Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-13 / 162. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. július 13., csütörtök Fontosnak tartja az Eu­rópai Unió bővítését Spa­nyolország, a szervezet so­ros elnöke. A kelet-európai térség mellett a dél-európai jelölteket, Ciprust és Máltát is a lehetséges jövendőbeli tagok között tartja számon - közölte szerdán Javier So­lana spanyol külügyminisz­ter, aki az Európa Parlament strasbourgi plenáris ülése előtt ismertette az EU „spa­nyol félévének” főbb célki­tűzéseit. Jelcin leváltása lekerült a duma napirendjéről, miután az orosz törvényhozás nem szavazta meg az elnök elleni vádak jogosságát vizsgáló parlamenti bizottság felállí­tását. A szükséges 226 he­lyett csak 168 honatya adta voksát szerdán az erre vo­natkozó parlamenti határo­zatra. A szívpanaszokkal kórházba szállított orosz el­nök jól van. Szergej Med- vegyev elnöki szóvivő szer­dán közölte, hogy az ál­lamfő kedden több fontos dokumentumot írt alá, és lá­togatókat fogadott. Komoly kifogásai vannak Lech Walesa lengyel állam­főnek a baloldali kormány által kidolgozott magánosí- tási stratégiával szemben, ezért elképzelhető, hogy élni kíván majd a vétójogá­val. Lech Walesának a ren­delkezések szerint július 13- ig | kellene aláírnia a tör­vényt. A Fehér Házban, Bili Clinton amerikai elnök je­lenlétében írják alá augusz­tus első hetében az izra­eli-palesztin megállapodást - jelentette be Jasszer Ara­fat PFSZ-vezető egy szerdai nyilatkozatában. Az egyez­mény értelmében a palesztin autonómia kiteljed a Jordán nyugati partjára is. Betiltja a dohányzást ősztől legtöbb járatán a KLM holland légitársaság. A vállalat szerdai bejelen­tése szerint a döntés vala­mennyi európai járatukra érvényes. Elhagyta a Rainbow War­rior II. a csendes-óceáni francia atomkísérleti terep, Mururoa körzetét. A Green­peace nemzetközi környe­zetvédő szervezet zászlós­hajója, miután elűzték a tér­ségből, Tahiti felé vette az irányt. Halálra ítélte egy moszk­vai bíróság azt a 32 éves orosz férfit, aki az elmúlt években összesen 19 gyer­meket, nőt és férfit ölt meg. Bizonytalan a még védett övezetek sorsa Szerb fogságban a menekültek Francia békefenntartók megerősítik állásukat Szarajevóban FOTÓ: FEB/REUTERS A boszniai szerbek vezetője szerdán elutasította, hogy csapatai kivonuljanak a ke­let-boszniai Szrebrenicából. Radovan Karadzsics kijelen­tette, hogy a Drina menti vá­ros a szerbek földje. Egyelőre nincsenek megbízható értesülések arról, hogy a béke­időben mintegy 30 ezres lélek­számú városból hányán menekül­tek el kedd óta. Egyes hírek sze­rint már mintegy 20 ezren hagy­ták el a települést, és kerestek ol­talmat a tőle 5 kilométerre északra kialakított ENSZ-tá­maszponton és annak környékén. A potocari tábort azonban szer­dán elfoglalták a szerbek és a menekültek közül több ezer pol­gári személyt foglyul ejtettek. Belgrádba érkezett hírek sze­rint a szerbek újabb ENSZ-kato- nákat vetettek fogságba Szrebre- nica környékén, így a hatalmukba került kéksapkások száma mint­egy 40 lehet. Alekszandr Ivanko, az UN- PROFOR szarajevói szóvivője szerdán olyan értesülésekre hi­vatkozott, melyek szerint a szer- bek azzal fenyegetőznek, hogy lőni fogják a Szrebrenica közelé­ben lévő ENSZ-támaszpontot és a muzulmán menekülteket, ha a NATO légierejét ismét bevetik ellenük. A szintén védett övezetnek számító Zsepa körül álló szerb katonák állítólag felszólították a bosnyák kormánycsapatokat, hogy tegyék le a fegyvert. Malcolm Rifldnd brit kül­ügyminiszter szerdán elismerte: kudarcot vallott az ENSZ-nek az a politikája, hogy védett övezete­ket hozott létre Boszniában. Rif- kind szerint soha nem voltak meg a szükséges eszközök ezek vé­delmére. Kijelentette, hogy a többi boszniai védett övezetet sem lehet sokáig tartani egy eset­leges szerb támadás esetén. Az amerikaiak megfejtették a szovjetek legtitkosabb rejtjeleit Rosenbergék tényleg kémkedtek Szupertitkos anyagok kerül­tek nyilvánosságra Washing­tonban. Ezekből egyértelmű­nek látszik, hogy a Rosenberg házaspár valóban részt vett abban a minden akadályt át­lépő, grandiózus KGB-akció- ban, amelynek során a szovje­tek igyekeztek kifürkészni az amerikai atombomba titkát. Julius és Ethel Rosenberget kémkedésért ültették villamos­székbe 1953-ban, amikor tom­bolt a hidegháború és a McCarthy-féle kommunistael­lenes kampány. Az Egyesült Államok törté­netében egyedülálló az eset, hi­szen sem előtte, sem utána nem hoztak halálos ítéletet civil személyek ellen - kémkedés miatt. Azóta is vitatkoznak tör­ténészek és nem történészek: vajon kellően megalapozott volt-e a vád? Clinton elnök ígéretét köve­tően, miszerint folyamatosan megszüntetik azoknak az anya­goknak a titkosságát, amelyek immár megértek a nyilvános­ságra, 49 olyan dokumentum vált hozzáférhetővé amelyeket a Venona fedőnevű, Top Sec- ret-akció keretében még a negyvenes években fejtettek meg, tette most közzé a hírt a The Los Angeles Times. A kódolt üzeneteket az ame­rikai szovjet nagykövetségről küldték a KGB-rezidensek Moszkvába. A Venona kereté­ben több mint kétezerkétszáz üzenetet sikerült megfejteni, ezek arra vonatkoztak, hogyan próbálták az oroszok kifür­készni az amerikai atomtitko­kat. Mint most kiderült, az amerikai titkosszolgálatnak, a Venona akciónak köszönhetően abszolút biztos bizonyítékai voltak a Rosenberg házaspár, legfőképpen Julius Rosenberg ellen. A KGB-től kapott kódnevén (Liberal) rengetegszer említik „hasznos” tevékenységét a rejt­jeles üzenetekben. Ezeket a bizonyítékokat azonban mégsem használták fel a Rosenberg házaspár ellen le­folytatott perben, sőt azóta, a több évtizedes vita eldöntésére sem voltak felhasználhatók, mert nem akarták, hogy az oro­szok megtudják: a tengerentúl megfejtették szuperbiztosnak tartott szupertitkos kódjukat. Ferenczy Europress Orosz nyár a Riviérán Elegáns vendégek sok pénzzel A belorusz Oleg Hohlov a nizzai strand úszómestere; egyetemet végzett, tökélete­sen beszél franciául. Ő ka­lauzolja a strandon a Kijev- ből, Moszkvából és Szent­pétervárról érkezett vendé­geket, akik szemrebbenés nélkül kifizetik neki a 250 frankos belépőt. Az orosz turistaáradat évről évre nő a Cote d'Azur egész vonalán: 1993 óta 32 száza­lékkal többen érkeztek a leg­látogatottabb városokba, Niz­zába, Cannes-ba és Monte Carlóba. Cannes-ban egy négycsillagos szállodában legkevesebb 1200 frank egy nem is tengerre néző szoba ára, de az orosz családok há- rom-négyszobás lakosztályo­kat is lefoglalnak. Nizzában 1856-ban a cári család nyaralt, emlékét soká őrizte a II. Miklós bulvár és a Cárevics sugárút. Az utcane­vek nem maradtak fenn, de az 1912-ben épült pompázatos görög-keleti katedrálist most tatarozták. Nizza az idén „orosz nyarat” rendez: mú­zeumaiban egyszerre hat orosz témájú kiállítás nyílt. 1995. július 1-jén indult az Aeroflot közvetlen Moszkva- Nizza járata. A francia Rivié­rán most lázas gyorsasággal képezik ki az orosz idegenve­zetőket. Az oroszhonból érkezett vendégek elegánsak. Divat a Gucci, a Versace, a Céline cipő, táska, strandruha, a négycsillagos szálloda, és nem sajnálnak másodmaguk- kal tízezer dollárt adni egy­heti riviérai nyaralásért. Szécsi Éva A fejekben még áll a fal Kérdőívek névvel-címmel Németország egyik legneve­sebb közvélemény-kutató in­tézete, az Emnid, átfogó fel­mérést készített öt évvel a német egyesülés után. Azt vizsgálták, miként véleke­dik a lakosság azokról a társa­dalmi-gazdasági folyamatok­ról, amelyek az elmúlt időszak­ban lezajlottak. A válaszadók mindössze 15 százaléka szeretné meg nem történtté tenni a német egyesü­lést, és 67 százalékuk ért egyet azzal a megfogalmazással, hogy bár Berlinben lebontották, „a fejekben továbbra is áll a fal”. A keletnémetek 53 száza­léka vélekedik úgy, hogy vára­kozásainál rosszabbul alakultak a dolgok az utóbbi fél évtized­ben. A kérdőíveket mindenki névvel-címmel töltötte ki. A szociológusok számára a szö­veges válaszokhoz fűzött ma­gyarázatok teszik különösen ér­tékessé a felmérést. Az egykori NDK-polgárok szembeállítot­ták a szocialista rendszer elő- nyeit-hátrányait jelenlegi életük árnyoldalaival illetve pozití­vumaival. íme néhány jellemző meg­állapítás: Nem lehetett semmit sem kapni. De létbiztonságban éltünk. Mindenkit figyeltek, de az emberek többet törődtek egymással. Ott állt a fal, de mindenkinek volt munkája. Mindenható volt a titkosszol­gálat, de megoldották az üdül­tetést. Sorba kellett állni, mégis egyszerűbb volt min­den. Nem utazhattunk, a fiata­lok azonban könnyebben él­tek. A városok lepusztultak ugyan, de nem láttunk koldu­sokat. Nem mondhattuk ki a gondolatainkat, de volt szociá­lis biztonság. Korlátozták a szabadságunkat, de kevés volt a bűncselekmény. FEB A páviánt nem támadja a gyilkos kór Csontvelő AIDS ellen? Merőben új gyógymóddal próbálkoznak az amerikai orvosok, hogy megmentsék egy harminchét éves AIDS- beteg férfi életét. Ha az egészségügyi főhatóság nem torpedózza meg a tervet, fecskendővel felszívnak vala­mennyit egy pávián csontvelő­jéből, és átültetik a férfi vér­rendszerébe. Ettől Jeff Getty immunrendszere megerősöd­het, ha az újonnan termelődött vérsejtek szembeszállnak a fer­tőzéssel. Az orvostudomány mind­máig nem talált magyarázatot arra, miért érzéketlenek a pávi­ánok az AIDS-re. A vírussal beoltott kísérleti állatoknak meg sem kottyant a gyilkos kór. Főtitkár vitte a szónoki emelvényre a nyolcéves kislányt Földgolyónk nem döglött aknái Nemzetközi konferenciát tartottak Genfiben arról a halálos fenyegetésről, amely a háborúk örökségeként 64 országban leselkedik az ott lakókra. Aknákról és aknamezőkről van szó. A szokatlan téma rendhagyó helyzetet teremtett a Nemzetek Palotájának konferenciatermé­ben, hiszen az egyik felszólalót Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár vitte fel az emelvényre. A nyolcesztendős Szomáliái kis­lány ugyanis aknára lépett és mindkét lábát elvesztette. Világszerte 110 millióra be­csülik a nem hatástalanított ak­nák számát. Ezek nemcsak a tá­volabbi földrészeken jelentenek veszélyt, hanem a volt Jugoszlá­via és az egykori Szovjetunió számos pontján is. Ezek a robbanószerek évente legkevesebb tízezer halálos ál­dozatot szednek a civil lakosság köréből, miközben legfeljebb százezret ártalmatlanítanak. Napjainkban Boszniában vagy Csecsenföldön kettő és ötmil­lió között van az újonnan te­lepített robbanószerkezetek száma. Ha nem gyorsul fel a jelenlegi ütem, háromezer év múlva is marad az aknákból. Igaz, megajánlottak nyolc­vanmillió dollárt (ebből hat- milliót az Egyesült Államok) a hatástalanításra, de leg­alább 33 milliárdra lenne szükség. A hamburgi Der Spiegel ösz- szeállítása szerint csak néhány állam vállalta, hogy felhagy az aknák gyártásával és eladásával, ugyanakkor a FLAT-művek egyes gyáraitól Kínáig számos hadiüzemben folyik előállításuk. A német hírmagazin Magyaror­szágot is megemlíti az aknagyár­tók névsorában. A vita most egy kompromisz- szum kidolgozásán folyik. Azt javasolják: először tiltsák be az aknák gyártását, később pedig építsenek e fegyverekbe olyan szerkezetet, amely bizonyos idő után automatikusan megsemmi­sítené azokat. Csakhogy az eljá­rás drága, és a szegény országok valószínűleg változatlanul a ré­gebbi típusokat vásárolnák. Egymillió aknát hatástalanítottak 1991-95 között a kínai-vietnami határon fotó: feb/reuters

Next

/
Thumbnails
Contents