Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-23 / 145. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. június 23., péntek A tilalom rablásra ösztönzi a csempészeket A műkincsek „Interpolja” Bombázni akart a NATO Hiba volt túszokat szedni az ENSZ-békefenntartók soraiból - ismerte el Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője a BBC televíziónak adott nyilatkozatában. Ugyanakkor kijelentette: a NATO légicsapása éppolyan hibás döntésnek bizonyult, mint a kék sisakosok elfogása. Ilyen még nem volt az olasz diplomácia történetében Sztrájk a külügyben? Tiltakozás a szlovákiai magyar gimnáziumokban Igazgatók leváltása Az orosz miniszterelnök felszólította a parlament alsóházát, hogy tárgyalja újra a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A Duma azt tegnap már megszavazta, s ha újra megvonná a bizalmat, akkor Jelcin elnöknek négy héten belül el kell döntenie, hogy vagy a kormányt me- neszti, vagy a parlamentet oszlatja fel. Magyarországot is érintő európai útra indul július 5-én Csiang Cö-min kínai államfő. A hivatalos látogatás bejelentése cáfolni látszik a China Daily című angol nyelvű kínai lapnak azt az értesülését, hogy Peking válaszlépést tervez Budapest ellen, mert Lien Csan tajvani kormányfő állítólag Magyarországon járt a napokban. A magyar Külügyminisztériumban nem tudták megerősíteni a lap állításait. Az orosz-csecsen béketárgyalások résztvevői közös nyilatkozatban foglaltak állást csütörtökön a háború folytatása ellen. A Groznijban folyó megbeszéléseken a felek megállapodtak arról, hogy leállítják a harci cselekményeket és a tűzszünetet megfigyelőkből, köztük az EBESZ képviselőiből álló bizottság ellenőrzi majd. Hivatalosan is benyújtotta tagsági kérelmét az Európai Unióhoz Románia. A lépéssel Románia lett a harmadik kelet- közép-európai ország, amely hivatalossá tette csatlakozási szándékát: eddig Magyarország és Lengyelország nyújtott be ilyen kérelmet. Igyekszik megoldást találni a három éve húzódó, tizenkét- milliárd dolláros uránügyletre az A1 Gore amerikai alelnök és Viktor Csemomirgyin orosz kormányfő vezette orosz-amerikai vegyes bizottság, amely a jövő héten Moszkvában ülésezik. A megállapodás értelmében az Egyesült Államok ötszáz tonna dúsított uránt vásárolna Oroszországtól. Jól halad a Beregszászi Magyar Pedagógiai Főiskola hivatalos bejegyeztetésének ügye. A nemrég Beregszászon és Ungváron járt ukrán tényfeltáró bizottság kielégítőnek találta a főiskola eddigi munkáját és annak anyagi-műszaki bázisát. A CIA bizalmas jelentése szerint Kína az utóbbi egy évben számos, rakétarendszerekhez szükséges elemet és alkatrészt szállított Iránnak és Pakisztánnak. Egy magas rangú washingtoni kormányforrás nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok kénytelen lesz újabb gazdasági tilalmakat alkalmazni Peking ellen. Karadzsics elutasította azokat a találgatásokat, hogy a szerbek egyre inkább vesztes pozícióba kerülnek a boszniai háborúban. A boszniai frontokon csütörtökre virradó éjszaka változatlan hevességgel dúltak a harcok. Különösen az ország északi és keleti részén került sor véres összecsapásokra a szerb erők és a muzulmán kormánycsapatok között. A szarajevói rádió azt állította, hogy Tuzla körzetében a kormánycsapatok több frontszakaszon folytatták előnyomulásukat a szerb ellenőrzés alatt álló területeken. A szerbek viszont újult erővel támadták az ENSZ által védett övezetnek nyilvánított két kelet-boszniai muzulmán területi beékelődést, Szrebrenicát és Gorazsdét, valamint lőtték Szarajevót. Kora délután tüzérségi lövedék csapódott be vízért sorban álló emberek közé a bosnyák főváros egyik külvárosában. Sok a sebesült, és többen életüket vesztették. Leighton Smith tengernagy, a NATO dél-európai erőinek főparancsnoka szerdán engedélyt kért arra, hogy bombázhassa a szerb kézben lévő Banja Luka-i repülőteret, Bemard Janvier ezredes, a kék sisakos erők parancsnoka azonban a kérést visszautasította - közölte csütörtökön Jaszusi Akasi ENSZ-főmegbízott. Rendkívüli világnap lesz Itália diplomácia történetében. Az előzetes bejelentés szerint szerdán, június 28-án sztrájkol a külügyminisztérium, és beszüntetik a munkát az olasz külképviseletek is. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy nem küldenek és nem vesznek át jegyzékeket, nem tartanak fogadásokat, lemondják a meghívásokat, és nem tesznek olyan szolgálati utat, amelyhez diplomata-útlevél kell. Egy római lap ironikus megjegyzése szerint csak remélni lehet, hogy szerdán semmi olyasmi nem történik, ami az olasz diplomácia közbelépését igényelné. A külügyminisztérium dolgozóinak szakszervezete sztrájkkal tiltakozik amiatt, hogy a kiadáA szlovák oktatási minisztérium tegnap felmondott a párkányi, az ipolysági, a ga- lántai és a somorjai magyar gimnázium igazgatójának. A hír a szlovákiai magyar pedagógusok, szülők, iskolák és politikai pártok széles körű tiltakozását váltotta ki. Értesülések szerint a felmondások indoka: a magyar pedagógusok nem hajtják végre az úgynevezett alternatív oktatás tervét, amelynek értelmében a magyar iskolákban a tantárgyak többségét szlovákul tanítanák. Kovács László, a somorjai magyar Mind gyakoribb a műkincsek ellopása, tönkretétele, illegális kereskedelme. Párizsban bejelentették: ha elejét venni nem képes is, legalább csökkenteni szeretné az esetek számát a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM). A százharmincöt ország mintegy tízezer muzeológusát tömörítő szervezet főhadiszállása a párizsi UNESCO-palotában található. Főtitkára, Elisabeth des Portes hangoztatja: az emberiség kulturális örökségét alkotó műkincsek jórészt politikailag ingatag, háborúktól sújtott országokban találhatók. A szervezet tavaly Maliban tartott tudományos ülést az Afrikában elrabolt kulturális jasok lefaragása már a munka rovására megy. Az összehasonlításban természetesen nem Kelet felé tekingetnek, ahol mostanában a még drákóibb takarékosság sem ismeretlen, hanem az EU társországaitól veszik az adatokat. Míg Franciaország az összes kiadások 1,2 és Németország 0,8 százalékát használja fel külügyi célokra, az olasz külügyminisztérium mindössze 0,25 százalékkal részesülhet a költségvetés kiadási tételeiből, és ez lassan a kötelező ügymenetre sem elegendő. A Rómában sűrűn változó kormányok nem tehetnek egymásnak szemrehányást e téren. Vannak nagykövetségek, ahol olyan javítási munkákat sem tudtak elvégezni, amelyek 1967 óta időszerűek. Réti Ervin gimnázium leváltott igazgatója „egyértelműen politikai jellegűnek” minősítette a döntést. Az Együttélés nevű magyar mozgalom szerint a minisztériumnak azért volt szüksége az államigazgatásról szóló törvény módosítására, hogy „tisztogatást hajthasson végre az oktatásügyben.” A szlovák parlament hárompárti Magyar Koalíciójához tartozó Magyar Polgári Párt tiltakozó nyilatkozata szerint „az arrogáns hatalmi megnyilvánulás a demokratikus elvek elvetését jelenti, megkérdőjelezi a magyar iskolák jövőjét.” vakról. Legközelebb Latin- Amerikáról, továbbá a bejrúti múzeumokról, valamint a francia- és olaszországi templomokból ellopott műremekekről, könyveiből jelenik meg hasonló kiadvány. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa ezekkel a dokumentumokkal is szeretné fölhívni a közvélemény figyelmét: körültekintőbben kell védeni az emberiség egyetemes értékeit. A szakemberek egy része mégsem ért egyet azoknak az országoknak a gyakorlatával, amelyek teljes kiviteli tilalmat rendeltek el a kulturális javakra. Ez ugyanis eleve lopásra, rablásra ösztönzi a mindinkább szervezett tolvaj- és csempészbandákat. Győri K. László Titokzatos betegség pusztít a kelet-indiai Bihar államban. A hetek óta tartó, többnyire tíz éven aluli gyermekeket megtámadó járványnak eddig már kétszáz halálos áldozata van. A kórokozó eddig ismeretlen, mert a helyi kórházak gyenge felszereltsége nem teszi lehetővé a vérminták megfelelő elemzését. Izraeli börtönökben raboskodó hozzátartozóik szabadon bocsátásáért tüntettek palesztin asszonyok a Gázai övezetben. Jelentések szerint még mintegy ötezer palesztint tartanak fogva a zsidó államban. A napokban Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet vezetője éhségsztrájkkal csatlakozott a tiltakozókhoz. fotók: feb/reuters Vakító lézersugár Húszévi kísérletezés után megszületett A világ legforgalmasabb mesterséges vízi útja Százéves az Északi-csatorna Az új lézer „csodafegyver” megvakít, ha a terepet táv- csövön keresztül kutató ellenfél szemébe világít a fénye. Nem sci-firől, hanem az amerikai hadsereg jövendő fegyveréről van szó, amely a The New York Times jelentése szerint a Lockheed konszern egyik üzemében már készen áll, és hamarosan sorozat- gyártásra kerülhet. A vakító lézerfegyverekkel már legalább húsz éve kísérleteznek, de eddig nem sikerült olyat előállítani, amely megfelelő lett volna a harctéri fel- használásra, egyúttal pedig gyártási költségei is elfogadhatóak. Az új lézerpuska csak 18 kilós. Mielőtt bevetnék, zavarni kezdik az ellenség elektronikus figyelőrendszereit, hogy a másik felet a hagyományos, optikai berendezések igénybevételére kényszerítsék. Ázután kibocsátják a lézersugarat, amely - a távolságtól függően - időlegesen, vagy véglegesen megvakítja a katonákat, a harci technikát azonban sértetlenül hagyja. Svédország - a Vöröskereszt támogatásával - el akarja érni, hogy az új harci eszközt vegyék fel a különlegesen veszélyes fegyverek listájára és tiltsák be alkalmazását. Az amerikai kormány támogatja a vakító lézer bevezetését. Kassai vádemelés A kassai rendőrség kerületi vizsgálóbírója vádat emelt kilenc személy - köztük három magyar állampolgár - ellen, akiket áprilisban csaknem húsz kilogramm radioaktív uránizotóp csempészésén kapott rajta a szlovák rendőrség. A négy szlovák, két ukrán és három magyar állampolgárságú személyt - a Szlovákiában hatályos törvények értelmében nevüket csak a jogerős bírói ítéletet követően tehetik közzé - április 19-én egy 52 kilogrammos, külön erre a célra készített konténer szállítása közben tartóztatta le a rendőrség különleges alakulata. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, 8-tól 15 évig terjedő elzárás vár rájuk. Kevesebbet beszélnek róla, mint néhány társáról, de krónikák tanúsítják: már a rómaiak javasolták, hogy mesterséges vízi úttal kössék ösz- sze az Északi- és a Keleti-tengert. Az évezredes álom száz esztendeje, 1895 júniusában vált valóra. 1888-ban háromezer ember kezdte meg a Kiel és Brinsbüt- tel közötti félsziget átvágását és hét év múlva már kilencezer munkás dolgozott ott - mint írták a világ akkori legerősebb és legmodernebb gépparkjával. A vállalkozás a császár szívügye volt. Pontosabban két császáré. Az alapkövet I. Vilmos tette le, a szalagot a megnyitóünnepségen II. Vilmos vágta át. 1895. június 20-án, mint a Kieler Zeitung beszámolójából tudjuk, II. Vilmos császár délután három óra harmincöt perckor az S-4 romboló parancsnoki hídján állva, a két parton vigyázzba merevedett huszárok sorfala között, a nemzeti himnusz hangjaira nyitotta meg ünnepélyesen a csatornát. Az ünnepség 1,7 millió márkába került, és az esti bálra a flotta háromezer tisztje mellett hivatalosak voltak az építkezés vezetői is. A csatorna ötletét Bismarck kancellár is támogatta, és ő íratta alá 1886. március 16-án I. Vilmos császárral az építésről szóló törvényt. A csatorna egyébként a világ többi ismert csatornájához képest meglepően rövid. Hossza 98 637 kilométer. De ez a viszonylag rövid átvágás Hamburgból 787 kilométert, azaz 45 órát takarít meg a hajósoknak, Rotterdamból pedig 439 kilométert és 22 órát. Mi ez a Panama-csatornához képest! Ott a megtakarítás 8000 tengeri mérföld, tehát 14 816 kilométer, a Szuezi-csatoma pedig 7000 tengeri mérfölddel, 12 964 kilométerrel rövidíti meg a hajósok útját! A Keleti- és az Északi-tengert összekötő német csatorna a legújabb adatok szerint a földkerekség legjobban igénybe vett mesterséges vízi útja. Tavaly 80 nemzet 43 ezer kisebb- nagyobb hajója haladt át rajta. Ferenczy Europress
