Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-13 / 162. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1995. július 13., csütörtök Tennivalók nyaralás előtt Kaposváron 17-18 ezer nyugdíjat kézbesítenek havonta a postások. A nyári üdülések, szanatóriumi beutalások idején gondot okozhat a nyaralást tervezőknek a nyugdíjuk átvétele. Hegedűs Józsefet, a kaposvári postahivatal vezetőjét arról kérdeztük, mit tegyen a nyugdíjas, hogy pénzét biztonságban tudja? Mint mondta, a nyugdíjintézet és a posta külön megállapodást kötött az utalványok kezeléséről. Ennek alapja, hogy a nyugdíj az eredetileg megadott címen fizethető ki, csak kivételesen — kórházi ápolás esetén — küldik a címzett után. Ám ez néhány napot igénybe vesz, ugyanis nem spórolható meg a szokásos út: a posta visz- szaküldi a pénzt Budapestre, a Nyugdíjfolyósító Intézethez, és onnan jut el a küldemény az új címre. Egyszerűbb megoldás a meghatalmazás, melyet magánokiratként, tanúk előtt — tanú nem lehet a meghatalmazott —, vagy postai formanyomtatványon, aláírva ad a nyugdíjas. Érdemes a naptárat megnézni, mert ha a nyugdíjas a kifizetés lejártáig, a következő hónap ötödikéig visz- szaér lakóhelyére, akkor még a postahivatalban minden gond nélkül megkapja a pénzét. Ilyen esetben tehát nem kell előre gondoskodnia az átvételről. A hírlapoknál megoldható az utánküldés, de ennek az a feltétele, hogy legalább hat nappal korábban történjen az igény bejelentése. A két hétnél rövidebb időre máshová rendelt lapot bontókban, a megjelenést követő napon kapja meg az előfizető, ha viszont két hétnél hosszabb időre kéri az átirányítást, akkor a lap a megjelenés napján a nyugdíjas levélszekrényébe kerül. A hetilapok, folyóiratok mindig borítékban követik nyaraló olvasójukat. A Somogyi Hírlap ideiglenes átirányítását 3 nappal előbb kell kérni a kiadóhivatal terjesztési csoportjánál. A legrövidebb utánküldési vállalási idő 12 megjelenési nap. Somogyon kívül Tolnában és Baranyában a hírlapkézbesítő viszi ki az újságot a megjelenés napján, az ország többi részébe pedig postai úton, többletköltség felszámolásával juttatják el a lapot. I. É. Az elviselhetőbb öregségért Orvosi tanácsok arról: mit tegyünk, hogy ne legyünk környezetük terhére? Az évek súlya önvizsgálatra késztet A kazincbarcikai „doktor úr” ma már „doktor bácsi”, sőt a fiatalabbaknak deres fejű bácsika. Évtizedeken át gyógyított kicsiket-nagyokat, s most, élete alkonyán önmagának, de talán sok kortársának is, megfogalmazta az öregkor ars poeticáját. Fohász formájában papírra vetett megkapó gondolatait szó szerint idézzük: „Igen, Uram, érzem, megöregszem. Kérlek, őrizz meg engem mindattól, ami az öregeket ki- állhatatlanná teszi. Védj meg a fecsegés hajlamától, ne engedd hinnem, hogy éppen én vagyok az, akinek minduntalan mindenkihez szólnia kell. Add meg a hallgatás örömét, a belátást, hogy időnként nincsen igazam. Szabadíts meg attól a hiú vágytól, hogy mások ügyeit éppen nekem kell rendbe tennem. Tégy engem segítőkésszé, de ne legyek se izgága, se zsarnok. Adj türelmet, hogy meghallgassam mások szenvedését, de tégy pecsétet a számra, ha egyre növekvő fájdalmaimról, vagy törődöttsége- imről ejtenék szót. Add Uram, hogy higgadt és békés legyek, ne ideges és túl pedáns. Ádd, hogy belenyugodjak lassú testi, lelki fogyatkozásomba, hogy az embereket és a dolgokat elnézően ítéljem meg, ne megkövesedett ítélettel. Add, hogy ne legyek szenvedélyes bírálója azoknak, akik engem nem szívlelnek. Add Uram, hogy ne őrködjem aggodalmasan jogaimon, hiszen tudom, hogy minden semmiség a végtelen árnyékában. Add Uram, hogy ne legyek mohó maradék örömeimben, hanem alázatosan engedékeny. Adj nyugalmat, hogy a dolgokat, amelyeket nem változtathatok meg, elfogadjam és elviseljem, bátorságot, hogy amelyek megváltoztathatók, meg is változtassam s adj bölcsességet, hogy e kettőt egymástól mindig meg tudjam különböztetni. Végül ne engedj elmagányosodnom, hiszen tudod, nekem is szükségem van egy-két jó barátra.” Ferenczy Europress Sokba kerül a víz, a villany, a gyógyszer Gárdonyi hétköznapok — Alig tudok már valamit dolgozni. A jobb szememet megműtötték, a másikat pedig a nyáron operálják — mondta András József. — Pedig ki nem állhatom a tétlenséget: világéletemben szerettem a munkát. A nyugdíjas férfi feleségével együtt drávagárdonyi otthonukban él. Rendezett házuk, kertjük árról tanúskodik: gondos gazdák lakják a portát. Bár sokkal többet kellene pihenni, ismerte be András József, mégis majdnem egész nap dolgoznak. A házban is akad mindig valamilyen foglalatosság: mosás, főzés, takarítás. Ez a háziasszony dolga, a férj az állatokat gondozza, ugyanis az idős házaspár jószágot is tart. — Két malacunk és néhány baromfmk van. Ennél több állatra már nincs szükségünk, és nem is bírnánk többel. Ameny- nyi hús nekünk kell, arra ez bőven elég. A ház mellett van még egy kis kert, abban is sok minden megterem. Hiába, takarékoskodni kell: ez már csak ilyen világ. Az élet falun sem olcsó mostanság. A házaspár 14 ezer forint nyugdíjból él. A fiuk velük laA kedvencek holnap fazékba kerülnek fotó: harsányi mklós kik, így ő is hozzájárul valamennyivel a családi kiadásokhoz. S erre szükség is van, hiszen — mint hallottuk — a kertben ugyan sok minden megterem, de így is mindennap vásárolni kell a boltban. — A tej, a kenyér, a hús nagyon drága — mondta a feleség. — Mielőtt az ember bemegy az üzletbe, nem árt, ha alaposan átgondolja, hogy mit vesz. A nyugdíj épp csak az ennivalóra elég. Hát akkor hol van még a gyógyszer ára... Havonta sok száz forintot költenek orvosságra. A drávagárdonyi házaspár panaszkodik a dráguló vízre, meg a villanyra. Sokallják a televízió előfizetési díjat is. Az állatok etetése sem olcsó mulatság. Az utóbbi pár évben sok ezer forintot fizettek ki malac- és csibetápért. — Sokat takarékoskodunk most, szerencsére korábban is spórolósak voltunk — folytatta Ándrásné. — Csak így tudtuk felépíteni a házunkat. Férjhez adtuk a lányunkat, a fiataloknak bútort vettünk. A lakodalom se két fillérbe került. — Amíg dolgoztam, minden hónapban félre tudtunk tenni — így a férfi. — Na, persze, nem sokat, hiszen a fűrésztelepen elég keveset fizettek. De ez arra elég volt, hogy mindig rendelkeztünk egy kis tartalékkal. Harsányi Miklós A kárpótlási törvény módosításáról Szeptemberben módosítják a harmadik kárpótlási törvényt. A törvénymódosítás csaknem négyszázezer, életétől és szabadságától politikai okokból jogtalanul megfosztott embert érint, s a korrekciónak 20 milliárd forint körül lesz a költség- kihatása. A módosítás megszüntetné azt a kirekesztő különbséget, amelyet a munkaszolgálatba hurcoltak között korábban aszerint tettek, hogy sérelmeiket harcoló alakulatok kötelékében vagy másutt szenvedték el. Az egyik módosítás szerint egyösszegű kárpótlásra jogosult az, akinek a hozzátartozója a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai önkénye következtében hunyt el. Áz egyösszegű kárpótlás révén 300 ezer forinthoz juthatna az élő özvegy, a szülő vagy a gyermek, illetve ilyen hozzátartozó híján 150 ezer forintot kaphatna a testvér. A törvénymódosítási javaslat szerint a deportálás és a kényszermunkára hurcolás súlyosabb sérelem, mint a szabadságvesztés, következésképp az előbbiekért húsz százalékkal több kárpótlás jár, mint az utóbbiért. Éz a húsz százalékos kiegészítés azt a ,239 ezer sérelmet szenvedettet, illetve annak hozzátartozóját érinti, akinek a hatóság kiadta a deportálás, kényszermunkára hurcolás tényét elismerő, kárpótlásról szóló határozatot. A tervezett rendelkezések között szerepel az is, hogy a kényszermunka vagy a deportálás alatt elhunyt személy özvegyét az említett 300 ezer forint egyösszegű kárpótlás és ez a 20 százalékos emelés is megilleti, ha a kárpótlás és a nemzeti gondozási díj együttvéve nem több egymillió forintnál. Fontos tudnivaló: ha megszületik a törvénymódosítási az érintetteknek nem kell új kérelmet benyújtaniuk, mivel ezekben az ügyekben korábban, mielőtt meghozta volna határozatát, már folytatott eljárást az illetékes hivatal. Az emlékérmes emléke A rendszerváltást megelőző évtizedek magyar mezőgazdaságáról sokak szerint ma úgy „illik” beszélni, mint a „zöldbárók”, az úrhatnám té- esz-vezetők korszakáról. Pedig a vezető beosztásban levő szakemberek döntő többsége nem harácsolt — máskülönben hogyan tarthatott volna a magyar élelmiszergazdaság a hetvenes-nyolcvanas években ott, ahol tartott —, nem használta a könyökét, nem taposott könyörtelenül, hogy pozícióban maradjon vagy előbbre jusson. Vannak — voltak —, akik abban lelték örömüket, hogy másokon segítettek. Mondok erre egy példát. Akiről szó van, a somogyi mezőgazdasági szövetkezetek egyik legjobb ismerője- ként tartották számon. A MÁV-nál kezdte, aztán az egyik téesz főkönyvelőjeként dolgozott a volt tabi járásban, majd a Somogy megyei té- esz-szövetség mellett működő kölcsönös támogatási alap ügyintézője lett. Ä szövetkezetben, ahonnan Kaposvárra érkezett, szerették, és ő is így volt az ottaniakkal: még a megyeszékhelyről is „haza” járt segíteni elkészíteni a zárszámadásokat... A közelmúltban, a hetven- harmadik Nemzetközi Sző-. vetkezeti Napon az Országos « Szövetkezeti Tanács buda-4 pesti ünnepségén átvehette volna a szövetkezeti emlékérmet, de nem tehette: éppen azon a napon — szombaton ■*— érkezett háza olaszországi jutalomútjáról, ámikor a kitüntetéséről szóló tudósítás megjelent a Somogyi Hírlapban. A támogatási alapnál végzett munkáját ismerték el az olasz úttal. Miután hazaért, másnap bement a kórházba, mert rosszul érezte magát. Az aggodalomra minden oka megvolt, korábban ugyanis már rendetlenkedett a hetven éve működő „inotor”. Aztán a kórházból már nem tért haza: még azon a napon meghalt. Kedden temették. Ennek az embernek az élete jórészt azzal telt, hogy a somogyi téeszek anyagi támogatását szorgalmazta, intézte. Talán azért van, hogy nemcsak a közvetlen családtagok, a hozzátartozók gyászolják... (Hernesz) Megkésett találkozás Nagy volt az öröm, amikor közel húsz év elmúltával újra találkoztak. Gyerekkorukban egy utcában laktak, akkor szövődött közöttük egy kedves, diákköri szerelem. Aztán szétváltak útjaik. Mindketten családot alapítottak .és nem hallottak egymásról. A legutolsó, húsz év előtti találkozás idején nehéz időket éltek. Az egyiküket elhagyta a férje, a másik megözvegyült. A gyerekek egyetemre jártak, ezer gonddal járt a taníttatásuk. Sokat beszélgettek az egymás iránt érzett, soha nem múló vonzalmukról. Akkor mégis úgy döntöttek, hogy nem zavarják meg a gyerekek nyugalmát, nem kapcsolják össze a sorsukat. Ennek húsz éve, és most újra megfogták egymás megfáradt kezét. — Ugye, te is megszoktad a magányt? — kérdezte az asszony. — Igen — mondta az öreg barát —, csak azt fájlalom, hogy ritkán látom az unokámat. — Hozzám sem jönnek a gyerekek. Talán majd jövőre, anyák napján meglátogatnak. — Te mióta laksz itt? — Már két éve. Nem olyan rossz ez a hely... — Olyan sötét képet festettek az öregek otthonáról, hogy féltem tőle. Ha akarod, most összeházasodhatnánk... Talán még külön szobát is kapunk! (Ondrejovics) Előnyugdíj az idén még kérhető A közelmúltban —július 1-jén — lépett életbe az a jogszabály, amely kimondja: 1996. január elsejétől előnyugdíj helyett nyugdíj előtti munkanélkülisegélyt kapnak az arra jogosult munkanélküliek. A módosított foglalkoztatási törvény szerint azok a munkanélküliek, akik az előnyugdíj megállapításához szükséges feltételekkel rendelkeznek, 1995. december 31-ig kérhetik az előnyugdíj megállapítását. Az előnyugdíj megállapításához az igénylőnek négy feltételnek kell megfelelni: legfeljebb három éve hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez, legalább 180 napig munkanélküli-járadékot kapott, a folyósítás lejáratát követő egy éven belül az előírt életkort betöltötte és munkanélküli-járadékra nem jogosult, rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, s nincs kilátás megfelelő munkahely biztosítására. Kiránduló kaposvári nyugdíjasok Nyári autóbusz-kirándulásokra várja tagjainak jelentkezését a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete. Július 28-án Abaliget — Orfű — Magyarhertelend az úticél. Augusztus első felében egy Dombóvár — Gunaras út szerepel a programban, a hónap második felében pedig Szlovéniába — Lendvára, Csáktornyára — látogatnak. Szeptember 15-16-17: egy csodálatosnak ígérkező szlovákiai kirándulás résztvevői lehetnek a kaposvári nyugdíjasok, ugyanis megismerkedhetnek Túróc- szentmártonnal, Ótátrafüreddel, a Csorba tóval és a Tarpataki vízeséssel. Az utakra az egyesület kaposvári irodájában (Fő utca 37-39, III. emelet 312-es ajtó) lehet jelentkezni. Újabb nyugdíjasbolt nyílik Kaposváron Az éppen 5 éve megnyitott és azóta is közmegelégedésre működő, Szent Imre utcai nyugdíjasbolt után újabb, hasonló céllal létesülő üzlettel gyarapodik Kaposvár: hétfőn adják rendeltetésének a Kossuth Lajos utca 1-9. szám alatt (a Szakszervezetek Házában) a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének 2.számú boltját. A kaposvári kezdeményezés egyébként mind több követőre talál más megyékben is: ezen a héten hétfőn például akciós árukból nyitottak boltot nyugdíjasoknak Bonyhádon. Az üzletben nyugdíjasok, mozgássérültek és munkanélküliek kedvezményes áron vásárolhatnak. A szociális biztonság megőrzéséért A hazai nyugdíjasok — az őket tömörítő szervezetek révén — részt vesznek a nyugdíjreform előkészítésében. A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége legfőbb céljának tartja, hogy hozzájáruljon a szociális biztonság megtartásához. Magyarországon egymillió idős ember kap tizenötezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat, hétszázezernek az ellátmánya pedig a tízezer forintot sem éri el. A nyugdíjasszervezetek arra törekszenek, hogy mielőbb létrejöjjenek a megyei tb-önkor- mányzatok, amelyek hatékonyabban és gyorsabban reagálhatnak a helyi gondokra, mint az országos testületek. Szeretnék, ha ezekben a megyei testületekben a nyugdíjasszervezetek is helyet kapnának.
