Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-22 / 144. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVAR 1995. június 22., csütörtök Jelölő gyűlés Kaposfüreden A kaposvári közgyűlés elfogadta a kaposfüredi városrészben lakók részönkormányzat alakítására vonatkozó kérését. A részönkormányzat testületének tagjait a helybeliek választják meg. A jelölő gyűlést hétfőn 19 órakor tartják a kaposfüredi kultúrházban. A pártokkal és a társadalmi szervezetekkel közösen összeállított jelölő listáról — amelyen 26 név szerepel — a fürediek döntése alapján, nyolc személy kerülhet be a részönkormányzat testületébe. Kaposvári nők a városért Nők Kaposvárért címmel rendez tanácskozást a városi önkormányzat holnap a Pártok háza nagytermében. Nők a mai magyar társadalomban címmel dr. Lam- perth Mónika országgyűlési képviselő tart előadást. A vállalkozó nőkről dr. Laki- Lukács Lajosné, az elesettekért való összefogásról Bank Tibomé önkormányzati képviselők előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A női munkanélküliek helyzetét dr. Tarmé dr. Törzsök Piroska, a Megyei Munkaügyi Központ igazgatója ismerteti. A délelőtt 10 órakor kezdődő tanácskozásra minden érdeklődőt szeretettel várnak. Munkanélküliek álláslehetősége A munkaügyi központ kaposvári kirendeltségén több álláslehetőséget kínálnak a munkanélkülieknek. Öt szobalányt, öt kőművest, húsz varrónőt, húsz ügynököt és hat festőt tudnának alkalmazni. Testvérvárosok szemináriuma A helyi önkormányzatok és a közszolgáltatások szervezéséről tartottak szemináriumot a napokban három testvérváros — Kaposvár, Tver és Osnabrück — részvételével. A tveri tanácskozáson a kaposvári polgár- mesteri hivatalt a közgazda- sági irodavezető és a titkárság vezetője képviselte. Molnár György a magyarországi helyi önkormányzatok gazdasági és pénzügyi bázisáról tartott előadást, Zso- hámé dr. Horváth Zsuzsanna pedig a magyar ön- kormányzati rendszert és a polgármesteri hivatal munkáját mutatta be. ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK MUNKÁJUKRÓL, LEHETŐSÉGEIKRŐL Kilóra mért előterjesztések Dr. Baka József: A döntések kényszerpályán születnek Dr. Baka József kaposvári önkormányzati képviselő szerint a testület döntései kényszerpályán születnek. Az előkészítés szakaszában ugyanis nincs idő arra, hogy a hatalmas terjedelmű előterjesztéseket áttanulmányozzák, tartalmát alaposan megismerjék, így a képviselők nem lehetnek megfelelően tájékozottak. Célszerűbb volna Baka József szerint kétszer ülésezni egy hónapban. Akkor nem kellene egy alkalommal ötven napirendi pontot tárgyalni. Ebben az esetben fontosabb témákban még külső szakértők bevonására is lehetőség nyílna. — Kívülről nézve lehet, hogy hatékonyabbnak tűnik a munkánk, mert este 8 óráig befejezzük a félszáz napirendi pont tárgyalását. A korábbi ciklusban éjfélig is tanácskoztunk a legjobb megoldások érdekében. Több időt kellene hagyni a döntéshozatalra, mert biztos, hogy így átsiklunk néhány dolog felett. Sokra becsülöm a szakapparátus munkáját, de el kell dönteni azt, hogy hivatalnokok irányítják-e a várost, vagy a közgyűlés. Előfordul ugyanis, hogy amikor a bizottság tárgyalni kezd egy ügyet, az Dr. Baka József lényegében már eldől a tanácsnokok között. A város lakói leggyakrabban csak a szavazások eredményéről kapnak alapos tájékoztatást. Az, hogy miként születik a döntés nem mindig derül ki. Pedig az olyan kényes témákban, mint amilyen a Petőfi iskola bezárása, a szervezeti működési szabályzat, vagy a Kapos Tv ügye volt, a részletek is érdeklik a lakosságot. Ha 27 képviselőből 13-an szavaznak valami ellen, az nem csak egyszerűen a többség hiánya: az is említésre méltó lehet, hogy miért nem voksoltak valami mellett. Dr. Baka József szerint egy olyan nagy horderejű döntés előtt, mint az iskolabezárás a város teljes általános iskolai hálózatát át kellene tekinteni. Jelen esetben ugyanis szerinte nem a hatékonyságot vizsgálta a közgyűlés és nem az eredményesség volt a fő mutató, hanem azt vették figyelembe döntő tényezőként, hogy nincs tornaterem. — Most értékelte a közgyűlés a tavalyi munkát. Ebből világosan kiderül: a működési kiadásokból 219 millió forintot beruházásra fordítottunk. Ezt a pénzt az iskolák is megkaphatták volna. Az idén fordított állapot van: a működésből 100 millió forint hiányzik, de ezt vissza lehet adni, ha felveszünk 186 millió forint beruházási hitelt. El kell dönteni: egy nagy kalapból kíván gazdálkodni a város és arra költi a pénzt, amire szükséges vagy a „borítékol” és a működési bevételt működésre, a felhalmozásit pedig felhalmozásra fordítja. Boldizsár Beáta A Petőfi és a paktum Dr. Szabó Árpádné: Paksi Lajos partizán módon azon dolgozott, hogyan lehetne elosztani az ide járó gyerekeket Dr. Szabó Árpádné kaposvári önkormányzati képviselő a múlt keddi rendkívüli közgyűlésről az oktatási koncepció tárgyalásakor kivonult. Miért tette? — kérdeztük az FKGP listájáról a városi ön- kormányzatba bekerült képviselő asszonyt. — Ha a választókörzet egyéni képviselője nem áll ki a Petőfi iskola mellett, akkor én itt mit keresek? — felelte. — Úgy éreztem akkor, hogy semmi értelme tovább részt venni az ülésen. Az ügy hátteréről annyit el kell mondanom — s ezt a képviselők nagy része nem tudta —, hogy Paksi Lajos tanácsnok MSZP-s képviselő már három hónappal ezelőtt elkezdte a felmérést arról, hogy melyik iskolát záija be az önkormányzat. A Kinizsi iskolának — ahol Paksi az igazgató — és a Németh István fasorinak kisebb az osztálylétszáma, mint a Petőfié. A közgyűlésen szóvá is tettem: jó lenne megvizsgálni, miért Dr. Szabó Árpádné olyan kevés gyerek jár a Kinizsi iskolába. A tavasszal még jóváhagytuk a tornaterem építését a Petőfi iskolába, Paksi Lajos tanácsnok viszont akkor partizán módon már azon dolgozott, hogy hogyan lehet elosztani az ide járó gyerekeket más iskolák között. Hangsúlyozom, még mielőtt megszavaztuk volna az iskola bezárást! — Azért neveztem cirkusznak a szavazást, mert szerintem a színfalak mögött paktumot kötött a Fidesz és az MSZP az iskola bezárásáról. A hozzászólások ugyanis forgatókönyv szerint zajlottak. — A képviselő — mondják sokan — arra kapott megbízást, hogy döntsön, s nem arra, hogy ott hagyja az ülést. — Jogom van otthagyni a közgyűlést, ha nem értek egyet azzal, ami ott zajlik. Az már a végső eset, ha egy képviselő elhagyja az üléstermet. Öt éve vagyok képviselő, de eddig még nem tettem ilyet. Nem vagyok elfogult a Petőfi iskolával szemben. Egyszerűen elhamarkodottnak érzem a bezárását. Most is azt mondom: inkább kevesebb járdát építsünk, de ne zárjunk be egy iskolát sem! Megkérdeztük Paksi Lajos véleményét is az ügyben, aki nem kívánta kommentálni a képviselőasszony nyilatkozatát. Mint mondta: már több fórumon kifejtette az iskola bezárásával kapcsolatos álláspontját, s a közgyűlésen folyt vita is a nyilvánosság előtt zajlott le. (S. P. G.) Negyvenhat órát nyert a Táncsics gimnázium Mihály falvi László, a Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója azzal a kéréssel fordult az oktatási koncepció tárgyalásakor a város képviselő-testületéhez, hogy az iskola költségvetésének tervezett 5 millió 200 ezer forintos csökkentését négymillióra módosítsák. Kérését azzal indokolta, hogy tervezett szigorítás szinte lehetetlen helyzetbe sodorná az iskolát, az oktatómunka színvonalának visszaesését jelentené a fakultációs csoportok megszűnése és a speciális osztályok óraszámának csökkentése. A képviselő-testület elfogadta ezeket az indokokat, s a négymillió forintos költségvetés-csökkentés mellett szavazott. Mihályfalvi Lászlótól megtudtuk: az iskola így is nehéz helyzetben van, hiszen a túlórákat kénytelenek megszüntetni, s várhatóan néhány nevelőt is el kell bocsátani. De míg az ötmillió-kétszázezer forintos költségvetés-csökkentés következményeként 196 órával lett volna kevesebb a gimnáziumban, szeptembertől „csak” százötvennel csökken az óraszám. Az így „kapott” 46 órának köszönhetően a speciális osztályokban — a Táncsics gimnázium egyik jellegzetessége ez — a tervezett óraszámot biztosítani tudják és valamivel növelhető a csoportbontások száma matematikából és a nyelvi órákon. S tovább működhetnek az iskolában a különböző sportkörök. így továbbra is biztosítani tudják diákjaik számára a mindennapos testmozgást. (Jakab) Karitatív bérlemények Szeptember elsejétől Kaposváron valamennyi karitatív szervezetnek, ha irodája városi tulajdonban van, bérleti díjat kell fizetnie az ingatlanhasználat után. Az önkormányzat népjóléti bizottsága dönt majd arról, hogy ehhez mely szervezetek kapnak a várostól támogatást, illetve kedvezményt. Már az elgondolkodtató, hogy vajon minek alapján dönt majd a bizottság. Hiszen eldönthetetlen, hogy melyik a karitatívabb szervezet? Szintúgy az is, hogy a város szempontjából melyik végez fontosabb munkát? Ha mindezt a döntnökök is belátják, és úgy döntenek, hogy mindegyik szervezetnek kedvezményt kell adni, akkor egyszerűen egyik zsebükből a másikba rakják át á pénzt. Ha viszont valamelyiktől mégiscsak megvonják a segítséget, akkor a szervezetet hozzák lehetetlen helyzetbe. Nem fog tudni létezni, hiszen pénze egyiknek sincs. Rajtuk nem szabad spórolni. (Nagy) Kaposváron 80 ember csinosítja majd a várost Segély helyett munkát kínál az önkormányzat (Folytatás az 1. oldalról) Jelenleg 764-en kapnak Kaposváron munkanélküli jövedelempótló támogatást. A szociálpolitikai támogatási keretből 5 hónap alatt 108 millió forintot használt fel a város. — Mi is érezzük, hogy romlik a város lakosságának anyagi helyzete — folytatta a polgár- mester: — A közgyűlés még a Bokros-csomag kihirdetése előtt elhatározta, hogy segíti a rászorultakat. Tudjuk: nehéz megélni a munkanélküli ellátásból, a jövedelempótló támogatásból. Elsősorban azokon a családokon szeretnénk segíteni, akiknek a havi jövedelme a családi pótlék, az önkormányzat méltányossági jogkörében adott támogatás, mert más kereseti lehetőségük nincs. A város- gondnokság havonta öt munkanapon foglalkoztatja majd a regisztrált munkanélkülieket. — Nem tart attól, hogy kevesen veszik igénybe ezt a lehetőséget? — Úgy gondolom, hogy ebben a rendszerben hatékonyabban tudjuk felhasználni a szociálpolitikai célokra szánt 250 millió forintot, és kiszűrhető az, aki nem is akar dolgozni. Azt is tudom, hogy ezzel nem szüntethetők meg a családok anyagi gondjai, mégis úgy gondolom, hogy ez egy újabb lehetőség. (Lengyel) A városra figyel az MDF Dr. Szép Tamás: A tagság egy része csak a listán szerepel Megerősödni és ütőképes csapatot létrehozni. Ez dr. Szép Tamásnak, az Magyar Demokrata Fórum újonnan megválasztott kaposvári városi elnökének a célja. Azt mondja, hosszas tépelődés után vállalta el a közelmúltban ezt a tisztséget: tisztában van vele, hogy — ügyvédi munkája mellett — rengeteg energiáját igényli majd ez a feladat. A júniusi részleges tisztújítást még februárban határozta el a demokrata fórum városi szervezete. Azt is, hogy a városi elnökség tagjainak számát ötről hétre emelik. Időközben Kari Péter — aki egyben a megyei választmány elnöke is —, a megnövekedett feladataira való tekintettel lemondott városi elnöki tisztéről. Nehéz helyzetben van az MDF Kaposváron — állítja dr. Szép Tamás —, és nem csak anyagilag. Az 1994-es választási kudarcot a tagság és a szimpatizánsok is nehezen emésztik meg. Újból kell sok mindent kezdeni, a párt felépítését is. Több olyan rendezvényt kívánnak szervezni, amely nemcsak az MDF tagságnak szól— politikai, kulturális és sport jellegűeket egyaránt. A párt pénzügyi helyzetét jellemzi, hogy az egész megyében csak két fizetett al- kalmazottuk van. A tagság egy része csak a listán szerepel, a valóságban nem és tagdíjat nem fizet. Kevés az igazán aktív tag. Az új városi elnök szeretné elérni, hogy a kaposvári szervezet elsősorban kaposvári problémákkal és ne a nagypolitikával foglalkozzon. A Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz-Magyar Polgári Párt kaposvári szervezetével kívánnak szorosabb együttműködést kialakítani, de a többi párttal is készek asztalhoz ülni, s megtárgyalni a várost érintő kérdéseket. (S. Pap) Lépés a környezetvédelemért Támogatás a csatornázatlan területen élőknek A kaposvári lakások 70 százaléka van rákötve a szennyvízcsatorna hálózatra. Az új családi házas területeken élőknek, Toponá- ron és Kaposfüreden zárt tárolókat kellett építtetniük, de nincs lehetőség szennyvízcsatorna-hálózatra való csatlakozásra — még ha vállalnák is a költségeket — a város délkeleti részén sem. — Tavaly a vállalkozók több mint 35 ezer köbméter szennyvizet hordtak el szippantással, s ezt a régi szennyvíztelepre szállították. 2-300 köbméter szennyvíz viszont illegális úton a vízfolyásokba, sőt a csapadéklevezető csatornákba került, s azon túl, hogy szennyezi a környezetet, óriási fertőzésveszélyt jelent — mondta dr. Fazekas Sándomé, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója. — Elhatároztuk — s elképzeléseinket elfogadták a képviselők is —, hogy anyagilag támogatjuk azokat a lakosokat, akik önhibájukon kívül nem tudnak rákötni a szennyvízcsatorna hálózatra. Egy olyan ösztönzőrendszert dolgoztunk ki,. amelynek segítségével a szennyvíz, remélhetőleg, csak legális lerakóhelyre kerül. Terveinkhez szeretnénk megnyerni a szolgáltatókat és a vízművek kft szakembereit is. A lakók pénzügyi támogatását részben az állami költségvetésből fedeznék. Ugyanis azok az önkormányzatok, ahol környezetre nem ártalmas módon helyezik el a szennyvizet, köbméterenként 95 forintot visszakapnak. Ez az összeg tavaly 4 millió forint volt, és a szennyvíztelep működtetésére fordítottak. Az államtól kapott pénzt a város köbméterenként másik 95 forinttal egészítené ki, s ellenőrző szelvények segítségével visszajuttatná az itt lakó családoknak. Az ösztönzőrendszer bevezetését a nyár végére tervezik. S. P. G.
