Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-29 / 150. szám

1995. június 29., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Somogy és Kaposvár elhúzódó vagyoni vitái Dr. Gimesi Mihály a Kaposi Mór megyei kórház új főigazgatója ✓ Életben kell tartani a hazai betegellátást Szabó György: A reformfolyamat napjainkra válságmenedzseléssé alakult A kórház főigazgatót beiktató ünnepségen részt vett Szabó György népjóléti miniszter, dr. Kolber István a megyei köz­gyűlés elnöke, Szita Károly Kaposvár város polgármestere, dr. Csákabonyi Balázs, dr. Házas József, dr. Pásztohy András országgyűlési képvise­lők és a kórház 29 osztályve­zető főorvosa. A beiktatást kö­vetően Szabó György minisz­ter vezetésével nagy érdeklő­déssel kísért egészségpolitikai fórumon vettek részt a megye kórházainak szakirányítói, va­lamint az önkormányzatok és a szakintézmények vezetői. Dr. Kolber István köszöntő­jében hangsúlyozta: a napja­inkban kialakult nehéz hely­zetben elengedhetetlen az egy­személyes kórházi vezetés, amelynek az osztályvezető fő­orvosi kar szinte kivétel nélkül bizalmat szavazott. Bejelen­tette: dr. Gimesi Mihály veze­tői munkája mellett megtartja osztályvezető főorvosi tisztét a fül-orr-gégészeten és továbbra is folytatja gyógyító munkáját. Ezt követően átnyújtotta dr. Gimesi Mihálynak a kineve­zési okmányt. — Azt szeretném, ha közös munkával, a kórház fő tevé­kenységét megőrizve, előre­menekülve tudnánk áthidalni a nehéz időket — vette át kine­vezését a főigazgató, majd megköszönte az osztályvezető főorvosok támogatását. Szabó György népjóléti mi­niszter nem akart ünneprontó lenni, de a főigazgató köszön­tése mellett mégis elsősorban a szolidaritását hangsúlyozta. Együttérzését fejezte ki az egészségügyben dolgozók iránt, mert mint mondta: a ma­gyar népjóléti rendszer válsága az egészségügyet is keményen érinti. Elmondta: a kórházak struktúraátalakítását nem diktá­tumok révén akarják megvaló­sítani, de a reformfolyamatot, amely napjainkban válságme­nedzselésbe ment át, nem lehet leállítani. A fórumot beveze­tendő, a miniszter fölvázolta a március 12-én életbe lépett törvény nyomán kialakult helyzetet és együttgondolko­dásra sarkallta a jelenlevőket. Szólt az ördögi körről, amely­ben a megbetegedések terén vezető helyet foglalunk el, amit azonban az ellátás nem tud kö­vetni. Ezért — vélte — az új modellben az egészséges élet­módra valamint a megelőzésre kell helyezni a fő hangsúlyt. A térségi ellátás, valamint az in­tézeti ellátás anomáliái napja­inkra finanszírozási gondokká alakultak, s csupán a hihetetle­nül alacsony béreknek köszön­hető, hogy nem lehet egyértel­műen kimondani: kevés ha­zánkban az egészségügyi ellá­tásra évente egy főre fordítható 250 dollár. Ugyanakkor a járu­lék szintje a világon a legma­gasabb. A miniszter egyértelművé tette azt is: teljes egészében a belső erőforrásokból kell „életben tartani” az összeomlás szélén álló egészségügyi rend­szert. A belső erőforrások át­csoportosítása, a fölösleg meg­szüntetése, illetve átalakítása azonban gyakorta sérti a tér­ségi érdekeket. Az eddig meg­szüntetett 5000 kórházi ágy egy része „papírágy”, a többi olyanokból tevődik össze ame­lyeken az ápolás költsége 14 százalékkal haladta meg a tava­lyi értéket. Mindez tehát édes kevés a megoldáshoz, ugyan­akkor a tárca attól is óvakodik, hogy központi döntéseket erő­szakoljon az intézményekre. A Népjóléti Minisztérium most kiadta az egészségügyi moder­nizációs program nyers válto­zatát, s abban reménykedik, hogy ezzel, szakmai együtt- munkálkodásra sarkallja az el­látásért felelős rendszer vala­mennyi képviselőjét. Erre azért is nagy szükség lesz, mert bár nem csökkentik az egészség­ügyre fordított kiadást, mint­egy 20 százalékos inflációval kell számolni a közeljövőben. Ráadásul a tb-járulék értéké­nek jövőre tervezett csökken­tése is 70-80 milliárd forintos bevételcsökkenést okozna. A működéshez pedig a további­akban is lehetetlen forrást ta­lálni; ezért a rendszer egészét kell átalakítani. Ha nem ezt te­szik, küszöbön áll a működés- képtelenség — összegezte Szabó György népjóléti mi­niszter. (Várnai) A parton magasabb a mérce Munkaerőhiány van a Balaton környéki építőiparban (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke úgy össze­gezte álláspontjukat: továbbra is támogatást nyújtanának a So­mogyi Képtár kiállításainak ren­dezéséhez, a művészeti tanács véleménye alapján. A város képviselői ezek után visszavon­ták előző ajánlatukat, s azt java­solták; vegyék le a napirendről a témát, a megye bírósági úton követelje vissza a kérdéses ösz- szeget. Egyezség született viszont a Csiky Gergely Színház támoga­tása ügyében. A színház jelen­legi központi támogatása — 108 millió 700 ezer forint— mind­össze a működési költségek felét biztosítja. Az intézmény fenntar­tója a kaposvári önkormányzat. A megye a jövőben is támogatja színház működését, ennek mér­téke minimum az idei támogatás összege: 16,5 millió forint. Hangsúlyozták azonban, hogy ezt a támogatást akkor tudják vállalni, ha nem következik be drámai változás a költségveté­sükben. A kaposvári önkor­mányzat vállalta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan hozzájárul a Kaposi Mór Megyei Kórház és a Mosdósi Tüdő és Szívkórház műszerezettségének fejlesztésé­hez. A támogatás összege évente legalább 6,5 millió forint — szintén a költségvetés alakulásá­tól függően. Régóta húzódik az ATI kisajá­tításával kapcsolatos problémák rendezése. A város a Berzsenyi utca korszerűsítése miatt kérte a megyei önkormányzat tulajdo­nában lévő ingatlan kisajátítását. A vita tárgya a kártalanítás, il­letve az annak alapjául szolgáló értékbecslés volt. Farkas István tanácsnok azt javasolta: az ATI maradjon a helyén és szüntessék meg a kisajátítási eljárást. Több­letkártalanításként a már eddig kifizetett összegen felül 2,5 mil­liót ajánlott. Egyezség nem szü­letett. A megyei önkormányzat a kisajátítás folytatása mellett fog­lalt állást, s kérték, vizsgálja meg még egyszer a kérdést a vá­ros, hiszen hiteles dokumentu­mokkal alátámasztott kárigénye van az ATI-nak. Nem sikerült egyezségre jutni a megyei és városi könyvtár mel­letti parkoló kialakítása ügyében sem. A városi önkormányzat a Fő utca 15-17. szám alatti ingat­lan északi oldalán szeretne gará­zsokat és parkolót építeni. A ter­vek módosítása után az ott élő lakók is hozzájárultak az építke­zéshez. A terület csak a megyei önkormányzat tulajdonában lévő telken közelíthető meg. A város képviselői azt kérték: térítés- mentesen adja át ezt az ingatlant a megye, s ezért cserébe két ga­rázst ajánlottak fel számukra. A megyei önkormányzat képvise­lői egyebek mellett azt kifogá­solták, hogy a telekalakítási ter­vek nem biztosítják a teherszállí­tók bejutását a könyvtár udva­rára. Ennek megoldása után nem zárkóznak el a további tárgyalá­soktól. (S. Pap) A szezonális foglalkoztatásból adódóan struktúrális munkanél­küliség jellemzi a balatoni tér­séget. Siófokon működik a me­gye második legnagyobb kiren­deltsége. Ebben az időszakban itt különösen nagy az ügyfél- forgalom. A munkanélküliek számának hullámzását a szezo- nalitás hatása mellett az új csa­ládi vállalkozások, gazdasági társaságok számának növeke­dése és a munkaerőpiac felve­vőkészségének fejlődése okozza, ők azok, akik a jól képzett munkaerő keresik. Nyelvtudást, modem szakisme­retet, jó adottságokat, több szakmában való jártasságot kö­vetelnek. Mindeközben az épí­tőipar állandó munkaerőhiány­nyal küzd. Ezt dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgatója mondta tegnap Kaposváron azon a munkaügyi tanácsülésen, melyen a munkavállalók, a munkáltatók és az önkormány­zatok képviselői aktuális foglal­koztatási kérdésekről tárgyaltak. Siófok és térségének foglal­koztatási helyzetével kapcsola­tosan elhangzott, hogy az itt működő három nagy vállalat — a MÓL Rt, a Kőolajvezeték Építő Vállalat és a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat — együtt a térség munkavállalói­nak egynegyedét foglalkoztatja. Ezek a cégek a magas szaktudás révén húzóerőt jelentenek a fog­lalkoztatás minőségi követel­ményeinek fejlesztésében. Bár a siófoki kirendeltség körzetében a munkanélküliség a megyei át­lagnál 60 százalékkal alacso­nyabb, fontosnak ítélték a mun­kaerőpiaci kondíciók javítását, az intézmények összehangolt tevékenységét. A képviselők szerint a nyelvtanulással egybe­kötött szakmai tanfolyamok szervezésére és munkaközvetí­téssel foglalkozó önálló iroda létrehozására fokozott az igény. (Boldizsár) Piac-rend Balatonlellén Jönnek a turisták... Minden híresztelés ellenére beindult a balatoni vendég­forgalom. Ha másból nem is érzékelnék a leilei polgárok, a képviselő-testület tegnapi ülésén egyértelműen kide­rült, bár sajátos nézőpont­ból, a rendőrség beszámoló­jából. Jóval több az intézke­dés ebben a hónapban, mint tavaly júniusban. Anélkül, hogy elmerülnénk a statisztikákban, jól látható, hogy az utakon ugrásszerűen megnőtt a forgalom és ezzel együtt a szabálysértések száma, de előfordult botrányos részegség és garázdaság is, ami az előző évben nem volt jellemző. Mint Doma János őrnagy, fonyódi rendőrkapi­tány megjegyezte Németor­szág keleti tartományaiból ér­kezett ide a legtöbb vendég. Mindenesetre jó érzéssel nyug­tázhatta a lellei képviselők el­ismerő szavait és segítő javas­latait. Az érdeklődő állampolgá­roknak úgy tűnhetett, hogy a piac rendjéről szóló rendelet- tervezet vitájában tán ez az előbbi beszámoló késztette a képviselőket a kazetta árusítást tiltó rendelkezés beiktatására, különös tekintettel a környé­ken lakók nyugalmának vé­delmére, a zajos árukínálgatás megszüntetésére. Holott nem erről volt szó. Friss kormányrendelet in­dokolta a helyi rendelet meg­alkotását és tette lehetővé kü­lönböző cikkek árusításának ti­lalmát az önkormányzatok számára. Lellén végül is ésszerű megoldás született: a gomba adás-vételének nincsenek meg a feltételei szakértő hiányában, így ezt itt nem árulhatnak. Mindenféle kazettát viszont igen, és a kulturált bemutatás ellen sincs a képviselőknek ki­fogása, miközben tiltja a ren­deletük a hangosító berendezés használatát. A decibelek kor­dában tartására pedig van a vá­rosnak „zajrendelete”, amit ér­vényesíthet. A tavaly létesített Hortenzia utcai piac egyébként tizenötö­dikétől augusztus végéig a hét minden napján hajnali 5 órától este 8-ig tart nyitva. Képviselői indítványként hangzott el, hogy érdemes lenne visszahozni a nagy vásá­rokat a városban, hiszen a múlt században már rendelkezett ezzel a joggal a település. Az ötlet megvalósításának csak a szükséges hely megteremtése és az anyagiak szabnak gátat. (Gáldonyi) SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Körömrágás A munkaidő 49 százalékát elfecsérelik, vagyis minden második percet nem a bér megszolgálásával, hanem kávézással, trécse- léssel töltenek a dolgozók — három éves magyarországi meg­figyelései során jutott erre a következtetésre egy salzburgi székhelyű termelékenységi tanácsadó cég. E szerint az üze­mekben 110 munkanap telik el úgy átlagosan, hogy közben új érték nem keletkezik! Az elemezés során kiderült: 30 százalék­ban a tervezetlenség, 27 százalékban a kommunikáció hiánya, 16 százalékban a hibás vezetés, 15 százalékban a nem megfe­lelő képzettségi szint a hiányosság oka. „Mindössze” 12 száza­lékban felelős az elfecsérelt időért a rossz munkamorál! Ha a nyári Balatonon készítenénk el ezt a felmérést, bizony még kedvezőtlenebb adatokat kapnánk. Az átlagok mindig ha­zudnak, ezért inkább úgy fogalmaznék: néhány, kiemelten jó szolgáltatásokat nyújtó, és mégsem túl drága vendégváró he­lyen túl a szezonális dolgozók munkaerejének 20 százaléka sincs kihasználva. A nyári hónapok 90 napjából (plusz májusi elő- és szeptemberi utószezon) két hétig süröghet-foroghat csak a többség, augusztus legelején — ennyi ideig tart majd az idei idény. Az okok? Korábbi tapasztalataik alapján (ezek a közbiz­tonságot, az árakat, a vízminőséget, a szórakozási lehetőségeket illetik) a turisták inkább Dél-Európa vizeit választják. A vállalkozók és dolgozóik ugyanazt tehetik manapság; előbbiek idegesen, a nyaralókat várva, utóbbiak unalmukban — a körmüket rágják... Önkormányzatok együttműködése Tegnap tartották Budapesten az önkormányzati szövetségek vezetőinek tanácskozását, me­lyen részt vett dr. Kéki Zoltán, Kaposvár jegyzője is. A ta­nácskozáson tárgyaltak az or­szágos önkormányzati szövet­ségek együttműködési lehető­ségeiről is. Az országos ön- kormányzati érdekszövetség megalakításával a Megyei Jogú Városok Szövetsége tárgyaló delegációt bízott meg, melynek tagja dr. Kéki Zoltán is. Egyesület a csurgói diákokért A Somogyért Egyesület elnök­sége örömmel fogadta a csur­gói Települési Gyermek és If­júsági Önkormányzat kérését, hogy segítse a település diák­jait. A Somogyért Egyesület együttműködését és támogatá­sát ajánlotta fel a csurgói diá­koknak. Szakmunkásképzés szezon után A vendéglátási idény befeje­ződése után számos siófoki és környékbeli vendéglátóegység jelezte, hogy bekapcsolódik a felnőtt szakmunkásképzés gyakorlati oktatásába, a mun­kaerőpiaci szakképzésbe. Jubileumi fesztivál Lengyeltótiban Jubileumi fesztivált rendeznek Lengyeltótiban a hétvégén. A holnap kezdődő Tóti Napok megnyitásakor adja át a város kitüntető díjait Papszt Lajos polgármester. S azt követően vasárnap estig tart a rendezvé­nyek sorozata, amelyben hangsúlyos helyet kapnak a város zenei ének- és tánc- együttesei. Bemutatkoznak szombaton az első alkalommal megrendezett zenei alkotótá­bor résztvevői is, amellett kiál­lítások, tűzoltó és sportverse­nyek színesítik a gazdag prog­ramot. Zeneoktatás Balatonfenyvesen A következő tanévtől zenei ok­tatás kezdődik a balatonfeny- vesi általános iskolában a fo­nyódi zeneiskola kihelyezett tagozataként. Először zeneis­kolai előképzőt indítanak: a szolfézson kívül fúvós hang­szerekkel és népzenével fog­lalkozhatnak a gyerekek. A tervek szerint később bővítik a tanulható hangszerek körét. Egyébként az iskolaszék kez­deményezésére névadót keres­nek az általános iskolának, és számítanak a fenyvesiek, de a Balatonfenyvesről elszárma­zott egykori diákok ötleteire is. Változások a megyei foglalkoztatásban A regisztrált munkanélküliek száma ezemégyszáz és ezer- hétszáz közötti növekedése várható a megyében a második félév végére. Ezen belül ki­sebb mértékű növekedés vár­ható az ipari, mezőgazdasági, közlekedés területeken, míg lényegesen megnő a kereske­delem-vendéglátásban, de az átlagosnál nagyobb mérték va­lószínűsíthető a nem anyagi ágak területén is. A munkaü­gyi központ számításai szerint a regisztrált munkanélküliek száma az év végére megköze­lítheti akár a tizenhatezret is. Ismét termelnek a babócsai gázkutak Ezzel párhuzamosan telepí­tik a termelést folyamatosan ellenőrző számítógépes rend­szert. A beruházás lehetőséget nyújtott arra is, hogy a nagy­nyomású gázelőkészítő gépe­ken is elvégezzék a szükséges karbantartásokat. A felújítási munkálatok ideje alatt csak a regionális ve­zeték kapott innen gázt. Azóta a jó fűtőértékű somogytamócai gázból naponta ismét negy­venezer köbmétert továbbíta­nak az országos hálózatra. A többi tizenhat kútból valamivel gyengébb, huszonnyolc meg- ajoul fűtőértékű anyaghoz jut­nak. Ez utóbbit főként a környék településeire — Barcsra, Cso- konyavisontára, Babócsára, Heresznyére — szállítják. Ebből a nyári hónapokban naponta mindössze tizenöt ezer köbmétert adnak el, télen ennek tízszeresét szállít­ják. A felmérések szerint több millió köbméter gáz található területükön. Ezt a részvénytár­saság által kidolgozott műve­lési terv alapján aknázzák ki. Ebben pontosan rögzítik az évente felhozható mennyiséget a szükséges beruházások idő­pontját. A szakértői becslések alapján a babócsai telepen leg­alább 2020-ig termelnek. Harsányi Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents