Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-10 / 159. szám

1995. július 10., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Kanadai ötlet Szőcsénypusztának Lovat patkóinak, hintót is építenek Hasznos munkát végeznek a tanulók Ötszáz hektár erdő haszná­lati jogával rendelkezett ed­dig a Somogyzsitva-Sző- csénypusztai Erdészeti Szakmunkásképző iskola. A közeljövőben még 1200 hek­tárnyi területet juttat az ál­lam a Kiss Vince által igaz­gatott intézménynek. — Nagyon drága a képzés, kevés a gyakorlásra alkalmas hely és a gyerekek munka közben több benzint fogyasz­tanak, több alkatrészt hasz­nálnak el, mint a már nagy ta­pasztalattal rendelkező szak­emberek. A megnövekedett terület remélhetőleg lehetővé teszi, hogy megtermeljük azt a pénzmennyiséget, ami biz­tosíthatja zavartalan munkán­kat — mondta Kiss Vince. — Az állam által juttatott fejkvó­tából az iskolát működtetni lehetetlen, s bár a marcali ön- kormányzat segít, bizony erő­sen vállalkoznunk kell. A legkedvezőbb üzlet az lehet, ha a fát nem rönkben adjuk el, hanem megpróbálkozunk en­nek feldolgozásával. Az erdészeti szak a legna­gyobbnak számít az ország­ban, s mellette nyolc osztály­ban képeznek többek között patkoló-kovácsokat, bogná­rokat, akik hintókat, lovasko­csit állítanak össze. Kádárjaik hordókat, virágtartókat építe­nek fából — e szakmákat az igazgató tudomása szerint csak itt, Szőcsénypusztán ta­nítják a diákoknak. Az ország minden tájáról érkeznek kíváncsiak, kik el akarják lesni az érdekes szakmák csínját-bínját. Helyből, Somogyzsitváról is találni mesterembernek ké­szülőt — a 250 fős diákhad ezekben a napokban épp szakmai gyakorlatát végzi. A 104 éves műemlék-kas­télyt 17 hektáros park veszi körül. Míg kollégái idén már vagy tizedszer kaszálják az angol park gyepét, Kiss Vince igazgató tárgyal, egyeztet, tervezget. — Önfenntartóvá kell vál­nunk — mondta. — Felvet­tem már a kapcsolatot kana­dai üzletemberekkel, akik vál­lalnák: megfinanszírozzák a képzést, ha a tanulóink egy része megtanul észak-ameri­kai stílusú faházakat építeni. Azt hiszem, bele vágunk... Zeke Miklós, a Somogy megyei Munkaügyi Központ marcali kirendeltség vezetője az önkormányzat legutóbbi ülésén azt terjesztette elő: az intézmény 78 végzős tanulója közül 43 munkanélkülivé vá­lik. A erdészek elhelyezke­dési lehetőségét szerinte rontja, hogy nagyobb részük eleve gyenge tanuló, nem rendelkeznek megfelelő szakmai gyakorlattal, egy ré­szük pedig eleve nem akar dolgozni. Kis Vince, az iskola igazgatója úgy ítéli meg: ez az állítás nem felel meg a va­lóságnak. — Tanulnak persze nálunk is jobb és gyengébb képes­ségű diákok — mondta. — Az erdészeti szakmát végzők számára azonban kötelező minden típusú targonca és vontató vezetéséből, láng- és ívhegesztésből vizsgázni, és a darukezelést is megtanulhat­ják. Ez jelentősen megnöveli elhelyezkedési esélyeiket. Számos diákunk pedig tovább is tanul... Czene Attila Példaadó program Öreglakon Házhoz megy a hivatal Már két esztendeje gyakorlat Öreglakon, hogy a Polgár- mesteri Hivatal másfél-két- havonta összevont ellenőrzé­seket tart különösen a cigány családok lakta Baráti hegyen és település külső területein. Ilyenkor együtt szemlézik a szociális, a gyámügyi és az építési ügyintéző, valamint a rendőrség és a faluőrök, de velük tartanak a képviselő- testület szociális bizottságá­nak tagjai is. Mint Neszményi Zsolt kör­jegyző elmondta, a legutóbbi ellenőrzésen az állatbetegségek elleni védekezésre összpontosí­tottak. A kutyatartók aztán há­rom napot kaptak az ebek oltá­sára. Sok volt a kóbor kutya, cselekedni kellett. Emellett a nehéz szociális körülmények között élő csalá­dokhoz helybe megy a segít­ség. A hivatal munkatársai nem íróasztal mellől döntenek, személyes tapasztalatokat sze­reznek a hozzájuk fordulókról. S az is fontos, hogy a kérelme­ket elbíráló képviselők szintén megalapozottan dönthetnek. A rendőrség ilyen alkalmak­kor talált már körözött szemé­lyeket is, de ennél is fontosabb, hogy rendszeresen kiszűrik azokat, akik bejelentett lak­cím nélkül kóborolnak arrafe­lé. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén azt is megállapít­hatták, hogy sikerült behajtani a lakbérhátralékokat. Felül­vizsgálták a lakbéreket és dif­ferenciáltan átlagosan ötven százalékkal emelték a fize­tendő díjat. Tíz lakással ren­delkezik az önkormányzat és nem kívánja értékesíteni. Hor­váth Endre iskolaigazgató pol­gármesterré választása után üresedett meg az általános is­kola igazgatói posztja. A képviselő-testület teljes egyetértéssel a nevelőkkel és a közalkalmazotti tanáccsal Horváth Endre Csabát bízta meg augusztus 1-jétől öt évre az általános iskola vezetésével. A fiatal tanár öreglaki pedagó­gus család szülötte. G. M. „Azért kértem, hogy ne kelljen lopnom...” Kártyával múlatják a napot Szegények Marótpuszta cigányai — Cigányok vagyunk, azért nem ad az önkormányzat se elég pénzt, se munkát — ezt panaszolták Marótpuszta lakói, akik a faluszéli fűben heverve kártyáztak. Bogdán György azt mondta: a 6700 forintot, amit egy hó­napra kap, egy nap alatt elköltik élelemre. Úgy tudja, hogy az önkormányzat 7 millió forintot szavazott meg segélyekre, de ezt az összeget azóta sem lát­ták. — Kölcsönökből élünk, meggyet és csigát szedünk, ha lehet — zsivajognak az apró kölkök is. — A csigának azon­ban nincs szezonja, a meggyet pedig nem veszik át tőlük. „Azért, mert cigánymeggy” — magyarázzák. Állítólag mások­tól megvették ugyanakkor. Bogdán Tivadar hivatalos papírt is előkotort a finoman fogalmazva rossz állagú házi­kójából. Sérelmezte, hogy egy­szer kért segélyt, de nem adtak neki. — Azért kértem, hogy ne kelljen lopnom — mondta. Bogdán György rátromfolt: „nekem is jó családom van, ne­künk is meg kell élnünk vala­miből. Kénytelen vagyok lopni, ez nem titok.” Marótpusztán a cigányok szerint kétszázan élnek, közöt­tük tíznél nem sokkal lehet több „a magyar”. Bogdán György elmondása szerint nem élet az övék; hat gyerekével, feleségé­vel egy szobában húzza meg magát. Akad ötszobás „társas­ház”, ahol 36-an alusznak. A diskurzus közben azért ki­derül: az önkormányzat segíti az iskoláskorúakat tanszerek­kel, kedvezményes étkezéssel. A vizet is bevezették. „Nem tu­dunk rákötni a csőre, mert 40 ezer forintba kerülne” — pa­naszkodnak a cigányok. Falu­ház, orvosi rendelő is épült Sámsonon, ahová tartozunk. „Nem nekünk csinálták, hanem maguknak” — vélekednek. Pe­dig — mondják — azért válasz­tották a polgármestert, hogy se­gítsen rajtuk. Addig is, hogy valahogyan teljen az idő, verik a blattot, fűszálat rágcsálnak az árokparton, no meg esténként focizgatnak a fő úton... Czene Attila A Marcali és Vidéke Áfész 7,5 millió forintot költött a városi központi ABC korszerűsíté­sére: öt vonalkódos pénztárgé­pet állított munkába. A vásár­lók azonban ennél is jobban örülnek majd annak a kemen­cének, amit a jövő héten állíta­nak üzembe és finompékáru sü­tésére szolgál. Negyven féle mirelit alapanyagból a vevő ké­résére helyben megsütik a bri­óst, vagy a réteseket és más fi­nomságokat. Balatonberény jegyzője A balatonberényi képviselő-tes­tület július 1-jétől dr. Kovács Piroskát nevezte ki a település jegyzőjének, aki kilenc pályázó közül nyerte el a testület bizal­mát. A Polgármesteri Hivatal vezetője Veszprém megyéből települt át a Balaton déli part­jára. Somogyvámosi idősek A somogyvámosi Idősek Klub­jában a nyári napokon is 32 helybéli nyugdíjas étkezik rendszeresen, de szívesen be­járnak többen is, ha másra nem újságot olvasni, kávézni, tv-t nézni. Rendszeresen szervez­nek számukra kirándulásokat Csisztafürdőre és nagyon ké­szülnek a község melletti Krisna-völgybe, ahol még nem jártak együtt, csak egy kicsit enyhüljön a meleg. Mintegy öt esztendeje költöztek a polgár- mesteri hivatal melletti épü­letbe, amelyet a tsz-től vásárolt meg az önkormányzat annak idején. A konyhával együtt szinte teljes gondozó komple­xum szolgálja azokat, akik szí­vesen töltik itt a mindennapo­kat. Kistelepülések távhívással Az elmúlt napokban újabb há­rom kistelepülés — Pusztako­vácsi, Libickozma és Somogy- fajsz — kapcsolódott be az or­szágos távhívórendszerbe. A falvak körzetszáma: 85. Négy falu cipésze Két lépés hosszú, három széles a cipészműhely, de a pángli körül zajlott az élet; a két ven­dégszék mindig meleg volt. Négy falu lakói hozták-vitték a csizmákat, papucsokat, szandálokat, no és a híreket is Hartal Józsefhez. Az idős mes­ter ötven éve nősült Keresz­túrra a szomszéd faluból. Nyugdíjasán is tovább dolgo­zik. — Az emberek nem bírnak új lábbelit venni, ezért javíttat­nak — mondta. — De szeretik « ám a szépet, ezért jól kell el­végezni a munkát. Keveset ké­rek, nem szabad kifosztani a népet. „ így a kecske is jól la­kik, a káposzta is megmarad” — hunyorított hozzá. Cilával, a fekete kormossal él kettesben Hartal József, két feleségét is eltemette. A szom­széddal valószínűleg nincs jó­ban; az verte el a cica lábát, sántít is alaposan. De falujával megbékélt. — Le a kalappal az önkor­mányzat előtt — mondta. — Meg is mondtam egy falugyű­lésen, hogy sok szép ered­ményt értek el. Az iskolát is például kétszer akkorára bőví­tették, az összes utat, járdát le­aszfaltozták, még a strandot is kicsinosították. A beszédem után nagyon megtapsoltak. — Csak akkor vagyok nyugtalan — tette hozzá —, ha nem tudok dolgozni... Czene Attila Hartal Józsefet a munka élteti Telkek fészekrakóknak Még tavaly vásárolt meg egy jelentős földterületet a lengyel­tóti önkormányzat a tulajdono­soktól. S mint Papszt Lajos polgármester elmondta, ezzel a földtulajdonra váró gazdákat is segítették, hiszen a kárpótlási jegyeikkel a licitálásra összpon­tosíthattak másutt. A Kiss Ernő utcával párhuzamos területen ugyanis a nadrágszíj parcellák nem alkalmasak a művelésre. A megvásárolt ingatlanokon építési telkeket alakít ki az ön- kormányzat, szám szerint hat- vanat. Érdeklődik egy befekte­tői társaság is, amely száz házat építene itt, úgy, hogy felét visz- sza adná az önkormányzatnak. Hétfőn tárgyalják meg a szer­ződés részleteit. Az városi kassza többletbevétele révén az önkormányzat nekiláthat a közművesítésnek is: a terve­zettnél több jut a munkára, amit gyorsabban megvalósíthatnak. Mint a polgármester elmondta, a képviselő-testület májusban adta el az utolsó három telket, de szerencsére van igény a la­kásépítésekre Lengyeltótiban. Szintén jó hír nemcsak a vá­roslakóknak, hogy még július­ban megkezdi a fonyódi cso­mópont korszerűsítését a Köz­úti Igazgatóság: megoldják itt a vízelvezetést szélesítik az úttes­tet és kialakítják a sávokat, fel­festik az útburkolati jeleket. A kerékpárút viszont már elké­szült a Kék tóhoz a Vízgazdál­kodási Társulat kivitelezésé­ben. A 4 millió 740 ezer forin­tos költség felét az Útalap pá­lyázaton nyerte el a város. G. M. Fárasztó a hosszú semmittevés

Next

/
Thumbnails
Contents