Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-03 / 129. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1995. jún. 3., szombat A kaposvári egyházmegye névtára Megjelent a Kaposvári egyházmegye névtára. A kötet az első sikeres próbálkozás arra, hogy összegyűjtse mindazt, amit a kaposvári egyházmegyéről, illetve a kaposvári egyházmegyében tudni érdemes és kell. Balás Béla megyéspüspök bevezetőjében azt hangsúlyozza, hogy nem pusztán címtár ez a könyv, hanem korrajz is és kórlap is. Helyzetjelentés a magyar egyház frontvonaláról, egyszerre a jelen szociográfiája és a jövő startja. A kötetet haszonnal lapozgathatja mindenki, akit az egyház ügyei valamennyire érdekelnek. Az egyház vezetőségét nem csupán felsorolja, hanem tisztségviselőinek legfontosabb adatait is közzéteszi. Megtalálhatók a könyvben az egyházmegyében szolgálatot teljesítő papok életrajzi adatai éppen úgy, mint az egyházmegye hierarchiájának szervezeti rendje. Gazdag adattára valóban helyzetjelentés az egyházmegyében élőkről. A püspök szerint „E könyv nemcsak tájékoztatni akar, hanem mozgósítani is”. História könyvek A debreceni Csokonai Kiadó 1995-től megújuló kiadási politikájában a városi és regionális érdekeltségű, közszolgálati könyvkiadást helyezi előtérbe. E törekvés jegyében jelent meg a Csokonai História Könyvek első kötete, Orosz István: Hagyományok és megújulás című munkája, amelyet sajtótájékoztató keretében mutattak be a debreceni Csokonai Könyvesboltban. A szerző-politikus a Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora, országgyűlési képviselő, a parlament oktatási bizottságának elnöke ezúttal agrár- és várostörténeti tanulmányainak gyűjteményével mutatkozik be az érdeklődő közönségnek. A tanulmányok között egyebek mellett olvashatunk a mezővárosok hazai fejlődéstörténeti szakaszairól, a Tokaj-He- gyalja, a Hajdúvárosok, valamint az Alföld gazdálkodásának és társadalmának változásairól. Pünkösdi lendület Balás Béla: Búza és konkoly együtt nő az aratásig Balás Béla kaposvári megyéspüspök fotó: kovács tibor — Nekem a pünkösd mindig az egyház örök fiatalságát, lendületét, modernségét jelenti. Jézus Krisztus az első történelmi pünkösdkor élő hatalmat, s nem egy papírra leírt működési szabályzatot adott át munkatársainak. Személynevet jelölt, amikor arról beszélt, hogy elküldi a vigasztaló szentlelket. Nekem pillanatonként kell kapcsolatot keresni vele, és szinte napról napra kell másként navigálni azt a hajót, amit rám bíztak. Balás Béla kaposvári megyéspüspök pünkösdi gondolatait hallgatom: — Jézus idejében magzati állapotban volt ez a közösség. Ahogy ő mondta: mustármagból fává növekszik a mennyek országa. Vele párhuzamosan természetesen a gonosz is — folytatta a püspök. — Búza és konkoly együtt nő az aratásig. Nekünk nem kell hátravetett fejjel a múltat nézni, az eredetet tanulmányozni, bár nem szabad eltéveszteni, hogy honnan és miért indultunk, milyen üzenettel. Figyelnünk kell viszont az új területeket, a jelentkező új korosztályokat, a kor új kihívásait és a társadalom sebesüléseit is. — Kétéves a kaposvári püspökség. Az új egyházmegyében emberközelibb lett-e munkája eredményeként a katolikus egyház? — Ennek a vidéknek is volt aranykora: az amikor háromszor négyszer ennyi pap működött itt. Most többnyire kimerült, sérült, ideges emberek vesznek körül. Első teendőm az ismerkedés volt, hogy tisztán lássam: ki mennyire egészséges, ki sérült. Ki a jó barát, és — ahogy Jézus mondta — ki a farkas, báránybőrbe bújva. Ahogy múlnak a hónapok, az évek, úgy érzem: én emberközelbe kerültem. A reakciókon pedig azt veszem észre, hogy az emberek is közelebb kerültek az egyházhoz. Kapcsolatok épültek, s ez fontos egy ilyen megtévesztett, összezavart világban. Mert nem vizsgálat vagy jegyzőkönyv dönti el az igazságot, hanem a személyesség. Erre pedig alkalmat kell adni. Az ellenfeleknek is. — Beiktatásakor Isten humorának nevezte, hogy a Vatikán önt állította az új kaposvári egyházmegye élére. Most is? — Ilyen szintű, mélységű és állandósult kapcsolat, mint amilyen a kaposvári egyházmegyében van a püspök és a nép között, eddig még nem volt. Nem is lehetett a távolságok, a paphiány és az elvégzendő munka miatt. Róma jól döntött, amikor modernizálta az egyházmegyei határokat. Szőkébbre vette az ellátandó területet, mert így egyértelmű: hol a célpont, mi a feladat. Megengedhetem magamnak azt a „luxust”, hogy esetenként reggel nyolctól este kilencig járjam a plébániákat. Legutóbb például Barcson kezdtem a napot és Karádon fejeztem be. — Mi foglalkoztatja az embereket? Mit kérdeznek találkozáskor a püspöktől? — A saját helyzetüket. A napokban Somogyhárságyon járva, megkérdeztem, milyen munkalehetőség van itt. Óriásit nevettek. Náluk is a munkanélküliség réme fenyeget. Féltik a fiataljaikat azért, hogy elmennek a városba, szétesik a falu. Már azon is elgondoznak, hogy jó-e ha jönnek a németek, s tömegesen veszik meg a házakat. Csákány, Sávoly környékén vagy Mikében is érzékelik a problémát: vajon okos dolog-e nekünk meghátrálni és eltűnni a falvainkból? Amikor szülői értekezleten veszek részt egy faluban, és kicsúszik a számon néhány adat Fekete Gyulát idézve, — hogy évi hét Hirosimánál tartunk Magyarországon, és vannak községek, ahol hat-nyolc évig nem születik gyerek —, akkor gyakran kerülök kínos helyzetbe. Elkomorulnak az arcok, lehajtják fejüket az emberek. Érzem, hogy beletaláltam a sűrűjébe... — Milyennek látja a falut? — Teljesen szétzilált a vidék. A pedagógusok jóindulata mögött érzek páni félelmet is. Most gondolkodnak el azon, hogy jó volt-e az, amit tettek a magyar fiatalokkal, a rájuk bízott kinccsel, azzal, ami nemzeti érték; sokkal inkább, mint egy védett madár. Sokan érdeklődnek az egyházról, de tájékozatlanságot is tapasztalok. Sokaknak fogalmuk sincs, hogy mit tanítunk mi a világ eredetéről, az erkölcsről, a politikával való viszonyunkról. És arról sincs, hogy milyen az egyház gazdasági helyzete. Mindez nem kedvetlenít el, mert az első pünkösd lendületét és lehetőségét ma is érzem. Lőrincz Sándor Könyvheti ajánlatunk RATKÓ JÓZSEF Összes versei Ratkó József összegyűjtött verseket tartalmazó kötetében megtalálhatók a Félkenyér csillag korábbi válogatott verseken kívül a csak folyóiratokban megjelentek s azok az írásai is, amelyek a költő hagyatékában megmaradtak. (Felsó'magyarország) ESTERHÁZY PÉTER Egy nő Esterházy legújabb regénye valóban egy nőről szól. S mivel egy nő nagyon sokat jelenthet, ez a mű is bekalandozza test és lélek, kapcsolatok és személyi szabadság- vágy valóban bejárhatatlan területeit. (Magvető-580 Ft) HATÁR GYŐZŐ Léptékváltás Ez a könyv a Londonban élő Határ Győző három tanulmányát tartalmazza, köztük a Széchenyi Akadémián elhangzott székfoglaló előadását. (Belvárosi - 328 Ft) BÁRSONY ISTVÁN Magyar földön A szerző az elbeszélésekben megjeleníti a századfordulón még eleven pásztoréletet, vadászható állat és madárfajokat, festői leírásokkal fűszerezve. (Cégér - 680 Ft) WILIAM S. MAUGHAM Catalina A gyönyörű Catalina Perez élete virágjában egy szerencsétlenség miatt nyomorék lesz. Csodás módon mégiscsak van kiút a reménytelen helyzetből. (Fabula, 326 Ft) KOSZTOLÁNYI DEZSŐ A cámé szíve A kötet Kosztolányinak azokat a munkáit adja közre, amelyek sem a költő életében, sem azóta nem jelentek meg kötetben. Egy részük politikai okok miatt...(Interart, 560 Ft) LÁSZLÓ GYULA 1910-ben születtem László Gyula kötete vegyes műfajú: életrajzot, visszaemlékezéseket, az életút különböző állomásainak rajzát. A képzőművész és tudós gazdag emberi kapcsolatainak életbölcsességet adó felidézése ez. (Helikon - 650 Ft) POMOGÁTS BÉLA Erdélyi tükör A kiváló irodalomtörténész új munkája esszégyűjtemény. Századunk erdélyi irodalmának kiemelkedő alakjait mutatja be ez a személyiségeket emberközelbe állító portrésorozat. (Kráter, 468 Ft) KÉRI L.-PETSCHING M.Z. 24 évszak Két kitűnő publicista - a politológus és a közgazdász - feszes történelmi krónikája a fordulatot (1989) követő hat év gazdasági, politikai „illúzióvesztéséről”. Izgalmas és hiteles kortörténeti dokumentumok. (Intera Rt, 1250 Ft) HATÁR GYŐZŐ Partra vetett bálna A szerző 1956 utáni nyugati emigrációs évei. A színes, izgalmas emlékezésekben feltárulnak az emigráció belső folyamatai, elénk lépnek jelentős alakjai, s megismerjük íróvá érését. (Életünk - 845 Ft) Otven éve alapították a Bolyai egyetemet A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem létesítésének ötvenedik évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartanak szombaton a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az eseményen részt vesznek az 1959-ben megszüntetett egyetem egykori vezetői, tanárai, hallgatói. Az emlékülésen szó lesz az oktatási intézmény múltjáról és lehetséges jövőjéről. Á program délután két órától baráti találkozóval folytatódik, a napokban létrejött budapesti Bolyai Egyetem Barátainak Égyesülete szervezésében. Áz egyesületet — mint azt a szervezők az MTI tudomására hozták — az egyetem egykori tanárai és diákjai azzal a céllal hozták létre, hogy ápolják azokat a szellemi értékeket, amelyeket a 36 évvel ezelőtt a bukaresti pártközpont utasítására megszűnt egyetem működése során teremtett. Az egyesület kulturális feladatának tartja egyebek között, hogy az 1996-ra tervezett Magyarok Világtalálkozóján megrendezi a magyar egyetemek és főiskolák világtalálkozóját Budapesten. Tervei között szerepel még a magyar oktatástörténet kutatása, kiadványok megjelentetése, ismeretterjesztő előadások szervezése itthon és külföldön. Múzeumok levele Horn Gyulához Az Országos Múzeumigazgatói Értekezlet képviseletében a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum főigazgatói levélben hozzák a kormányfő tudomására: kérdésesnek tartják, hogy a múzeumok a jövőben képesek lesznek legalapvetőbb feladataik ellátására. Kilátásba helyezik, hogy a gondjaikra bízott műkincsállomány épségéért, biztonságáért nem tudnak felelősséget vállalni, ha a megszorító gazdasági intézkedések intézményeiket is érinteni fogják. Televíziós nívódíjak Horváth Ádám, a Magyar Televízió elnöke nívódíjat adományozott a VIII. Nemzetközi Karmesterverseny sikeres lebonyolításáért a műsorban közreműködő munkatársaknak: Várbíró Juditnak, a Zenei Műsorok stúdiójának vezetőjének, Apró Attila rendezőnek, Mohácsi Péter főgyártásvezetőnek, Fürth Lívia szerkesztőnek, Illés János vezető operatőrnek. Fél évszázados a Bolyai egyetem A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem létesítésének ötvenedik évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartanak ma a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetemen. Az eseményen részt vesznek az 1959-ben megszüntetett egyetem egykori vezetői, tanárai, hallgatói. Az emlékülésen szó lesz az oktatási intézmény múltjáról és lehetséges jövőjéről. Á program délután két órától baráti találkozóval folytatódik, a napokban létrejött budapesti Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete szervezésében. Honvédségi folklórfesztivál A légvédelmi és szárazföldi csapatoktól, a katonai főiskolákról, valamint a helyőrségi klubokból mintegy 40 amatőr művészeti együttes és szólista lép a nagyközönség és a zsűri elé az Országos honvédségi folklórfesztiválon Szombathelyen. A művészeti szemlén néptánc, népzene, vásári komédia és népi színjáték kategóriában mutatkoznak be az együttesek és a szólisták. Függetlenek filmfesztiválja Ötvenöt alkotás került a publikum elé a 42. Országos Független Film- és Videófesztiválon Békéscsabán. Az évenkénti fesztiválra ezúttal 90 művel pályáztak a stúdióhoz, tévés csapathoz nem tartozó független mozgóképesek, a 90-ből 30 került be a döntőbe, 25 pedig a területi szemlékről jutott el a békéscsabai fesztiválra. Versenyen kívül három olyan alkotást is bemutatnak Békéscsabán, amelyek nem szereztek jogot a fesztiválon való indulásra, de szakmai okok miatt érdemesek a figyelemre. Jótékony célú aukció Huszonkilenc vasi képzőművész harmincegy alkotását bocsátja árverésre a Szombathelyi Zonta Klub, hogy a bevételt jótékony célra fordítsák. A nívós festményekből és kisplasztikákból kiállítás nyílt a vasi megyeszékhelyen, a Savaria Tourist galériájában.
