Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
1995. július 1., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Szocialista polgármesterek és képviselők fóruma Baloldaliak közössége (Folytatás az L oldalról) A Baloldali Önkormányzati Szövetség megyei szervezetének elnökévé Lassú István lábodi polgármestert választották a tanácskozás résztvevői. Az országos tanácsban Somogyot dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke, az országos közgyűlésben pedig Nánási László az MSZP megyei alelnöke és Lassú István képviselik. A tegnapi fórumon az önkormányzatok sorsát befolyásoló kérdésekről, törvénytervezetekről és jogszabályokról tájékoztatták a polgármestereket és a képviselőket. Sürgető szükség van a területfejlesztési törvényre — hangsúlyozta dr. Koíber István. — A vidék szempontjából meghatározó törvény — amely a területfejlesztésen kívül a területrendezést is szabályozza — várhatóan a második félévben lép életbe. Megyei szinten két szervezetnek van feladata a területfejlesztésben: a megyei önkormányzatnak és a területfejlesztési tanácsnak. A törvénytervezet szerint a megyei területfejlesztési tanács feladata lesz a területfejlesztés és a gazdasági szervezetek elképzeléseinek összehangolása. A tanács fogadja el a középtávú terveket, a programokat és dönt a felhasználható pénz fölött. Nem kiérlelt a törvénytervezet: sok tisztázatlan eleme ven, leggyengébb pontja az eszköz- rendszer, a források oldala — összegezte véleményét dr.Kolber István. — A településeknek elemi érdekük, hogy a törvényt elfogadják és megfelelő összeg álljon rendelkezésükre a megvalósításához. — Ha nem adják ki a Nemzeti Alaptantervet, nem újulnak meg a műveltségi területek, akkor az oktatási rendszer további szétbomlása várható — mondta Szűcs Miklós, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője. A parlament előtt van az a tervezet, amelyben a kormány felhatalmazást kér a NAT kiadására. Elfogadása esetén három éven belül bevezethetik az iskolákban a Nemzeti Alaptantervet. A törvénytervezet módosítása a nyolc osztályos általános iskola és a négy osztályos gimnázium mellett foglal állást, ettől csak szakmai elvek alapján lehetne az iskolaszerkezetben eltérni. Dr. Kökény esi József a Magyar Közigazgatási Intézet főmunkatársa az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos szakmai kérdésekben nyújtott segítséget a polgár- mestereknek, dr. Várfalvi István, a megyei TÁKISZ igazgatója pedig az új jogszabályokat ismertette a résztvevőkkel. (S. Pap) SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete Drága elégtétel Somogybán eddig 2000 család adott be a társadalombiztosítási igazgatósághoz családi pótlék igényléséhez jövedelemnyilatkozatot. Mégha feltételezzük is, hogy sokan a munkáltatótól kapják a családi pótlékot és ennek értelmében a jövedelemnyilatkozatot is oda nyújtják be, ez a kétezres szám akkor is édeskevés. Úgy látszik, a somogyi családok valamit tudtak. Merthogy az idő azokat igazolta, akik nem igyekeztek a nyilatkozat leadásával. Hiszen a milliók által remélt tegnapi döntés értelmében a gyed eltörlése, a gyes új rendszere, valamint a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba. A stabilizációs törvény- csomag bevezetése ugyanis — azáltal, hogy a lényeges változásokat tartalmazó szabályait 1995. július 1-jével léptették volna életbe, nem hagyva időt a családoknak az alkalmazkodásra — alkotmányellenes. Persze ne legyenek kétségeink, hogy ha így nem, más formában mégiscsak kikerül a zsebünkből a Bokros-program által célbavett pénzösszeg. Az Alkotmánybíróság, sokaknak nyilván elégtételt jelentő, az elmúlt hetekben hangoztatott- indulatoktól sem mentes- véleményekhez igazolást adó döntése nem változtat az ország siralmas pénzügyi helyzetén. Ha pedig így van, meg kell keresni a stabilizációhoz szükséges forrásokat. A népszerűtlen pénzügyminiszternek ezt a törekvését a most mégannyira rokonszenves Alkotmánybíróság sem vitatja. Kétszeresen is jó üzletet hozott tető alá az MBKE TeWa-tévé Kaposvárról — Három olyan partnercég találkozásából született ez a gyártósor, amelyek megtalálták a legjobb megoldást arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben is eredményesen tudjanak televíziót gyártani— mondta Markus Biegler, az MBKE kft tulajdonosa a tegnapi megnyitón. A kijelentését meg is indokolta: a TeWa szakembergárdája évtizedek óta foglalkozik tévégyártással, a technológián kívül kiváló kapcsolatokkal rendelkeznek az alkatrészbeszerzési és az értékesítési piacok területén is. Csupán egy olyan partner hiányzott a gyártás beindításához, ahol megfelelően képzett dolgozók vannak, egy biztos pénzügyi háttér mellett. Ezt biztosítja az MBKE, ahol egy komplett csarnokot alakítottak ki e célra. A finanszírozást pedig a szintén Markus Biegler nevével fémjelzett osztrák Simark cég biztosította. Az MBKE számára ez elsősorban azért jó üzlet, mert a telepített technológia a televíziógyártás mellett alkalmas más elektronikai termék előállítására is, s az automata gépek kapacitásának segítségével komoly megrendeléseknek is eleget tudnak tenni. Gaál Gábor a TeWa képviselője elmondta: készülékeik a magyar piacon kívül elsősorban Nyugat-Európában találnak majd gazdára. Minőségét tekintve megfelelnek a legkényesebb elvárásoknak is — az ISO 9001-es szabvány alapján dolgoznak — árban pedig jó 20 százalékkal olcsóbbak, mint a hasonló, „nagynevű” cégek gyártmányai. A tervek szerint a keleti piacokon is megpróbálnak vevőpartnereket találni, a piackutatás és az első tárgyalások már megkezdődtek. A TeWa-tévé (a név egyébként a Television Waltham rövidítése) távol-keleti alkatrészekből kerül összeszerelésre egy, az ITT Nokia gyárban már üzemelt, de szinte még vadonatúj gyártósoron, a képcsöve pedig a hazánkban is jól ismert Samsung. A kaposvári beruházás értéke megközelíti a 100 millió forintot, amiből az üzemcsarnok átalakítása 20 millió forintba került. A tervek szerint az MBKE évi 900 millió forintos árbevételének 30 százalékát adja majd a tévégyártás. A nyereségen egyébként a három partner egyenlő arányban osztozik. — Számunkra nem a tévégyártás volt a legnagyobb vonzerő ebben az üzletben— válaszolta a Somogyi Hírlap kérdésére Markus Biegler. — Az azonban, hogy ezzel a technológiával a saját termékeinket is egy korszerű, automata gépsoron nagy szériában is tudjuk gyártani nagyon sokat jelent az MBKE számára. Nem csak költségtakarékossági okok miatt, hanem így biztossá vált minden egyes dolgozónk munkahelye hosszú távra. Az első megrendelést egyébként már meg is kaptuk, 100 ezer darab dimer kapcsolót kell gyártanunk nyugati megrendelésre. A tervek szerint a tévégyártás is folyamatosan fejlődik majd, elsőként a napi kapacitást szeretnék 200 darabra felfuttatni, augusztustól pedig egy újabb, egy 37 centiméteres képátmérőjű tévé is készül Kaposváron. Varga Ottó Szemenszedett igazságok a gyümölcstermesztés lehetőségéről Nem gyümölcsöző az üzlet Nem lesz dús az idei meggy termés fotó: kovács tibor — Nem sok gondja lesz annak, aki tavaly sem és az idén sem permetezett, mert a fák olyan állapotban vannak, mintha alágyújtottak volna. Ezeknek az ültetvényeknek csak egy évük van vissza, azután már a „gyökeres” megoldások következnek. A gyümölcstermesztésben tapasztalható hanyagság oka jórészt az, hogy a tulajdonosok között sok a kényszervállalkozó, hiányzik az alapképzettség, ezért a szaktanácsadáskor erre kiemelten oda kell figyelni. Mindezt dr. Lux Róbert, a Magyar Gyümölcs Szövetség főtitkára mondta tegnap Kiskorpádon azon a szakmai tanácskozón, amelyen a meggyvédelem aktuális kérdéseit vitatták meg a téma illetékes szakemberei. Mint azt a főtitkártól megtudtuk, a nemzeti kincset jelentő ültetvénytőke állapotát nem sikerül igazán megvédeni. Erőteljes visszaesés jellemző a hazai gyümölcspiacra az utóbbi években. A korábbi 1 millió 800 ezer tonnás mennyiségekkel szemben mára alig több, mint 1 millió tonnával számolhatnak. Egyre szűkül a piac, rendkívüli verseny van a világban, ezért váltani kell a termelőknek is, ha porondon akarnak maradni. A kézzel szedett, nagy szemű, egészséges meggyre van igény, és nem a termést kell kínálni, hanem a kicsomagolt árut. Ahhoz, hogy a termelők alkupozícióba kerülhessenek, össze kell fogniuk, hogy támogatást szerezzenek a csomagológépek és hűtőobjektumok vásárlásához. A tanácskozáson szó esett az exportra termelt meggy növényegészségügyi előírásairól is. Ezt követően a különböző növényvédőszergyártó és forgalmazó vállalatok készítményeivel végzett kísérleteket és ezek gyakorlatban való alkalmazását értékelték a szakemberek a gyümölcsösben tartott bemutatón. Boldizsár Beáta Fonyódi ésszerűsítés A fonyódi képviselő-testület e heti ülésén döntött a Városgazdálkodási Intézmény megszüntetéséről, amelynek feladatkörét az október 1-én felállítandó, a Polgármesteri Hivatalban működő városgazdálkodási- és üzemeltetési iroda veszi át. A hivatal most elfogadott ügyrendjében ez az iroda 15 fővel szerepel. Mint dr. Tóth Mihály jegyző elmondta, valószínűleg pályázat útján nevezik ki az új szervezeti egység vezetőjét és vele együtt döntenek az alkalmazottak köréről. Az új jogszabályi rendelkezések a közalkalmazotti és köztisztviselői törvény átjárhatóságán keresztül lehetőséget adnak arra, hogy az intézmény megfelelő képesítéssel rendelkező dolgozói az új irodában folytathassák munkájukat. A megszüntetett VGI-nél 26-an dolgoztak. Az intézkedés része annak a takarékossági és az intézményi hálózat ésszerűsítését célzó elhatározásnak, amelyet idei kiemelt feladatként határozott meg a képviselő-testület. A sikeres megvalósítás érdekében külső szakértői céget bíztak meg az önkormányzat átvilágításával. Ez a szakértői vizsgálat javasolta az intézmény megszüntetését azzal, hogy a feladata más szervezeti keretek között hatékonyabban szervezhető. Egyébként is az átalakulás időszakát élte a városüzemeltetés az elmúlt öt évben: az egykori Gamesz és Költségvetési Üzem utódaként jött létre a VGI, amely működése első évében a költségvetési üzemi szolgáltató tevékenységét, mint az előterjesztés fogalmaz „elsorvasztotta”, illetve áttette a vállalkozói szférába. A képviselők ugyanakkor úgy vélik, hogy ezzel a megszüntetéssel feloldhatják az ellentétet az intézményi és az önkormányzati gazdasági érdekek között: az intézmény minél nagyobb előirányzatok megszerzésében és elköltésében érdekelt, míg a képviselő-testület abban, hogy egységnyi előirányzatból minél több feladatot valósíthassanak meg. Úgy vélik a felállítandó irodán keresztül nő az ellenőrzési lehetőségük is. Az intézmény vagyonának átadására, kötelezettség vállalásainak és üzleti partnereinek áttekintésére konkrét ütemtervet dolgoztak ki szeptember végéig. G. M. Költségmegtakarító átépítés Szárszón Átalakították Balatonszárszón a polgármesteri hivatal épületét. Az átalakítás következtében az összes iroda a földszinten kap helyet, míg a megüresedő felső szintet bérbe kívánja adni az önkormányzat. Az intézkedés része a képviselőtestület által januárban elfogadott takarékossági tervezetnek, hiszen az emelet lezárásával megtakarítható fűtés és világítás díjának egyévi ösz- szege fedezi a most folyó átépítés költségeit. Húzóágazat lett a tehenészet A volt kutasi állami gazdaság maradványain gazdálkodik a Mezőkert Rt. A részvénytársaság dolgozói a valamikori öt ezer hektár helyett mindössze 2500 hektáron foglalkoznak márcsak növénytermesztéssel. A gyümölcsös területe is százötvennyolc hektárra zsugorodott a korábbi négyszázhetven hektárról. A gazdaság fénykorában az árbevétel 40 százaléka származott a gyümölcs- termesztésből, ma már azonban ez mindössze 20 százalék körüli. A vállalkozás fő húzóereje így az állattenyésztés lett, ezen belül is a tehenészet. Kevesebb esély a pályakezdőknek A munkaerőkínálatban kitüntetett szerepet játszó pályakezdők felvételére vonatkozó számadatok meglehetősen lehangolóak Somogybán: a cégek mintegy negyede tervez felvételt, és a tavalyinál kevesebb, mintegy 640 személy elhelyezkedésére van kilátás. A munkahelyek közel kilencven százaléka fizikai munkakör. Jelentősebb mértékű csökkenést jelez a középfokú végzettségű szellemi foglalkozásúak iránti igény is. Bérmunkában varrnak A bálványosi Új Kalász Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet a kárpótlás lezárása után közel ezerötszáz hektáron gazdálkodik. Az ősszel földbe került százhetven hektáron az ősziárpa, 268 hektáron a búza, és 120 hektáron a repce. A szövetkezethez tartozó két varrodában — Bálványoson és Kerekiben — a budapesti Kistex cégnek dolgoznak bérmunkában. A folyamatos megrendeléseken huszonöt fő helyi lakos szorgoskodik. Umafal Endréden Umafal felállítását tervezte a köztemetőben Balatonendréd község önkormányzata ez évi költségvetésében. A tervezett umafalnak az átadása az elmúlt napokban történt meg. A harminchat részes umafal a két vallás jelképeivel díszítve került kivitelezésre a helyi köztemetőben. Vállalkozásban az ÖKOBAU Siójuton Egy hektárnyi területet vásárolt a Siófoki ÖKOBAU Kft Siójuton. A helyi polgármesteri hivataltól megvásárolt területen piacot kívánnak kialakítani. Az elképzeléseik szerint a területen egész éven át szerveznek majd állat- és kirakodóvásárt. 106 milliós beruházást fejeztek be 13 község telefonja Tizenhárom község jutott telefonhoz, annak a nagyszabású telefonberuházásnak köszönhetően, amelyet 1992-ben kezdtek el, és amelynek tegnap értek a végére. A tegnapi ünnepélyes átadáson az érintett községek polgármesterein kívül részt vett Suchman Tamás privatizációs miniszter és Reiner Ágoston, a Matáv pécsi igazgatója. Főnyed, Sávoly, Szegerdő, Szőkedencs, Csákány, So- mogysámson, Somogyzsitva, Nagyszakácsi, Vése, Varászló, Nemesdéd, Somogysimonyi és Nemesvid több mint 106 millió forintot költött arra, hogy a marcali telefonközponthoz kapcsolódhasson — mondta Árvái Tibor nemesvidi polgár- mester. — A 13 község 750 telefonvonalhoz jutott ennek köszönhetően. 27 milliót sikerült a községeknek pályázatokkal megszerezniük, és családonként 40 ezer forintba került a telefonbekötés. — Korábban ebben a térségben 16 óra és reggel nyolc között megállt az élet — mondta el a polgármester. — Most végre kielégítőnek mondható a térség helyzete, de a munkának ennek ellenére még nem lehet vége, hiszen a bekötések befejezése óta már sok újabb igénylő is jelentkezett. A polgármesterek reményei szerint a telefonhálózat kiépítése talán a vállalkozásokra is serkentőleg hat majd, hiszen ezeknek alapfeltétele a telefon. (Nagy)
