Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-30 / 151. szám

1995. június 30., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Szenta végre iperedik Az óvodában a kicsiknek mesés a csendes pihenő Szenta sokáig csak nyögte a város közelségét, mára azonban megfeneklett Csurgó lakosság-elszipkázó ereje. A bő ötszáz lelkes falu kilépett a demográfia hul­lámvölgyből is: néhány év óta már nem halnak többen, mint ahányan születnek. Az óvodában érhető tetten leginkább ez a tény: az idén már huszonhét „kisded”-re ügyelt a két óvónő és a két dajka. A gyerekek közül né­hányat már kivettek a szülők a nyári szünetre, jelenleg húsz-huszonketten járnak az óvodába. A következő évre pedig heten iratkoztak be. — Gyerekeink többsége hátrányos helyzetű környe­zetben él, ezért az óvoda kü­lönösen fontos szerepet tölt­het be életükben. A szülői munkaközösséggel össze­fogva minden évben szerve­zünk programokat, s a bevé­telt kirándulásokra fordítjuk — mondta Révészné Kaszás Hajnalka óvodavezető abban az előtérben, amelynek falát a saját meserajzai díszítik. Az óvodavezetőnek - mint mondta - semmi oka pa­naszra. Sőt, egyenesen büszke azokra a körülményekre, ame­lyeket az önkormányzat te­remtett nekik. Az épület ugyanis, amelyben az óvoda mellett az alsótagozatos is­kola, a könyvtár és a faluház is működik, mindenben meg­felel egy modem intézmény­nyel szemben támasztott kö­vetelményeknek. A nagyatádi Szakonyi László tervezte és a kaszói er­dőgazdaság által referencia­ként megépített épület tavaly „az év háza” címet nyerte el. S mostanra megszépült a kör­nyéke is. — A napokban csaknem félmillió forint értékben kap­tunk fajátékokat, s így most már a játszótéri hiányossága­inkat is kiküszöböltük — mondta az óvodavezető. A tizenhat tanulós iskola (itt a következő tanévben már három osztály kezdi meg ta­nulmányait) és az óvoda kö­zös költségvetése, mint meg­tudtuk, csaknem nyolcmillió forint. Ennek eredményeként Szentán nincsenek filléres gondjai az ovinak, amint az sok helyütt egyre gyakoribb. Balassa Tamás Vízvár nem választott alpolgármestert Az eddigi három sikertelen pró­bálkozás után negyedszerre sem választottak alpolgármestert Víz­váron. A képviselők egy tartóz­kodás mellett három igennel il­letve három nemmel szavaztak Bogdán Péter jelöltre, a helyi cigányszervezet elnökére. Farkas József polgármester korábban alpolgármesternek ja­vasolta dr. Baranyabán Miklós háziorvost. Jelölték Precsko István képviselőt is, ám ő nem vállalta el a megbízást. Bogdán Péter neve hosszas egyeztetés után került szóba. A polgármes­ter javaslatát a képviselő-testület azonban ezúttal sem támogatta. Mint Bállá Róbert vízvári jegyző elmondta, az alpolgár­mester-választás hat hónapja hú­zódik településükön. A választá­sok legújabb fordulóját várha­tóan július elején tartják a határ­menti kisfaluban. (Harsányi) Málnaláz a Dráva-mentén A málnaszezonra készült el, még csak három hete avatták fel az új csurgói hűtőházat. A berendezés ezekben a napok­ban vizsgázik — egyelőre ki­tűnően. Három műszakban dolgozzák fel a gyümölcsöt, százhúsz szállítójuk van, 2- 300 tonna fagyasztásával számolnak. A tulajdonos, Hegedűs László vállalkozó a működést a helyi termelésre, a környék me­zőgazdaságára alapozta. A málnatermelésben Segesd kör­nyékének az úttörő szerepét nem lehet elvitatni, az utóbbi években a Dráva-mentén min­denütt felkapott termék lett. 1990-ben még 20 forintért kel­lett odaadni, akkor sokan ki is vágták. Tavaly kevés termett, drága lett, az idén jó a termés, az ára viszont megmaradt. Nem csoda, aki teheti e körül foglala­toskodik. Volt, aki két-három hét alatt az egész évi munkabé­rét meghaladó összeget megke­reste, persze a család segítségé­vel. Éjjel-nappal folyamatosan hozzák a frissen szedett árut. A málna különleges gyümölcs, 10-12 napig érik. Most éppen a szezon közepén vannak. A tu­lajdonos ilyenkor napi két órá­kat alszik. Két hét múlva a hűtőház már csendes lesz, de az első kamio­nok már előtte elindulnak Hamburgba. Azután jön a fe­kete szeder, a szilva és — pró­baként — a csemegekukorica. Hegedűs László távlati terve egy mirelit üzem kialakítása. A zöldség-gyümölcs tartósítószer nélkül kerül az asztalra. A kor­szerű táplálkozás pedig távlat­ban is biztos üzletnek látszik. Horváth József Nem tartanak elbocsátástól a varrodában Berzencei exportsikerek A berzencei varroda terméke­inek zömét az Európai-Unió országaiba exportálja. Evek óta készítenek nadrágot és kabátot német és francia partnereiknek. — Az utóbbi időszakban ré­giónkban sok varrodát nyitot­tak, ám a megrendelések száma ezzel nem nőtt arányosan — mondta Novográdecz Józsefhé, a Csurgói Napsugár szövetke­zet berzencei telephelyének ve­zetője. — így igazi piaci ver­seny alakult ki a varrodák kö­zött. Egy-egy megbízásért ko­moly versengés folyik. A varrónők most a francia La Coste cégnek dolgoznak. Há­romezer sportdzsekit állítanak össze. A csaknem 5 millió fo­rint értékű árut július közepén szállítják el. A minőségi termékre rendkí­vül kényes francia üzleti part­ner, munkatársai folyamatosan ellenőrzik a berzenceiek mun­káját. Aprólékosan vizsgálnak meg majd minden darabot. A varroda másik szárnyában egy osztrák megbízásnak tesznek eleget. A Moser cég 1600 darab férfi szövet zakót rendelt. Mi­vel rövid határidőre vállalták a 2,5 millió forintos munkát, a varrónők többsége ezzel fog­lalkozik. A jól fizető külföldi partne­reken kívül üzleti kapcsolatban állnak a honvédséggel is. Ezek­ben a napokban tiszti esőkabá­tokat is készítenek. A berzence­iek terve között szerepel, hogy ezt az együttműködést még szorosabbra fonják. Elképzelé­sük szerint a mostani 300 dara­bos szériát a későbbiekben to­vább lehetne bővíteni, ők ké­szítenék az új katonai ruhák egy részét is. A folyamatos munkának kö­szönhetően a határmenti telepü­lésen nem tartanak leépítéstől. Az ott dolgozó 66 ember biz­tonságban érezheti magát, Sőt, akár 30-40 új dolgozót is felve­hetnének. A szövetkezet az idén 150 millió forint bevétellel számol. Ennek tekintélyes ré­szét a berzenceiek adják. (Harsányi) Tótújfaluban késik az aratás A tótújfalusi búzatáblákon egy hete csúszik az aratás. A mun­kálatokat ezen a héten kezdték volna meg, ám a kombájnokkal nem lehetett dolgozni a sárten­gerré vált földön. Várhatóan három nap múlva indulhat meg a százötven hektárnyi búza be­gyűjtése. A lakócsai Dráva- menti mezőgazdasági szövet­kezet dolgozói öt kombájnnal aratnak. Horgászik a drávatamási vadász Horgászatra kényszerült a drávatamási vadász. Gelen­csér István nyugdíjas a barcsi Új Elet vadásztársaság tagja. 33 éve ez a hobbija; legna­gyobb élménye a 7,5 kilós agancsú szarvasbika és egy 21 centis agyarú vaddisznó lelö- vése volt. Ezek a trófeák most lakásának díszei. Gelencsér Istvánt azonban mostanában egyre többször vesz horgászbotot a kezébe. — Őszintén szólva: nem is igazán szeretek horgászni — mondta, jóllehet gyerekkora óta járja a Dráva-part árnyas-bokros horgászhelyeit. — Hivatásos ha­lőr voltam 1988-ig, a nyugdíja­zásomig. Szentborbástól Őrtilo­sig mintegy százötven kilométe­res partszakaszt kellett ellen­őriznem. Nem állt távol tőlem tehát a horgászat sem. A szép környezetet meg egyszerűen imádom. Gyerekként persze én is pecáztam, később meg hivata­lomnál fogva is megismertem ennek a veszélyes folyónak a jó horgászhelyeit. Tamási közel van a Drávához, a mi házunk meg különösen. Mellesleg tagja vagyok a Barcs és Vidéke Hor­gászegyesületnek is... Most „kényszerből” ismét horgászbotot vett a kezébe. Egyik unokája vette rá a vadászt a horgászatra. — Annyira élvezte a kicsi, hogy nem lehetett neki nemet mondani. Az ő kedvéért fölsze­reltem a „cájgot”, s ha kéri, meg az idő is olyan, lemegyünk a vízhez. A legnagyobb fogása — mint mondta — egy két és fél kilós ponty volt. Igaz, ez még tavaly akadt horogra. — Kora reggel vagy délután négykor ülünk ki a partra. Egy órát várunk; annyi idő alatt kide­rül, hogy lesz-e kapás vagy csak a szúnyogokat etetjük... A Dráva halainak világa vál­tozatos. Tamásinál ponty, har­csa, amúr, sőt még márna is fog­ható. (Gamos) Feifer, a szorgalmas köszörűs Feifer Istvánt Berzencén is ismerik fotó: harsányi Feifer Istvánt szinte minden ber­zencei, jákói és bélavári háziasz- szony ismeri. A görgetegi köszö­rűs 14 éves kora óta javítja az ol­lót, a kést és a húsdarálót. — 45 éve jó dolgom volt: sok­kal több megrendelést kaptam. Egy-egy kés élezésért négy-öt forintot adtak, de akkor többet ért a pénz — mondta Feifer István, amikor Rinyaszentkirályon ta­lálkoztunk. — Most is akad munka, de kevesebb, mint régen. A falusiak szerencsére takaréko­sak, sokáig használják régi kése­iket, ollóikat. így nekem is csur- ran-cseppen valami. Megállás nélkül barangolja a környéket. Naponta 10-15 kilo­métert is megtesz. Persze gyalog: ekkora felszereléssel nem utaz­hat buszon. A munka végeztével egy-egy ismerősénél pihen meg. — Nincs olyan falu, ahol ne lenne barátom. Bármikor mehe­tek hozzájuk, szívesen látnak. Nincs nagy igényem: örülök, ha egy-egy éjszakára befogadnak. Aztán másnap megint útra kelek és biztosan tudom, hogy lesz hol lehajtanom a fejem. H. M. Barcsi támogatás a rászorulóknak Gyermeknevelési támogatásra majdnem egymillió-hatszáz ezer forintot fizettek ki Bar­cson, ápolási díjra egymillió- nyolcszázhetvenöt ezret ter­veztek az idén. Közgyógyellá­tásra több mint 300 ezer forin­tot utaltak ki, temetési segély­ként 218 ezer forintot. Lakás- fenntartási támogatás címén is szétosztottak csaknem másfél millió forintot. Szociális köl­csönre előirányoztak nyolc- százezer forintot, de mosta­náig már több mint egymillió forintot fizettek ki. Dombói mosogatók külföldre Újabb munkalehető séget te­remtett a kastélyosdombói szociális foglalkoztatónak a barcsi Zsanett Konfekcióipari Kft: egy siklósi vállalkozás­nak végeznek bedolgozói munkát a dombói intézet gon­dozottjai. Fém- és műanyag mosogatókat készítenek (és csomagolnak); ezek nagy ré­szét külföldre szállítják. Darány újból választ Darányban július 30-ra írták ki az időközi választást. Az előí­rásoknak megfelelően közzé­tették már a jelöltállítással kapcsolatos hirdetményeket. Jelölt csak az lehet, aki leg­alább negyven választópolgár ajánlását összegyűjtötte. A polgármester jelölteket a helyi választási bizottságnál kell be­jelenteni, legkésőbb július 11- ig. A választásra jogosultak megkapták már a kopogtató­cédulákat. A hét elején még nem jelöltek senkit. A darányi időközi választás 110 ezer fo­rintba kerül. Babócsai alkotók a Dráva múzeumban Babócsai alkotók műveiből nyílik ma kiállítás a barcsi Dráva múzeumban. Az érdek­lődők — többek között — Arató Béla, dr Bemáth László, Deák Zoltán, Lóján József, Pálfi Sándor, Szakács Tamás, Vezér Dezső munkáival is­merkedhetnek meg. Kétmillió forint jövedelempótlásra A szuloki önkormányzat az idei költségvetésében 3 millió forintot tervez szociálpolitikai kiadásokra. Ebből két millió forintot tesz ki a jövedelem pótlósok támogatása. Kiss Csabáné zsebeket varr FOTÓ: HARSÁNYI MIKLÓS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents