Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-27 / 148. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. június 27., kedd A kincstári optimizmus segíthet Negyvenmilliárd forint megtakarítást ígér az államháztartás pénzügyi rendszerét megújító Kincstár létrehozása. László Csaba (képünkön) helyettes államtitkár tegnap mutatta be az új intézményt. A Kincstár nem egyéb, mint a közpénzek kezelésének és felhasználásának egységes és áttekinthető rendszere. Kincstári elvek alapján működnek az adó- és vámhivatalok, a helyi önkormányzatok bevételi részlegei, valamint azok a bankok és pénzintézetek, amelyek közpénzeket kezelnek. Többek között ezért sem lesz szükség nagy létszámú apparátusra, újabb tisztség- viselőkre. A már meglévőkre lehet és kell is alapozni. A Kincstár nem hatóság, nincs beleszólása a költségvetés fejezeteinek kialakításába, ez a parlament feladata marad. Klasszikus szolgáltatás, az adózó polgárok megtakarítását támogató intézmény. A feladatokról László Csaba elmondta: január elsejétől, ha korlátozottan is, de szeretnék elindítani a szolgáltatásokat. Elsőként a központi költségvetés utólagos finanszírozását venné át, majd a pedagógusok nettó bérének kifizetését. Ezt követően kerülne sor a társadalombiztosítás és a helyi önkormányzatok bankszámláinak egységesítésére. Ez hozzávetőlegesen negyvenmilliárd forint megtakarítást eredményez. Ami pedig a beruházásokat illeti, először a katasztrofális állapotban lévő információs rendszer felújítására kell - négy-öt milliárd forintot - áldozni. Bár, hangzott el a tájékoztatón, ez a Kincstár nélkül sem halogatható. B. B. Pénz teremtenek fejlesztésre Berzencei adócsomag Új helyi adó bevezetéséről döntött a berzencei képviselő-testület: az idén másfél millió forintra teszik az ebből befolyt összeget. Németh Tamásné dr. jegyző elmondta: településükön négyféle helyi adót vezetnek be. Az önkormányzat saját bevételei jórészt a működési feltételeket biztosítják. A július elsejével életbe lépő adónemeknek viszont meghatározó szerepük lesz a beruházásoknál. A képviselő-testület arról döntött, hogy a vállalkozók személyenként 2 ezer forint kommunális adót fizetnek évente. A helyi iparűzési adó bevezetését az adóalap 4 ezrelékében határozták meg, a magánszemélyek lakásonként évente 1500 forint kommunális adót fizetnek. Újdonság az is, hogy az alkalmi árusok júliustól naponta 100 forintot fizetnek. A helyi adóból befolyt összeget egy másik számlán elkülönítik. A jegyző hangsúlyozta: a helyi adókból befolyt összeget nem működésre, hanem kizárólag fejlesztésre fordítják. A határmenti településen több, jelentős értékű beruházást terveznek. Ezek közül kiemelkedik egy korszerű egészségház felépítése és a szennyvízhálózat kialakítása. Ez utóbbi költsége eléri a 170 millió forintot. A beruházás több mindentől függ: az állami támogatás mértékétől és az önkormányzat saját lehetőségeitől. Az elképzelések között szerepel egy regionális szemétlerakó kialakítása is. Ennek az ára csaknem 5 millió forint. (Harsányi) MTESZ-tanfolyamok és átképzések munkanélkülieknek Esély az újrakezdésre A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szeptembertől a megnövekedett igényekhez igazodva több tanfolyamot szeretne indítani a munkanélküliek és a munkával rendelkezők számára — jelentette ki Halmos László a MTESZ igazgatója. — Tanfolyamainkkal elsősorban a munkanélkülieknek szeretnénk esélyt nyújtani az újrakezdésre, ezért is nyújtottuk be pályázatunkat a Munkaügyi Központhoz. A munkanélküliek két százaléka már rendelkezik egy diplomával, azonban nekik tudnak a legkevésbé munkát ajánlani. Számukra agrárközgazdász-képzést, gazdasági ügyintézői tanfolyamot, valamint mérlegképes könyvelői tanfolyamot szeretnénk indítani. A szakmunkástanfolyamainkat is igyekeztünk az igényeknek megfelelően alakítani: mivel a kárpótlási jegyek révén sokan jutottak a megyében földterülethez, erdőhöz, halastóhoz, érdeklődésre tarthat számot erdőművelő-fakiterme- lői és halász-tanfolyamunk. Várhatóan — a mostani törvényi szabályozás kedvez ennek a folyamatnak — növekedni fog a megyében a vadásztársaságok száma ezért vadász-vadtenyésztői tanfolyamot is szeretnénk indítani. Továbbra is nagy az érdeklődés a tavaly már megszervezett cserépkályha-és kandallókészítő szakma iránt is, mivel ez most reneszánszát éli, de kevés az ezzel foglalkozó szakember. A nem munkanélküliek számára is tervezünk számos tanfolyamot, többek között a diplomával rendelkezők részére jogász-közgazdászi képzést. Alapvető közegészségügyi ismereteket nyújtó képzésre is van igény, a gyakorlati oktatók számára pedig pedagógiai felkészítő tanfolyamot tervezünk. A kezdő vállakozóknak az egzisztencia-alapításhoz és vállalatvezetéshez szeretnénk segítséget nyújtani. Az ember- és vagyonvédelmi szaktanfolyam elvégzését várhatóan törvény fogja előírni az ilyen tevékenységet folytatóknak. Alap- és középfokú szakmai nyelvtanfolyamainkon pedig idegen nyelvű műszaki és gazdasági ismereteket szeretnénk nyújtani. (Jakab) A Cenzor Bróker Kft jelenti az értékpapírpiacról Szerény mértékű emelkedés A Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában a hét utolsó napjáig folytatódott a szerény mértékű áremelkedés és az elmúlt hetekhez képest nőtt az üzletkötések száma. Továbbra is megfigyelhető a tendencia, hogy elsősorban a jegyzett, lik- videbb piaccal rendelkező, külföldi érdeklődésre is számot tartó papírok árfolyama emelkedik, a forgalmazottá kategória részvényei — a Prímagázt kivéve — korábban kialakult áraikat tartják. Forgalom tekintetében továbbra is túlsúlyt képezett az Egis részvényekre vonatkozó üzletkötések mennyisége. A papírok ára egész héten 2650-2680 forint közötti sávban mozgott. Stabilan tartja 2000 forintos árát a Richter, sőt a hét végén — némi emelkedés után — 2060 forinton zárt. A Fotex ismét 190 forint fölé emelkedett változó irányú érdeklődés mellett. Hosszú idő után elmozdult a Globál a sokáig tartott 1400 forintos árról, pénteken minimális forgalom mellett 1450 forintra emelkedett. Keresett papírnak számított az Ibusz részvény, 950 forinton zárta a hetet. Viszonylag jelentős mennyiség cserélt gazdát a régen jobb időket megélt Pick papírokból, a részvény átlagára 6700 forint fölé alakult. A Budapesti Értéktőzsde újonca a Pannonváltó a vártnál jobban szerepelt, 690 forintos áron forgott a papírok zöme, ami valószínűleg a társaság saját részvényvásárlási tranzakciójának köszönhető. Hét végére remekelt a Prímagáz, 3100 forint felett forogtak a papírok, ami mögött feltehetően egy nagyobb volumenű külföldi megbízás áll. A tőzsdén kívüli kereskedelemben az elmúlt hetekhez képest jelentősebb változás nem történt, legfeljebb a két MÓL részvény látszik némileg erősödni, az elsőbbségi vétele negyed, a törzsé másfél ponttal kúszott feljebb. Chinoin részvényeket osztalékszelvény nélkül 300-320 százalék, Antenna Hungária 55-66 százalék, Bio- gált 63-75 százalék. Alkoloidát 62-68 százalék közötti áron vásárolja a brókercégek többsége. A kárpótlási jegyek ára ismét gyengült, jelentős forgalom mellett pénteken 227 forinton zárt. Pénzügyi stabilizáció nélkül nincs növekedés Húsz év múlva leszünk ott, ahol öt éve voltunk Súlyos veszteséget okoz az agrárágazatnak, hogy késik a gazdasági, pénzügyi stabilizáció, és hogy hiányos illetve ellentmondásos az agrárszabályozás. A mezőgazdaság jelenleg is jövedelemhiánnyal küszködik. Egyfelől nincs elegendő pénz műszaki fejlesztésre, emiatt megfelelő minőségű áru előállítására sem. Másfelől nem képződik olyan jövedelem, amely lehetővé tenné az agrárgazdaságban dolgozóknak a nemzetgazdaság más ágazataiéval azonos színvonalú megélhetését. A mezőgazdaságban a munkabér manapság bruttó 18 ezer forint. Nem jobb a helyzet az árutermelő kisgazdaságokban sem: a szarvasmarhával foglalkozók jövedelme óránként bruttó 18-30 forint, a sertéssel foglalkozók ugyanennyi idő alatt 54 forintot keresnek - mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára a szövetség nemrég elkészült szakmai elemzését idézve. A főtitkár utalt arra, hogy a tavalyi évet a termelők egy- harmada zárta veszteséggel. A társasvállalkozások adózatlan nyeresége átlagosan 10 millió forint volt, ami egy kombájn megvásárlásához sem elegendő, nemhogy a gazdaság növekedésének elindítására. Az agrárágazat tavalyi 2,4 százalékos növekedését tüzetesebben megvizsgálva, kiderült, hogy az állattenyésztés 9 százalékkal visszaesett, és a növénytermesztésben elért 12 százalékos többlet is csupán az időjárás javára írható. Horváth Gábor szerint kérdés, hogy mindezek tükrében mennyire megalapozott a kormány által 1995-re prognosztizált, a tavalyihoz hasonló 2-3 százalékos növekedés. Figyelembe véve, hogy az ágazatot öt év alatt 150 milliárd veszteség érte, a 2-3 százalékos éves növekedési ütemmel húsz év kell ahhoz, hogy elérjük az öt évvel ezelőtti szintet. A főtitkár szerint illúzió pénzügyi stabilizáció nélkül növekedéssel számolni. Példaként említette a kereskedelmi bankok áprilisi értékelését, amely szerint jelenleg a mezőgazdasági termelők és vállalkozások 20-25 százaléka hitelképes, kétharmaduk pedig egyáltalán nem, vagy csak hosszadalmas procedúra árán számíthat kölcsönre. A MOSZ az egyik legfontosabb teendőnek az ágazat hitelképességének helyreállítását tartja. Azonnali intézkedést sürget az átalakulás adósságterheinek kezelésére, valamint egy speciális finanszírozási rendszer kidolgozására. E nélkül ugyanis hiú ábránd, hogy valaki befektesse tőkéjét vagy 30-35 százalékos banki kamatra felvett kölcsönét a 2-3 százalékos jövedelemmel kec- segető mezőgazdaságba. (Újvári) Phare-támogatás a nemzeti parknak A Hortobágyi Nemzeti Park három megyére — Hajdú-Bi- har, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg — kiterjedő 120 ezer hektáros területének fejlesztésére évenként mindössze 600 ezer forint jut a költségvetésből, ezért rendkívül jelentős az a Phare-támogatás, amelynek immár a konkrét eredményei is láthatók hazánk első nemzeti parkjában. A magyarországi Phare-program keretében három megvalósíthatósági tanulmány készült el. Az első a HNP vizes és szárazföldi élőhelyeinek rekonstrukciójával foglalkozik, s az a célja, hogy a park adott területein helyreállítsa az eredeti, de a folyószabályozások, a csatornázások, illetve a helytelen mezőgazdasági hasznosítás következtében sérült vízrendszereket. E program keretében állították helyre a Kis Jusztus mocsarat. A svájci természetvédelmi szövetség anyagi segítségével létrejött beruházás eredményeként ma már ismét vízi növények és állatok népesítik be a korábban kiszáradt területet. Privatizált vendéglátás A vendéglátásban az elmúlt évben mintegy kétszáz üzletet értékesített az Állami Vagyonügynökség az előprivatizáció keretében. A tranzakcióból képződött privatizációs bevétel megközelítette a 700 millió forintot. További kétszázötven üzlet értékesítése kezdődhet meg az idén. Másik kétszáz eladását pedig tulajdonjogi problémák miatt vizsgálják. Simonyi Viktor, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főtanácsosa elmondta: a kereskedelmi vendéglátásban 1989. év végén még 25, a munkahelyi vendéglátásban 12 állami vállalat működött. Az összesen 26 ezer vendéglátó üzlet túlnyomó hányadát állami vállalatok tartották fenn. Több állami vendéglátó vállalat - az ÁVÜ létrejötte, illetve az előprivatizációs törvény hatályba lépése előtt - hálózata egy részét gazdasági társaságokba szervezte. Az értékesítésekben nem mindig érvényesültek a szakmai szempontok, például az, hogy a vendéglátás jellemzően a kis- és családi vállalkozások területe, így egyes nagyvállalatok átalakulása éppen az elavult struktúrát konzerválta. Ezért az IKM privatizációs irányelveket dolgozott ki 1992. év közepén, amelyeket az ÁVÜ igazgatótanácsa jóváhagyott. Tavaly az állami tulajdont képező részvénycsomag értékesítésével a kereskedelmi vendéglátás területén 9 társaság privatizációja történt meg. Száznegyven Suzukit gyártanak naponta Folyamatosan két műszakban termel a Magyar Suzuki Rt. esztergomi autógyára, és újabb specifikációkkal bővíti a Suzuki Swift-ek választékát. Naponta 130-140 autó hagyja el a szerelőcsarnokot, amelynek fele már a háromajtós változat. Az egyelőre exportra készülő Swift-ek gyártása újabb nagy ugrást jelent a gyár életében, bár ennek a sornak a kihasználtsága még ötven százalékos. Egyébként az angol és ír megrendelő partnereknek gyártott jobbkormányos Suzukik száma megközelíti a 2,5 ezret. Forgalomélénkülés a Graboplast Rt-nél Holnap kezdődik a győri Graboplast Rt. részvényeinek kibocsátása a Budapesti Értéktőzsdén. A cég eredményes félévet zárt, 3,6 milliárd forintos konszolidált forgalmat ért el, ami megegyezik az előirányzat időarányos részével. A jelentős forgalomhoz mintegy 230 millió forintos adózás előtti konszolidált eredmény párosul. A kedvező eredmények hátterében az áll, hogy az elmúlt hónapokban erőteljesen emelték az exportot, az első negyedévben a vártnál is nagyobb volt az értékesítésből származó bevétel. Francia tulajdonban a hulladékégető A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. — egy korábbi megállapodás alapján — a társaságban többségi tulajdonnal rendelkező francia Sico és Sico- mag cégnek értékesítette a Dorogi Hulladékégető Kft.-ben levő 25,01 százalékos tulajdoni részesedését. A tranzakció után a Dorogi Hulladékégető Kft. teljes mértékben francia tulajdonba került. A Richter rész eladása a gyógyszergyárnak 450 millió forint nem tervezett, rendkívüli eredményt hozott. Vetőmag üzemet épít Bábolna Oroszországban épít üzemet a Bábolnai IKR Rt. Az oroszországi Bezencsukban épít évi ötezer tonna fémzárolt kukoricavetőmag előállítására alkalmas üzemet a bábolnai IKR Részvénytársaság. A 15 millió dolláros szerződést a napokban írta alá Szamara megye kormányzója és a bábolnai cég vezér- igazgatója. A megállapodás szerint az üzem tervezése és kivitelezése, valamint a berendezések szállítása még az idén megkezdődik. Az új üzem számára mintegy kétezerötszáz hektárnyi területen IKR-es technológiával termesztenek majd kukoricát. Japán szellemi tőkebefektetés A termelékenység növelése érdekében a csepeli szerszám- gépgyár — amely az idén februárban került a szingapúri Excel Machine Tools tulajdonába —, hosszú távra szóló megállapodásról tárgyalt tegnap a Magyar Termelékenységi Központtal (HPC) Csepelen. A tárgyaláson Yoshitomo Tanaka, Japán magyarországi nagykövete is részt vett. A nagykövet többek között azt is elmondta, hogy a megállapodás keretében a HPC-vel együttműködnek majd japán szakemberek is. Arról is beszélt, hogy munkájukat a Japán Nemzetközi Együttműködési Intézet (JICA) finanszírozza.
