Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-06 / 130. szám

1995. június 6., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Megalakult a Nagy Imre Társaság somogyi szervezete Díjalapítás a mártír kormányfő emlékére (Folytatás az 1■ oldalról) Vészi János, a Nagy Imre Tár­saság alelnöke mutatta be a mi­niszterelnök életűtját. Utalt rá: Nagy Imréről általában mint politikusról beszélnek és meg­feledkeznek a tudósról. — A műveltségre való tö­rekvés végigkísérte egész éle­tét; kitűnően beszélt németül, franciául és oroszul. Publiká­cióiban a magyar földkérdés megoldásával foglalkozott, az emberek „a földosztó minisz­ter” címmel tisztelték meg. Nagy Imre nem készült mártír­nak, szerette az életet, elhiva­tott ember volt, aki kész sorsá­nak vállalására — hangsúlyozta a társaság alelnöke. Nagy Erzsébet bejelentette, hogy díjat alapítanak édesapja születésének 100. évforduló­jára. A Nagy Imre-díjat a kul­túra legjelesebbjeinek, tudó­soknak, művészeknek ítéli oda a kuratórium. A bronzplakettet Gál András, Párizsban élő szobrászművész tervezte. Szita Károly kaposvári pol­gármester és dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke egyaránt támogatásáról biztosí­totta a Nagy Imre Társaságot. A város és a megye anyagilag is hozzájárul ahhoz, hogy 1996- ban, Nagy Imre születésének 100. évfordulóján bronzszobrot állítsanak szülővárosában a mártír miniszerelnök tisztele­tére. S. Pap Gitta Zenei fesztivál Földváron A leonbergi (német) szimfoni­kus zenekar és a székelyudvar­helyi (erdélyi) vegyeskar sze­replésével tartották a IV. euró­pai zenei fesztivált balaton- földváron. Az együttesek több, zajos sikerű koncertet adtak a városban. A program során — a helybéliek és turisták legna­gyobb örömére — „kis éji ze­nére” került sor a hajókikötő­ben, ahol a vendégek együtt énekeltek, zenéltek a helyi Ránki György zeneiskola fú­vószenekarával és a Bajor Gizi Közösségi Ház vegyeskarával. SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Somogyi lasszó Ez az utolsó hét a somogyi általános iskolákban. A tanulók kö­zül 4120 nyolcadikos fejezi be tanulmányait. 98-99 százalékuk az ősztől középfokú oktatási intézményben ül majd iskola­padba. A meglepően magas szám az intézményi túlkínálattal, valamint az apadó tanulói létszámmal magyarázható, hiszen az öt évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva több mint 1500-zal ke­vesebb a nyolcadikos. Létszámuk tovább csökken. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2000/2001-es tanévben 3760-an végeznek a somogyi általános iskolákban. A megyei munkaügyi központ elemzéséből kiderül: az érett­ségit adó középiskolák jelenleg — tanuló és szülő számára egy­aránt — amolyan túlélési perspektívát jelentenek. És túlélés a középiskoláknak is, hiszen közülük sok már a negyedik, illetve a hatodik osztály befejeztével elszippantotta a legjobbakat. Mi jelenti a túlélést az általános iskoláknak? Van, ahol semmi. Sokan küszködnek a léttel, különféle „gyerekfogó”, di­ákmarasztaló stratégiákat kidolgozva várják az új tanévet. Sok helyen a megyében lasszóval fogják a leendő elsősöket, hogy legalább egy osztályt indíthassanak; holott korábban kettő-há­rom is indult. A tanítókat, tanárokat már nem kell lasszóval fogni. Túlkíná­lat van belőlük Somogybán is. Mi lesz velük? Átképzik magu­kat, és kiközvetíti őket majd a munkaügyi központ. S hogy kik­től válnak meg az iskolaigazgatók? Azt hinnénk: azoktól, akik nem végzik jól a munkájukat. Igen, akadnak köztük olyanok is, de a rostán — van rá példa — kihullanak a jó képességű, tehet­séges pedagógusok is, ám a felére csökkent a tanulólétszám el­lenére mégis három igazgatóhelyettes irányítja a munkát... Lobbiznak az iskolákban is; harcok dúlnak. Csakúgy, mint az F-kategória osztásakor, ami sok tantestületben megmételyezte a kollegalitást. Vajon ezúttal a kollektív bölcsesség dönt majd? Zita napok Kaposváron Az alkalmi műhely ifjú mesterei fotó: kovács Tibor A nagyszakácsi, a nágocsi és az öreglaki testvérintézmé­nyekből is érkeztek diákok Kaposvárra a Zita Nevelőott­honba, ahol a hét végén ren­dezték meg a Zita napokat. Amolyan megkésett gyermek­nap volt ez, de — mint Laky Lászlóné, az otthon vezetője is megjegyezte — ezeknek a nö­vendékeknek szinte havonta elkelne ilyen program. Sport- és játékos vetélkedők váltották egymást, figurák formálódtak agyagból az ügyes kezek nyomán. Bábok születtek, házi ki mit tud?-on mutatkoztak be a gyerekek, s Gráf Csilla elő­adóművésznek is tapsolhattak. Mivel a gyerekek többsége ci­gány származású, a Tavaszvi- rág hagyományőrző együttes­nek volt a legnagyobb sikere. A hetedikes Németh Erzsé­bet kedves agyagfiguráiból al­kalmi kiállítás nyílt. — Először csináltam ilye­neket, de könnyen ment. Most apró állatokat készítek — mondta, és kezei szaporán formázták az agyagot. A három kamaszfiú: Janko- vics Attila, Molnár Gábor és Szekér József Nágocsról jött. A magnó mellé települtek, kedvenc számaikat hallgatták, s közben arról beszélgettek, hol dolgoznak majd a nyáron. S hogy mire gyűjtenek? — Ruhára, cipőre kell a pénz — felelték szinte egy­szerre. (Lőrincz) Balatoni szezonnyitó zeneszóval - hintóval, hajóval Siófok most válik várossá A bogiári Mérő Ritát, a Perc- zel Mór Gimnázium most érettségiző diákját választot­ták a Balaton szépének Siófok város pünkösdi szezonnyitó rendezvénysorozatán. A nagysikerű történelmi hadi­játékok után szombaton a vasút­állomás előtti park zenepavilon­jából muzsikusok ébresztették a városlakókat és a turistákat. Dr. Balázs Árpád polgármester lo- vashintón kocsikázott a tavalyi választott Balaton lányával a ha­jókikötőbe, s megtartotta sze­zonnyitó beszédét a tó legkoro­sabb hajója, a Kelén fedélzeté­ről. A menet — a számos érdek­lődő révén — egyre vastagabb kígyóvá dagadt. A város amatőr művészeti csoportjai, köztük a gyermek táncosok ízelítőt adtak tudásukból. A német turistáknak nagyon tetszett a színpompás tö- rökkoppányi viselet. Énekszó szállt, s az aprónép versengett. A Napfény szálló előtt tartották félszáz gyerek látványos aszfalt- rajz-versenyét (a három korcso­port első helyezettje Gergye Franciska, Kádas Dániel és Krasznai Péter). Tizenöt díjat adtak ki (rajzeszközöket, játé­kokat), s mindenki nyert leg­alább csoki- és fagyijegyet. A gyöngyfűző lánykák vetélkedő­jének legjobbja Tóth Estilla aranygyűrűt kapott. Ez az Avance üzlet ajándéka. A művészeteké volt a dél­után: a víztoronyban — amely Siófok jelképe — „Kánaán ma­gyar szemmel” fotókiállítást nyílt Kardos Tamás Izraelben készült képeiből. Gilon Naor, az izraeli nagykövetség első tit­kára nyitotta meg. A vendégek rácsodálkoztak a főképp Kálmán Imre művei­ből összeállított operettgálára, amely színvonalas és nagyon mutatós, remek énekes-táncos színészekkel. Volt bál is — az idén a Móló szállóban, ahol a két világháború között a város nagy eseményeit rendezték. Itt választották meg a Balaton lá­nyát — a 18 éves Mérő Ritát — és udvarhölgyeit. Vasárnap este Steller Éva gi­tárhangversenye és kiállítás zárta a siófoki művésztelepet a Hotel Ezüstpartban. Dr. Kovács Péter, az önkor­mányzat mellett szervező Sió­foki Fürdőegyesület elnöke úgy summázta: a hagyományte­remtő program az idén a tava­lyinál jobban sikerült. Eső gyakran hullott, de nem verte szét a rendezvényeket. A legfrappánsabb ítéletet egy külföldi újságíró fogalmazta meg (egyike a mintegy negyven személyiségnek, akik remélhe­tőleg Siófok jó hírét viszik szét a nagyvilágba): „Siófok az ilyen rendezvények révén válik va­lódi várossá...” (Czene-Kurucz) Számítástechnikai nap Háziorvosok több gondja Harmadszor rendezett számí­tástechnikai szakmai napot a hét végén Kaposváron az egészségügyi dolgozók szá­mára a Medicina Informatika Kft. A rendezvényen a számí­tógépeket alkalmazó orvosok számoltak be tapasztalataik­ról, a cégek pedig az informa­tika új lehetőségeit ismertet­ték. Dr. Majorosi György buda­pesti vállalkozó gyermekorvos a védőnői számítógépes rend­szernek a háziorvos munkájá­ban megmutatkozó előnyeiről beszélt. A védőnői és az orvosi körzet nem fedi egymást, a program segítségével viszont a védőnő már nemcsak az orvos praxisához tartozó betegeket tudja ellátni. Az orvos és a vé­dőnő hozzáférhetnek egymás számítógépes adataihoz, így személyes találkozás nélkül is mód van a konzultációra. A vállalkozó gyermekorvos azt is elmondta: a vezető vé­dőnő kötelezte őket, hogy — ezen felül — vezessék az írásos kartonokat is. Meddig mehet el az ember a jövő érdekében a fe­letteseivel szemben? — tette fel a kérdést dr. Majorosi György. Dr. Tóth Péter fogorvos sze­rint is megkönnyítené a mun­kát, ha nem kellene kétszeresen adminisztrálni mindent, vagyis elfogadnák a számítógépre vitt adatokat. Mert hiába van egy két nap alatt megtanulható fo­gászati program, amely tartal­mazza a beteg felvételi állapo­tának adatait, a kezelést, az összesítő jelentést, ha nem fo­gadják el és írásbeli jelentése­ket kell készíteni. Dr. Antall László vállalkozó háziorvos három falu 2800 be­tegét látja el, számítógépekkel is jól fölszerelt kaposfői rende­lőjében. Példákkal mutatta be, hogyan segíti munkáját a laps- canner, s szakértőként beszélt a multimédia jövőjéről. Rengeteg eldöntetlen kérdés van az egészségügyben, ami megnehezíti az alapellátási rendszer kidolgozását — mondta előadásában Géczi Gabriella, az Infomix számítás- technikai kft ügyvezetője. Tisz­tázatlan a betegbiztosítási kár­tya és a személyi szám haszná­lata, pedig az egészségügyi in­formatikai rendszerhez a be­tegnek egységes azonosítóval kell rendelkeznie. Az ügyvezető igazgató be­szélt az Infomix új alapellátási rendszereiről, majd bemutatta az Ixinfo lekérdező programot. Az érdeklődők a konzultációk során a legújabb szoftverekkel és hardverekkel ismerkedhettek meg. (S. Pap) Rinyaszentkirályi megemlékezés Ünnepi megemlékezést tartot­tak szombaton Rinyaszentkirá- lyon a II. világháborúban el­esettek emlékművénél. Az em­lékmű felállításának harmadik évfordulóján a Himnusz el­hangzása és az óvodások ver­sei után Horváth József pol­gármester emlékezett az elhur- coltakra, elesettekre és áldoza­tokra. Az általános iskolások műsort adtak, elhelyezték a kegyelet koszorúit, majd Varga Lajos katolikus kano­nok és Németh Péter reformá­tus lelkész mondott imát az el­hunytakért. Nágocsi vetélkedő a környezetért A nágocsi iskolában az idén is megtartották a madarak és fák napjának rendezvényeit a ter­mészetvédelmi parkban. A ta­nulók egésznapos versenye­ken, játékos vetélkedőkön vet­tek részt, amely főleg a kör­nyezetről, annak védelméről szólt, de ügyességből is szá­mot adtak. A diákok (osztá­lyonként némi segítséggel) a maguk főzte ebéd elfogyasz­tása utáni időt is a szabadban. Minőségbiztosítási rendszer Tabon A tabi Tartály és Vegyipari Gépgyár Részvénytársaságnál várhatóan szeptember végéig fejezik be az ISO 9ool köve­telményeit kielégítő, európai normáknak megfelelő minő­ségbiztosítási rendszer kiépíté­sét. Bevezetése, a tárgyi és személyi feltételek megterem­tése- — a cég vizsgáztatása — jelentős költségráfordítással jár, de ez az alapfeltétele a bel­földi piac megőrzésének, va­lamint az export növelésének. Ismét van bútorbolt Nagyatádon Három évig nem volt bútor­boltja Nagyatádnak. Ezt a szolgáltatást pótolja a Bellái vállalkozás azzal, hogy a múlt héten megnyitotta bemutató- termét a piactéren. A kapos­vári vállalkozó 80 négyzetmé­teren ajánl különféle szoba-konyhabútorokat, elő­szobafalakat és egyedi termé­keket, melyek nagy részét maga állítja elő. Az iskolacímer mint szimbólum „Iskolacímer, iskolai szimbó­lum” címmel írt ki pályázatot a Noszlopy Gáspár Általános Iskola vezetése. A marcali in­tézmény felhívására 12 pá­lyamunka érkezett be — a be­küldött anyag elbírálása még nem ért véget. Annyi azonban már bizonyos, hogy az iskola címerének végső kialakítását egy hozzá értő mesterre bíz­zák, aki több alapötletet ková­csol majd szimbolikus egy­séggé. Önkéntes tűzoltók versenye Karúdon Önkéntes tűzoltóverseny hely­színe volt a hétvégén Karád. A versenybe tizenöt csapat neve­zett; három korcsoportban. A csapatok két versenyszámban mérték össze tudásukat: kis- motorfecskendő-szerelésben és a 7x55 méteres váltófutás­ban. Mindhárom kategóriában és versenyszámban az ádándi csapatok lettek az elsők. Gyékényesi vidámságok Falunapot tartottak Gyékénye­sen. A szombati rendezvény rendhagyó és sokszínű volt: a falu apraját-nagyját megmoz­gatta. Néhány fiatal kezdemé­nyezte: Kovács Géza igazgató, Horváth Sándor testnevelő ta­nár, dr. Lajos Balázs állatorvos és felesége, Ritecz Sándomé, s hatvan szponzort sikerült meg­nyerni az ügynek. A Kiss Emilné által támoga­tott nyugdíjasklub igazi nép­rajzi kiállítássá változtatta az iskola egyik osztálytermét; életre kelt a tiszta motívumokat használó, a mindennapok pró­báját kiállt népművészet. Ehhez jól illett a népi és iparművészek vására. Volt vérnyomás- ko­leszterin- és vércukorszint-mé- rés díjtalanul; ezt Csordásáé dr. Csaba Margit háziorvos vé­gezte. Játékos vetélkedőn Gyé­kényes iskolásai győztek Zá­kány ellenében, s a csurgói nép­táncosok mellett világbajnok hajómodellezők is bemutatták tudományukat. A nagykanizsai igazgatóság határvadász száza­dának is nagy sikere volt. Még a sörivó versenynél is nagyobb volt a tét: ki a falu leg­erősebb férfia, asszonya. Nagy Béla meggyőző fölénnyel nyerte a dorongkitartó versenyt, ő húzta a leggyorsabban a húszmázsás Arót, a káposz- táskő-dobásban is helytállt. A nők között sodrófahajításban Ritecz Sándomé volt a legjobb. A Kögáz hőlégballonján in­gyen szálltak föl 30 méter ma­gasra. Este a Kotró-parton 800 ember számára 4 zenekar húzta a talpalávalót. (Horváth)

Next

/
Thumbnails
Contents