Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-07 / 131. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. június 7., szerda Nagy a kereslet a kaposvári labdák és kesztyűk iránt Ukrajnába indul a Delta A labdák Ukrajnába is gurulnának fotó: kovács tibor — A nagyvállalatok tönkre­mentével kevesebb megrende­lést kaptunk, de az országban sokan továbbra is tőlünk vásá­rolják a munkavédelmi felsze­relést — mondta Horváth László, a kaposvári Delta Sportáru és Bőrkonfekció Szövetkezet főkönyvelője. Hozzátette: a bőripari cégek között is egyre élesebb a ver­seny. Az értékesítési lehetőség beszűkült, a piacon megjelent a távol-keleti tucatáru. A kaposvári cég fő tevé­kenysége a különféle bőr munkavédelmi felszerelések és focilabdák gyártása. A két terméket közel azonos érték­ben gyártják. Tavaly 33 millió forint bevételt értek el a he­gesztőöltönyök, védőkesztyűk és teherautóponyvák eladásá­val, a focilabdákból 31 millió forintot könyvelhettek el. Az idén 79 millió forint bevétellel számolnak, szemben a tavalyi 72,5 millióval. — Másfél millió forint nye­reséggel zártunk. Idén viszont már annak is örülhetünk — tette hozzá Horváth László —, ha nullszaldóval fejezzük be ezt az évet. A márciusi kom- rányintézkedések érzékenyen érintették cégünket is. A forintleértékelés és a 8 százalékos vámpótlék beveze­tése miatt drágábban vásárol­ják az alapanyagot. Április óta a bőr négyzetméteréért 30 százalékkal fizetnek többet. Egyik napról a másikra emel­kedett a vegyi anyagok és a speciális tulajdonságú festé­kek ára is. A váratlan nehéz­ségeken ügyes üzletpolitikával igyekeznek úrrá lenni. A szö­vetkezet munkatársa el­mondta, hogy a korábban vá­sárolt alapanyagaikat feldol­gozzák és az ebből készült termékeket már új áron szám­lázzák. Figyelmet szentelnek a piac minden apró változására. Vallják, hogy a rugalmas szemlélet elengedhetetlen ma­napság. Eleget tesznek a kü­lönleges és kisszériás megren­deléseknek is. Horváth László elmondta még, hogy a hazai bőripari kí­nálatot a sokszínűség jellemzi. A magyar termékek mellett egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg az eltérő minő­ségű import áruk. Ezekkel ne­héz felvenni a versenyt, mivel lényegesen olcsóbbak. Nagy részük gyenge minőségű, ráa­dásul nem rendelkeznek a szükséges minősítési engedé­lyekkel. Szerencsére a hazai vásárlók nagy része igényli a jó minőségű terméket, így fo­lyamatosan dolgozhatnak a kaposvári deltások. Újból szóba került az ex­port. Régebben a volt Szovjet­unióba ugyanis évente két­százezer labdát is eladtak. A piaci felmérések szerint a FÁK-országokban, különösen Ukrajnában jelentős a kereslet termékeik iránt. Nehéz azon­ban megbízható, pénzügyileg korrekt partnert találni — szö­gezte le a főkönyvelő. Majd hozzátette: készek a külföldi szállításokra is. (Harsányi) Negyedszázada épült a Sió Áruház Úton az egymilliárd felé Vádak a polgármester ellen Andocsi odamondogatós Álmatlan a gyilkos — Én csak pénzt akartam kérni a papától, de amikor szidalma­zott és nekem támadt, valami bekattant bennem és ütöttem, ütöttem... — emlékszik vissza arra a véresen végzetes éjsza­kára a negyvenhat éves Maszá- rik Béla, aki Gyékényesen egy ólomcsővel agyonütötte felesé­gének 84 éves nagyapját. Éjjel, az ablakon át mászott a lakásba, majd az álmából felriasztott idős embert addig ütötte, amíg hörgött. — Miért éjszaka és miért az ablakon át akart „pénzt kérni”? — Mert akkor érkeztem Bu­dapestről és azért az ablakon át, mert a papának rossz volt a füle, úgysem hallotta volna a kopogást. De mi ez, rendőrségi kihallgatás? — Nem, csak egy kíváncsi új­ságíró kérdései... Amikor elő­ször ütött az ólomcsővel, nem rémült meg a tettétől, a fröcs- csenő vértől? — Nem emlékszem. — Amikor magára hagyta az öreget, tudta, hogy meghalt? — Nem. — Miért nem hívott segítsé­get a papához? — Féltem. Féltem a rendőr­ségtől és a felelősségre vonás­tól. — Biztos volt abban, hogy Budapesten nem találják meg? — Egyáltalán nem. Tudtam, hogy értem jönnek. — Nagyobb zsákmányra számított... — Tizennégyezer forintot ta­láltam. Arra számítottam, hogy kapok kölcsönt. — Mit akart a pénzzel? — A hiteleimet kellett volna törlesztenem. — Úgy tudom, vállalkozásba akartak fogni a feleségével Gyékényesen. — A feleségemnek nincs üz­leti érzéke. Nem tudtunk volna abból a vállalkozásból megélni. — Beszélt azóta a feleségé­vel, azaz a papa unokájával? — Igen. Az volt az első kér­dése, hogy mi lesz az autóm­mal... — Szerette az öreget? — Igen, mindig jó volt a kapcsolatunk. — Álmodik arról az éjszaká­ról? — Nem. Nem tudok aludni, nagyon megbántam, nem tu­dom hogyan történhetett. Soha senkit nem bántottam, még egy pofon erejéig sem. — Miért vállalja a beszélge­tést az újságíróval? — Mert nincs mit titkolnom, vállalnom kell a felelősséget. — Milyen büntetésre számít? — Súlyosra. Amilyen a tet­tem volt... Tamási Rita Június 10-én lesz 25 éves a siófoki Sió Áruház. Dömötör István igazgató — aki 44 éve dolgozik a kereskedelemben, és 24 éve igazgatja a jónevű üzletet — elmondta: a vásár­lókat ünnepük majd a szüle­tésnapon, mert „nélkülük nem lehetünk sikeresek”. 1970-ben, amikor megépítet­ték a 2200 négyzetméter alapte­rületű áruházat, egyetlen nagy üzlettel, az azóta már megszűnt Csemegével kellett osztozniuk a vevőkön. Már az első évben ki­csinek bizonyult a Sió, így rövi­desen ötezer négyzetméteresre bővítették. (A dolgozók társa­dalmi munkával bontották el a régi létesítményt.) A legelső teljes év forgalma 147 millió forintra rúgott, tavaly 930 millió értékben adtak el kü­lönféle árukat. Idén pedig át akarják lépni a bűvös egymilli­árd forintos határt. Ma 145 szakembernek adnak munkát, ez öttel kevesebb, mint 1970-ben volt, de dolgoztak valaha 250-en is. Dömötör István azt mondta erről: a költségek közül ma a munkaerő a legdrágább, ezért — hogy ne kelljen a vásárlókra át­hárítani a terheket — pontosan kiszámolták, hogy hány embert tudnak eltartani. Nyolcán dol­goznak egyébként a nyitás óta megszakítás nélkül az üzletben. A monopolhelyzetből az éles konkurrenciaharcig csak úgy si­került talpon maradni, hogy fo­lyamatosan fejlesztik az intéz­ményt. Különösen igaz ez 1990 óta, amióta kft-ként működnek. A többségi tulajdonos a Siófok és Vidéke Áfész, de rendelkezik üzletrésszel 13 dolgozó és egy vállalat is. Tavaly például telje­sen kicserélték a forgalom 65 százalékát biztosító élelmiszer osztály berendezéseit és fotocel- lás bejáratot alakítottak ki. — Sokat változtunk mi, dol­gozók is, mondta Dömötör Ist­ván. — A választék, a minőség és az ár mellett legfontosabbnak szakembereink megjelenését és megfelelő magatartását tartom. Ennek érdekében a téli hóna­pokban minden dolgozónk tan­folyamokra jár. Szombatra a gyerekeknek ut­cai asztfalrajz-versenyt, a na­gyobbaknak vetélkedőt szervez­tek. Trükközik majd művész, zenél dixieland együttes és az 1975. június 10-én született sió­fokiakat értékes ajándékokkal várják, de minden vásárlót tor­tával és pezsgővel kínálnak. (Czene) Az andocsi képviselő-testület három tagja, Huszár Vendel, Forró Tibor és Isztl Ferenc fegyelmi eljárást kezdemé­nyezett a falu polgármestere ellen. Mészáros József ezt ki­fogásolta, mivel nem tüntet­ték föl a vádakat, amelyek alapján fegyelmit indítanak... — Azóta megkaptam az írá­sos értesítést is — mutatja Mé­száros József polgármester. — A testületi tagok fegyelmi bi­zottságot hoztak létre, s közöl­ték indokaikat is. Ezek az alábbiak: a polgár- mester nem hajtotta végre a 26/1995. számú testületi hatá­rozatot — ez egy épület lebon­tásáról szól. Vádolják azzal is, hogy a két testületi ülés közötti munkáról — a falu közterületé­nek rendbetételéről — továbbá ingatlanok eladásáról és vásár­lásáról, mint a Barát Vendéglő — a testületi tagok nem kaptak megfelelő tájékoztatást. Vád érte amiatt is, hogy a február 25—i képviselői ülésről készült jegyzőkönyvet Isztl Ferenc — mint jegyzőkönyv hitelesítő — nem írta alá, mert nem értett egyet a benne foglaltakkal, ugyanis — állítólag — a tar­talma nem volt megfelelő. Akad olyan vád is az alpolgár­mester választással kapcsolat­ban félrevezette a testületi ta­gokat. Az utolsó pont pedig az, hogy drasztikusan beszélt a képviselő-testületi tagokkal... — Igazak a leírtak? — kérdez­tük a polgármestert. — A Valder-féle ház lebon­tásáról van szó, ami a hivatal szomszédságában van. Elhatá­rozásom az volt: addig ne bont­suk el az épületet, amíg stati­kussal nem vizsgáltatjuk meg az állapotát. Erre az épületre — esztétikai szempontokat figye­lembe véve — csupán 2-3 ezer forintot költöttünk. Mivel a sta­tikai megállapítás szerint az Szokatlanul magas az utóbbi napokban a Dráva vízállása. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazga­tóság tájékoztatása szerint a fo­lyó magas vízállásának az az oka, hogy a horvátországi dub- ravai vízierőmű nagymértékű vízleeresztésbe kezdett. Per­cenként ezer köbméter vizet engednek a Drávába az erőmű­ből, aminek következtében Bo- tovónál például a szokásos 60 centiméteres vízmagasság he­lyett 460 centire emelkedett. Az erőműből negyedik napja épület nem düledező, elbontása nem szükséges. A másik: a falu közterületén — saját pénzemen — rendet csináltattam, mert nem tudtam elviselni, az iskola melletti hatalmas szeméthe­gyet. Hetvenezer forintot köl­töttem erre a munkára és nem önkormányzati költségvetés terhére, a saját pénzemből. Úgy gondolom, csak a falugyűlésen vagyok köteles számot adni ar­ról, hogy mit költöttem An- docsra. Á községi temetőt szin­tén nem az önkormányzat pén­zéből takaríttattam ki. A Barát Vendéglőt is saját pénzemen terveztem megvenni, s mint üzemi konyhát vállalkozásba adtam volna az iskolánál dol­gozó konyhások részére. Ezzel a faluban kulturált körülmé­nyeket tudtunk volna biztosí­tani a közétkeztetéshez. Érthe­tetlen az a vád, hogy testületi engedély nélkül tárgyaltam a megvételről... — A testületi ülésekről ké­szült jegyzőkönyveket Ando- cson két képviselő hitelesíti — folytatta. — Nem értem, hogy miért írták alá, ha egyszer a tar­talmával nem értettek egyet? A jegyzőkönyvet „toldozni-fol- tozni” nem lehet. Ha észrevé­tele van a hitelesítőnek, akkor azt csatolni kell a jegyzőkönyv mellé. Jogszabály mondja ki azt is, hogy a polgármester tesz ja­vaslatot az alpolgármester sze­mélyére, melyet a képviselők hagynak jóvá. Ez nem tetszés kérdése. Egyébként az alpol­gármester a tiszteletdíját, én pedig a havi fizetésemet költöt­tem a falura... Az utolsó vád­pontot elismerem: előfordult, hogy a képviselőkkel eseten­ként durván beszéltem. Ezért vállalom a felelősséget. Mészáros József polgármes­ter elfogultsági indítványt nyúj­tott be a fegyelmi tárgyalást kezdeményező képviselők el­len. Krutek József engedik folyamatosan a vizet, aminek következtében a szak­emberek szerint átlag nyolcvan centiméteres vízállásnöveke­désre lehet számítani a Dráván. Ma Barcsra utaznak a szak­emberek, hogy a Dráva somo­gyi szakaszán is elvégezzék a szükséges méréseket. Részletes tájékoztatást a térségről így nem tudtak adni, az azonban biztos, hogy tartós növekedés­től nem kell tartani. Várhatóan egy-két nap alatt helyreáll az eredeti vízszint. N. L. Horvát erőmű emeli a Dráva vízállását Mégis lesz Déli autópálya Évekig folyt a huzavona a tervek szerint Vas, Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Csongrád, Békés, Hajdú és Szabolcs-Szatmár megyén áthaladó autópálya megépí­téséről. Köztudomású, hogy a magyar közlekedési rendszer öröklött gondja a főváros-centrikus su­garas úthálózat. A közlekedési tárca véle­ménye mostanra megváltozott, ez a kormány támogatja és ösztönzi a Déli Autópálya mi­előbbi megépítését, és felvette az országos autópálya-hálózati tervbe. Amint megvannak a befektetők, azonnal kiírják a koncessziós pályázatot, amely szerint 50 év múlva az autópá­lya az állami tulajdon lesz. Dr. Nagy Ervintől, a Déli Autópálya Rt vezérigazgató­jától kérdeztük, miként foly­tatják a munkát a megválto­zott helyzetben? A vezérigazgató elmondta, hogy először is kidolgozták a Déli Autópálya projektjét, majd kimentek vele a pénzpi­acra. Az amerikai /National Bank, az USA harmadik leg­nagyobb bankja, s a világ 10 legnagyobb bankházának egyike, felvállalta a program pénzügyi előkészítését. Elmondta a vezérigazgató azt is, hogy még ebben az év­ben szeretnék kiírni és lebo­nyolítani a koncessziós pá­lyázatot. Külön apparátus fog­lalkozik majd a földterületek felvásárlásával, hogy jövőre megindulhasson az építkezés. Visszatérésre gondol Szenyér Szenyér község önkormányza­tának tegnapi ülésén felvetődött a gondolat: a hivatal költségve­tése annyira túlterhelt, hogy célszerű lenne esetleg vissza­térni a körjegyzőséghez. Június 30-ig kell dűlőre jutni atekin- tetben, hogy a jövő év januárjá­tól visszaálljon-e a régi rend. A képviselők megtárgyalták a régi iskolavezető felmentését — újat azonban csak a pályáza­tok lezártával választanak. Na­pirenden szerepelt még a szer­vezeti és működési szabályzat jóváhagyása, amelyet az új tör­vény szerint módosítottak. Lebukott a hévízi rabsic Két őzbakot találtak — egy igazoltatás során — egy hévízi lakos személygépkocsijában. Mint kiderült, a 30 ezer forint­nyi zsákmányt az engedély nél­küli vadász a kisbárapáti Béke Vadásztársaság területén lőtte ki. A Siófoki Rendőrkapitány­ság lopás vétsége miatt rendelt el nyomozást. Csökkenő zöldségtermesztés Rohamosan csökken So mogy megyében a zöldségtermesztés. Idén mindössze 500 hektáron vetettek zöldségféléket. Két esztendővel korábban még 1200 hektár volt a vetésterület, tavaly azonban már csak 820 hektár és ez a csökkenő tenden­cia idén is folytatódik. Házi gondozás Somogyfajszon Somogyfajsz 531 lakosának a fele nyugdíjas korú és zömmel egyedülálló. A településen megszervezték a házi gondo­zást: két közhasznú munkás végzi a jobbára szociális jellegű ellátást biztosító munkát. Áz idősek klubja 25 somogyfajszi- nak nyújt lehetőséget a kikap­csolódásra, társas együttlétre. Az általános iskola 150 adagos konyhájáról 20 idős ember kapja a kedvezményes ebédet. A mozgásukban korlátozottak­nak a falugondnok házhoz viszi a meleg ételt. Jobban tejelnek a kazsoki tehenek Két éve egy tehéntől még csak négyezer liter tejet nyertek évente, idén már hatezerre nőtt ez a hozam. Az országos átlag­nál jobb eredményt mutató te­henészetben a gondoskodás minősége, valamint a jó takar­mány biztosítja az eredményes­séget. Tavaly vettek egy siló- zót, s ennek eredményeként időben elkezdhették a silózást; mennyiségileg és minőségileg is megfelelő szénát biztosítot­tak az állatoknak. Diófatolvajok Cserénfán Ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást a Kaposvári Rend­őrkapitányság; a tolvaj a Sefag cserénfai erdőrészéből 15 dió­fát lopott el. Zsákmányának ér­téke csaknem 200 ezer forint. Helyén a régi igazgató A hét elejétől újra Kunics Jó­zsef irányítja a Sütév Rt. nagy­atádi kenyérgyárának tevé­kenységét. A régi-új igazgató ugyanis közel egy évet töltött betegállományban, s onnét ér­kezett vissza a közelmúltban, hogy ismét betöltse korábbi be­osztását.

Next

/
Thumbnails
Contents