Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-22 / 144. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK 1995. június 22., csütörtök Segélyt még sohasem kért Bányai emlékbánya A kút mellett, műanyag kádban nagy halom kimosott ruha árulkodik Farkas Istvánná délelőtti munkájáról. Fiatalokat meghazudtoló rugalmassággal hajol le egyet-egyet kicsavarni, s mosolyogva mondja: — Van mosógépem és centrifugám is, de azok áramot fogyasztanak, a derekam viszont nem... Ilonka néni a fiával él a kis bányai házban. Most éppen nagy a boldogsága, mert kényeztetheti hatéves unokáját. Nyugdíjas koráig téeszben, erdőgazdaságban, állami gazdaságban dolgozott, s az évekkel együtt szerencsére nem repült el a jókedélye. Ha nem jön álom a szemére, azt számolgatja, hányán is laknak ma a faluban. Talán harminc család? — Pedig régen micsoda élet volt itt! Majdnem minden vasárnap hálóztunk, délután kart karba öltve végigsétáltunk az utcán, színdarabokat adtunk elő... A szép emlékeket örömmel idézi, mert mostanság megint egyre nagyobb a jövés-menés a közösségi háznál. Talán feléled újra a település! Sok öregnek megnyugvást jelent, mondja, hogy hetente jön a faluba orvos, aki nem csupán megvizsgálja, hanem meg is hallgatja őket. Az intelmét azonban — keveset dolgozni, sokat pihenni — nehéz betartani. Mert meg kell termelni a konyhára valót és az állatoknak szükséges elesé- get. A másfél hold föld szántása, tárcsázása, a vetőmag, a pétisó megvásárlása sok pénzbe kerül. Negyven-ötven baromfit nevel. Disznóhízlalásra már nem vállalkozik, inkább egész évben összegyűjtögeti a forintokat és megveszi a hízót. A nyugdíja tizenötezer forint. Segélyt még soha nem kért... (Izményi) Hadilábon a hadigondozás Nem árt, ha tudjuk A szolgálati időről 13 ezer forint a nyugdíjátlag A somogyi nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők háromnegyede — 78 ezer nő és férfi — kapott saját jogon öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjat az idén januárban — közli tájékoztatójában a KSH Somogy Megyei Igazgatósága. Legtöbbjüknek — 51 ezer ellátottnak — öregségi nyugdíjat vitt a postás. A tavalyinál öt százalékkal kevesebb somogyi igényjogosultnak folyósítottak baleseti járadékot, özvegyi ellátást és mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, ugyanakkor — főként a szociális alapon járó segélyezések növekvő igénybevétele miatt — emelkedett és megközelítette a 16 ezret az egyéb ellátottak száma. A megyében élő valamennyi saját jogú nyugdíjas havi átlagos ellátmánya az év első hónapjában 13 440 forint volt. Ennél valamivel többet kaptak az öregségi nyugdíjasok, a rokkantsági nyugdíjasoké viszont elmaradt az átlagtól. Az év eleji nyugdíjemelés nyomán alaposan visszaesett a 12 ezer forintnál kevesebb nyugdíjban részesülők száma, ugyanakkor 18- ról 39 százalékra nőtt a 12 000 — 14 999, illetve 7-ről 16 százalékra emelkedett a 15 000 — 19 999 forint közötti nyugdíjasoké. Januárban megyei szinten kiemelkedően magas, 30 ezer forint feletti nyugdijat 419-en kaptak. A férfiak nyugdíja — a korábbi évekhez hasonlóan most is — magasabb, mint a nőké, a különbség különösen az öregségi nyugdíjaknál szembetűnő (22 százalék). A nyugdíjasok és járadékosok havi ellátmánya 54 éves korig a legkevesebb — ez az összeg januárban 11 ezer forintot tett ki —, legtöbbet (átlagosan 13 783 forintot) a 65—69 év közöttiek kapnak. A különböző korú nők és férfiak átlagnyugdíja, illetve járadéka 1995. januárjában 13 017 forint volt. Ettől az összegtől legnagyobb mértékben a baleseti járadék marad el, de távol esik az átlagtól az özvegyi ellátás (10 212 forint) és a mezőgazdasági szövetkezeti járadék is (11 292 forint). Bedegkéri idősek A bedegkéri idősek klubjának 31 állandó tagja van. Az ellátást 22-24-en veszik igénybe; a klubban fogyasztják a kedvezményesen adott ebédet. Reggel 8 órától délután 4-ig találkoznak itt az idősek. A klub fenntartására az idén több mint egymillió forintot költ az ön- kormányzat. 1994. április 6-án fogadta el az Országgyűlés a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényt, amely a kihirdetés napját követő negyedik hónap első napjától érvényes. Ez a törvény kivételt tett a volt hadiárváknak megállapítható egyösszegű térítéssel: folyósításának esedékességére az időpontot előbb 1995. január 1-jében, majd egy későbbi módosítással (megjelent a Magyar Közlöny 1994. évi 130. számában) 1996. január 1-jében jelölte meg. Ennek a törvénynek a megalkotása, illetve módosítása indokolt volt, de később igencsak sok vitát okozott az érintettek, valamint a törvény alkalmazói körében — számos észrevétel ezt tanúsítja. Sok gondot okozott, illetve okoz a törvény alkalmazása során például a hadiárva fogalmának helyes értelmezése, a legtöbbet vitatott szabály azonban a törvénynek az egyösszegű térítésről szóló rendelkezése. Tény, hogy az egyes nehézkesen és túlontúl fiskálisán megfogalmazott törvényi rendelkezések között csak nagy kínnal-keservvel lehet eligazodni és erre nem is minden érintett képes, a hadigondozottak túlnyomó többsége ugyanis hatvan-hetven éves vagy ennél is idősebb. Vannak, akik a szabályok közti útvesztőktől tartva, mások az utánjárással járó viszontagságokat elkerülendő adják fel a harcot, hogy jogos igényüknek érvényt szerezzenek. Előfordul, hogy a hadiözvegy mindmáig nemhogy egyösszegű térítést nem kapott, de még csak nem is értesítették arról, hogy igényét elbírálás végett illetékes helyre továbbították... Most arról olvasok, hogy a hadigondozottak törvénymódosítást sürgetnek: a hadigondozási törvény egyösz- szegű térítésről szóló határozatának megváltoztatását kérik. A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének közgyűlésén elhangzott, hogy az egyösz- szegű térítés megállapítására eddig az igényjogosultaknak mindössze 25 százalékánál került sor, s ezt az öt évvel ezelőtt újjáalakult HONSZ — mivel az azonos sorsú emberek megkülönböztetését látja benne — alkotmányellenesnek tartja. 1994- ben 20 ezer hadirokkant összesen egymilliárd forint járadékot kapott, az idén várhatóan 27 ezren együttvéve 2,8 milliárd forinthoz jutnak. És ne feledjük, többnyire idős, beteg emberekről van szó. (Hernesz) A nyugdíj előtt állónak lehetősége, a munkáltatónak kötelessége, hogy egy évvel a dolgozó (biztosított) öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának betöltése előtt az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól (kirendeltségtől) kérje annak közlését, hogy a dolgozó megszerezte-e az öregségi teljes vagy résznyugdíjra jogosító szolgálati időt, illetve mennyi a a figyelembe vehető szolgálati idő. Ezzel véglegesen tisztázódhat a nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló idő — esetleg a bírói jogorvoslati út igénybevételével is —, és lényegesen lerövidül a nyugdíj megállapítás ideje. A szolgálati idő megállapítására irányuló igény nem azonos a nyugdíjigénnyel', a nyugdíj megállapítását akkor is kérni kell, ha a szolgálati időt megállapították. A szolgálati idő előzetes megállapítását bárki kérheti a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), az öregségi nyugdíjra jogosító életkorát megelőző egy éven belül. A kérelemre a nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) határozatot hoz, ebben állapítja meg a nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati időt, és egyben közli azt is, hogy mely időszak nem vehető figyelembe a szolgálati idő meghatározásánál. A határozat ellen 15 napon belül fellebbezhet a határozatot hozó nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) vezetőjéhez. A nyomtatványt a dolgozónak abban az esetben is alá kell írnia, ha a szolgálati idő megállapítását a munkáltató kéri. A szolgálati idő ismeretében határozható meg az optimális nyugdíjazási időpont. A nyugdíjazásnál 365 napot kell egy év szolgálati időnek tekinteni, és a nyugdíjasnak nem mindegy, hogy egy évvel több szolgálati idő alapján állapítják meg az ellátását, vagy az egész éven belüli úgynevezett maradék napok számok eléri például a 360-at. (Ilyenkor érdemes 5 nappal később megszüntetni a munkaviszonyt.) A szolgálati idő tisztázatlansága adott esetben a nyugdíj- igény elutasításával is járhat. Ilyenkor nem arról van szó, hogy a nyugdíjigénylő ellátása alacsonyabb lesz, hanem arról, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján elismert szolgálati idő nem éri el a 20, illetve a 15 évet, és ezért a nyugdíjigényt el kell utasítani. Lehet, hogy a jogorvoslati szakban az érintett nyugdíjjogosultság tisztázódik, ez azonban azzal jár, hogy a munkaviszony megszűnése után a nyugdíj- igénylő még hónapokig ellátatlan. Ezért olyankor, ha a nyugdíj előtt álló dolgozó szolgálati ideje nem egyértelműen tisztázott, saját érdekében feltétlenül élni kell a szolgálati idő megállapításának lehetőségével. A szervezet fokozott igény- bevételével járó és az egészségre különösen ártalmas munkát végzők — ha jogot szereztek a kedvezményre — a 60., illetőleg nők jelenleg az 55. életév betöltése előtt igénybe vehetik az öregségi teljes vagy résznyugdíjat, ha megvannak az ehhez szükséges feltételek. Hogy a nyugdíjra való jogosultság milyen életkortól állapítható meg, attól függ, hogy az érintett hány évet dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben. A biztosított (volt biztosított) tehát kérheti az igényelbíráló szervtől annak megállapítását, hogy mennyi korkedvezményre jogosító idővel rendelkezik. Ilyen igény életkortól függetlenül bármikor előterjeszthető. (A TB-tanács- adó szakfolyóiratból.) Nyugdíjas az orvosnál. — Doktor úr! Nem lehetne a tetanuszoltás helyett inkább egy jó kis tőkeinjekciót kapni? őszi Zoltán karikatúrája Vasutas-kirándulás Baranyába Baranyai kirándulásra viszi nyugdíjas tagjait, a vasutasözvegyeket, valamint az arcképes igazolvánnyal rendelkező hozzátartozókat a Kaposvári Nyugdíjas Vasutasok Szervezete. Június 29-én reggel 6 óra 50-kor százötvenen különvo- nattal indulnak a kaposvári pályaudvarról — itt csatlakozik hozzájuk Somogyszobról érkező mintegy 30-40 nyugdíjastársuk —, s a napot Villányban és Harkányban töltik. A programban fürdés, illetve Villányban ebéd és borkóstoló szerepel. A csoport este 18 óra 07- kor érkezik vissza Kaposvárra. Reálértéküket őrző nyugdíjak Az idei márciusi, január 1-jétől visszamenőleg érvényes nyugdíjemelés eredményeként 1995 januárjában Somogy megyében egy-egy nyugdíjasnak, járadékosnak átlagosan 13 017 forintot folyósítottak. Ez az összeg 19,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, s minthogy a fogyasztói árak 1994- ben 18,8 százalékkal nőttek, a nyugdíjak megőrizték reálértéküket. Tevékeny évek után hosszabb élet Számos nyugat-európai országban — és például Japánban is — jóval idősebb korban mehetnek nyugdíjba az emberek, mint nálunk, s éppen ezekben az országokban igencsak magasabb a születéskor várható élettartam, mint Magyarországon. Hazánkban ez az élettartam folyamatosan csökken —jelenleg a férfiaknál hatvanhárom, a nőknél hetven-hetvenegy év —, Japánban viszont 80-82 év. Ahol a nők nyugdíjkorhatára a miénknél jóval magasabb, vagyis hatvan-hatvanöt év, ott a születéskor várható élettartamuk mintegy 10 évvel magasabb, mint nálunk. Az öregkor hasznosan töltött évei meg- hosszabíthatják, széppé teszik az életet. Ingyenes belépő nagyszülőknek Ingyenbelépővel juthattak be az unokáikat elkísérő nagyszülők a pécsi állatkertbe és a Vidámparkba az idei gyermeknapon. Sőt: ki-ki még egy Túró Rudit is kapott, ugyancsak ingyen, és a Vidámparkban akkor sem kellett fizetniük, ha egy-egy játékot nem az unokák, hanem ők maguk vettek igénybe. A Nyugdíjasok Pécsi Egyesületének elnöksége nyilvános méltatásban ismerte el a példamutató gesztus jelentőségét, amely azon túl, hogy meglepetést szerzett az idős embereknek, nem kevés kiadástól is megkímélte őket. Ötéves a kaposvári egyesület boltja Öt évvel ezelőtt nyitotta meg boltját Kaposváron, a Szent Imre utca 14. szám alatt a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete. Az elmúlt fél évtized alatt igencsak megnőtt az azóta a megyehatárokon túl is ismert, népszerű üzlet kínálata és forgalma: szívesen keresik fel az élelmiszert, háztartási cikkeket kínáló boltot a kaposvári nyugdíjasok. Holnap délelőtt fél tízkor a bolt öt évvel ezelőtti megnyitására ünnepi elnökségi üléssel emlékezik az üzlettel egy épületben levő tanácsteremben a kaposvári nyugdíjasegyesület. Négyszáz vendég Barcson Bálozó klubtagok A barcsi nyugdíjasklub rendezésében regionális nyugdíjas találkozó helyszíne volt a hét végén a Dráva-parti város. Csurgó, Magyaratád, Nagyatád, Nagykanizsa, Bázake- rettye, valamint Fácánkert klubja vett részt a találkozón. Négyszázan jöttek el. A Dráva múzeumban a vendégek részt vettek a barcsi nyugdíjas alkotóművészek kiállításán; a tárlatot Kovács Lajos, a megyei nyugdíjasz- szövetség elnöke nyitotta meg. Ezután megtekintették a szociális központot Hava Fe- rencné vezető kalauzolásával, majd Feigli Ferenc barcsi polgármester köszöntötte a résztvevőket a Május 1. parkerdőben. Ezt követően a vendégként érkezett nyugdíjasklubok mutatták be műsorukat. Végül szabadtéri bállal zárult az ünnepség; Gyuróko- vics Tibor gondoskodott a jó hangulatról. Az egészségügyi, szociális bizottság 20 ezer forinttal, a megyei nyugdíjas szövetség 10 ezer forinttal járult hozzá a rendezvény lebonyolításához. A barcsi nyugdíjasklub 40 ezer forinttal támogatta a rendezvényt, ezt a Művészeti és Szabad Művelődési Alapítványhoz benyújtott pályázat tette lehetővé. G. A. Az orvos intelmét, sok pihenés, kevés munka, nehéz betartani
