Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-26 / 147. szám
1995. június 26., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Marcaliban rend van már a föld alatt Űttalan utak a Dunántúlon - Ötven kilót fogyott a ló Ezer kilométer nyeregben Rolf Veil, Marcali németor- szágbéli testvérvárosának, Künsersaunak lakója lóháton érkezett látogatóba. Ezer kilométert utazott nyeregben, de mint mondta: sem ő, sem feneke nem bánja, hogy vállalkozott az embert és lovat próbáló feladatra. Mandy, a New Forrest-i angol vadászpóni ajándékba kapta a kirándulást: tizenkettedik születésnapján indultak útnak, hogy 30 nap alatt több mint 50 kilót fogyva megérkezzenek a Kelevíz mögött terpeszkedő Márki-tanyára. (Az utolsó tíz kilométert a lovas a pacit kantárszáron vezetve tette meg, Rolf megígérte ugyanis Mandynak, hogy csak Marcaliig macerálja). Rolf Veil képfaragással, szobrok restaurálásával foglalkozik hazájában, s mint elmondta, korábban még sohasem járt Magyarországon. Az útra több mint 40 térképet vásárolt, amelyek részletesen megjelölték a sáros földutakat, szűk erdei csapásokat is. Ezzel kapcsolatban elpanaszolta: a magyar térképeken gyakran berajzolták a mérnökök az utakat, a valóságban azonban sokszor nem találta — mert nem is voltak. Pas- sau-Linz-Sopron útvonalon érkezett barátjával, az időközben hozzá csatlakozó Georg Stierrel Hévíz mellé, ahol a térképen jelölt pihenőhely 111 /v Rolf Veil hűséges társára Mandyra nagyon ügyelt a hosz- 8ZÚ úton helyett mocsarat találtak... A kézzel cigarettát sodró lovas legény elmondta azt is: egy-két órai utazást követően mindig hagyott időt a szürke póninak, hogy füvet legeljen a bokrok alján, mezők széliben. Esténként aztán olyan embereknél kerestek szállást és abrakot, akik lovat tartottak, illetve a hátizsákba pakolt mintegy 10 méteres, elemmel működő villanypásztort kerítette Mandy köré, hogy ő a hálózsákban nyugodtan aludhasson. Egy hétig cudar, esős volt az idő — csak egy vízálló katonai köpeny védte akkor; hogy málhája könnyű legyen, úgy tervezte, Magyarországon vásárol majd magának ruhaneműt. Több vérfagyasztó kaland során (leszakadt például alattuk egy fahíd a Dunántúlon) érkeztek úti céljukhoz. Ha néha településre tévedtek, nagy feltűnést keltettek; először mindig a lónak kerítettek vödröt, s benne vizet, csak utána csapoltatott magának sört. Bár életre szóló élmény volt az út, hazafelé azért autóval mennek, a lovat utánfutón szállítva... Czene Attila Betelt a vörsi tűzoltómúzeum negyedik vendégkönyve is A zsáktelepülés nem zsákutca — A föld alatt már rend van Marcaliban — mondta Sütő László polgármester, akivel számba vettük az előző öt év munkáit és a következő időszak feladatairól is beszélgettünk. Marcaliban 1989-ben már nem lehetett házat építeni a szennyvíztisztító-mű alacsony kapacitása miatt. Azóta olyan beruházást valósítottak meg, amely lehetővé teszi: a város lakossága, illetve az intézmények, cégek, vállalkozások igényét még akkor is kiszolgálják, ha a szükséglet a jelenlegi kétszeresére emelkedne. A csatornázottság 1990-ben 54 százalékos volt, az idei év végére meghaladja a 80 százalékot. A Dunántúl legnagyobb befogadóképességű szemétlerakójának megépítésével 50 évre megoldották a térség problémáját. Marcaliban teljessé vált a gázellátás, s mivel évente több az mint 10 millió forintot fordítottak utcák, járdák burkolására, idén ez a munka is véget ér. Azért találnak tennivalót. — Városunkban befejeződött a privatizáció — mondta Sütő László. — A magánkézbe került állami vállalatok több embernek adnak munkát, mint korábban. S bár az állam semmi felelősséget nem vállal az oktatás területén, a kidolgozott városi koncepció megnyugtatóan rendezi ezt a problémát is. Sütő László a jövőről elmondta: gyógyvíznek tudták nyilvánítani a gombavölgyi forrást, de kudarcként kell elkönyvelniük, hogy nem találtak beruházót a mintegy 50 hektárnyi területre. A gyógyturizmust és a helybélieket egyaránt szolgáló vállalkozásnak kívánnak itt helyet adni — mielőbb. Mintegy 100 hektrányi területen a honvédség működött korábban, ezt az önkormányzat meg akarja szerezni, hogy ipari parkot hozzon létre. A polgárjelentős kultúrafejlesztő program zárul hamarosan Lengyeltótiban. A művelődési ház és a könyvtár kedvezőbb körülmények közé költöztetése után most - mint Sípos Ferenc jegyző elmondta - a mozi felújításán dolgoznak. Ez a munka nemsokára befejeződik. A 250 személyt befogadó teremben színpadot építettek és egy héten belül kész lesznek a külsőbelső tatarozással. A félmillió forintba kerülő munkát az önmester elmondta: akár a környező településekkel összefogva is készek lennének ennek létrehozására, működtetésére. A Shell benzinkút mögötti területen nagykereskedelmi elosztóközpontot szeretnének létesíteni. Magánemberektől vásároltak már 30 telekre való földet (akad itt még kilencvenre való), amit mielőbb telekké akarnak nyilvánítani, hogy eladásukkal röghöz kössék a helybélieket. Már épül a kórház 80 ágyas, új rehabilitációs részlege, amiért — elkészülte után — eladják a kivitelező vállalkozónak az ön- kormányzat tulajdonában levő lengyeltóti kastélyt. Marcali a korábbi években Sütő László Marcali polgármestere éves költségvetésének 35-40 százalékát tudta fejlesztésre fordítani — szinte mindent cél-, illetve címzett támogatásokból építettek. Az idei egymilliárd forintból „csak” 210 millió jut erre a célra, de Sütő László a kiérlelt, végiggondolt koncepciók alapján bízik abban, hogy a város újra előbbre lép majd. Czene Attila kormányzat saját építőbrigádja végzi, valamint a közhasznú munkások. A megyei munkaügyi központ balatonboglári ki- rendeltségével szerződve 16 embert foglalkoztatnak ily módon Lengyeltótiban. A megújuló mozinak több funkciót is szánnak: mindenekelőtt fellépési lehetőséget a város néptáncegyüttesének és diákszínpadának. Bodor József bogiári mozis vállalkozó vetíti itt alkalmanként a slágerfilmeket. Vörs, a 16 millió forintos költségvetésből gazdálkodó, 560 lelkes zsáktelepülés önhibáján kívül került hátrányos helyzetbe. Pedig már két évvel a Bokroscsomag előtt racionalizálták intézményeiket, leépítették a létszámot, s áttértek a takarékos gazdálkodásra. A közvilágítást is energiatakarékos lámpák biztosítják, s több olyan programot valósítottak meg, amely kevés pénzt és sok társadalmi munkát igényelt. A szépülő település vonzza a külföldieket, s nemcsak tűzoltómúzeuma miatt, amelynek már a negyedik vendégkönyve is betelt. A faluban a vezetékes szennyvízen kívül teljes az infrastruktúra. A látványos fejlődés ellenére sem lehet felhőtlen az öröm. — Gondot okoz a meglevő intézmények fenntartása — mondta Farkas László polgár- mester. Hozzátette: nagy szükség lenne arra a 3,5 millió forintra, amelyet a központi alapból szeretnénk elnyerni. Az óvoda, az orvosi rendelő és a Holláddal közös körjegyzőség költségeit már lefaragták, de változatlanul sokba kerül az iskola. Vörs különösen sokat költ az 1-4. osztályosok tanulóira, akik a helyi iskolába járnak. Az elmúlt tanévben az első osztályban két tanuló volt, közülük az egyik bejáró. Egy tanuló ellátásához több mint százezer forinttal járul hozzá az önkormányzat: ennyit kell hozzátenni a központi támogatáshoz. — Nem akarok iskolaellenes hangulatot kelteni, de bármilyen jól gazdálkodik egy önkormányzat, ez a támogatás hosszú távon nem tartható — érvel a polgármester. — A megoldás az lehet, hogy Szentgyörgyre járnak az alsósok is. A bejárás feltételeit pedig az öt településnek, Balatonszentgyörgynek, Tikosnak, Holládnak, Balatonberény- nek és Vörsnek kell megteremteni. Még nincs döntés az ügyben, de valamit tenni kell. A Vörsön tanuló 21-22 gyerekhez minimum két pedagógus kell és ehhez még egy napközis. A korábbi kormány döntése szerint minden iskolának kell lenni igazgatójának. Az igazgatónak pedig havi 16 ezer forint igazgatói pótlékot kell fizetni. Nem a pénzt sajnálom, csak az nonszensz, hogy ugyanennyit kap egy ezer gyermeket oktató városi iskola igazgatója, mint a húsz gyereket tanító falusié. Ha volna egy alsó és egy felső határ, akkor azon belül az ön- kormányzat dönthetne, de nincs erre lehetősége. így jobb híján a megoldáson törik a fejüket. Lengyel János Hollád jövője az optimizmus Hollád szót ért a polgáraival, bár ez némelyek szerint nem is olyan nehéz, hiszen mindössze 367-en vannak, s közülük 150 a nyugdíjas. Ötven évvel ezelőtt több mint ezren lakták a falut, de Nagy Tibor polgármester szerint kár ezen keseregni. Hollád kitörési pontot keres. Úgy gondolják: a turizmus fejlesztése hozhat sikert. Hollád nagy összefogásról tesz tanúbizonyságot. Az önkormányzat is példát mutat. Eddig még senki sem hiányzott a testületi ülésről, ahol jól ötvöződik a tapasztalat és a lendület. Nagy szó ez ma, amikor Somogy több településén inkább a széthúzás, mint az önzetlen segítés jegyében „önkormányoznak”. Aktívak a község polgárai is: a rétegfórumok telt ház előtt zajlanak. Találkoztak már a telefonigénylők, a fiatalok, a nyugdíjasok és az iskolába járó gyerekek szülei. Holládnak is gondja az 1- 3 osztályos saját iskola, ahová mindössze 11 gyerek jár, őket két főállású pedagógus tanítja. Az intézmény fenntartása sokba kerül, de a szülőkre bízzák a döntést: hova akarják járatni a kicsiket. Döntés még nincs. A nagyok Balatonszentgyörgyön tanulnak, a központi iskolában. Az óvoda helyzete szilárd: több mint 20 gyerek veszi igénybe ezt a szolgáltatást, s erre a jövőben is lesz igény. A cigányok részére szervezett megbeszélés is rekordot döntött. A fórum eredményesnek bizonyult, hiszen döntés született: a holládi cigánycsaládoknak, ha igénylik, földet adnak és segítenek a gazdálkodás elindításában is. — A fórumok tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosságot érdekli sorsának alakulása — mondta Nagy Tibor polgármester. Hozzátette: a megbeszéléssorozat az őszi falugyűlést készítette elő. Az önkormányzat költségvetése hiányos, de bíznak a központi támogatás elnyerésében. Addig nyújtózkodnak, amíg a takaró ér: nagyobb kiadást nem is terveznek. Mert jelenleg Hollád mindenkinek fizet, de Holládnak senki sem... (Lengyel) Lengyeltóti felújítások Késik az aratás Mesztegnyőn A Lady János Mezőgazdasági Szövetkezet a kárpótlás befejeztével 1960 hektáron gazdálkodik, s 85 tagja van. 180 hektáron árpát, 447-en búzát, 370 hektáron kukoricát és ugyanennyin napraforgót termeszt, 65 hektáron van cukorrépa és 124-en étkezési borsó. Az utóbbi napok esőzései miatt az árpa aratása egy-két napot csúszik, de remélik, hogy még ezen a héten elkezdhetik. Számítógépek a marcali áfésznál A Marcai és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet az idén szinte valamennyi egységét felújítja. A Lenin úti 19. számú ABC belső terét mintegy 6 millió forintért építtette át, a Rákóczi utcai központi nagy ABC-be csaknem hétmillió forint értékben telepített számítógépeket. Községszépítő öreglakiak Először szervezett az öreglaki önkormányzat limlom-akciót szép sikerrel. Összegyűjtötték a vas- és fémhulladékot, valamint azt a háztartási holmit, amit a szervezett szemétgyűjtésben nem szállítanak el. A fémet eladták a bogiári MÉH- telepen, a többi hulladékot megsemmisítették. A vas árából fedezték a limlom-szállítás költségeit. Neszményi Zsolt jegyző azt is elmondta: a hulladékgyűjtés sem került az ön- kormányzatnak külön pénzbe, mert a közhasznú munkások végezték, akik az idén dolgoznak a közterületek rendezésén. Telefon három-négy kisebb községnek A lengyeltóti telefonközpont bővítésével bekapcsolódhatnak a krosszbar-hálózatba Bu- zsák, Szőlősgyörök és Öreglak lakói is. Az 1000 vonalas kapacitásnövelés révén az öreglaki fejlesztés második ütemét is megkezdhetik, s ez itt 120 új telefont jelent. Emellett Somogy várt, Somogyvámost, Pa- mukot is a krosszbarra kötik. Sártenger Horvátkút egyik utcájában Horvátkúton az Erdőalja utcában ha esik az eső, még a mentő sem tud bemenni a sártenger miatt. Némileg enyhítette a helyzetet, hogy építkezési törmeléket vittek az út kátyúiba. Az önkormányzat idei költségvetésében nem szerepel ennek az útnak építése, bár Babina Elemémé képviselő sokszor szorgalmazta, a megoldás pénz híján elmaradt. Addig az Erdőalja utcából iskolába induló gyerekek sáros lábbal szállnak föl a buszra, és a beteget is vinni kell az utca elején várakozó mentőhöz. A marcali tévé heti műsora Hétfő 19.00: Két rövidfii: Alkotó ember. A sakál. 19.16: Jövőre, ha minden jól megy - fr. film. Kedd 19.00: Marcali híradó. Sport. 19.25: Ufo-album. 20.15: Sporthíradó - különkiadás. Szerda 19.00: A keddi műsorok ism. Csütörtök 13.00: Egyenes adás a képviselő-testület üléséről. 19.00: Az élő adás felvételének közvetítése. Péntek 19.00: Egyedül. 19.22: Deborah édes teste - amer. krimi. Táborozok Marcaliban A Bemáth emlékmúzeum adott helyet azoknak a 10-14 éves tanulóknak, akik képzeletgazdagságukat és kézügyességüket tették próbára. A tábor vezetője Somogyi Zsuzsanna, a krétaszobrok faragásának mestere.- Tizenketten jöttek ebbe az alkotótáborba, ez épp a legkedvezőbb szám. Ha többen jelentkeztek volna, már egésznapossá bővült volna a foglalkozás; úgy nem tudnánk annyira segíteni az egyéni kibontakozást. Kétféle követelménynek kell ugyanis eleget tenni: kompozíciókat hoznak létre és ezek fejezzék ki az alkotó gondolatait.- Mit tanultak a résztvevők?- Bevezetés a boszorkány- konyha rejtelmeibe címszó alatt igyekeztem megismertetni velük többféle technikát, olyat, amit nem tanulnak az iskolában. A foglalkozások délután egykor kezdődtek és ötig tartottak. Hétfőn papírmasé álarcokkal kezdtük, kedden kollázsokat készítettünk, majd a különböző festékekkel kísérleteztünk. A következő nap agyagozás volt, majd a hét végén - mintegy levezetésként - keretet adtunk a képeknek és kifestettük az álarcokat.- Mi lesz e munkákkal?- Nagy részük felér egy-egy műalkotással; szeretnénk kiállítást rendezni belőlük itt, a Ber- náth házban. S aki szívesen látná otthonában, meg is vásárolhatja. A zárást árveréssel kötjük össze. Ez öröm a gyerekeknek is. Ösztönzi őket, hogy szép tárgyakat, képeket alkossanak. Szalai Erika
