Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-14 / 163. szám

1995. július 14., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 A kisváros varázsa BARCS Budapesttől 260, Kaposvártól 70 kilométernyire Új, hiányt pótló kötet jelent meg Barcsról. Az igényesen megszerkesz­tett könyv előszavában Feigli Ferenc polgármester ad rövid számvetést az elmúlt időszak­ról. Ebből megtudhatjuk, hogy a város vezetői a nagy iramú fejlődés ellenére ember léptékű környezet kialakítására töreked­tek. Győri Vilmos, Gulybán Judit és Siszler István felvéte­lei igazolják, hogy e célt elér­ték. Elég ha, megnézzük a vá­rosközpontról, a sportcsarnok­ról vagy a gimnáziumról ké­szült képeket. A sétálóutca már nem egyszerűen rendezett és esztétikus, hanem magávalra- gadóan hangulatos is. Sokan, akik a néhány éve nem látott Barcsra, mint falusias posfé­szekre emlékeztek, most el- ámulnak a város varázsától. A könyv szerkesztői gondo­san ügyeltek arra, hogy a múlt és a jelen arányosan kapjon he­lyet. így megtudhatjuk, hogyan nézett ki az egykori palánkvár vagy azt, hogy Barcs milyen volt a negyvenes évek elején. Külön fejezetben számolnak be az elmúlt évek fejlődéséről. A festői szépségű drávai tájat vagy a babócsai basakertet so­kan talán e felvételek segítsé­gével idézik föl. A reprezentatív kötet felelős kiadója a barcsi önkormányzat, felelős szerkesztője Fodor Sándorné. A történeti anyagot Rózsás Márton muzeológus állította össze. (Harsányi) Kastélyosdombón sem lehet megélni a bérből Lófogattal érkezett haza a kastélyosdombói fiatalember. IQ- Móré József éppen a ro­konságnak segített a mező- gazdasági munkában. — Ennyit igazán megtehetek — mondta, miközben leszállt a kocsiról. — Nemcsak a rokon­ságnak vállalok munkát, hanem a haveroknak is. Aztán itthon látok neki a melónak, mert bő­ven van. A dombói fiatalembernek több mint húsz éve dolgozik. Jelenleg is van állása: a barcsi Dráva-Coop Mezőgazdasági Szövetkezet erdészeti ágazatá­nál dolgozik. Ám a keresete csak alig több mint tízezer fo­rint. Felesége gyesen van, s há­rom kiskorú gyermeket nevel­nek. Havonta 20 ezer forintból tartják el az öttagú családot. S a pénz hamar elfogy. Ezért tarta­nak állatokat is. — Úgy tapasztalom, a mai világban csak a fizetésből kép­telenség megélni — mondta Móré József. Falun elsősorban állattartással érdemes foglal­kozni. Jómagam is ezzel pró­bálkozom. Tartunk tizenhat ser­tést, két lovat, és egy tehenet. Hobbiként nyolcvan galambot is. A sertések eddig hasznot hoztak a „konyhára”. Mindig csurrant-csöppent va­lami a többiből is. Persze a munkát, amit végzünk, nem számoljuk... G. A. Csurgón is gond a szemét A Berzence felől érkezőt az alsoki házak tövében barát­ságtalan látvány fogadja, a lassan már két évtizede idehe­lyezett szeméttelep egyre nö­vekszik, és ahogy növekszik, egyre kezelhetetlenebbé vá­lik. A temető közelsége még egyöntetűbbé teszi a mielőbbi megszüntetés igényét. Csurgó Város Önkormányzata már 1991-ben döntött egy új kommunális szilárd hulladékle­rakó telep létesítéséről. A kör­nyezeti hatástanulmány alapján hat telepítési hely jött számí­tásba. Ä szakhatóságok bevo­násával a várostól északra, jól megközelíthető helyen levő két területre elkészültek a talajme­chanikai-hidrológiai vizsgála­tok is. A Dél-dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség a Kormos-hídtól mintegy kilomé­ternyire északra levő természe­tes mélyedésre a környezetvé­delmi engedélyt is megadta. Kiviteli tervek híján a költsé­gek nehezen becsülhetők. Lépni viszont kellett. Tavaly Marcaliban elkészült egy korszerű telep. A Környe­zetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság képviseletében dr. Soós Gyula elnök és Olvasó György képviselők megtekin­tették. Szívesen fogadnák Csurgó szemetét. Csakhogy két préskonténert kellene telepíteni két és fél millióért. Egy hétton­nás öntömítős konténer egyet­len útja a befogadás és szállítás költségeivel legalább 37 500 forintba kerül, ami kilogram­monként 5 forint. Nagyon sok. Azért döntött a legutóbbi ülé­sén úgy a képviselő-testület, hogy az alsoki telepen a leg­szükségesebb földmunkákkal egy ideig még biztosítani kell a legalapvetőbb feltételeket; az új telep kiviteli terveit pedig meg­rendelni. Július 8-án a helyszínt meg­tekintve Ferencz József iroda­vezető és Fekete István, a gaz­dasági bizottság elnöke meg­erősítette: a déli oldalon sürgő­sen új kerítést kell építeni. Az északi részen talajmunkával még újabb területet lehet nyerni, és elkezdődhet a joggal kifogásolt útmenti oldal földe­lése. Horváth József Új lakások az otthonházban Barcs város önkormányzata 1992-93-ban 14 otthonházi la­kást építtetett a szociális köz­pont mögött. A képviselő-testü­let úgy határozott, hogy az idén folytatja az otthonház-progra­mot. Pályázatot írtak ki a kivite­lezésre, s az 525. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézettel kö­töttek szerződést. A télen már elkezdődött a 12 lakás újabb épí­tése. Negyven négyzetméter la­kóterületű, másfélszobás gar­zonlakásokat alakítanak ki. A beruházás 14 millió forintba ke­rül. Ebből az összegből 4 millió forint pályázati pénz. A költsé­gek legnagyobb részét viszont, több mint 9 millió forintot a le­endő lakók fizetik. Most a belső burkolási és festési munkálatok folynak. Az átadás várhatóan a hónap végén lesz. G. A. Rövidesen költözhetnek az új lakók fotó: pölöskei tiborné Benzintolvajok Vízváron — Nem az ellopott tíz liter benzin érdekel, hanem az, hogy ha két tolvaj összebeszél, nekem semmi esélyem nincs - mondta Vukovics János víz­vári benzinkútkezelő. - Elfa­jultak a dolgok. Könnyen elő­fordul, hogy a becsületesen dolgozó ember nem tudja bi­zonyítani az igazát, mivel nincs tanúja. A kútkezelő néhány napja az unokájáért ment el a szom­szédos Bélavárra. Mielőtt el­indult, lezárta a kutat. Rende­sen hajtott, így alig negyedóra alatt tette meg az utat. Mikor visszaért egyszemélyes mun­kahelyére, ott egy meggypiros 1200-as Ladát talált.- Két fiatalember állt mel­lette. Elnézést kértem tőlük a kényszerű várakozás miatt; akkor tudták meg, hogy én va­gyok a kútkezelő. Ezután - ahogy Vukovics János mondta - krimibe illő jelenet játszódott le. A két fiatal beugrott az autóba, és elhajtott; a kutast csak lé­lekjelenlétének köszönheti, hogy nem ütötték el. A Lada rendszámát azért sikerült leol­vasni.- Rögtön észrevettem, hogy a kutat fölfeszítették. Értesítet­tem a helyi körzeti megbízot­tat. Szerencsére épp nála volt két barcsi rendőr, s fölvették az adatokat. A vízvári kutas úgy gon­dolta, ezután minden a maga természetes módján zajlik. A történtek után két nappal ké­sőbb értesítést kapott.- A két fiatalembert kihall­gatták; akik elismerték, hogy itt jártak, azonban azt ta­gadták, hogy feltörték a kutat. Mivel ezt ketten állítot­ták, így sajnos, nem tehetek semmit. A telepen akkor csak a kisunokám volt velem, így nincs tanúm - mondta. - S mi van, ha legközelebb többen jönnek? Akkor vajon hány ta­nút kell felsorakoztatnom, hogy bebizonyíthassam az igazamat? Harsányi Miklós Utat építenek Barcson Barcson megkezdték az útépí­tést a Felszabadulás utcában, mintegy hatszáz négyzetméte­ren. Elkezdték a munkát a Köz­társaság és Felszabadulás utca közötti száztíz négyzetméteres szakaszon. Ezen a területen jár­dát építenek. Mindkét építkezés kivitelezője a Somogy-Aszfalt Kft. A beruházás költsége meghaladja a másfél millió fo­rintot. Csokonyavisontai segélyezések Csokonyavisontán negyvenhe­tén kapnak rendszeres nevelési segélyt. Rendszeres szociális segélyt három személynek ad­nak. A gyermeknevelési támo­gatást kilenc szülőnek utalják ki. Szociális célokra több mint hétmillió forintot különítettek el az idei költségvetésben. Ökomenikus imaház Rinyaújnépen Rinyaújnépen az új ökomeni­kus imaház alapkőletételét vé­gezték el. A hetven lelkes kis­községnek több mint harminc éve nincs temploma. Az isten­tiszteletet hosszú ideje a kul- túrházban tartják. Az imaházat Racsek József tervezte, a mun­kálatok értéke eléri a két és fél millió forintot. A rinyaújnépi önkormányzat félmillió forintot adott az építkezuéshez. Az alapkőletételen részt vett Balás Béla megyéspüspök és Szabó lajos esperes is. Könyveket vesznek Kálmáncsán Kálmáncsán az idén 30 ezer fo­rintért vásárolnak új könyveket. A helyi önkormányzat minden évben elkülönít bizonyos ösz- szeget a könyvtár fejlesztésére. Az előzetes elképzelések sze­rint az iskolában kötelező ol­vasmányok mellett, tu<jomá- nyos és szórakoztató témájú könyveket szereznek be. A ren­delkezésre álló összegből vár­hatóan olcsóbb térképeket is vásárolnak. Öt dominátor rója a táblákat 2,4 tonna repcetermés a Dráva-Coopnál — 348 hektáron vetettünk őszi árpát — mondta Hajdú István, a barcsi Dráva-Coop Mezőgazdasági Szövetkezet növénytermesztési ágazatá­nak vezetője. — A termésát­laggal nem lehet dicsekedni, mert a hektáronkénti négy tonnát sem értük el. Gondot okozott a jégverés, s persze nem javította eredményünket a sok csapadék. Ez nagymér­tékben hátráltatta az aratást, egy hetet csúszott. Repcét 180 hektáron vetet­tek, s az elmúlt héten fejezték be a munkát. Mintegy 2,4 tonna hektáronkénti termés. Ennek értékesítésére a Cereol Növényipari Részvénytársa­sággal kötött szerződést a barcsi szövetkezet. Csaknem hétszáz hektáron termesztet­tek őszi búzát. S a jövő héten végzik el aratását. Hajdú Ist­ván ágazatvezető öt tonna kö­rüli termést vár hektáronként. Mint megtudtuk öt dominá- torral végezték a betakarítást. Elhasznált, kiöregedett a szö­vetkezet gépparkja. Az ara­táskor azonban néhány gép felmondta a szolgálatot. A szója, kukorica szépnek ígérkezik. Igaz, ezeknél még odébb van a betakarítás ideje... (Gamos) Horvát lavór-turizmus A barcsi határátkelőhelyen nem indult meg az igazi nyári csúcsforgalom. S hogy a ha­tárőröknek ez mégsem okoz meglepetést, annak egyetlen magyarázata van: tavaly óta állandósult a horvát bevásár­lóturizmus. Mint azt Tóth László őrnagy, a határforgalmi kirendeltség ve­zetője elmondta: naponta átla­gosan 5 ezer utas lépi át a ha­tárt. A turisták tavaly június óta minden nap — télen-nyáron — csaknem ugyanannyian keresik fel hazánkat. Az utasok döntő hányada a határközeli településeket vásár­lás miatt keresi fel. Az összfor­galom kilencven százalékát a horvátok teszik ki. A barcsi ha­táron alig ötszázaléknyi magyar utast jegyeznek a ki- és belépők között. A forgalom különösen ked­den és szerdán erős. A horvátok nagy számban jönnek a szom­szédos Verőcéről és a környező kisebb településekről. Fő úticél­juk Barcs, de olykor elvetődnek Szigetvárra és Pécsre is. Déli szomszédaink szinte mindent megvesznek. A nyers­hús kivételével nagy mennyi­ségben visznek szalámit, kol­bászt és konzervet. Mivel a ha­tár túloldalán egy kétliteres üdí­tőitalért a hazai árak akár két­szeresét is elkérik, így sokan megyénkben szerzik be szoká­sos kóla-adagjukat. Tucatjával viszik a műanyag vödröket, la­vórokat és a komplett étkészle­teket is. (Harsányi) Nyereséges porraloltók Naponta harminc-negyven tűzoltókészüléket javítanak a csokonyavisontai Piro-Komp- lex Kft-nél. Megrendeléseik zömét somogyi cégektől kap­ják, ám jónéhány baranyai vállalattal is kapcsolatban áll­nak. A tavaly 10 millió forintos forgalmat lebonyolító kis­üzemben ebben az évben is hasonló eredményt terveznek. Az előzetes számítások sze­rint ez várhatóan sikerül, hi­szen kedvező eredménnyel zárult az első félév. A jelenleg kilenc dolgozót foglalkoztató kft-ben nem tartanak leépítés­től. Mint azt az ügyvezető igazgató megjegyezte, folya­matosan van munkájuk és ez garantálja a biztos foglalkoz­tatást. — Összesen háromszáz üz­leti partnerrel állunk kapcso­latban — mondta Gulyás Ár­pád. — Az elmúlt időszakban újabb megrendeléseket kap­tunk és várhatóan tovább nö­veljük termelésünket. Egy korszerű tömlőnyomó vagy speciális portöltőgép árát manapság milliókban mérik. A cég további fejlődé­sének szempontjából az új gépek beszerzése elengedhe­tetlen. Ha a bevétel nő, a gép­sorok modernizálása sem ma­rad el — jegyezte meg a cso­konyavisontai cég munka­társa. Az idén egyelőre az épület karbantartását végzik el, két­százezer forintért pedig a fű­tésrendszert korszerűsítették. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents