Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-22 / 170. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. július 22., szombat Romániába látogat július 26-án Vladimír Meciar szlovák kormányfő. A kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdésein túl, a tárgyaló küldöttségek megvitatják, milyen lehetőségeik vannak a nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatos politikájuk összehangolására. Bocsánatot kért az Egyesült Államok és Szlovákia kormányától Duray Miklós, az Együttélés elnöke pénteken a szlovák parlament hárompárti Magyar Koalíciójának nevében. A politikus a két másik pártelnök, Bugár Béla és A. Nagy László Szlovákiát sértő kijelentése miatt követte meg a kormányt. A pártvezetők nehezményezték Duray lépését. A csernobili a legjobb és a legbiztonságosabb ukrajnai atomerőmű, nyugati pénzügyi segítség hiányában nem is fogják leállítani, jelentették be ukrán illetékesek. Egy eddig ismeretlen személy pénteken elnémította Románia nemzetközi telefonvonalainak több mint 80 százalékát. A hiba kijavítása akár öt napot is igénybe vehet. Elhagyhatja a kórházat a jövő hét elején Borisz Jelcin - jelentette be az orosz államfő sajtótitkára. Az elnököt további kezelésre egy Moszkva környéki szanatóriumba utalják orvosai. Megegyezés született Csecsenföld státusáról az állam fővárosában, Groznij- ban folyó orosz-csecsen béketárgyalások pénteki fordulóján. A két küldöttség valószínűleg már szombaton aláírja a politikai kérdéseket tartalmazó megállapodást. Hírek szerint hétfőn megkezdik a gazdasági egyezmény kidolgozását. Hatalmas erdőtűz pusztított pénteken Athén Pende- likon nevű külvárosában. Szemtanúk szerint 15 ház leégett. A lángok tíz kilométeres körzetre terjedtek ki. Izrael nem hajlandó elfogadni Michelangelo Dávid- szobrának pontos másolatát, mert a városatyák szerint a meztelen alak sértené a város ultraortodox zsidó és palesztin muszlim lakosainak szeméremérzetét. A szobor kiállítására az olaszországi Firenze tett ajánlatot abból az alkalomból, hogy jövőre ünnepük Jeruzsálem fennállásának 3000. évfordulóját. Balatoni kormányüdülőből a spanyol királyi nyaralóba Horn Gyula mallorcai útja A Balaton partjáról szinte egyenesen utazik a kormányfő a Földközi-tengerhez. I. János Károly spanyol király vasárnap Mallorca szigetén fogadja Horn Gyulát. A hivatalos tárgyalások hétfőn kezdődnek Madridban. A két miniszterelnök előbb közös munkareggeün vesz részt, majd szélesebb körben folytatódik az eszmecsere. A magyar fél számára a találkozóra fontos időpontban kerül sor, hiszen jelenleg Madrid tölti be az Európai Unió és a Nyugateurópai Unió soros elnöki tisztét. Felipe González kormányfőn kívül Hóm Gyula üzletemberekkel is tárgyal, amit különösen az indokol, hogy a két ország árucsere-forgalmában (ennek ösz- szege az idén várhatóan 300 mil- üó dollár lesz) jelentős spanyol aktívum alakult ki, ugyanakkor visszaesett a magyar export, mindenekelőtt a hús kivitele. Egyelőre nem tudni, mi a tétje annak a munkaügyi szándéknyilatkozatnak, amit a tervek szerint a kormányfő kíséretében utazó Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter ír alá Madridban. Egészében véve azonban elmondható, hogy a két ország együttműködése minden területen jó és kiegyensúlyozott. 1992 óta barátsági és együttműködési szerződés szabályozza a kapcsolatokat, ugyanebben az évben magyar főkonzulátus nyílt Barcelonában, s tiszteletbeli konzulunk működik Sevillában illetve Palma de Mallorcában. A legmagasabb szinten két találkozóra került sor az utóbbi években: 1987-ben I. János Károly spanyol uralkodó látogatott Magyarországra, tavaly Göncz Árpád köztársasági elnök járt az Ibériai-félszigeten. A miniszter- elnökök hét alkalommal találkoztak, legutóbb 1994 decemberében, az EBEÉ budapesti csúcsértekezletén. Horn Gyula és Feüpe González a következő tíz napban talán kétszer is találkozik egymással: hivatalosan Madridban, majd augusztus 1-jén Helsinkiben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet létrejöttének 20. évfordulóján rendezendő megemlékezésen. Az Európában tomboló bőség Nagy-Britanniát sem kíméli. A szigetország hidegvérű lakóit is megizzasztja a harminc fok fölötti kánikula. Vannak, akik a Trafalgar tér szökőkútjában találnak felüdülést. fotó: feb/reuters Londonban döntöttek: Boszniában maradnak a kéksapkások Megvédik Gorazsdét Munkatársunk londoni jelentése: A felfokozott várakozásokkal ellentétben a brit fővárosba összehívott Bosznia-konfe- rencián nem történt áttörés. A nagyhatalmak továbbra is bizonytalanok a boszniai válság megoldásának kérdésében. Tizenhat ország kül- és védelmi miniszterei, az ENSZ és a NATO főtitkára, valamint a nemzetközi összekötőcsoport különmegbízottja a londoni Bosznia-konferencián megállapodtak abban, hogy nem vonják ki a békefenntartó erőket a térségből, sőt: „valamennyi szükséges eszközzel megvédik Gorazsdét". A szövetségesek elhatározták: tilalmi övezetet hoznak létre a város körül, s ha a boszniai szerbek megkísérelnék a behatolást, légicsapásokkal válaszolnak. A boszniai szerbek által elfoglalt két muzulmán enklávé, Szrebrenica és Zsepa fegyveres visszafoglalásáról - amit korábban a franciák javasoltak - Londonban már szó sem esett. A konferencia résztvevői továbbra is a válság tárgyalásos megoldása mellett tették le a voksukat. A tanácskozás után tartott sajtóértekezleten Malcolm Rif- kind brit külügyminiszter a Fe- renczy Europress kérdésére elmondta: továbbra sem támogatják a Bosznia elleni fegyverembargó feloldását, mert az „iszonyatos vérontáshoz” vezetne. Ezzel szemben a kéksisakosok felhatalmazást kapnak arra, hogy az élelmiszerkonvojok útját a védett övezetekbe fegyverrel biztosítsák. Ehhez kérhetik a NATO-gépek támogatását. Barcs Endre RÓLUNK (IS) SZÓL Moszkva a NATO ellen „Oroszország aggódik a NATO keleti kiterjesztése miatt. Jelcin elnök és a Cser- nomirgyin-kormány mindent megtesznek, hogy a téma hangsúllyal szerepeljen a december 17-éré kitűzött parlamenti választásokon” - írja a Die Welt. Ennek magyarázata a mértékadó német lap szerint az, hogy „a NATO-kérdésben világosan kikristályosodott az orosz elit konszenzusa: mindaddig, amíg Jelcin, Csemo- mirgyin ás Kozirev képviselni tudják a NATO keleti kiterjesztésével szembeni egységes álláspontot, megkapják a belpolitikai védelmet a szélsőséges bal- és jobboldal ellen, s számíthatnak a közép széles támogatására. ” Moszkva az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szerepének növelésében érdekelt, mivel arra számít, hogy így válhat Oroszország szerepe meghatározóvá az Európai Unió és az Egyesült Államok mellett. Az oroszok azért bírálják a NATO-t Bosznia kapcsán, mert a válság visszahozza a konfrontáció és az elrettentés veszélyes korszakát. Moszkvában „félreérthetetlenül kifejezésre juttatják, hogy az uralkodó orosz érdek a NATO katonai megbénítása. A NATO-ban csak ellenséges szövetséget látnak, amelynek keleti kiterjesztése veszélyezteti Oroszországot" - vélekedik a Die Welt. FEB Cseh ügynökök fogták el a volt Gestapo-fónököt A Müller-dosszié titka Szovjet parancsra a csehszlovák titkosszolgálat emberei akadtak Heinrich Müller, a Gestapo egyik volt főnökének nyomára Argentínában. Az ügyet Moszkva máig hétpecsétes titokként kezeli, de Prága egyik öregembere, a 82 esztendős Rudolf Barak, aki 1953-61 között csehszlovák belügyminiszter és az állambiztonsági szolgálat teljhatalmú főnöke volt, most váratlanul megszellőztette Müller elfogatásának körülményeit. A világ úgy tudta, Müller holttestét a háború után azonosították, és 1945. szeptember 17-én Berlinben eltemették. De a Gestapo-főnök - miként a szovjetek kiszimatolták - Argentínában élte világát. Mivel az 50-es évek közepén a csehszlovákoknak jó gazdasági kapcsolataik voltak a dél-amerikai országgal, Barak belügyminiszter egyenesen Szerövtől, a KGB főnökétől kapta a szupertitkos parancsot: Prága ügynökei találják meg Müllert. Sikerült a nyomára akadni. Mikor minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy ő az, egy éjjel rátörtek, elkábították és csehszlovák teherszállító gépen Prágába, onnan meg Moszkvába vitték. Kísérője az az Alekszandr Korotkov KGB- tiszt volt, akivel Müller (mielőtt a németek lerohanták volna a Szovjetuniót) Gestapo-főnök- ként hivatalos(!) kapcsolatot tartott Berlinben. A csehszlovák exminiszter kétli, hogy a szovjetek megölték volna a milliók haláláért felelős Gestapo-főnököt. Hogy mit csináltak vele, az egy másik - ma még titkos - történet. Borban az egészség? Az amerikai borlobby petíciót nyújtott be a kormányhoz: nem méltányos, hogy az alkoholfogyasztásnak csak a káros következményeire intenek, s a borok kedvező élettani hatását szóra sem érdemesítik a hatóságok. Javaslatuk szerint a borosf- laskákra inkább azt kellene írni: „Orvosilag bizonyított, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás csökkenti az infarktus és a korai elhalálozás veszélyét.” A vezető kaliforniai bortermelők eddig nem írták alá a kérelmet. Amikor két évvel ezelőtt hasonló indítvánnyal próbálkoztak, a nagyhatalmú hatóság - nem hivatalosan - azzal fenyegette meg őket, ha nem lépnek vissza, kábítószernek nyilvánítják az alkoholt. Nemrég viszont a gazdák bebizonyították, hogy a mértékletes borivók csaknem egymilliárd dollárt takarítanak meg évente az Egyesült Államok egészségügyi kormányzatának! Megbolondult madarak Planktonok okozták a szárnyas őrületet Alighanem mindenki emlékszik Alfred Hitchcock Madarak című, rémesen jó filmjére. Vajon mi okozhatta a címszereplők „ámokrepülé- sét”? Ennek megválaszolására nem vállalkozott az idegborzoló krimi, de most egy tenger- és madárbiológus megoldotta a rejtélyt. Sokan nem is gondolnák, hogy a film részben egy megtörtént eseményen alapul. 1961-ben, a Monterey-öbölben - egyébként Hitchcock lakóhelyének szomszédságában! - figyeltek fel arra, hogy a sirályok kacsázva botorkáltak körbe-körbe a parkokban, nekirepültek mindennek, és nyolc embert alaposan megcsipkedtek. A Kaliforniai Egyetem tengerbiológusa, David Garrison legfrissebb kutatásai szerint, a sirályok álrészegségét, egész pontosan idegrendszeri zavarait egy tengeri plankton által termelt savszerűség okozta, ez bolondította meg a madarakat. A valóságban még a filmbelinél is lidércesebben alakulhatnak az események, mert a kártékony anyagnak nemcsak állatok, hanem emberek is áldozatául eshetnek. 1987-ben a kanadai Edward herceg szigeten 100 turistát kellett kórházba szállítani egy kagylóvacsora után. Négyen belehaltak a planktonsavmérgezésbe. Azóta a „tengeri herkentyűk” savszintjét gondosan ellenőrzik. Ürvírusok és e világi veszélyek 1995-öt akár a félelem évének is nevezhetjük: soha ennyit nem hallottunk a más földrészekről származó, illetve az ott pusztító járványokról. Félünk attól, hogy a pusztító vírus átterjed Európára - miközben a tömegek haláláért felelős krónikus betegségekre egyre kevésbé figyelünk. Kétségtelen és szomorú tény, hogy az Ebola-vírus valamivel több mint háromszáz emberéletet követelt - de tavaly a fejlődő országokban 3,8 millió gyermek halt meg a tisz- títatlan ivóvíz következtében! Világszerte évente kétmillió embert visz el a malária, több száz millióan szenvednek alultápláltságtól. Ismét felvetődik a kérdés: miért foglalkozunk annyit a háromszáz áldozattal járó Ebolával, s miért nem inkább a több millió életet követelő maláriával, vérhassal és más kórokkal?! Miközben új vírusoktól, vírusmutációktól retteg a társadalom, nem vesz tudomást arról a tényről, hogy egyes afrikai országok, a maguk rettenetes közegészségügyi helyzetében éppen hogy természetes „laboratóriumokká” válnak, ahol a veszélyes vírusok kitenyészhetnek. A mutáns vírusok nem az űrből érkeznek, hogy megsemmisítsék az emberiséget - mint minden élőlénynek, nekik is alapvető tulajdonságuk az evolúció, a fejlődés, a változás. Századunk legrémesebb mutáns vírusfertőzése - a 25 millió embernek halált hozó 1918-19-es influenzajárvány - teljesen természetes módon, itt, a Földön keletkezett. Tény, hogy a fertőző hasmenés, vagy a malária nem újságcímlapra, filmvászonra kívánkozó téma. De az „űrből kapott” vírusoktól való félelmünkben nem lenne szabad megfeledkeznünk az e világi, ám nagyon is létező, ha nem is mindnyájunkat fenyegető veszélyekről. Ferenczy Europress A tápláléklánc csúcsára ki ____ k erül? | vlwua |
