Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

1995. június 1., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Kérdőjelek ____________Bajnok Zsolt kommentárja M ire szól a mandátum? Ki-ki eldöntheti: mosolyogni vagy keseregni való az epizód, amellyel a tisztelt Ház mázsás sűlyú, jelent, jövőt meghatározó témák (Bokros-csomag, pótköltségvetés, alkotmányozás, stb.) tárgyalása közben szolgált. Egyik honatya ugyanis a Kacsa-ma­gazinnak is becsületére váló leleplezéssel szolgált. Azzal, hogy a pénzügyminiszter panamai egyetemi végzettsége, meg diplomája, meg disszertációja egyszerű humbug, a diploma alighanem 50 dollárért beszerzett okmány csupán... A miniszternek ilyeténkép­pen a szó szoros értelmében magyaráznia kellett a bizonyítványát, a választ viszontválasz követte - szóval igazán remek történet ke­rekedett ki, s míg az ember mindezt nézte, hallgatta, úgy szaladtak a percek, hogy észre sem vette. Mielőtt bárki sajnálná, hogy elmulasztotta az épületes közjáté­kot, jegyezzük meg: túlzottan nem érdemes bánkódnia. A szenzá­ciós sztorinak ugyanis apró szépséghibája, hogy nem igaz. To­vábbá, hogy nemcsak a kacsa felröppentőjét, hanem az egész Or­szággyűlést nevetségessé tette. Gál Zoltán, a parlament elnöke a minap nyilatkozta, hogy a magyar országgyűlésnek óriási jog­anyagot kell megalkotnia, s elementáris érdeke az országnak, hogy a feladattal mielőbb megbirkózzon. Ennek fényében nehéz derűsen napirendre térni a furcsa közjáték felett. S nehéz kitérni a kérdés elől: erre szól a képviselői megbízatás? Szigorúbb cégnyilvántartás Alibiváüalkozások vége Tegnap lezárta az Országgyű­lés annak a törvénynek a vitá­ját, amellyel a bírósági cég­nyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló jogszabályt kívánják módosítani a honatyák. A jogszabályok korszerűsítését az indokolja, hogy nagy szám­ban vannak már működő, il­letve működni akaró, de még be nem jegyzett, vagy bejegyzett, de már rég megszűnt cégek. Ugyanakkor a piacgazdaság vi­szonyai között a cégek megala­kulását és változásait tartal­mazó, hiteles, naprakész cég­nyilvántartás alapvető feltétele a gazdasági élet jogbiztonságá­nak. A most tárgyalt jogszabá­lyok révén várhatóan javulni fog a helyzet. A módosítások­kal a cégbejegyzési eljárást gyorsítják és fokozzák a be­jegyzést kérők felelősségét. A bejegyzési kérelem visszaiga­zolását jelentő végzés ellen például nem lesz helye felleb­bezésnek, így a cég adatai a végzés meghozatalát követően azonnal a cégnyilvántartás ré­szévé válhatnak. A hitelezők érdekét is szol­gálja majd, hogy az úgyneve­zett fantom cégeket a korábbi­nál egyszerűbben rostálják ki a listáról. Új elem, hogy a kérelmező­nek kötelező lesz jogászt, vagy ügyvédet igénybe venni. A szakember közreműködésére azért van szükség, hogy csök­kenjen a hiánypótlások száma. Sok eljárás ugyanis azért húzó­dik el, mert a kérelmezők nem csatolnak minden szükséges mellékletet az aktákhoz. Négy történelmi egyház vezető személyiségeivel ta­lálkozott szerdán a Parlamentben Horn Gyula miniszter- elnök. A katolikus, református, evangélikus és zsidó fele­kezet által kezdeményezett megbeszélésen az egyházi in­gatlanok visszaadásának ütemezéséről és az egyházak költségvetési támogatásáról volt szó. Jelen volt Fodor Gá­bor kultuszminiszter is. fotó: feb/bodó Gábor Mi mennyi, ha kicsomagoljuk a Bokros-csomagot •• Összejöhet a 170 milliárd A szavazás előtti ,Jorró”percek... fotó: feb/bodó Gábor Hivatalosan is „elküldték” címünkre a sokat emlegetett csomagot: a parlament meg­szavazta a Bokros-féle meg­szorító intézkedéseket. Ha­marosan a gyakorlatban vizsgázik és vizsgáztat ben­nünket is a stabilizációs terv. Érdemes tehát kinek-kinek saját „mikrogazdasága” szempontjából is áttekinteni a 160 paragrafusból álló csomag főbb részeit. Nem titkolt cél az állami bevé­telek növelése. Ezt szolgálja a többi között az adózási feltéte­lek módosulása, az adóked­vezmények csökkentése, a szi­gorodó bírságok alkalmazása. Változnak az illetékek kulcsai is, ingatlantól gépjárműig egész sor kategóriában. Néhány példa: 3000 forintért állítják majd ki az útleveleket, a tulaj­donjog bejegyzésének válto­zása ingatlanoknál 2000 forint lesz. Lakástulajdon szerzésénél az öröklési illeték pontosan a duplájára emelkedik. Több lesz a korábbinál, 5000 forintra nő az egyéni vállalkozói és keres­kedői engedély illetéke, játék­automatát pedig gépenként 10 ezerért jegyez be az önkor­mányzat. A szociális ellátó- rendszer változásai közül a leg­fontosabb, hogy többé nem ál­lampolgári jogon jár a családok többségében a családi pótlék és megszűnik bizonyos szolgálta­tások ingyenessége is. (Szana­tóriumi beutalók, felnőtteknél bizonyos fogászati kezelések, fogpótlás, de ide sorolható a kórházi ápolási díj bevezetése is.) A családi pótlék - kivéve a három és többgyermekeseket -, csak akkor fizethető, ha az egy főre jutó családi jövedelem nem haladja meg a nettó 17 ezer forintot. Ezt évente iga­zolni kell. A gyermekgondo­zási segély összege a minden­kori öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik, s az anya­sági támogatás összege az idén 10 ezer forint. Csökken a ké­sőbbiekben a táppénz mértéke, változik a kiszámítása. A tb-já- rulék fizetését pedig kiterjesz­tették a szellemi alkotások után járó honorárium egy részére is. A bérekre vonatkozó intéz­kedések közül érdemes megem­líteni, hogy a köztisztviselők végkielégítése jelentősen csök­ken, legjobb esetben is csak egy éves bérük összege lehet. Hogy a kemény megszorítá­soktól milyen eredmények vár­hatók? Bokros Lajos pénzügy- miniszter a szavazási eredmé­nyek birtokában úgy összegezte a reményeket: „összejöhet” ez év végéig a tervezett 165-170 milliárd forint. Ez a jövő évi költségvetésben 330-340 milli­árdos megtakarítást jelenthet, esélyt nyújtva a tartós gazda­sági növekedésre, kedvezőbb nemzetközi pénzügyi megítélé­sünkre. Célszerű lenne, ha szeptember-októberben - egyidejűleg az 1996-os költ­ségvetés parlamenti vitájával - sor kerülne az államháztartási reform lépéseinek megvitatá­sára. S egy miniszteri ígéret: a szellemi termékek tb-járuléká- nál valamilyen kompenzációt kapnak a művelődési intézmé­nyek. Megtalálták az ózdi kislányt Lehet, hogy van egy negyedik tettes is Szinte az egész ország feszült figyelemmel és aggodalom­mal kísérte a hétfői ózdi gyermekrablás fejleményeit. Megkönnyebbülten lélegez­tünk fel, amikor szerdára vir­radóra a rendőrök gyors és sikeres kommandóakciója nyomán a nyolc éves Horogh Tímea sértetlenül visszatér­hetett szüleihez. A nem min­dennapi bűncselekményről, amelyet bravúros gyorsaság­gal derítettek föl a bűnüldö­zők, tegnap több érdekes új részlet került nyilvánosságra. (Tudósítónktól) Az ismert vállalkozó, Horogh Lajos kisleányát 32 órás fogság után a rendőrség különleges egysége szabadította ki egy be­rekfürdői hétvégi házból. Fogva tartóit ártalmatlanná tet­ték. Az ózdi gyermekrablás el­követői 16 millió forint vált­ságdíjat követeltek a kislányért, s ezt már hétfőn este telefonon közölték a szülőkkel. A berekfürdői házban tetten ért három személyen - a Po- hóczky fivéreken és Kocsis Lászlón kívül (mindhárman ózdi lakosok) - letartóztatták Takács Zoltánt is. Ő nem isme­retlen a közvélemény előtt: az előző választási ciklusban a vá­ros alpolgármestereként tevé­kenykedett, ám csalás bűntette miatt nemrég szabadult a bör­tönből. A nyomozás időszakában a gyermek életének és testi épsé­gének érdekében a rendőrség nem közölt semmiféle informá­ciót. A kiszabadítást követően orvosi vizsgálatnak vetették alá Tímeát, s megállapították, hogy az ijedtségen kívül semmi baja sincs. A helyzetet megértve, nagyon okosan, éretten visel­kedett. Kiderült az is, hogy a barna Wartburgot a három el­követő előző pénteken vette 30 ezer forintért egy ózdi bontó­ban. A nyomozás során ugyan­akkor egy Honda Prelude gép­kocsira és egy másik személyre is felfigyeltek. A Honda egyik utasa, Takács Zoltán ex-alpol- gármester volt. Őt és utastársát már kihallgatták, erről azonban egyelőre több információ nem került nyilvánosságra. Az akció során egyébként senki nem sérült meg. A gyer­mekrablók is mindössze kisebb horzsolásokkal úszták meg a váratlan rajtaütést. Áder Jánost ügyvezető alel- nökké választotta szerdai ülé­sén a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöksége. A jövő hét vé­gén egyébként tisztújítást tart a párt országos választmánya is, de az elnöki posztra eddig csak a jelenlegi elnököt, Várhegyi Attilát jelölték. Gyorsan fejlődik a két hazai mobil-telefon szolgáltató cég, a Westel 900 GSM és a Pannon GSM. Előfizetőik száma ma már meghaladja 120 ezret, az év végére pedig várhatóan eléri a 200 ezret. A GSM szolgálta­tók sorában a magyarországi a második legdinamikusabban fejlődő rendszer. Borünnep lesz szeptember 5-ike és 10-ike között Budapes­ten - jelentették be szerdán. A IV. Nemzetközi Borfesztivál szakmai rendezvényei közül kiemelkedik a budai borvásár, ahol a legjobb magyar borokat kínálják majd a termelők. A nagyközönségnek szánt prog­ramok között borlovag avatás, borkóstoló, továbbá több mű­vészeti esemény is szerepel. Nem emelik pillanatnyilag a hazai kötelező gépjármű fele­lősségbiztosítási díjakat. A szakemberek egy része azon­ban úgy véli: a pénzügyminisz­ternek mindenképpen meg kell változtatnia az éves díjkisza­básra vonatkozó rendeletet, mert különben a biztosítók be­vételei nem fedezik az emel­kedő alkatrészárakat és munka­díjakat. Az MSZP-frakció reményei szerint a kormány még június­ban az Országgyűlés elé ter­jeszti a területfejlesztési tör­vényjavaslatot, optimális eset­ben szeptember-október tájé­kán megszülethet a jogszabály - hangzott el az MSZP szoká­sos szerdai sajtóbeszélgetésén. A képviselőcsoport szakértői részletesen ismertették a tör­vénytervezetet. Levélben fordult Göncz Ár­pádhoz Szabó Iván, a Magyar Demokrata Fórum frakcióveze­tője. Ebben felkérte a köztársa­sági elnököt, hogy ne hirdesse ki a gazdasági stabilizációs in­tézkedésekről szóló törvényt, hanem küldje meg véleménye­zésre az Alkotmánybíróságnak. Az MDF-frakció szerint ugyanis a Bokros-csomag több pontja is alkotmánysértő. Szennyezett víz érkezik Ro­mániából. Feltehetőleg a dob- restii (bihardobrosdi) bauxit bányából vöröses színeződést okozó, eddig még ismeretlen anyag került a Fekete-Körösbe, amely a folyó magyar szakaszát is veszélyezteti. Az illetékes szervek megtették a szükséges intézkedéseket az esetleges a károk elhárítására. Mindennapi perpatvaraink - A jogász válaszol A lakásépítkezés csapdái Olvasónk reménykedve kap­csolódott be az egyik hazai épí­tési és befektetési részvénytár­saság önerős lakásépítési programjába. A szerződés alá­írása után családjával együtt türelmesen várta a társasház felépülését, s pontosan fizette a vételár részleteit meg a közü­zemi hozzájárulást. Az első meglepetés akkor érte, amikor az önerős lakásépítő közösség közgyűlésén valaki szóvá tette, hogy a műszaki át­adás határidejét a szerződés nem tartalmazza. Több hónapos egyeztetés következett, de a részvénytársaság - a kivitelezői csúszásokra hivatkozva - nem tudott végleges határidőt ígérni. Két éves késedelem után, végre az első házat szerkezet készen átadták a vevőknek, ám azok döbbenten tapasztalták, hogy az eredeti és általuk jóvá­hagyott tervektől merőben el­térő, rossz elhelyezésű, külle­mében is csúnya szalagházba költözhetnek be. Már aki tud. Mert a külső falak kifelé dőlnek és hosszában repedeznek; a cir- kogejzír kéménycsöve hiány­zik, a vizesblokkban nem folyik le a víz, az ajtók nem nyílnak... Mit tehetnek a pórul járt ve­vők? Többségük már a teljes vételárat - amely a vállalkozói díjat is magában foglalta - kifi­zette, sőt, néhányan túlfizetésbe is kerültek. Esetünkben az épí­tőközösség tagjai azt tették, amit egyedül diktált az ésszerű­ség, és ami némi esélyt adott arra, hogy tetemes veszteségük megtérüljön: a polgári jog sza­bályai szerint polgári pert indí­tottak a kivitelező ellen. Hibás és késedelmes teljesítés miatti kártérítést kértek. Ekkor azon­ban újabb meglepő fordulat kö­vetkezett. A részvénytársaság levelet küldött az érdekeltek­nek, amelyben tudatta, hogy a vételárat utólag, 3 hónapra visszamenőleg 33 százalékkal megemeli, s felszólítja a cím­zetteket a rájuk eső összeg megfizetésére. Itt tart az ügy, amely nem­csak közvetlen szereplőinek szolgál tanulságokkal. Dr. Lajer Erika. Mozgássérültek utazását könnyítő eszközöket mutattak be tegnap a Nyugati pályaud­varon. Képünkön az a hazai gyártású rámpa, amely segíti a tolószékhez kötött rokkantakat a fel- és leszállásban. fotó: feb/ diósi imre

Next

/
Thumbnails
Contents