Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-30 / 151. szám
1995. június 30., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Jövőre csökkenhet a tb Középtávon az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a bruttó nemzeti össztermék 3 százalékát, az államadósság pedig nem lehet nagyobb az össztermék hatvan százalékánál. Ennek jegyében születtek meg a jövő évi költségvetés irányelvei, amelyeket a kormány tegnapi ülésén elfogadott. Bokros Lajos pénzügyminiszter az ülés után megtartott sajtótájékoztatón elmondta: jövőre számottevően csökkennie kell az államháztartás hiányának. A gazdaságban lehetőség lesz a növekedésre is, de csak olyanra, amelyet az export vezérel. A kormány lényegesnek tartja az infláció érdemi csökkentését is. Az elgondolások szerint a fogyasztói árak emelkedése jövőre nem éri el a 20 százalékot. Csökkenhet a társadalombiztosítási járulék: elképzelhető, hogy mértéke 4-5 százalékkal kisebb lesz az eddiginél. A kormány jóváhagyta a Magyar Villamos Művek Rt., a Mól Rt., a gázszolgáltatók és az Antenna Hungária privatizációs tervezetét. Bizonyos kérdésekben kisebb módosítások történtek a korábbi elképzelésekhez képest - közölte a sajtótájékoztatón Suchman Tamás privatizációs miniszter. A Mól Rt. esetében nem 30-35 százalékos tulajdonrészt hirdetnek meg az első lépcsőben, hanem 50+1 szavazatot megtestesítő részvénycsomagot kínálnak fel eladásra. A vevő csak pénzügyi befektető lehet, vagyis konkurens külföldi cég nem juthat többségi tulajdonhoz. A Mól egyébként nemzeti olajtársaság marad, az állami tulajdonhányad a privatizációt követően huszonöt százalékra csökken. Az MVM Rt. többségi magántulajdonba kerülhet. Az első ütemben azonban a társaság részvényeinek 48 százalékát hirdetik meg úgy, hogy a befektető elővásárlási jogot kap tulajdonszerzésre. Az önkormányzatok az áramszolgáltatóknál 26 százalékos, a gázszolgáltatóknál 40 százalékos tulajdoni hányadhoz juthatnak. Az erőműveket - az önkormányzatoknak is tulajdonrészt juttatva - 100 százalékban privatizálják. Távozni kell a bosnyák orvosoknak Nagyatádról (Folytatás az I. oldalról) A tábor magyar orvosait — akik a nagyatádi kórházból járnak be a menekülttáborba szakrendelésre — különösebben nem zavarja a bosnyák egészségügyiek ténykedése, azt azonban szóvá teszik, hogy a „kettős ellátás” nem válik a betegek javára, hiszen előfordul, hogy egy-egy beteg a magyar és a bosnyák orvost is felkeresi, és mindkettőtől gyógyszert is kap. így aztán dupla adag medicinához jut. Horváth Lajos a menekült- tábor igazgatója nem nyilatkozott tegnap, mivel a bosnyák orvoscsoport menesztéséről nem ő döntött, hanem a tisztiorvosi szolgálat által elvégzett vizsgálat alapján a Menekültügyi és Migrációs Hivatal. Tekintve, hogy a nagyatádi, illetve a megyei tisztiorvosi jelentés a szaktárca engedélye nélkül nem tekinthető meg, csupán annyit sikerült megtudnunk, hogy hazánkban — amiként a világ más országaiban is — külföldi orvos csak honosított diploma alapján kiadott engedéllyel végezheti a munkáját. Ezzel viszont a nagyatádi tábor bosnyák orvosai nem rendelkeznek. A tábor élete egyébként a sajtóban zajló vita ellenére nyugodt, már csak azért is, mert a betegellátást a magyar szolgálat teljeskörűen megoldja. A szakorvosok felkeresik a tábort, a kórházi vizsgálatra vagy ápolásra szorultakat mentőautókkal szállítják a kórházba. Az eset kapcsán mindazonáltal elgondolkodtató, hogy miért éppen egy német lap számol be a különös történetről, illetve, hogy miért nem korábban tűnt fel az illetékeseknek a nagyatádi táborban „illegálisan” dolgozó orvoscsoport tevékenysége. Az pedig méginkább megmagyarázhatatlan, hogy miért nem tudott közösen dolgozni a magyar és a bosnyák egészségügyi szervezet, mert hiszen mindkettőnek ugyanaz a célja: a már évek óta menekülttáborban élők testi és lelki gondozása. (Gulyás) „Alkotmányos tüske a közigazgatás körme alatt” Mindannyiunk szószólója Az Országgyűlés mai plenáris ülésének napirendjén szerepel az ombudsmanok megválasztása. A jelöltekre hatpárti egyetértés után tett javaslatot a köztársasági elnök, s az illetékes parlamenti bizottságok is támogatták Gönczöl Katalin ajánlását az általános szószólói, Polt Péterét az általános helyettesi, Kaltenbach Jenőét a kisebbségi, valamint Majtényi Lászlóét az adatvédelmi biztosi posztra. Megválasztásukhoz a képviselők kétharmados támogatását kell elnyerniük. Az ombudsmanok - szószólók a fejlett demokráciákban. A hevünkben, helyettünk őrködnek az állampolgári jogok tiszteletben tartásán, s bejelentéseink nyomán, vagy saját tapasztalataik alapján fellépnek a vétségek, a sérelmek ellen, támogatják igazságkereső törekvéseinket. Feladatkörük szerteágazó: kivizsgálnak és észrevételeket tesznek, jogsérelmeket orvosol- tatnak, s ha joghézaggal találkoznak, befoltozását kezdeményezik a törvényhozásnál. Nem bíróságként működnek, hanem az állampolgári jogok képviselőiként gyakorolják megtisztelő, ám ugyanakkor roppant felelősségteljes jogkörüket. Akkor is hozzájuk fordulhatunk, ha sérelmesnek vélt döntéssel találkozunk a köz- igazgatásban. Különlegesen szép feladatuk, hogy őrködjenek az állam- polgári jogok tiszteletben tartásán a katonaságnál, a betegek, az elítéltek, a szigorú fegyelmű testületekben dolgozó állampolgárok körében. A bizottsági meghallgatások alkalmával a most megválasztásra váró jelöltek is meggyőző tanújelét adták elkötelezett felelősségérzetüknek. „Az élet minden területén síkra kell szállnunk a diszkriminációk eltüntetéséért. Makacsnak és következetesnek kell lennünk, nem hagyhatjuk, hogy észrevételeinket a hivatalok figyelmen kívül hagyják.” Más-más szavakkal ugyan, de ebben a szellemben szóltak tennivalóikról. Ezzel egyidejűleg azt is bizonyították, hogy a nehézségekkel, a realitásokkal is tisztában vannak. Küldetésük lényegének megítélésében is összhang volt közöttük a bizottságok előtt. Gönczöl Katalin így fogalmazott: „Ellensúlyozni szeretnénk a hatalmi gőgöt és szilárdan kiállunk az állampolgári jogok mellett.” Polt Péter azt hangsúlyozta: az ombudsman alkotmányos tüske a közigazgatás körme alatt. Kaltenbach Jenő úgy véli: a hatalom humanizálása az egyik legfontosabb feladat. (FEB) Matáv-árak és tervek Tőlünk nyugatra a telefon- társaságok általában a szolgáltatások körének bővítésével növelik bevételeiket. Nálunk, mint azt e napokban is tapasztalhatjuk, főként áremeléssel. De miért ilyen drágák nálunk a telefonbeszélgetések? A kérdést a Magyar Távközlési Vállalat illetékesének, dr. Nyevrik Emíliának, az árosztály vezetőjének tettük fel.- Megítélés dolga, hogy drágae vagy sem - hangzott a válasz. Tudjuk, hogy a kispénzű telefonálóknak nehéz megfizetni. Ám nemzetközi összevetések alapján állíthatjuk: a fölemelt beszélgetési díjak sem sorolhatók a magasabb kategóriába; lényegében a nemzetközi átlagár körül mozognak. A díjtételek növelésében közrejátszik, hogy vállalatunk sem tudja függetleníteni magát az infláció hatásától. Mi a korábbi döntéseknek megfelelően, az előző évi ipari termelői árakhoz igazodunk, díjaink nem a fogyasztói árak változását követik, így mérsékeltebben, az idén összesen 10,2 százalékkal nőnek. A tarifák emelését az is magyarázza, hogy a Matávnak - az igények ismeretében - nagyszabású fejlesztéseket kell végrehajtania. Ezek ütemére jellemző, hogy míg a nyolcvanas években átlagosan 30-40 ezer új állomást kapcsoltak be, addig mostanában legalább évi 270-300 ezret. (FEB) Szélesebb alapokra kívánják helyezni a társadalmi érdekegyeztetést. Ennek jegyében találkozott csütörtökön az MSZP elnöksége a Civil Kerekasztal vezetőivel. Hatottak az ellenzék érvei - véli a Magyar Demokrata Fórum elnöksége, mondván: a kormányzó pártok változtatnak egyoldalú visszafogó gazdaságpolitikájukon. Erre utal az a nyilatkozat, amely szerint szükséges a gazdasági növekedés, még annak árán is, hogy a költségvetési hiány nem a kívánt mértékben csökken. Hamarosan tárgyalások kezdődnek a minimálbér újabb emeléséről. Az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának munkavállalói oldala indokoltnak tartja, hogy július elsejétől 14 800 forintra emeljék a minimálbért. Eredményes és jó az ellenzéki pártok együttműködése, s a jövőben még szorosabbá válik. így például az 1996-os költségvetéssel kapcsolatos közös ad hoc bizottságot hoz létre a Fidesz, az MDF és a KDNP - jelentették ki a Fidesz frakcióülésén, ahol a képviselő- csoport tisztújítást is tartott, és újraosztotta a bizottsági helyeket. Több mint 13 millió külföldi látogatott Magyarországra az év első öt hónapjában. Számuk 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Új egészségügyi rendszer- fejlesztési program kezdődik hazánkban a Soros Alapítvány támogatásával. Idén 2,7 millió, négy év alatt öszszesen tízmillió dollárt költenek reformértékű kezdeményezések felkarolására. Országos tiltakozó demonstrációra készülnek a tűzoltók; az időpontról július 18-án döntenek. Elégedetlenségük oka az, hogy a balesetek egyre növekvő száma ellenére nincs biztosításuk, s az illetékesek azt sem ismerik el, hogy veszélyes munkát végeznek. Nem tartható fenn jelenlegi formájában a kistarcsai idegenrendészeti szállás. Erre a következtetésre jutottak a tényfeltáró vizsgálatot végző civil szervezetek. Felismerte a szegedi szemtanú Magda Marinkét „Nem felejtem el a tekintetét!” A szegedi cukrász, Z. Nagy Bálint házába 1994. január 23-ról 24-re virradó éjszaka hatoltak be a rablógyilkosok. Hangtom- pítós fegyverrel álmában lőtték fejbe a férfit, feleségét és a két - 10 és 17 éves - fiút. Ezt a szörnyű eseményt idézték fel a tanúk csütörtökön a Fővárosi Bíróságon, Magda Marinko és társainak büntetőperében. A cukrász rokonai, alkalmazottai közül többen elmondták: meglepő volt, hogy Z. Nagy Bálint nem jelent meg reggel az üzletben. Takarítónőjük sem tudott bejutni a lakásba. Fur- csállva a dolgot, a tanúk a nap folyamán többször elmentek a család lakásához és már délelőtt értesítették a rendőrséget is, mondván, megdöbbentő a négy ember „eltűnése”. Estefelé az aggódó rokonok - egy hosszú létráról a hálószobaablakon betekintve - felfedezték Z. Nagy Bálint holttestét. Csak ekkor, már az éjszakai órákban hatoltak be a rendőrök a házba. Magda Marinkénál a későbbiekben több olyan ékszert is találtak, amely Z. Nagyné tulajdona volt. Erről azt állította, hogy az ékszereket a cukrásztól vásárolta. A fővádlott a tárgyaláson durva kirohanásokat intézett a bíró ellen, aki rendreutasította, majd ismét kivezettette. Jelenléte ekkor egyébként sem volt kívánatos, mivel az újabb tanú, Z. Nagyék szomszédja a szembesítés mellőzését kérte. Marinko félelmetes tekintetét soha nem felejtem el! - mondta az asszony. Férjével együtt hallották a lövések tompa zaját és a lakásriasztó néhány szaggatott jelzését, de mivel a férfi beteg volt, és éjszaka lévén nem mentek ki alaposabban körülnézni. „A Halálosztó” természetesen továbbra is tagad, s kitart amellett, hogy ő a szerb titkos- szolgálat megbízásából követte a tetteseket. A másodrendű vádlott védője a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetőjének és több magas beosztású rendőrnek tanúként történő kihallgatását kérte a bírótól. N. ZS. A gyulai HISZI-MAP Kft. térképkiadó hasznos ötlete, hogy egy-egy országrészről részletes atlaszokat készít. Az első kötet Békés megye valamennyi településének térképét tartalmazza, ezt követi a Balaton 43 helységét bemutató Balaton Atlasz, fotó: feb/bodó Gábor Ellentmondásos hírek láttat napvilágot a kórházi ágyszán csökkentéséről és a fogászat ellátás árairól is, pedig mind két témában százezrek vár nak pontos, hiteles tájékozta tást. Ezt kértük dr. Pankucs Mártától, a népjóléti tár« szóvivőjétől.- A parlament szociális bízott ságát dr. Lépes Péter helyette! államtitkár tájékoztatta a kórház átalakítások terveiről. Ám a me gyék tisztiorvosaival folytatót egyeztető tárgyalás, amelj szinte azzal egyidőben fejező dött be, módosította a miniszté rium modernizációs programjában szereplő előirányzatot. Abban az aktív kórházi ágyak ötezres csökkentése szerepelt. Ez változott az egyeztető tárgyalásokon, a megyék javaslata alapján több mint 8000-re. A minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a megyei ÁNTSZ illetve a helyi önkormányzatok képviselői, valamint az érintett kórházak vezetői tárgyalásainak eredményeként Tolna megyében 455, Somogybán 345, Békésben 119, Fejérben 411, Győr-Sop- ronban 298, Baranyában 487, Veszprémben 296, Komárom- Esztergomban 400, Nógrádban 216 ágyat kívánnak megszüntetni, Heves megyében pedig 918 ágyat érintene az átalakítás. Békés es Hajdu-Bfhar adatait az országos összesítés nem tartalmazza, a fővárosi ágyszám egyeztetése még nem zárult le. A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata elkészítette árlistáját a fogorvosi kezelésekről: eszerint egy röntgenfelvétel ára 500 forint, amalgámos fogtömés 1400, fehér, fényre kötődő tömés 2500, gyökértömés 3000 forint. Egy korona elkészítése 4500, teljes fogsor 12 000, részleges 11 000 forint, plusz a technikusi költségek. Az árajánlatok alapján az intézmények döntenek a tarifákról. Somogybán 345-tel lesz kevesebb a kórházi ágy
