Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-27 / 148. szám

1995. június 27., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Földárverés Szemesen A megegyezésben az esély Az első és utolsó földárverés volt tegnap Balatonszemesen, illetve a valódi licitálást közös megegyezéssel mára tették. Li­citálás sem lesz azonban ma, ha sikerül az érdekelteknek a teg­nap megkezdett egyezség. Nemcsak a szakemberek állít­ják, hanem, mint tegnap délután a művelődési házban láthattuk a 210 regisztrált kárpótlási jegy tulajdonos jól felfogott érdeke, hogy elosszák maguk között a rendelkezésre álló földterületet. Nem nehéz a regisztráltak szá­mából és az árverésbe vont 2100 aranykorona értékű föld­terület nagyságából kiszámolni, hogy enélkül alig jutna valami a termőföldre áhítozóknak. Ha megegyeznek átlagosan 600- 800 négyszögöles területhez juthat a többség. Sokan számí­tottak viharos árverésre Szeme­sen, ehhez képest meglepetés volt a tegnapi nyugodt légkör. Csak bizakodni lehet abban, hogy ma senki nem „vétózza” meg a kibontakozó megegye­zést, hiszen akár egyetlen fel­szólaló is keresztülhúzhatja a számításokat és kezdődik a li­cit. Amiből viszont a helybé­liek, akik meg is művelnék a földet, de nincs a kezükben ele­gendő kárpótlási jegy, azt a kö­vetkeztetést vonták le jóelőre, hogy bizony hoppon maradnak. Az indulatosságot indokolhatta volna az a tény is, hogy itt nem sikerült megegyezni annak ide­jén az árverezésre kerülő föld­alapok kijelölésében, olyany- nyira nem, hogy másfél évig pereskedett a szemesi érdek­egyeztető fórum a kárrendezési és kárpótlási hivatal határozatai miatt. A bíróság immár jogerős ítélettel nem fogadta el az érve­iket, most a Legfelsőbb Bíró­sághoz eljuttatott felülvizsgálati kérelmet tekintik az utolsó szalmaszálnak. A szemesi gaz­dák azon is csodálkoztak teg­nap, mit keresnek itt a szom­szédos településekről a licitá­lók. Ennek viszont egyszerű oka van: a balatonszárszói tsz- hez tartozó nyolc településen már befejezték az árveréseket, aki ott lemaradt, próbálkozhat újra. A törvény szerint teheti ezt annak a gazdálkodónak a terü­letén, ahol a tulajdoni sérelem érte. Hiába vált ki tehát Szemes és Őszöd 1992-ben a szárszói tsz-ből, nem a saját szövetkezet az illetékes. Sőt jöhettek azok a kárpótlási jeggyel rendelkezők is licitálni, akik például a sze­mélyi szabadság megsértése miatt kapták azt. A legnagyobb baj tehát az, hogy sok az igénylő és kevés a kiadható földterület. A szakemberek a tegnapi érdeklődést látva meg­erősítették a laikusok számve­tését: legalább ötször ennyi földalap kellene itt az igények kielégítéséhez. Azt pedig a bí­róság nem tartotta megalapo­zottnak, amit a szemesiek állí­tottak, hogy lett volna még kije­lölhető földalap. A tsz ugyan­akkor azt igazolta, hogy 300 aranykoronával többet vont be, mint amennyire a hivatal fel­szólította. Mindenesetre az ér­deklődésre az is jellemző, hogy a tegnapi árverésen az első hat tételként szereplő terület iránt mutatkozik a legnagyobb keres­let: az egykori szeméttelepet krosszpályaként jelölték meg a hirdetményben is a jobb tájéko­zottság végett. A bérlője több milliót költött rá az utóbbi idő­ben. G. M. SOMOGYI HÍRLAP Gáldonyi Magdolna jegyzete Minden törvényes, de! Azt már szinte az unalomig ismeijük, mennyi buktatót rejtenek a kárpótlási törvények. A balatonszemesiek ezt most a saját bőrükön érzik. Valószínű­leg természetes jogérzetüket nem tudták meggyőzni a kárpótlási földalapok kijelölésével kapcsolatos bírósági döntések sem, pe­dig minden törvényes volt. Nehezen emésztik, hogy az ügyükben miért Szárszón döntenek, hiszen van saját tsz-ük, holott ez is jogszerű. S akkor nem is említettük azt, amit ma már a szakértők is megr fogalmaznak a törvények legnagyobb hibájaként, hogy kijátszha­tók: könnyű megtalálni az utat a kárpótlási jegyek adás-vételé­hez, mert megvannak a törvényi kiskapuk. S különösen látható ez olyan értékes területen, mint a Balaton part. Nincs mit csodál­kozni tehát azon a megjegyzésen sem, hogy a licitálásokon meg­jelenő „felhatalmazottak” mögött külföldi érdekeltek állnak, akik nem a szántók megművelésére törekednek. Talán túlzó a feltéte­lezés, hogy egyszer csak arra eszmélünk a külföldi befektetők „kihúzták alólunk” a földet. Mindenesetre ez öt év múlva derül ki. Még Szemesen is, ahol a község vagyonát féltik. Az esőből is árt, ha sok Peronoszpóra-veszély a szőlőskertekben - Késik az aratás (Folytatás az 1. oldalról) 105 milliméter csapadékot mértek ebben a hónapban Szentgáloskéren. Balogh Ernő, az Agrária-Nostra kft növény- termesztési ágazatvezetője sze­rint a fele elég lett volna. A le­kaszált lucerna egy része a bő csapadék miatt veszendőbe ment. A késő őszi növényeknek — cukorrépa, a kukorica és a napraforgó — viszont jót tett a kiadós esőzés, bár elősegítette a gombabetegségek terjedését. Az őszi árpa aratását 240 hektáron megkezdték még a múlt héten, de a szeszélyes idő hátráltatja a betakarítást. Több mint a fele kombájnra vár. Az eső egy hét­tel elnyújtja a búza érését, és a gombásodás is fenyeget. 930 hektáron csak július 10-e után tudják megkezdeni a kenyérnek való aratását. (Lőríncz) Vízcsere másfél év múlva Deseda-állapot strandidőben Repülőgépes figyelőszolgálat lesz, hidroplán azonban nem Fürdésre alkalmas a Deseda vize — hangzott el a Desedai operatív bizottság ülésén. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakem­berei néhány hete végezték el a szükséges vizsgálatokat, azt ál­lapították meg, hogy nem ja­vult, de nem is romlott a vízmi­nőség a Desedán. A kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok sze­rint a szokásosnál ugyan vala­mivel magasabb a mangántarta­lom és algásodás is van, de ez nem számottevő. A víz - állít­ják - nem „kristálytiszta”, de az egészségre káros anyagokat nem tartalmaz. Az újabb bakte- orológiai vizsgálatokat ezen a héten végzik majd el a szakem­berek. Döntés született egy légi figyelési rendszer létrehozásá­ról, programjáról is. A figyelő- szolgálat feladata a tó állapotá­nak, változásainak, állat- és nö­vényvilágának folyamatos el­lenőrzése és feltérképezése lesz. A Vízügyi Igazgatóság ren­delkezése szerint szükségessé és időszerűvé vált a tó vizének leengedése azért is, hogy a De­seda átfogó műszaki vizsgálatát is elvégezhessék. Ennek során ellenőrzik majd a gátak, zsili­pek állapotát. A Desedán elő­ször lesz ilyen vizsgálat. A több mint nyolcmillió köbméter víz leengedése azonban bonyolult feladat, s bár a vizsgálat csupán néhány hétig tart, a jelenlegi vízszint újbóli elérése éveket vehet igénybe. Az ülésen nem született határozat arról, hogy mikor végzik el ez a munkát. A végleges döntés előtt megkere­sik azokat a szervezeteket és in­tézményeket is, amelyek érde­keltek a tó használatában. A tervek szerint a tó vizének leen­gedésére másfél év múlva, a téli időszakban kerül sor. A tó védelmével indokolták két vállalkozó kérelmének el­utasítását is: egyikük hidrop- lánt, a másikuk pedig motor­csónakos jet-sky-t üzemeltetett volna a tavon. Jakab Edit Még meg sem száradt rajta a festék Ellopták a kutasi temetőkaput Ellopták a kutasi temető szé­kely kapuját, amelyet Haran­gozó Sándor felesége emlékére faragott. A hetvenhat esztendős, ügyeskezű mester a boltba sie­tett, hogy megvegye a még hi­ányzó festéket. Akkor vette észre, hogy lába kelt a nagy gonddal felállított kapunak. — Volt némi megtakarított pénzem, azon vettem a faanya­got. Segítséget is hívtam; a va­salásokat mással csináltattam. A tetejére barna Bramac csere­pet vettem, az oszlopra pedig aranyozott keresztet és kelyhet festettem, mivel katolikusok és reformátusok is nyugszanak a temetőben. A 3,4 méter magas kapu leg­hosszabb deszkája 2,8 méter volt. Amikor felállították a ka­put, az önkormányzattal elhatá­rozták: a régi drótkerítést is fára cserélik, mert így lesz igazán mutatós. A templom és a te­mető állapota pedig — nem­csak a helybélinek, az átutazó­nak is — sokat elárul a telepü­lésről. Harangozó Sándor most el­készítette újból a kaput, pedig megfogadta: nem csinál mási­kat, de nem nyughatott, hozzá­fogott. Három nap alatt újra állt a tölgy keretes, fenyődeszkás nagykapu. Kutason felháborodtak a té­nyen. Egyed György, Kutas polgármestere álmaiban sem gondolta, hogy temetőkaput is lopnak. Szerinte nem helybéli vitte el. Persze, lehet, hogy té­ved. A rendőrség mindenesetre nyomoz az ügyben. Harangozó Sándor abban bí­zik, hogy a tolvajt a lelkiisme­rete nem hagyja majd nyu­godni, és megkerül a nagykapu. Lesz helye; a temető másik be­járatánál állítják fel. Lőrincz Sándor A somogyi női kar olasz aranya Az olaszországi Riva del Gardában rendezték meg az első nemzetközi folklór- és dzsesszversenyt, amelyen Miseta Ida karnagy vezeté­sével a Somogy Megyei Pe­dagógus Női Kar is részt vett. A Magyarország kép­viseletében bemutatkozó, huszonegy tagú kórus a folklór kategóriában — amelyben 10 ország 22 énekkara indult — lépett közönség elé arany diplo­mát nyert és kategóriagyőz­tesként ünnepelték az olasz kisvárosban. Miseta Ida pe­dig megkapta „A verseny karnagya” címet. Pro Cultura Hungarica A kulturális szervező tevé­kenységért külföldieknek adható legrangosabb kitün­tetést, a Pro Cultura Hunga­rica elismerést adta át Honti Mária, az Oktatási és Műve­lődési Minisztérium köz- igazgatási államtitkára Helmut Dütschnek, a bam- bergi Franz-Ludvig Gimná­zium tanulmányi igazgató­jának. A kiváló pedagógus 15 éve szervezi odaadóan a kapcsolatokat a fonyódi gimnáziummal és kollégi­ummal. Öt esztendeje pedig európai szintre emelte a di­ákok barátkozását, hiszen bekapcsolta a nagyváradi Ady Líceumot és a Gojdu Iskolát is. ő volt a közvetí­tője az egy városban dol­gozó román és magyar nyelvű intézmények közötti baráti indíttatású ismerke­désnek. A fonyódi önkor­mányzat és a középiskolák terjesztették fel személyét a kitüntető díjra. Tab és a munkanélküliek Tabon és térségében a múlt hónap végén 927 állástalant tartottak nyilván. Most 922- en vannak. — A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma — mondta Horváth Tünde a munkaügyi kiren­deltség vezetője — pillanat­nyilag hetvenhárom, de az iskolákban a különféle vizs­gák befejezése után valószí­nűleg megduplázódik. A ki- rendeltségen 35-40 állás- ajánlat várja az elhelyez­kedni vágyókat, elsősorban betanított munkakörben. Nyolc felsőfokú végzett­séggel rendelkező állásta­lant is nyilvántartunk. A tabi és környékbeli munkáltatók — szerencsére — létszám- leépítési szándékot az iro­dára nem jeleztek. A szív egyedi és pótolhatatlan Rövidesen Japán lesz a világ első műszív, műmáj valamint művese előállítója és expor­tőre, ha a kutatások jó ütemben haladnak. Azt a tudományos ülést követően hangzott ez el, amelyet tegnap a Kaposi Mór megyei Kórházban tartottak. Dr. Takao Yamamuro profesz- szor a Nemzetközi Traumato­lógiai és Ortopédiai Társaság elnöke dr. Bellyei Árpádnak a pécsi ortopédiai klinika igazga­tójának vendégeként járt a ta­nácskozáson, s a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemen több évre szóló alapkutatás meg­szervezéséről tárgyalt. A ma­gyar szakemberek szellemi tel­jesítményét veszik igénybe a korszerű inplantátumok előállí­tásánál. — A szív, a máj és vese, va­lamint a csontok és Ízületek pótlásánál egyaránt alkalmaz­zuk ezeket a korszerű anyago­kat — mondta a Somogyi Hír­lap kérdésére felelve a japán professzor. — Japánban ugyanis vallási és tradicionális okok miatt nem lehet halott emberből kioperált szervet átül­tetni. Ez ösztönzött bennünket azoknak az anyagoknak a kikí­sérletezésére, amelyek műkö­désükben leginkább hasonlíta­nak az élő szervekére. A szív, a máj és a vese esetében olyan élő sejteket is fölhasználunk, amelyek képesek pótolni a hi­ányzó szerv állományát. Ennek révén „megszülethet” a műszív, a műmáj és a vese. Bár ez utóbbiból élő donor (szervet adó) egyet átadhat a beteg em­bernek. A szív azonban egyedi és pótolhatatlan, nélküle meg­szűnne az élet, ezért azt senki sem ajánlhatja föl. A kyotoi kuatóintézetben 20 éve folyta­tunk kísérleteket ebben az irányban. — Az ortopéd sebészetben is jelentős eredményt értek el a bioanyagok használatával. — Az eddig használatos fém és alumínium-kerámia inplan­tátumok mintegy 20 évig szol­gálták a betegeket, aztán elkop­tak és kilazultak, cserélni kel­lett őket. Az általunk használt zirconium kerámia lényegesen lassabban kopik és lehetővé te­szi, hogy a beültetett anyag szervesüljön a környezetével, beépüljön a szervezetbe. Ezek Dr.Takao Yamamuro pro­fesszor FOTÓ: KOVÁCS TIBOR azonban nagyon drága inplan­tátumok. A japánok 100 száza­lékos társadalombiztosítás ré­vén hozzájuthatnak. Exportá­lunk is belőlük több nyugat-eu­rópai országba, de Magyaror­szágon ezt egyelőre nem tudják megfizetni. Várnai Ágnes Csúszós úttest... Tart már a csillagászati nyár, a legmelegebb évszakunk, ám a Koppány-völgyi települések közútjainak egyes szakaszai mégis síkosak, csúszósak. Oka pedig — egyesek szerint — a csapadékos időjárás. Igaz, ez nézőpont kérdése... Mert, eshetne az eső, lehetne néha felhőszakadás, ha az út­menti árkok elvezetnék a csa­padékot. De, sok helyütt nem vezetik, ugyanis gyakran térdig ér a gaz, másrészt az árkok fel­teltek hordalékkal, iszappal. Tény: az utóbbi hetekben Tab térségében is jóval több csapa­dék hullott az átlagosnál, ami­nek következtében — különö­sen a domboldalakról — nem is egy helyen (például Tab és Kapoly, Miklósi és Szorosad, vagy Bábonymegyer és Tab között) iszapot hordott az út­testre. így aztán az újabb eső­zéskor gyakran „korcsolyapá­lyává” válik az úttest. Igaz, a közúti igazgatóság veszélyt jelző táblákkal hívja fel az erre közlekedők figyel­mét. Csakhogy, a közúti igazga­tóság is többet tehetne annál, minthogy az útpadkára tolja az úttestről az iszapot, hiszen a gyakori esőzés azt ismét visz- szahordja. Jól tudom: az árko- lás és autókkal a földelhordás jelentős kiadással járna. De — ebben is biztos vagyok — hosszabb időre megoldaná ezt a problémát. És biztonságosabbá tenné a mellékutakon errefelé is a köz­lekedést! (Krutek) Harangozó Sándor másodszor is elkészítette a nagykaput. Ilyen volt az első is fotó: kovács tibor

Next

/
Thumbnails
Contents