Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-22 / 144. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. június 22., csütörtök 25 milliárd jen értékű kötvényt bocsátott ki a Ma­gyar Nemzeti Bank a lon­doni tőkepiacon. Az Euro- jen-kötvény kibocsátásának főszervezője a Nomura pénzintézet. A papír futam­ideje 10 év, a kibocsátási ár 100 százalék, az évente fize­tendő kamat 5,2 százalék. Ez az idén a hetedik megje­lenése az MNB-nek a köt­vénypiacokon. 60 millió dolláros hitelt vesz fel a Mól Rt az algyői szénhidrogén-mezők fej­lesztésére. A kölcsön össze­gyűjtésére a Londonban be­jegyzett japán Sumitomo pénzintézet szervezett bankkonzorciumot. A hitel- szerződést ma írják alá Londonban. A beruházás összköltsége 11 milliárd fo­rint. A fejlesztés várhatóan 1999-re fejeződik be, s így az algyői szénhidrogén-me­zőn a kitermelést 2015-ig meg lehet hosszabbítani. Szombathelyen naponta ezer színes számítógépmo­nitort gyártanak a Philips, próbaüzemet teljesítő szombathelyi gyárában. Az egymilliárd forintos beruhá­zás a tervezéstől a kivitele­zésig nem egészen egy év alatt készült el a város ipari negyedében. A multinacio­nális nagyvállalatnál jelen­leg 180 dolgozó tanulja a szakmát az úgynevezett kézi és gépi automata beültető sorokon, valamint a minő­ségellenőrzésben. Friedrich Bock veszi át az IBM Magyarország Kft. vezérigazgatói tisztét 1995. augusztus 1-jei hatállyal. Az új vezető azt követően kezdi meg a cég irányítását, hogy Straub Elek — tekintettel a Magyar Távközlési Rész­vénytársaságnál betöltendő új megbízatására — megvá­lik az IBM magyarországi leányvállalatának vezér- igazgatói posztjától. Az idén 22-25 millió schillingre növeli külföldi eladásait a Tripex cég, amely elsősorban magyar- országi hús- és tejfeldol­gozó üzemeket exportál. A tavalyi forgalom elérte a 21 millió Schillingen Az auszt­riai bejegyzésű cég tevé­kenysége döntően magyar- országi árualapra támaszko­dik. Olaszországba a ma­gyar Agrofood Kereske­delmi és Ipari Rt által készí­tett, illetve forgalmazott komplett hús- és tejfeldol­gozó üzemeket szállítanak. Ausztriában hazánkban ké­szült autóipari termékeket adnak el. A gyáriparosok az iparpolitikai koncepciót hiányolják Suchman nem akar vesztest Ma dönt a kormány az aranyrészvényről Ha a kormány cselekvési prog­ramja olyan gazdasági prog­rammal ötvöződik, amely megmutatja, hová akarunk el­jutni, akkor van esélyünk rá, hogy az ezredfordulóig mo­dern Magyarországot teremt­sünk - mondta Suchman Ta­más privatizációs miniszter vi­taindító előadásában a Magyar GYOSZ által szervezett gazda­sági fórumon. Néhány kedvező jel ellenére vá­rat magára az igazi elmozdulás, s minden tétlenséggel eltöltött hét esetleg éveket jelenthet az ország felzárkóztatásában - utalt a pri­vatizációs miniszter az államház­tartási reform immár ötödik éve tartó késlekedésére. Ha pedig a költségvetés rátelepszik a gazda­ságra, akkor a gazdaság - és ez­zel maga a társadalom is - elve­szíti önmozgó képességét. Nö­vekedés nélkül a modernizáció sem képzelhető el. A privatizáció mindennek csupán egyetlen eszköze a sok közül, amit nem szabad célként feltüntetni. A magánosítás eddigi négy évének tapasztalataiból okulva - az ASZ szerint eddig Suchman Tamás: „A privati­zációt nem lett volna szabad elkezdeni iparpolitikai kon­cepció nélkül”. FOTÓ:DIÓSI IMRE 500 milliárdnyi vagyon porlott el - tisztességes privatizációs poli­tikát ígért a miniszter. Fontosnak tartja, hogy fenn­maradjon az a termelési szint, amely hozzájárulhat a GDP nö­vekedéséhez, illetve olyan minő­ségi váltást jelentene, amely to­vábbi piacokat teremt a magyar termékek számára. Suchman tisztában van azzal is, hogy nem lehet mindenki nyertes e folyamatban, ám sze­retné, ha minél kevesebb vesz­tese lenne a magánosításnak, amely hosszú időre meghatá­rozza a tulajdoni viszonyokat és a munkaerőpiacot is. Az energiaszektor tulajdonos- változásával kapcsolatos kér­désre válaszolva a miniszter el­mondta: nem csupán az innen várt 80-100 milliárd forintos privatizációs bevétel végett sür­gős az eladás, hanem a villamos- energia-iparban több százmilli- árd forintos bemházások szüksé­gessége miatt is, amelyek hazai forrásból aligha fedezhetők. Utalt rá, hogy az erőművek 60 százalékának oly rossz az álla­pota, hogy rekonstrukciójuk nem sokáig halogatható. A kormány stratégiai elképze­lése szerint először az erőmű­vek, áramszolgáltatók 25 száza­lékos tulajdonrészét adnák el, opciót adva a vevőknek a több­ségi tulajdon megszerzésére, amire 2-3 éves próbaidőszak után kerülhetne sor. A kabinet csütörtöki ülésén dönt az energi­aszektor privatizációjának irányelveiről. (Bertalanfy) Részleges adatok a somogyi viharkárokról Sokba kerül a jégverés Példátlan pusztítást végzett múlt hétfői vihar Somogybán. A Földművelésügyi Hivatalba érkezett jelentések alapján a ka­tasztrófa enyhítésére indokolt lenne pénzt biztosítani, de kér­dés hogy ki és miből létesítsen erre alapot? Kiss Jenő növénytermesztési főfelügyelő szerint az eddig be­jelentett károk jóval meghalad­ják a 200 millió forintot So­mogybán, de ez csak részleges adat, mert nem minden szövet­kezet és kistermelő jelezte a hi­vatalnak a pusztulás mértékét és a becsült terméskiesést. — A délnyugatról északke­letre tartó jégvonulat Simonié­tól Cserénfa, Szentbalázs, Sán­tos, Kaposhomok, Baté nyugati és északi része, Fonó, Kisgya- lán, Gölle, Nak és Szakcs tér­ségében szinte egy egyenes vo­nal mentén érintette a települé­seket — mondta Kiss Jenő. — A megye déli területein, Barcs és Darány környékén is volt jég, de innen nem jelentkeztek károkkal a termelők. A jelentést beküldők közül a batéi szövet­kezetben 520 hektáron 70-80 százalékos kárt állapítottak meg, a kisgyaláni Petőfi szö­vetkezet terméskiesése a saját becslésük alapján 38 millió 604 ezer forint. A göllei Korona fa­luszövetkezet őszi árpája telje­sen megsemmisült, és a napra­forgót is szinte egészen elverte a jég. Az őszi búzában 65, a kukoricában 80-90 százalékos a kár. Bár a terület egy részére volt biztosítása a gazdaságnak, a veszteség 65 millió forint kö­rüli. A szintén göllei Béke szö­vetkezet 23-25 millió forinttal lett szegényebb a természeti csapás következményeként. A Surján Mix kft 182 hektárról adott jelentést, melyben a kuko­rica 60-100, a tavaszi árpa 30- 100 és a búza 60 százalékos kártételéről számoltak be. Az elemi csapással sújtott termelők a károsodott termék termelésével összefüggő hitel- tartozása után további 10 száza­lékos támogatást vehetnek igénybe. Boldizsár Beáta Az 1995. június 16-20. között érvényes napi szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) FORRÁS: fm-akii Kaposvár Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Újburgonya Kelkáposzta 60- 88 30- 70 60- 80 80-128 35-100 40- 60 29- 38 30-100 35- 55 40- 80 20- 50 25- 40 Sárgarépa/cs. 50- 70 20- 60 25- 40 40- 60 70-100 16- 45 Petrezselyem/cs. 60- 70 30- 70 15- 60 40- 60 80-140 16- 50 Karfiol 25- 60 35- 70 55- 80 70- 88 45- 80 25- 45 Zöldbab 240-250 150-180 100-170 280-300 200-250 140 Zöldpaprika/db 10- 25 5- 35 10- 22 10- 36 140-250 8- 28 Meggy Málna 80-100 60-110 100-120 130-180 100-160 50- 60 280-300 300 350-500­380-420 — Tojás/db 8,0-9,0 7,5-9,0 7,0-8,0 8,0-10,0 6,0-8,0 6,5-7,0 A modernizáció motorjai Vállalkozói övezetek létreho­zását szorgalmazta a helyi ipari struktúra átalakítására, valamint a foglalkoztatási gondok enyhítésére Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egye­sületének elnöke azon a há­romnapos konferencián, ame­lyet az innovációs parkok vi­lágszervezete, az Internatio­nal Association of Science Parks (IASP) szervezett. A világ más országaihoz ha­sonlóan hazánkban is az ipari parkok lehetnének a moderni­záció motorjai, mivel segítsé­gükkel lépésről lépésre alakít­ható át az elavult iparszerkezet. Jelenleg ipari park működik már Budapesten és Győrben, ám tervezik létesítésüket Deb­recenben, Miskolcon, Pécsen és Oroszlányban is. A világon mintegy 700 ipari park működik, ám 2000-ben már ezer lesz. mondta Pertti Huuskonen, az IASP elnöke. Állat- és növényegészségügyi megállapodás / Érvényes igazolások Várhatóan még az idén aláír­ják az Európai Unió és Ma­gyarország közötti állat- és növényegészségügyi ekviva­lencia (egyenrangúsági) meg­állapodást - jelentette be Franz Fischler, az Európai Unió mezőgazdasági főbiz­tosa, aki néhány napos hiva­talos látogatáson tartózkodott hazánkban. A dokumentumról szólva Vajda László, a Földművelés- ügyi Minisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatok főosztá­lyának vezetője lapunknak el­mondta: e megállapodás alá­írása azt jelenti, hogy az Euró­pai Unió elismeri az állati és növényi termékekre és beteg­ségekre vonatkozó, érvényes magyar jogszabályok, ellenőr­zési rendszerek és bizonyítvá­nyok egyenrangúságát. Az egyezmény hatálybalépé­sét követően az Unió tagorszá­gaiban elfogadják azokat a ma­gyar hatóságok által hozott in­tézkedéseket, illetve igazoláso­kat, amelyek az EU-tagállamok közötti kereskedelmi forga­lomban szükségesek. A jövőben például nem lesz szükség arra, hogy egy-egy szórványosan előforduló állat­megbetegedés esetén a közös­ség állatorvosai - az esetet ki­vizsgálandó - hazánkba utaz­zanak, hanem elfogadják a ma­gyar hatóságok intézkedéseit. A megállapodás kedvezően hat majd a határforgalomra is. Zökkenőmentesebbé válik a ke­reskedelem, és lényegesen csökken az EU-ba irányuló termékek bevizsgálási ideje a határon, mert a hazai igazolá­sokat, minősítéseket a közösség elismeri. A megállapodás há­rom mellékletet is tartalmaz. Az elsőben azok a termékek és termékcsoportok szerepelnek - élőállatok és húsfélék -, ame­lyekre az aláírás után azonnal életbe léphet az egyenrangúság. A második mellékletbe azok a termékek tartoznak, amelyek­nek egyenjogúsítására a megál­lapodás hatálybalépését követő hat hónapon belül kerülne sor. A harmadik mellékletbe java­solt termékek még további ala­pos vizsgálatra, szakértői egyeztetésekre szorulnak. (Újvári) Újabb Bokros-csomag További stabilizációs intézkedések várhatóak Várhatóan szeptemberben elké­szülnek az újabb stabilizációs intézkedések tervei a Pénz­ügyminisztériumban. Bokros Lajos elmondta, hogy a legfon­tosabb teendő a költségvetés hiányának csökkentése. Ennek része a közalkalmazotti létszám újabb mérséklése és az önkor­mányzatok finanszírozásának átalakítása. Az önkormányza­tok finanszírozásában jelentő­sen mérséklődik a költségvetés szerepe és nő a helyi erőforrá­sok jelentősége. A közalkalma­zotti létszám számottevő lefa­ragása természetesen nem me­het az oktatás, az államigaz ga­tás működésének rovására. A megtakarítások célja a pénz­ügyi egyensúly javítása, illetve az, hogy a vállalkozók több hi­telhez juthassanak és így gyor­sulhasson a gazdaság fejlődése. A Pénzügyminisztérium nagy jelentőséget tulajdonít a privatizáció gyorsításának. E téren Bokros Lajos lényeges­nek tartja, hogy az energiaszek­torban minél előbb megkezdőd­jön a magántulajdonba adás. A kormány szándéka a bankszek­tor területén is meggyorsítani a magántulajdonba adást. Nincs zárva tábla a kadarkúti vetőmagboltban A minőséget megfizetik A kadarkúti vetőmagbolt im­már öt éve fontos állomása a környék kistermelőinek. Ka- posmérőtől Szülőkig járnak ide a vásárlók növényvédő- szerért, virágmagért, szer­számokért és minden egyé­bért, amire szükség lehet a házkörüli kertészkedésben. — Nálunk soha nincs kint az ajtón a zárva tábla és ezt gyorsan megszokták a vevő­ink. Az üzlet mögött lakunk, így akár este, akár hétvégén jut valakinek eszébe, hogy el­felejtett valamit, csak becsen­get hozzánk — mondja Túri József, a bolt vezetője. — Most a másodvetésekhez ve­szik a magot, a saláta, fekete­retek és borsó iránt van nagy kereslet a növényvédőszere­ken kívül. Az elmúlt évekhez képest idén jobb a forgalom. Ebben azonban az elaprózó­dott földek szerepe is jelentős, mert több a tulajdonos. Na­gyon régi, jó kapcsolatunk van az Agrokerrel és a dom­bóvári Vetőmag Rt-vel, a sze­zonális gazdasági vetőmagot ide is szállítják az üzletbe. Sajnos mindennek nagyon felment az ára. Korábban már decemberben megvették a növénytermesztéshez szüksé­ges anyagokat a termelők, most azonban már nem vásá­rolnak előre. A sokféle ter­mék közül azonban egyértel­műen a kipróbált és bevált szerek fogynak leginkább, függetlenül az áruktól. (Boldizsár) A vagyonosításnak nincs vége, dönt a Legfelsőbb Bíróság Perben él a somogybabodi tsz Az egykori somogybabodi Pe­tőfi Mgtsz perekben él to­vább, ugyanis 1992-ben jog­utód nélkül megszűnt. Mégis mára mondhatja el a szék­helyközség és a szomszédos Somogytúr, hogy rendeződni látszik a vitatott ingatlanva­gyon ügye, mármint az ön- kormányzatok számára, mert a magángazdálkodók to­vábbra is pereskednek a fel­számoló biztossal most már a Legfelsőbb Bíróság előtt. Nem egyedi esetről van szó, biztosít Nagy Gábor látrányi körjegyző, ez jellemző a jog­utód nélkül megszűnt egykori tsz-ekkel kapcsolatos ügyekre. A babodi tsz-t a kinevezett fel­számolóbiztos a Budapest In­vestment Magyar Befektetési és Tanácsadó Rt adta el az Ag- rofema Kft-nek 60 millió forin­tért. Az adásvételi szerződés meg is köttetett 1993-ban és május 3-án jegyezték be a bog­iári földhivatalban az új tulaj­donost. A községek azonban erőteljesen sérelmezték, hogy a 206 milliós(!) vagyonban a fel­számoló eladta a somogyba­bodi kastélyt és a somogytúri gépműhelyt, holott egyik sem volt a tsz-é, állami tulajdonban szerepelt az egykori tanács ke­zelésében. A kastélyt egyéb­ként 6 millióra, a gépműhelyt egymillióra értékelték. Cse­kélység az összvagyonhoz ké­pest, de a kistelepüléseknek a létfenntartáshoz szükséges fo­rintokat jelent. A korrigálásra nem volt haj­landóság mindaddig, míg a fo- nyódi városi bíróságon ki nem tűzték a tárgyalást az önkor­mányzatok indította perben. A felszámoló ugyanis ragaszko­dott hozzá, bizonyítsák a tulaj­donlás kérdését. Jól sejtette, hogy ez nem egyszerű feladat, mert az elmúlt évtizedekben ez a kérdés nem izgatta a hatósá­gokat, ennek megfelelően ke­zelték a dokumentumokat. Mint Nagy Gábor említi, hosszas le­véltári és földhivatali kutatások nyomán előkerültek a bizonyí­tékok. Ennek köszönhetően Somogytúr visszakapta a kért tulajdont, míg Somogybabod beállt a hitelezők sorába, az úgynevezett F kategóriában, ami azt jelenti, hogy megkapja az ingatlan értékének felét, ha lezárultak a perek a Legfelsőbb Bíróságon. A kastély ugyanis a tsz központjaként szolgált, az új tulajdonos felújította, beruhá­zott benne, nyilván jogosan számítana az értékkülönbö­zetre. A vagyonvitáknak azon­ban nincs vége: Somogytúr közigazgatási területén van az az út, amit a felszámolónak az átmeneti törvény értelmében át kellett volna adnia a községnek, de az új tulajnak jegyeztette be. Ha nem módosítja az adásvételi szerződést és a földhivatali be­jegyzést ebből is per lesz. Gáldonyi Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents