Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-12 / 161. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. július 12., szerda Gond nélkül Segesden Befejezték az őszi káposz­tarepce aratását a segesdi Új Elet mezőgazdasági szövetkezetben, s tegnap már a búza kalászait dön­tötték a kombájnok. A 400 hektáron termelt repce 21 mázsás termésát­laga a vártnál három mázsá­val több, s három cég meg is vette a terményt. Mint azt Borbély András elnök el­mondta, értékesítési gond­jaik nincsenek az idén, ga­bonáikat kedvező áron tud­ják eladni. A repcét azonnal elszállították, tárolni nem kellett azt. A 700 hektáros búza is jól fizet, az előzetes becslések szerint 40 mázsa körül ad hektáronként, ami­nek szintén meg van a piaca. Ilyen átlagtermést várnak a tritikálétól is, amit a búza aratása után kezdenek majd vágni. Ebből már az állatál­lomány takarmányozására maguknak is megtartanak, csak felesleget adják el. A 150 hektáron termelt mag­borsót és csillagfürtöt egy dombóvári cég veszi meg. A 35 mázsás terméssel kecseg­tető zab egy részét feletetik, a többit értékesítik. — Nyolc öreg kombájn­nal dolgozunk — mondta az elnök, ezért vettünk még két Don típusút, melyeket lízin­gelünk. 45 hónap alatt kell kifizetnünk a gépeket. Érke­zésüket a napokban várjuk, ezen a héten már munkába is állhatnak. Az idősebb kom­bájnok közül négyet értéke­sítünk, amit magángazdák is megvehetnek. A napos idő kedvez ugyan az aratásnak, de kellene már az eső a ku­koricának és a napraforgó­nak — mondta végül Bor­bély András. (Németh) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,41 Osztrák schilling 12,86 USA-dollár 126,67 ECU (Európai Unió) 167,69 Kárpátalja, a Délvidék és Burgenland még fehér folt Határtalan vállalkozás A jó gazdasági kapcsolatok a politikai feszültségeket is feloldják Hazánk és a határon túli magyar lakta területek közötti keres­kedelem és tőkemozgás fejlesztésén, továbbá egzisztencia- és munkahelyteremtésen fáradozik a kormány és az Illyés Alapít­vány által létrehozott Új Kézfogás Közalapítvány. A határon túli magyar lakta te­rületek kulturális, egészségügyi és oktatási programjait segé­lyező Illyés Alapítványhoz négy-öt évvel ezelőtt egyre- másra érkeztek olyan pályáza­tok, amelyek induló vállalkozá­sokhoz kértek támogatást. Mindez arra ösztönözte az alapítványt, hogy keresse a módját, miképpen tudná segí­teni a kelet-európai régió in­duló vállalkozásait. A megoldást az 1992-ben, saját berkein belül létrehozott Kézfogás Egzisztenciateremtő és Gazdálkodásélénkítő Alapít­ványjelentette, amely — tavasz óta — Új Kézfogás Közalapít­vány néven él tovább. Életre hívója a magyar kor­mány, illetve az Illyés Alapít­vány. Költségvetési támogatása a duplájára nőtt, a kuratórium pedig számos gazdasági szak­emberrel bővült, ám célja a régi: változatlanul hazánk és a határ menti magyar lakta régiók közti kereskedelem és tőke­mozgás fejlesztésén, továbbá munkahely-, és egzisztenciate­remtésen fáradozik — tájékoz­tat Horváth Lajos, a közalapít­vány kizárólagos tulajdonában lévő Cooperatio Vállalkozás-, és Gazdaságfejlesztő Kft. ügy­vezető igazgatója. — Alapítványuk a vissza nem térítendő támogatások helyett a követhetőbb és ha­tékonyabb megoldás híve. Mi ennek a lényege? — A kft. tőketársként, meghatározott pénzzel, illetve tárgyi apporttal — gépekkel, berendezésekkel — csatlako­zik egy-egy vállalkozáshoz, illetve hoz létre határon túli céget. Ötletekben nincs hiány, ám kevés az induló tőke és a vállalkozási tapasztalat. Az utóbbi időben a kft.-nk egyre kisebb részarányra tö­rekszik, helyette annál több magyarországi befektetőt pró­bál bevonni. Egyszerre segít­jük ezzel a tőkemozgást, il­letve a keleti kapcsolatok fel­élénkítését. A kft. a megerő­södött vállalkozásból kivonja a tőkét, s az országon belül azt újabb tevékenységbe fekteti. — A korábbi évek támoga­tási összegéhez képest idén kétszer annyit, kereken 200 millió forintot remélnek a központi költségvetéstől. Mire elég ez a pénz? — Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy sikeresebb vál­lalkozás indításához legkeve­sebb 10 millió forintra van szükség, akkor nem sokra elég. Az alapítvány együttes va­gyona 340 millió forint, ezen­kívül számolunk a vállalkozá­sokból származó és a kft.-t megillető profitrésszel is. Ily módon bővítjük saját forrásain­kat, Ehetőségeinket. — Hol a legsikeresebb a közalapítvány tevékenysége? —1 Forrásainknak több mint kilencven százalékát Erdély­ben hasznosítják. Az egzisz­tencia-, illetve munkahelyte­remtésen kívül elsősorban az alapellátást nyújtó tevékeny­ségeket — pékség, tej-, és húsfeldolgozás — támogat­juk. Jelentős az ipari termelés is, ezen belül a speciális kis­gépek és egyedi alkatrészek gyártása, valamint a fafeldol­gozás. Leghamarabb talán az Er­délyben élők éltek ezzel a lehe­tőséggel, a siker azonban kö­szönhető a román gazdasági jogrendszernek is, amely tavaly év végéig 2-5 esztendőre szóló adómentességet biztosított a vegyes vállalatoknak. Az idén bejegyzett cégekre már nem ér­vényes ez a kedvezmény. Szlovákia és Szlovénia terü­letén egy-egy működő, illetve indításra váró vállalkozásról számolhatok be, ám Kárpátalja, a Délvidék és az osztrák határ menti terület még fehér foltnak számít. — Hogyan fogalmazná meg a közalapítvány küldetését? — Elsősorban közvetítő sze­repre törekszünk, hiszen a hazai vállalkozók bevonásával a saját erőnknél jóval nagyobb tőkét szeretnénk megmozgatni. Próbáljuk ráébreszteni a tér­séget, hogy nem csak a Nyugat­tal érdemes kereskedni. Nem célunk visszahozni a KGST-t, ám e sokat szidott szervezet mégis tükrözte a régió kereske­delmi és földrajzi egymásra utaltságát. Vallom egyébként, hogy a jól működő gazdasági és üzleti kapcsolatok a politikai feszült­ségeket is képesek feloldani. Csath Róza Az Új Kézfogás Közalapítvány székhelye: Budapest, Kossuth Lajos tér 4. Telefon/fax: (36-1) 132-7136 Sugárveszély egyezmény A nukleáris balesetek esetén egymás gyors értesítéséről szóló egyezményt írt alá tegnap Vajda György, az Országos Atomenergia Bizottság elnök- helyettese és Miroslav Grego- rics, a Szlovén Nukleáris Biz­tonsági Hatóság vezetője. A kétoldalú szerződés szerint su­gárveszély esetén a felek nem­csak a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség közvetítésével, hanem közvetlenül is tájékoz­tatják egymást a jövőben. Ma­gyarország és Szlovénia egy­aránt tagja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ), és csatlakozott a NAÜ keretében 1986-ban a nukleáris balesetek esetére szóló tájékoz­tatási egyezményhez is. ÚTON, ÚTFÉLEN... Jövőre: hét végi kamionstop A közlekedési tárca tervei szerint jövőre bevezetik a kamion- forgalom hét végi korlátozását. Az intézkedést környezetvé­delmi, közlekedésbiztonsági szempontok indokolják, valamint az, hogy a hét végeken megnövekvő személyautó-forgalomban ne okozzanak zsúfoltságot a kamionok — nyilatkozta Székely András, a KHVM közlekedési főosztályvezető-helyettese. Ma­gyarország e tekintetben — Ukrajnával és Szerbiával együtt — lemaradt a nyugat-európai és a környező országoktól, ahol már régóta szabályozzák a hét végi kamionforgalmat. A forgalom- korlátozásnak több feltétele is van. így például a kamionok és vezetőik számára éjszakázásra alkalmas parkolókat kell kialakí­tani a határátkelőhelyek körzetében. Mint Székely András kifej­tette, a költségvetésből nem kívánnak erre a célra pénzt elkülö­níteni: csak vállalkozói tőkebevonás képzelhető el. De hogy rendeltetésének megfelelően elégséges lesz-e ez az egyetlen fi­nanszírozási forrás, még nem tudni. A szükséges parkolók léte­sítésére eddig Gyulán, Békéscsabán és Záhonyban akadt már je­lentkező. Jó félévet zárt a Mazda Motor Hungary A Mazda Motor Hungary Kft. forgalma 25 százalékkal nőtt a múlt év első feléhez képest. A cégnél mégis számítanak arra, hogy az idén nem sikerül megközelíteni a tavalyi eladások számát, és a különféle kedvezményes akciók ellenére sem tud­ják értékesíteni az eredetileg tervezett 2400 darab gépkocsit. Németh Zoltán marketingigazgató szerint az első félév sikerei egyrészt annak köszönhetők, hogy a vámpótlék bevezetése és a forintleértékelés miatt sokan előrehozták egyébként is tervezett vásárlásukat. Ugyanakkor eredményesnek bizonyult a tavasszal indított gyors és kedvezményes lízingkonstrukció, valamint az egyes típusoknál bevezetett általános árcsökkentés. Júliustól új akciókat tartalmazó árlistát bocsátottak ki, és folytatódik a ha­szonjármű-program is, amelyben havonta más-más gépkocsit kínálnak árkedvezménnyel. A cég magyarországi piaci része­sedése tavaly 4,6 százalék volt, eladásainak több mint fele ma már haszongépjármű, részesedésük ezen a piacon meghaladja a 10 százalékot. Halálra ítélt üzletág Egyre többen szorgalmazzák a kitiltott motorcsónakok vissza- engedését a Balatonra, ezért a Balatoni Szövetség elnöksége fontosnak tartotta, hogy ez ügyben ismét állást foglaljon. A tes­tület hétfői ülésén ismét nemet mondott erre a vízi járműre. Ez­zel, úgy tűnik, egy most éledő üzletágra mondták ki a halálos ítéletet. Országszerte egyre több járműkereskedésben kínálják mind a motorcsónakokat, mind a legújabb vízi motorbicikliket. Az új hobbi nem olcsó, de máris sokan érdeklődnek iránta. A jet sky szerelmeseinek nem marad más: irány a szomszédos or­szágok tavai. A Balatoni Szövetség tiltása a hazai idegenforga­lom bevételeit csökkenti majd. Vasúti személyautók Dunakesziről A MÁV és a Dunakeszi Vagongyártó és Javító Kft. (DVJ) veze­tői tegnap szerződést írtak alá, melynek értelmében ötven Zl-es kocsit ad át a MÁV-nak a kft. 1996-97 évi szállítással. A gyár­tást részben német hitelből valósítják meg. A 2,6 milliárd forint értékű szerződés aláírásával annak a lehetőségét teremtették meg, hogy 12 évi szünet után a Dunakeszi Vagyongyártó és Ja­vító Kft-től új vasúti kocsik gördülhessenek ki. A szerződés ré­vén Dunakeszin 1300 embernek adnak munkát, és több száz magyar cég, mint beszállító is szerepet kap a járműgyártásban. Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1995. július 07. nettó vételi nettó eladási felh. kamat eladási árf.-hoz kötv. árf. % árfolyam % % tartozó 1995.07.07. hozam % 1995/A 94,64 95,37 10,51 30,75 1995/B 92,63 93,59 9,09 31,43 1995/G 98,60 98,92 17,68 26,70 1995/H 97,02 97,59 16,03 29,06 1996/A 80,13 82,79 8,63 32,38 1996/B 90,53 91,90 7,96 32,40 1996/C 89,90 91,36 7,05 32,49 1996/F 88,39 90,22 2,45 32,93 1996/H 92,17 93,98 5,68 32,78 1996/K 93,65 96,30 3,33 32,52 1996/0 97,17 99,99 1,36 33,25 1996/P 96,76 100,00 1,36 33,25 1997/C 77,48 80,32 5,61 32,12 1997/D 98,00 100,00 15,85 — 1997/L 98,50 100,50 13,60 1997/E 99,00 101,00 10,20 — 1997/H 87,47 90,95 2,81 31,77 1997/J 100,00 102,00 1,25 1997/K 99,00 101,00 13,42 1997/S 99,00 101,00 1,56 1998/A 97,00 99,00 10,25 1998/D 100,00 102,00 4,31 2000/B 98,50 100,00 2,16 Az MNB az árfolyamok napközbeni változtatásának jogát fenntartja. államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk. Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Az MNB a megjelölt árfolyamon maximum 5 Mó Ft névértékű kötvény vételére, illetve a rendel­kezésre álló készlet erejéig történő eladásra vállal kötelezettséget Az állam- kötvényeket az MNB Somogy Megyei Igazgatóság forgalmazza, ahol részle­tes információt nyújtunk az érdeklődőknek. (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., tel.: 419-411, fax: 412-959). Új galvanizáló üzem A forgódob ürítését végzi Vígh Mihály galvanizáló fotó: kovács tibor Új üzemcsarnokban kezdte meg munkáját a Kaposgalván kft. Az üzem megújulása nem csak a csarnok küllemében lát­szik meg, de a környezetvé­delmi követelmények teljesíté­sére is nagy gondot fordítottak. Emiatt nem csak átalakították a munkakörnyezetét, de új be­rendezéseket is vásároltak. A hagyományos horganyzást végző üzem elsősorban az ipar­ban használatos egyedi és tö­meg fémcikkek negmunkálását végzi. Az új csarnokban ha­vonta hatvan tonnányit dolgoz­nak fel belőle. A Kaposgalván Kft nevét nem csak a megyében ismerik, hiszen a gyárból több dunántúli megyébe is szállíta­nak termékeket. Legjelentő­sebb megrendeléseik Somo­gy on kívül Zala és Tolna me­gyéből származnak. Akisbirtok ésa gyomnövények Megfelelő védekezés híján több tízmilliárd forintos kárt is okozhat nálunk évente a gyomok elszaporodása. A megművelt magyar mező- gazdasági területnek 20-25 százalékát bontja dudva a szakemberek szerint, akik akkor tartják elgazosodott- nak a táblát, ha 10 százalé­kát már gyomnövények bo­rítják - hangzott el az Euró­pai Gyomkutató Társaság­nak a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetemen rende­zett 9. konferenciáján. Hazánkban évente mint­egy 140 miihó dollár értékű növényvédő szer fogy. A szakemberek úgy vélik: kémiai és mechanikai mó­don egyaránt védekezni kell a gyomok ellen. A konfe­rencia egyik előadásának témája például a lángszórós gyomirtás. Elterjedt gyomnövény ná­lunk a parlagfű, de sok kárt okoz a vadköles és a masz­lag is. A birtoknagyság-vál­tozást követően ismét meg­jelentek a száz évvel ezelőtti gyomnövények. A szántó­földeken ismét látható a konkoly és a búzavirág is.

Next

/
Thumbnails
Contents