Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-19 / 167. szám
1995. július 19., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Gáz 150 családnak, telefon és községrendezés Szenna panorámája Kutasi almások alkonya A zamatos gazdaságos pándi meggyet géppel és kézzel egyaránt szedik FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA (Folytatás az 1■ oldalról) — Valamikor 475 hektáron termesztettünk gyümölcsöt. Ebből 22 hektár kárpótlás révén a dolgozók birtokába került, a részvénytársaság már csak a maradék 158 hektáron termeszt gyümölcsöt. Ebből, 51 hektáron szilvát, 21 hektáron meggyet és cseresznyét, 81 hektáron almát — mondta Vargha László, a kutasi Mezőkert Rt vezérigazgatója. — A dolgozók létszáma is megcsappant: 1990-ben 615-en, az idén már csak 239-en dolgoznak az államtól bérelt, maradék 1460 hektáron. A kárpótlás révén magánkezelésbe jutott 220 hektárnyi területen most is gyümölcsöt termesztünk. 310 személy osztozott ezen a földdarabon, s 230 jelenleg is műveli az almáskertjét. 1989-ben 47 hektáron telepítettünk almát, ebből mára 23 hektár maradt. Vannak 30 éves fáik is. Egyik ültetvényük most fordul termőre. — Nálunk mindig nagy jelentősége volt a gyümölcstermesztésnek, kivéve az utóbbi 3 évet, amikor is az aszály 80 százalékban csökkentette a termést. A telepítés költségei úgy megnőttek, hogy a továbbiakban nem tudjuk vállalni. — A kutasi almát zamatá- ért sokan keresik. A piacokon mégis leginkább a külföldről hozott, ízében korántsem olyan finom, méregdrága almát kínálják. — Étkezési almát a magas ráfordítási költségek miatt sem tudunk olyan arányban termeszteni, mint ahogy igény lenne rá. Hatalmas a szedés kézimunkaigénye és ezt alkalmi munkásokkal nem tudjuk biztosítani. Először szép, jó minőségű almát kellene termeszteni, aztán kéne keresni olyan vevőt, aki jól meg is fizeti. És akkor jön a bukfenc... Mert nem biztos, hogy ezzel a munkaerővel sikerül minőséget termeszteni. A bevételi korlátozások, a Közös Piac védőpolitikája külföldön is rossz pozíciót ad. Az utóbbi években nagyon csekély lett az étkezési alma hányada az almásokban; a termésnek mindössze a 10 százaléka. Az rt almását szerény ráfordítással olyan kondícióba kívánjuk tartani, hogy ne menjen tönkre. — Az ipari alma termesztését kilónként 3,5 forinttal dotálja az állam. A tervezett, ötforintos felvásárlási ár 13,5 forintra nőtt. — Megkerestek már bennünket, hogy telepítsünk ipari almának alkalmas fajtákat a gu- torfalvai léüzemnek. Ebből pezsgő- és kóla-alapanyagot készítenek. Igaz, ezeknek a fajtáknak néhány év az élettartamuk, de bőven és sokat teremnek. A telepítési költségeket nem tudtuk vállalni. A 210 millió forintos árbevételünknek tavaly mindössze a 15 százalékát tette ki az alma. Gazdaságosabb a szilva, a meggy és a cseresznye. Szilvából 1000 tonna terem rendszeresen és zömét külföldi — főként észak-európai — piacokon értékesítjük. Ebből legutóbb 25 millió forint bevételünk volt. — Mit ígér az idei termés? — A feltételek normális időjárási és piaci viszonyok között lehetővé tennének egy 30 millió forintos adózás előtti eredményt. A tavalyi 55 millió forintos aszálykárt követően ez ránk is fémé. Várnai Ágnes Várda támogatásban bízik Július több szempontból is emlékezetes hónap marad a szennaiaknak: befejeződik a gázberuházás és a telefonhálózat fejlesztése, a területfejlesztési terv is most készült el, mely szerint egy új utcát nyitnak hamarosan huszonöt telekkel. A közelmúlt esőzései is gondoskodtak maradandó emlékekről: egész utcasort fenyegetett az elöntés veszélye. Szerencsére néhány áteresszel sikerült elkerülni, hogy a jövőben megismétlődhessen efféle. Handó János polgármester elmondta, hogy 22,8 millió forintjába került a falunak a gázberuházás Szennában. A műszaki átadás megtörtént, július végéig végeznek az utómunkálatokkal is. Százötven családhoz kötötték be a gázt, és családonként 60 ezer forintba került, aminek 15 százalékát visszakapják majd. — Ez a beruházás teljesen kiürítette a községi pénztárcát — mondta a polgármester. — Különösen azért, mert a gerincvezetéket is nekünk kellett fi— Gölle mindig is erős község volt. Átvészeltük a legnehezebb időket, így most sincs okunk az elkeseredésre — mondta Berta János, aki születése óta Göllében él. Hetvenhét éve ellenére még egész nap dolgozik. — Parasztember voltam világéletemben. Nekem a föld jelent mindent. Még most is hajnali ötkor kelek, s egész nap kint vagyok a földemen. Sokszor tizennégy órát is dolgozom. Nehéz munka ez, de megszoktam, és szeretem; ha nem csinálhatnám, belebetegednék. A tizenötezer négyszögölön — mint mondta — minden megterem: a krumpli, kukorica, a lucerna... S ott a szőlő is. A család segít, de jórészt maga műveli a földjét. — Minden eszközt beszereztem az évek során, és gondosan őriztem, amikor még nem sejthettem, hogy egyszer szükség lesz rá... Sohasem gondolkodom azon, hogy mennyi idő ez a hetvenhét év; egyszerűen nem érzem a koromat. Egészséges vagyok, és erős, így gondoskodom a családról. A fiam munkanélküli: nekik is segítek, amennyit tudok. Mert csak a gazdálkodás biztosítja a megélhetésünket. Nem értem a mai fiatalokat, mikor sopánkodnak és sajnáltatják magukat, de dolgozni nem akarnak. Pedig aki nanszírozni. Hatmillió forinttal járultunk hozzá a gerincvezeték kiépítéséhez, ugyanakkor elkészültével átkerül a gázművek tulajdonába. Handó János elmondta, hogy megépült a telefonközpont is, amelynek köszönhetően további hatvanhárom szennai polgár kap vonalat. Mint megtudtuk, alighogy befejeződött a hálózat bővítése, a település már ki is nőtte, hiszen azóta további telefonigénylők jelentkeztek. A polgármester büszkén mutatta meg a leendő utcát, érthetően, hiszen a telkek panorámája csodaszép. Égyedi tervezésű ravatalozója is van már Szennának, amire szintén joggal büszke a polgármester, s a ravatalozó megépítésével egyidejűleg a temető környékét és a hozzá vezető utat is rendbe tették. A kétmillió forintos beruházásra szükség volt, mivel korábban rossz időben szinte megköze- líthetetlenné vált a temető. (Nagy) Berta János hetvenhét évesen is tizennégy órát dolgozik FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ dolgozik, megél; ez mindig is így volt, és így lesz. Berta János nemcsak a saját birtokán dolgozik: van földje a Korona szövetkezetben is. Ennek két éve egyik alapító tagja volt. — Ott is rengeteg a tennivaló. A termés nagy részét elverte a jég, sok időbe telik, míg lábra állunk. A vezetők sokszor kérik a véleményemet a munkákkal kapcsolatban, s én szívesen segítek; örülök, hogy szükség van rám. Jakab Edit A legtöbb településen férfi a polgármester, Várdán pedig egy fiatalasszony. Mózsiné Táskái Edit nemcsak jól mutat a falu élén, hanem érti is a dolgát. A körjegyző véleménye legalábbis ez: hozzáértése nélkül csődbe kerülhetett volna az idén a Kaposvár környéki kis település. A polgármesterasszony az előző ciklusban képviselő volt, és a somogyjádi köijegyzőségen dolgozott, ahová Várda is tartozik közigazgatásilag. Tudta tehát, hogy mire vállalkozik, amikor elvállalta a polgármesterséget. — Tudtam, hogy nehéz helyzetben van a település. Most azonban már reménykedhetünk. Az előző ciklusban kapott Várda telefont, gázt, új utcát és új iskolaépületet. A régi épületet bérbe adták: ott most képzőművészeti alkotótáborokat tartanak. Az idén 4 millió forintot törlesztünk ezek után a beruházások után. Fellélegzésre az ad némi esélyt, hogy 3,5 millió forintot már kifizettünk. Lenne még rendbe tenni való a faluban, de tudomásul kell venni, hogy most nem megy. Ugyanis 13 millió forint a költségvetés és 19 millió a kiadás. — Mint sok hasonló cipőben járó önkormányzat mi is abban bízunk, hogy önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került településként támogatáshoz jutunk — mondta a polgármester. Ha azonban ez nem jön össze, akkor az idén már semmire sem marad pénzük. Pedig az új iskola környékére parkot szeremének, és utakat is kellene javíttatni. Pályázataik elbírálásától függ, hogy mit csinálhatnak meg ebből és mit nem. (Nagy) Uborkaszezon Nagybajomban A Nagybajom, Kaposfő és Vidéke ÁFÉSZ nagybajomi felvásárlótelepén a napokban megkezdődött az uborka felvásárlása, melynek kilójáért huszonöt illetve negyvenöt forintot fizetnek. Az uborka mellett folyamatosan veszik át a felvásárlótelepen a különféle gyógynövényeket is, az elmúlt héten mintegy ötven mázsa mezei zsurlót vásároltak fel. Málnából az elmúlt napokban csaknem száz mázsát vettek át, 200 forintos kilónkénti áron. Betemetik a kutasi szeméttelepet A faluszépítő hét teendői közé tartozik a szeméttelep betemetése Kutason. A településen dolgozó Kaposvölgye Vízügyi Társulás erőgépeivel homokot szór a futtballpálya nagyságú területre. Az önkormányzat százezer forintot fizet a munkálatokért a társulásnak. Falunapot tartanak Bőszénfán Hagyományaihoz híven ismét mulat a falu Bőszénfán. A két napos rendezvényt a második világháborús emlékmű koszorúzásával és szentmisével nyitják meg pénteken, szombaton pedig utcabajnokság — 14-től 70 éves korig —, lányok asszonyok focimeccs, szarvaspörkölt, a Somogy táncegyüttes és a szokásos rabi—ralli krossz- verseny várja a helybélieket és az idelátogatókat. Lesz még limbóverseny, családi váltó és egy barkaszt is elhúznak majd a bőszénfai erős emberek. Szombat este koncerttel és utcabállal fejezik be a mulatságot. Belegbe költözik az iskolavezető Kondorfáról véglegesen Belegbe költözik az új iskolavezető. A pedagógus augusztus 15-ig foglalja el a hatszázhet- vennyolc lelkes településen lévő pedagóguslakást. Az ön- kormányzat egyébként azt tervezi, hogy újabb pedagóguslakást építtet majd. „Aki dolgozik, megél; ez mindig is így volt: Erős a göllei gazda Nem édesszájú a belegi méhész Fél évszázad fullánkjai — Alig várom, hogy tavasz legyen, szinte hiányoznak a méhszúrások! Én hiszek a csípések jótékony erejében, ízületi, reumatikus fájdalmakra ez a legkiválóbb „gyógyszer”. Ezt magamon is gyakran tapasztalom. A belegi Csécsei János fogadott ezzel, amikor méhesében tüsténkedett. Ötven év óta mé- hészkedik, s általában 25-30 családot tart. Azt mondja: ő amolyan hobbiméhész, de neki elég ennyi család. — Akik nagyüzemben foglalkoznak a méhekkel — hatvan család gyűjti a mézet —, azok sem termelnek többet, mint én a harminccal — véli. — Jó volt a repcevirágzás, de jöttek a fagyosszentek, így megcsappant a termés. A nyugdíjas belegi gazda szerint repcéből a tavalyinak csak a fele volt a hozam. Családonként 13 kiló. Az akác viszont ragyogóan bejött: 41 kilogramm volt nála a családonkénti hozam. Egy nagyatádi felvásárló keresi föl egy-egy pörgetés után. Régóta jó a kapcsolata vele, ezért adja neki a mézet, s nem másnak, jóllehet ígértek már többet is a mézért. Most 150-ért ment a repceméz és 305 forintért az akác. A családnak csak egy ötliteres üveggel hagy a termésből, mert ennél több nem fogy el egy évben. Csak a köhögést és a torokfájást csillapítják mézzel. Harminc család méh a belegi portán fotó: kovács Tibor Csécsei János szakkönyvekből és a helybéli mestertől, Lantosi Istvántól tanulta a méhészkedést. Szaklapokat bújt, a méh anatómiáját tanulmányozta, hogy mindent szakszerűen csináljon. Nem is volt baj soha a méhészetével, csak akkor, amikor megbetegedett. Amikor azonban felépült, újrakezdett mindent. Sorra mutatja kaptárait. Ezek még a békebeli időkből valók. Maga készítette, s mint megjegyzi: az ő életét már kibírják. (Lőrincz) Kísért a múlt a Dombóvári Kazán- és Gépgyártó Kft-nél Vasszerkezetek exportra A Dombóvári Kazán és Gépgyártó Kft — úgy tűnik — nehezen áll talpra a budapesti Láng Gépgyártól való, két évvel ezelőtti elszakadás óta. Pedig hosszú a referencialista: számos külföldi cégnek szállít ma is, Brazíliától Taskentig. Termékeit — kazánok, energetikai berendezések, hegesztett vasszerkezetek — jelenleg főként német és osztrák piacra készíti. — Gyártmányaink 90-95 százalékát értékesítjük külföldön — mondja Bévárdi József főmérnök. — A piaci viszonyok megfelelőek, tevékenységünk ismert és elismert itthon és Európa-szerte. Nyereséges lenne a vállalkozás, de sajnos kísért a múlt. A régebbi adósságoknak ma is súlyosak a következményei: jelentős veszteséggel zártuk a múlt évet is. Ha csak a számokat nézi valaki, joggal mondja, hogy ezt a céget már régen be kellett volna zárni... Egyelőre működőképes a vállalat, s még mindig a legjelentősebbek között tartják számon. A rendelések folyamatosak; munka lenne bőven, a várható eredményt azonban nem lehet megjósolni. Kétszáz dolgozót foglalkoztatunk, köztük bejárókat is So- mogyból. A szomszéd megyével jó a kapcsolatunk, számos somogyi céggel van együttműködési szerződésünk. Remélem, sikerül átvészelnünk ezt a nehéz időszakot és fenntartani működőképességünket. J. E.
