Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-27 / 148. szám
1995. június 27., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Földárverés Szemesen A megegyezésben az esély Az első és utolsó földárverés volt tegnap Balatonszemesen, illetve a valódi licitálást közös megegyezéssel mára tették. Licitálás sem lesz azonban ma, ha sikerül az érdekelteknek a tegnap megkezdett egyezség. Nemcsak a szakemberek állítják, hanem, mint tegnap délután a művelődési házban láthattuk a 210 regisztrált kárpótlási jegy tulajdonos jól felfogott érdeke, hogy elosszák maguk között a rendelkezésre álló földterületet. Nem nehéz a regisztráltak számából és az árverésbe vont 2100 aranykorona értékű földterület nagyságából kiszámolni, hogy enélkül alig jutna valami a termőföldre áhítozóknak. Ha megegyeznek átlagosan 600- 800 négyszögöles területhez juthat a többség. Sokan számítottak viharos árverésre Szemesen, ehhez képest meglepetés volt a tegnapi nyugodt légkör. Csak bizakodni lehet abban, hogy ma senki nem „vétózza” meg a kibontakozó megegyezést, hiszen akár egyetlen felszólaló is keresztülhúzhatja a számításokat és kezdődik a licit. Amiből viszont a helybéliek, akik meg is művelnék a földet, de nincs a kezükben elegendő kárpótlási jegy, azt a következtetést vonták le jóelőre, hogy bizony hoppon maradnak. Az indulatosságot indokolhatta volna az a tény is, hogy itt nem sikerült megegyezni annak idején az árverezésre kerülő földalapok kijelölésében, olyany- nyira nem, hogy másfél évig pereskedett a szemesi érdekegyeztető fórum a kárrendezési és kárpótlási hivatal határozatai miatt. A bíróság immár jogerős ítélettel nem fogadta el az érveiket, most a Legfelsőbb Bírósághoz eljuttatott felülvizsgálati kérelmet tekintik az utolsó szalmaszálnak. A szemesi gazdák azon is csodálkoztak tegnap, mit keresnek itt a szomszédos településekről a licitálók. Ennek viszont egyszerű oka van: a balatonszárszói tsz- hez tartozó nyolc településen már befejezték az árveréseket, aki ott lemaradt, próbálkozhat újra. A törvény szerint teheti ezt annak a gazdálkodónak a területén, ahol a tulajdoni sérelem érte. Hiába vált ki tehát Szemes és Őszöd 1992-ben a szárszói tsz-ből, nem a saját szövetkezet az illetékes. Sőt jöhettek azok a kárpótlási jeggyel rendelkezők is licitálni, akik például a személyi szabadság megsértése miatt kapták azt. A legnagyobb baj tehát az, hogy sok az igénylő és kevés a kiadható földterület. A szakemberek a tegnapi érdeklődést látva megerősítették a laikusok számvetését: legalább ötször ennyi földalap kellene itt az igények kielégítéséhez. Azt pedig a bíróság nem tartotta megalapozottnak, amit a szemesiek állítottak, hogy lett volna még kijelölhető földalap. A tsz ugyanakkor azt igazolta, hogy 300 aranykoronával többet vont be, mint amennyire a hivatal felszólította. Mindenesetre az érdeklődésre az is jellemző, hogy a tegnapi árverésen az első hat tételként szereplő terület iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet: az egykori szeméttelepet krosszpályaként jelölték meg a hirdetményben is a jobb tájékozottság végett. A bérlője több milliót költött rá az utóbbi időben. G. M. SOMOGYI HÍRLAP Gáldonyi Magdolna jegyzete Minden törvényes, de! Azt már szinte az unalomig ismeijük, mennyi buktatót rejtenek a kárpótlási törvények. A balatonszemesiek ezt most a saját bőrükön érzik. Valószínűleg természetes jogérzetüket nem tudták meggyőzni a kárpótlási földalapok kijelölésével kapcsolatos bírósági döntések sem, pedig minden törvényes volt. Nehezen emésztik, hogy az ügyükben miért Szárszón döntenek, hiszen van saját tsz-ük, holott ez is jogszerű. S akkor nem is említettük azt, amit ma már a szakértők is megr fogalmaznak a törvények legnagyobb hibájaként, hogy kijátszhatók: könnyű megtalálni az utat a kárpótlási jegyek adás-vételéhez, mert megvannak a törvényi kiskapuk. S különösen látható ez olyan értékes területen, mint a Balaton part. Nincs mit csodálkozni tehát azon a megjegyzésen sem, hogy a licitálásokon megjelenő „felhatalmazottak” mögött külföldi érdekeltek állnak, akik nem a szántók megművelésére törekednek. Talán túlzó a feltételezés, hogy egyszer csak arra eszmélünk a külföldi befektetők „kihúzták alólunk” a földet. Mindenesetre ez öt év múlva derül ki. Még Szemesen is, ahol a község vagyonát féltik. Az esőből is árt, ha sok Peronoszpóra-veszély a szőlőskertekben - Késik az aratás (Folytatás az 1. oldalról) 105 milliméter csapadékot mértek ebben a hónapban Szentgáloskéren. Balogh Ernő, az Agrária-Nostra kft növény- termesztési ágazatvezetője szerint a fele elég lett volna. A lekaszált lucerna egy része a bő csapadék miatt veszendőbe ment. A késő őszi növényeknek — cukorrépa, a kukorica és a napraforgó — viszont jót tett a kiadós esőzés, bár elősegítette a gombabetegségek terjedését. Az őszi árpa aratását 240 hektáron megkezdték még a múlt héten, de a szeszélyes idő hátráltatja a betakarítást. Több mint a fele kombájnra vár. Az eső egy héttel elnyújtja a búza érését, és a gombásodás is fenyeget. 930 hektáron csak július 10-e után tudják megkezdeni a kenyérnek való aratását. (Lőríncz) Vízcsere másfél év múlva Deseda-állapot strandidőben Repülőgépes figyelőszolgálat lesz, hidroplán azonban nem Fürdésre alkalmas a Deseda vize — hangzott el a Desedai operatív bizottság ülésén. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei néhány hete végezték el a szükséges vizsgálatokat, azt állapították meg, hogy nem javult, de nem is romlott a vízminőség a Desedán. A kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok szerint a szokásosnál ugyan valamivel magasabb a mangántartalom és algásodás is van, de ez nem számottevő. A víz - állítják - nem „kristálytiszta”, de az egészségre káros anyagokat nem tartalmaz. Az újabb bakte- orológiai vizsgálatokat ezen a héten végzik majd el a szakemberek. Döntés született egy légi figyelési rendszer létrehozásáról, programjáról is. A figyelő- szolgálat feladata a tó állapotának, változásainak, állat- és növényvilágának folyamatos ellenőrzése és feltérképezése lesz. A Vízügyi Igazgatóság rendelkezése szerint szükségessé és időszerűvé vált a tó vizének leengedése azért is, hogy a Deseda átfogó műszaki vizsgálatát is elvégezhessék. Ennek során ellenőrzik majd a gátak, zsilipek állapotát. A Desedán először lesz ilyen vizsgálat. A több mint nyolcmillió köbméter víz leengedése azonban bonyolult feladat, s bár a vizsgálat csupán néhány hétig tart, a jelenlegi vízszint újbóli elérése éveket vehet igénybe. Az ülésen nem született határozat arról, hogy mikor végzik el ez a munkát. A végleges döntés előtt megkeresik azokat a szervezeteket és intézményeket is, amelyek érdekeltek a tó használatában. A tervek szerint a tó vizének leengedésére másfél év múlva, a téli időszakban kerül sor. A tó védelmével indokolták két vállalkozó kérelmének elutasítását is: egyikük hidrop- lánt, a másikuk pedig motorcsónakos jet-sky-t üzemeltetett volna a tavon. Jakab Edit Még meg sem száradt rajta a festék Ellopták a kutasi temetőkaput Ellopták a kutasi temető székely kapuját, amelyet Harangozó Sándor felesége emlékére faragott. A hetvenhat esztendős, ügyeskezű mester a boltba sietett, hogy megvegye a még hiányzó festéket. Akkor vette észre, hogy lába kelt a nagy gonddal felállított kapunak. — Volt némi megtakarított pénzem, azon vettem a faanyagot. Segítséget is hívtam; a vasalásokat mással csináltattam. A tetejére barna Bramac cserepet vettem, az oszlopra pedig aranyozott keresztet és kelyhet festettem, mivel katolikusok és reformátusok is nyugszanak a temetőben. A 3,4 méter magas kapu leghosszabb deszkája 2,8 méter volt. Amikor felállították a kaput, az önkormányzattal elhatározták: a régi drótkerítést is fára cserélik, mert így lesz igazán mutatós. A templom és a temető állapota pedig — nemcsak a helybélinek, az átutazónak is — sokat elárul a településről. Harangozó Sándor most elkészítette újból a kaput, pedig megfogadta: nem csinál másikat, de nem nyughatott, hozzáfogott. Három nap alatt újra állt a tölgy keretes, fenyődeszkás nagykapu. Kutason felháborodtak a tényen. Egyed György, Kutas polgármestere álmaiban sem gondolta, hogy temetőkaput is lopnak. Szerinte nem helybéli vitte el. Persze, lehet, hogy téved. A rendőrség mindenesetre nyomoz az ügyben. Harangozó Sándor abban bízik, hogy a tolvajt a lelkiismerete nem hagyja majd nyugodni, és megkerül a nagykapu. Lesz helye; a temető másik bejáratánál állítják fel. Lőrincz Sándor A somogyi női kar olasz aranya Az olaszországi Riva del Gardában rendezték meg az első nemzetközi folklór- és dzsesszversenyt, amelyen Miseta Ida karnagy vezetésével a Somogy Megyei Pedagógus Női Kar is részt vett. A Magyarország képviseletében bemutatkozó, huszonegy tagú kórus a folklór kategóriában — amelyben 10 ország 22 énekkara indult — lépett közönség elé arany diplomát nyert és kategóriagyőztesként ünnepelték az olasz kisvárosban. Miseta Ida pedig megkapta „A verseny karnagya” címet. Pro Cultura Hungarica A kulturális szervező tevékenységért külföldieknek adható legrangosabb kitüntetést, a Pro Cultura Hungarica elismerést adta át Honti Mária, az Oktatási és Művelődési Minisztérium köz- igazgatási államtitkára Helmut Dütschnek, a bam- bergi Franz-Ludvig Gimnázium tanulmányi igazgatójának. A kiváló pedagógus 15 éve szervezi odaadóan a kapcsolatokat a fonyódi gimnáziummal és kollégiummal. Öt esztendeje pedig európai szintre emelte a diákok barátkozását, hiszen bekapcsolta a nagyváradi Ady Líceumot és a Gojdu Iskolát is. ő volt a közvetítője az egy városban dolgozó román és magyar nyelvű intézmények közötti baráti indíttatású ismerkedésnek. A fonyódi önkormányzat és a középiskolák terjesztették fel személyét a kitüntető díjra. Tab és a munkanélküliek Tabon és térségében a múlt hónap végén 927 állástalant tartottak nyilván. Most 922- en vannak. — A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma — mondta Horváth Tünde a munkaügyi kirendeltség vezetője — pillanatnyilag hetvenhárom, de az iskolákban a különféle vizsgák befejezése után valószínűleg megduplázódik. A ki- rendeltségen 35-40 állás- ajánlat várja az elhelyezkedni vágyókat, elsősorban betanított munkakörben. Nyolc felsőfokú végzettséggel rendelkező állástalant is nyilvántartunk. A tabi és környékbeli munkáltatók — szerencsére — létszám- leépítési szándékot az irodára nem jeleztek. A szív egyedi és pótolhatatlan Rövidesen Japán lesz a világ első műszív, műmáj valamint művese előállítója és exportőre, ha a kutatások jó ütemben haladnak. Azt a tudományos ülést követően hangzott ez el, amelyet tegnap a Kaposi Mór megyei Kórházban tartottak. Dr. Takao Yamamuro profesz- szor a Nemzetközi Traumatológiai és Ortopédiai Társaság elnöke dr. Bellyei Árpádnak a pécsi ortopédiai klinika igazgatójának vendégeként járt a tanácskozáson, s a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemen több évre szóló alapkutatás megszervezéséről tárgyalt. A magyar szakemberek szellemi teljesítményét veszik igénybe a korszerű inplantátumok előállításánál. — A szív, a máj és vese, valamint a csontok és Ízületek pótlásánál egyaránt alkalmazzuk ezeket a korszerű anyagokat — mondta a Somogyi Hírlap kérdésére felelve a japán professzor. — Japánban ugyanis vallási és tradicionális okok miatt nem lehet halott emberből kioperált szervet átültetni. Ez ösztönzött bennünket azoknak az anyagoknak a kikísérletezésére, amelyek működésükben leginkább hasonlítanak az élő szervekére. A szív, a máj és a vese esetében olyan élő sejteket is fölhasználunk, amelyek képesek pótolni a hiányzó szerv állományát. Ennek révén „megszülethet” a műszív, a műmáj és a vese. Bár ez utóbbiból élő donor (szervet adó) egyet átadhat a beteg embernek. A szív azonban egyedi és pótolhatatlan, nélküle megszűnne az élet, ezért azt senki sem ajánlhatja föl. A kyotoi kuatóintézetben 20 éve folytatunk kísérleteket ebben az irányban. — Az ortopéd sebészetben is jelentős eredményt értek el a bioanyagok használatával. — Az eddig használatos fém és alumínium-kerámia inplantátumok mintegy 20 évig szolgálták a betegeket, aztán elkoptak és kilazultak, cserélni kellett őket. Az általunk használt zirconium kerámia lényegesen lassabban kopik és lehetővé teszi, hogy a beültetett anyag szervesüljön a környezetével, beépüljön a szervezetbe. Ezek Dr.Takao Yamamuro professzor FOTÓ: KOVÁCS TIBOR azonban nagyon drága inplantátumok. A japánok 100 százalékos társadalombiztosítás révén hozzájuthatnak. Exportálunk is belőlük több nyugat-európai országba, de Magyarországon ezt egyelőre nem tudják megfizetni. Várnai Ágnes Csúszós úttest... Tart már a csillagászati nyár, a legmelegebb évszakunk, ám a Koppány-völgyi települések közútjainak egyes szakaszai mégis síkosak, csúszósak. Oka pedig — egyesek szerint — a csapadékos időjárás. Igaz, ez nézőpont kérdése... Mert, eshetne az eső, lehetne néha felhőszakadás, ha az útmenti árkok elvezetnék a csapadékot. De, sok helyütt nem vezetik, ugyanis gyakran térdig ér a gaz, másrészt az árkok felteltek hordalékkal, iszappal. Tény: az utóbbi hetekben Tab térségében is jóval több csapadék hullott az átlagosnál, aminek következtében — különösen a domboldalakról — nem is egy helyen (például Tab és Kapoly, Miklósi és Szorosad, vagy Bábonymegyer és Tab között) iszapot hordott az úttestre. így aztán az újabb esőzéskor gyakran „korcsolyapályává” válik az úttest. Igaz, a közúti igazgatóság veszélyt jelző táblákkal hívja fel az erre közlekedők figyelmét. Csakhogy, a közúti igazgatóság is többet tehetne annál, minthogy az útpadkára tolja az úttestről az iszapot, hiszen a gyakori esőzés azt ismét visz- szahordja. Jól tudom: az árko- lás és autókkal a földelhordás jelentős kiadással járna. De — ebben is biztos vagyok — hosszabb időre megoldaná ezt a problémát. És biztonságosabbá tenné a mellékutakon errefelé is a közlekedést! (Krutek) Harangozó Sándor másodszor is elkészítette a nagykaput. Ilyen volt az első is fotó: kovács tibor
