláriumban lesülők is leéghetnek? Igen, mert a mesterséges napozás során a bőrön olyan cukortartalmú vegyület keletkezik, amely a szaruréteg aminosavjával reakcióba lép s a bőrt sárgás-barnássá színezi. 8. Megvéd-e a lesüléstől a sok kozmetikum? Elvileg igen, mert az új készítmények fényvédőfaktort is tartalmaznak. Ennek mennyisége viszont gyakran a szükségesnél kevesebb. 9. Mit tegyünk, ha leégtünk? Zselészerű készítménnyel, vagy panthenollal kenessük be magunkat. A fájdalmat az ace- tilsavtartalmú tabletták (kal- mopyrin, aszpirin) enyhítik. 10. Behatolnak-e az ultraibolyasugarak az ablaküvegen keresztül a lakásba? Igen, az ablaküveg színárnyalatától függően akár a sugarak 80 százaléka is bejut az autóba vagy az irodába. 11. Szükségünk van szalmakalapra? A kisgyerekeknek és a kopaszodásra hajlóknak mindenképpen. 12. Felhasználhatjuk-e a tavalyi krémmaradékot? Ha lehet, inkább ne, mert a bennük levő napvédőfaktor a tárolás során hamarosan eltűnik. 13. Miért nem bámulnák le a terhességi csíkok is? A nők testén látható terhességi csíkok valójában egyfajta kötőszöveti szakadást jeleznek, amikor a lebarnulásért felelős pigmentsejtek tönkrementek. 14. Hány alkalommal napozhatunk? Legfeljebb évi 50 alkalommal. Több napozást és szoláriumozást a bőr nehezen visel el. 15. Veszélyesebb a városi napozás, mint a vidéki? Nem, éppen ellenkezőleg. Főleg a rekkenő melegben a városiakat az ipari tevékenységnek, autóknak köszönhetően láthatatlan ködréteg védi a káros ultraibolya sugárzástól. 16. Miért kell az úszás után lehetőség szerint zuhanyozni? A fürdés után a sókristályok vonzzák a napsugarakat és gyorsítják a leégést. Ezek ellen a zuhanyozás és a bőr bekré- mezése véd. 17. Miért sülnek le egyesek sokkal hamarabb, mint mások? Az emberek annál könnyebben sülnek le, minél több nagyértékű sötét és finomszemcséjű mela- nint termelnek a pigmentsejtek. Ez pedig bőrtípus kérdése. 18. Mely testrészek égnek le a leghamarabb? A homlok, az orr, az ajkak, a váll, a lábszár. Ezekre a napsugár merőlegesen esik. 19. Hogyan hat a napszúrás az ellenállóképességre? Már egy nagyobb adag ultraibolya sugárzás is gyengíti a test immunképességét. 20. Használhatunk-e nyáron parfümöt? Csak kifejezetten nyárra ajánlottat, mert a többiben olyan illóolajok vannak, amelyek érzékenyebbé teszik a bőrt. 21. Miért tűnik el olyan gyorsan a nyári barnaságunk? Azért, mert a bőr 28 napos ütemben megújul. Ekkor a bőrsejt mélyén keletkező sejtek felülre kerülnek s közben lassan elhalnak. A hámlással együtt eltűnik a nyár színe is. 22. Le lehet-e az árnyékban is bámulni? Igen, mert még a napernyő is áteresztheti a napsugarak 50 százalékát. Ettől már jó színünk lehet. 23. Fürödhetünk-e, ha valami seb van rajtunk? Lehetőleg ne, amíg nem képződött erős varrat. Különösen áll ez a herpeszre és az esésből adódó sebesülésekre. 24. Evés után mehetünk-e azonnal fürödni? Inkább nem! Legalább fél vagy egy órát pihenjünk. A teli gyomrúak fölöslegesen terhelik szervezetüket. Ferenczy Europress Egy minapi felmérés szerint az európaiak — benne a magyarok — 87 százaléka pontosan tudja, milyen csillagjegyben, állatövben született. A saját vércsoportját, ami életet menthet, ennél sokkal kevesebb ember ismeri. Az emberiséget vagy ötezer esztendeje foglalkoztatja a távoli csillagok igézete. Pontosabban a nagy kérdés: van-e valóban köze ama fényes égitesteknek a mi sorsunkhoz? Közismert, hogy kiemelkedő személyiségek, politikusok és hadvezérek is hittek, hisznek az ezzel foglalkozó tudományban, az asztrológiában. De most, az atomkorszakban, az ezredforduló küszöbén is él a kérdés: valóban tudomány-e az asztrológia? Egy világszerte ismert férfiú úgy döntött, hogy a tudomány mai ismereteit felhasználva, megpróbál pontos választ adni az ősi kérdésre. Günther Sachs- ról, Brigitte Bardot egykori férjéről, a sokszoros milliomos nagyiparosról van szó, akiről kevesen tudják, hogy matematikus és e minőségben az amerikai Salk-intézet tudományos tanácsának tagja. Svájcban megalapította az IMWA nevű intézetet, amelynek egyedüli célja, hogy matematikai módszerekkel megállapítsa, mi az igazság az asztrológia tételeiben? Az első kísérlet lényege az volt, hogy azonos üzleti ajánlattal kerestek meg különböző csillagzat alatt született embereket. Kiderült, hogy az azonos állatövhöz tartozók egy-egy ajánlatra Európában és Amerikában meglepő hasonlósággal reagáltak. Mi a magyarázat? A választ egyelőre még legfeljebb a csillagok tudják. Ferenczy Europress A jövő század „repülő szárnyai” A jövő utasszállító repülőgépében két szinten, 42 üléses sorokban ülnek egymás mellett az utasok. Az ablakon nem tudnak kinézni, mivel ablak nincs: az óriásgép számyalakú, utasai csak az előttük villogó képernyőn tudják figyelemmel kísérni, mi történik körülöttük, miközben 1080 km-es sebességgel haladnak céljuk felé. A „repülő szárnyak” ötlete még 1929-ból, John Northrop amerikai tervezőtől származik. Az első gépek — katonai célokra — a negyvenes-ötvenes években készültek, de sorozat- gyártásra nem kerültek. A kivétel a B-2-es bombázó, amelyet „lopakodónak” is neveznek, miután törzsének különleges bevonata miatt a radarok nem tudják észlelni. Ä szárnyalakú személyszállító óriásgépek tervezését az indokolja, hogy a forgalom évi 5 százalékkal növekszik és hamarosan már a jumbok sem tudnának megbirkózni a növekvő utasáradattal. A „repülő szárnyak” 96 méter szélesek, ami lényegesen felülmúlja majd a jumbok 60 m-es szélességét, de csak 55 m hosszúak, szemben a Boeing 747-es 71 méterével. Ugyanakkor egy utasra számítva húsz százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak. Az európai Aerospatial, valamint az amerikai Boeing és McDonnell Douglas gőzerővel dolgozik az újdonságon. így elképzelhető, hogy a „szárnyak” 2020-tól már repülni fognak. Ferenczy Europress Először látható a fekete lyuk Az asztrofizikusoknak első ízben sikerült láthatóvá tenniük a kozmoszban az úgynevezett fekete lyukat. Eddig ez az emberi szem számára láthatatlan volt, mert tömege oly nagy, hogy a fénysugarakat is magához vonzza. Az angliai Cambridge asztrofizikai intézetében most megtalálták e lyukak létezését bizonyító módszert. Andy Fabian professzor, aki a „Nature” című folyóiratban beszámol a felfedezésről, ezt úja: ,A fekete lyukakat gyorsan folyó gázáramlatok veszik körül. Helyzetüket akkor lehet meghatározni, ha kiszámítjuk ezeknek az áramlatoknak a sebességét.” A tudósok most rábukkantak egy fekete lyukra, amely 150 millió fényévnyire van tőlünk, méghozzá az MCG-6-30-15 elnevezésű galaxisban. Mérete megdöbbentő. 10 milliószor nagyobb, mint a Nap. Ferenczy Europress
