Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-22 / 144. szám
1995. június 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Álmot őrző ágyneműk toliból, gyapjúból, szintetikus töltetből és poliészter töltetű mosható anyagból készítik a paplanokat a Agrárkutató és Kereskedelmi Részvénytársaság sántosi paplanüzemében. Ehhez a vegyileg tisztított, mosott gyajút Győrből vásárolja, az elkészült termékeit pedig az egész ország területén értékesíti a vállalkozás FOTÓ: LANG RÓBERT SOMOGYI HÍRLAP Kercza Imre jegyzete Hársvirág Virágzik a hárs. Vágják is az ágát rendesen. A gyűjtők közül a kaposvári bevezető utak mentén szinte minden fa alá jut egy családra való. Az ügyesebbje hosszú nyélre szerelt ollóval vágja a kisebb ágakat, a „kezdők” pedig egyszerűen fűrésszel, ameddig elérik. Mind a két módszerrel csonkítják rendesen az elmúlt években már amúgy is megcsonkított fákat. Rendőrt, vagy útőrt persze nem lehet látni. Igaz, azt sem tudom, hogy tilos-e vagy szabad csonkítani a fákat. Csak azt, hogy évek óta felháborodik a közvélemény, és minden marad a régiben. Nem tudom mit lehet tenni a fák védelme érdekében. Merthogy a hársvirágra — gyógynövényként —- szükség van. Azt azonban kétségbe vonom, hogy éppen az országutak mentén virágzó hársra van igazán szükség. Azt mondják az állattenyésztők, hogy az utak mentén termett füvet nem etetik jó szívvel takarmányként. Nem tudom, hogy az utak mentén gyűjtött hársvirág milyen szolgálatot tesz a köhögős-náthás beteg embernek. Ront, vagy javít az állapotán. Azt tudom csak, hogy a hársvirágra szükség van. Akkor pedig meg kellene szervezni a gyűjtését oly módon, amely nem háborítja fel a közvéleményt, amely nem teszi tönkre a fákat, de amely mégis kereseti lehetőséget teremt azoknak, akik ebből (is) élnek. Megtenni ezt pedig annak kell, akinek hársfája van. Mi, akiknek nincs, legfeljebb háboroghatunk a vandalizmuson. Tenni ellene azonban nem tudunk. És így lesz ez jövőre is. A terv még távlati, de a cél világos Egyetemi kar lesz a főiskola — Heteken belül a Pécsi Orvostudományi Egyetem egészségtudományi főiskolája lesz — egyetemi karként — az egészségügyi főiskola. — Ami eddig rendszertelen volt, az törvényesen beillesztve az egyetem egészébe megalapozza a főiskola önállóbb szakmai szervezetét — mondta erre dr. Kelényi Gábor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora a Somogyi Hírlapnak. Hozzátette: — A távlati tervek között szerepel a háromszintű képzés kialakítása, ami a világon mindenütt velejárója egy kar működésének. Három, illetve egy ötéves képzés, ezt követően pedig úgynevezett szakorvosi vagy tudósképzés kap teret az egyetemen. Ezeket a változtatásokat apró lépésekben, mintegy tíz év alatt lehet megvalósítani. A főiskolai képzést háromról négy évre emeltük. Ez azonban nemzetközileg nem illeszthető be a rendszerbe, hanem csak az ötéves, ami azonban már egyetemi szintet jelent. Kerényi Gábor szerint azért, hogy a négy városban — Pécsett, Kaposváron, Zalaegerszegen és Szombathelyen — egységes legyen a képzés és az orvostudományi karra, esetleg a tudományegyetem biológus szakára választási lehetőséggel és ne szűréssel kerüljenek a fiatalok, azt terveztük, hogy a négy tagozat hallgatói egy közös évet töltsenek el Pécsen a Janus Pannonius Tudomány- egyetem biológus szakára jelentkezőkkel, valamit az orvos- tanhallgatókkal. Itt dőlne el, hogy orvos, dietetikus, biológus tanár, netán gyógytornász kíván-e lenni a hallgató. Ezzel megszűnne az a gond, hogy a fölvételi vizsga a hallgató életének legnagyobb eseménye, és se előtte, se utána nem érdekli más és 14 éves korától már csak biológiát és kémiát tanul, mert az orvosi egyetemre készül. E lehetetlen, torz „kinövések” feltételei szűnnének ezzel meg. Persze ehhez kollégiumi helyek is kellenek. Olyan medical centert (orvosi központot) hoznak létre, amelynek részei a karok, és amely illeszkedik a nemzetközi normához. A rektor, aki a pécsi orvos- egyetem patológus professzora azt mondja: lelkes hallgatókkal találkozott. Egy-egy négyórás előadást követően is ugyanolyan lelkesedéssel vettek részt a munkában, mint annak előtte. Véleménye szerint mindenképpen fejleszteni kell a képzést. Elismerte azt is, hogy sokat kell még tenni azért, hogy egyetemi szintűvé váljon a képzés, de a cél világos. Várnai Ágnes Állattenyésztők államvizsgája Dr. Holló István: Sokan elemezték az elmúlt évek gazdasági változásait Tegnap befejeződtek a záróvizsgák a kaposvári állattenyésztési karon. A nappali tagozaton 38, a levelezőn 40 agrármérnök-jelölt, a főiskolai szintű képzés nappali és levelező tagozatán pedig 42 állattenyésztő mérnök adott számot tudásáról a diploma előtt. A nappali tagozaton 34, a levelező tagozaton 42 százalékos volt a lemorzsolódás az évek alatt. — A záróvizsga egy ökonómiai kalkulációs feladatból, egy szóbeli komplex tételből és a diplomadolgozat megvédéséből állt — mondta dr. Holló István oktatási dékánhelyettes. Majd hozzátette: — A diplomadolgozatok témája nagyon széleskörű. Az azonban megállapítható, hogy egyre több a környezetvédelemmel, valamint az ökonómiai kérdések vizsgálatával foglalkozó dolgozat. Sokan választották az ökonómia tárgykörén belül az elmúlt évekre jellemző gazdasági változások elemzését, egy-egy üzem feltérképezését. A tudást számon kérő bizottsághoz a dolgozatok témája alapján kerülnek a hallgatók. Ez valószínűleg még alaposabb felkészülést kíván a diploma- munkák megvédésekor. — Az államvizsga tapasztalatait évente értékeljük és a vizsga módszerét ennek alapján korszerűsítjük. Ez egyben a három illetve öt éves oktatói munka megmérettetése is — állítja a dékánhelyettes. Azt is, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva nőtt az álláshely-kínálat, biztosító társaságok valamint az élelmiszeripari vállalatok ajánlatain kívül egyre több termelőüzem keres fiatal szakembereket. Boldizsár Beáta Segíteni akarnak a munkanélkülieken és az öregeken Cigány házi-beteggondozók Házi beteggondozói hálózat kiépítését kezdte el a megyei cigányszövetség. Kompák György, a szövetség megyei titkára elmondta, hogy ezzel egyszerre próbálnak segíteni az idős, elsősorban cigány, egyedül élő és állandó ápolásra szoruló embereken, akik nagy számban vannak az elöregedett somogyi falvakban, és a legtöbb helyen gondozásuk nem megoldott, valamint a munkaképes korú cigányokon, akik ennek a révén juthatnának munkához. A megyei beteggondozói hálózat kiépítéséhez és a beteggondozók képzéséhez a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet támogatását nyerték el. Ezzel a pénzzel, valamint a Somogy megyei munkaügyi központ közreműködésével két, egyenként húsz hallgatóból álló osztálynak az indítására van lehetőség. A négy hónapos képzést várhatóan az egészségügyi szakközépiskolában szervezik meg. Az itt képzettek szociális munkások lesznek, és 5-10 idős ember ápolását láthatják el. Megtanulják az egyszerűbb ápolói munkát, de ezen felül a gyógyszerkiváltástól a tüzelő beszerzéséig sok más is beletartozik majd a munkakörükbe. Naponta látogatniuk kell az időseket. A megyei munkaügyi központ a közhasznú munkások számára megállapított munkabért fizeti ki a szociális munkásnak, a települési önkormányzatoknak a munkabérek 30 százalékát kellene magukra vállalniuk. A megyei cigányszövetség elsősorban azoknak a településeknek az együttműködésére számít, ahol a lakosság nagy része cigány nemzetiségű. (Nagy) Nem szűnt meg, csak eladják... — Nem szűnik meg a siófoki Sió-Kem Kft bábony- megyeri faipari üzeme — mondta a Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva Szerencsés István, az orosz-magyar vegyestulajdonú társaság ügyvezetőigazgatója. — Az viszont tény, hogy tervezzük az üzem értékesítését. Rövid időn belül meghirdetjük hazai és külföldi cégek részére, úgy, hogy a profil megmaradjon és a dolgozókat is foglalkoztassák. A közelmúltban Tabon és Bábonymegyeren is felröppent a hír: megszűnik a Sió- Kem Kft faipari üzeme, melyet a korlátolt felelősségű társaság 1993. augusztusában vett meg a tabi Béke szövetkezettől. A cég Szibériából szállított fa alapanyag, illetve feldolgozott árú értékesítésével foglalkozik, de készárút és félkésztermékeket (tetőlécet, gerendákat, padlót) is előállít. — Tavaly 2000 köbméter fát dolgoztunk föl — mondta Berky György üzemvezető. — Ebből sajnos csak loo köbméter volt az asztalosárú. Zömmel egyéni megrendelésre készítettünk komplett tetőanyagot, de a kiüti Csarnok-Piac Kft árusító pavilonsora, kerítése is itt készült. Éves árbevételünk elérte a 21 millió forintot, s mintegy 5-6 millió forintot forgattunk vissza az üzem fejlesztésére. A cég gépeket vásárolt, illetve hozzálátott a szociális helyiségek, a kazánház, valamint kisebb raktárak megépítéséhez. A múlt évben a saját beruházásaikhoz egyedi nyílászárókat készítettek, az idén pedig a Siófokon épülő fa irodaházukhoz is legyártják a szükséges anyagokat. Az üzemvezető elmondta: az idén szintén 21 milliós árbevételt terveztek, ami 2-2,5 ezer köbméter fa feldolgozását és értékesítését jelenti. Nyereségre is számítanak, ám azt ismét visszaforgatják a termelésbe. A kazánházi fejlesztés, valamint a szociális blokk befejezését is erre az évre tervezték. További beruházást már nem kezdenek, az nem indokolt. — Mindössze 1500-2000 köbméter földmunka elvégzése van vissza — így az üzemvezető —, hogy egy rakodóteret kialakítsunk. — Itt csaknem ezerötszáz köbméter fa tárolását tervezzük. Krutek József Aratásra készítik a gépeket Aratásra készítik a kombájnokat a mikei Mezőgazdasági Termékelőállító és Kereskedelmi Szolgáltató Szövetkezetben, ahol 550 hektáron termesztenek árpát, rozsot, tritikálét és zabot értékesítésre. A kilenc, tíz és tizenkét éves három aratógép feljavítására egymillió kétszázezer forintot költött a gazdaság. Cukorbeteg gyerekek Ausztriában Kétszáznegyvenezer forintot nyertek az Országos Egészség- biztosítási Pénztár pályázatán a Kaposi Mór Megyei Kórház gyermekosztályán kezelt diabé- teszes gyermekek. A pályázatot dr. Kisgyura Attiláné segítségével dr. Dósa Magdolna adjunktus nyújtotta be. A jelentős összeg révén negyven gyermeknek szerveztek szép kirándulást Kőszegre, ahonnan kétszer, Ausztrába is ellátogattak. A szülők, gyermekek és ápolók első ízben tölthettek együtt élményben gazdag napokat a Safari parkban és a Semmeringen az emlékezetes kiránduláson. Kaposvári iskola tárlata Budapesten Négy év négy szak címmel a budapesti Tölgyfa galériában nyílik ma kiállítás a kaposvári Iparművészati Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóinak munkáiból. A somogyi intézmény 25 éves fennállásának jubileuma alkalmából rendezett tárlat az iskola eddigi működésének teljes keresztmetszetét adja. A hatvan legjobb művet az alkalmazott grafika, a kerámia, a ruhatervező és a textilrajzoló szak érettségi munkáiból, valamint a tanév közben készült feladatokból válogatták ki. A tárlatot Kéri Ádám festőművész nyitja meg és július 6-ig látható. Új út épült Kaposhomokon Elkészült Kaposhomokon a falu új útja. Az út építési költsége több mint hétszázezer forint volt. A temetőhöz vezető csaknem háromszáz méteres útszakaszt látták el kőburkolattal. Az építési munkák egy hétig tartottak és tegnap fejeződtek be. Szakmunkások szakközépiskolája Az átlagnál jobb eredményt ért el az érettségin tegnap a szakmunkások szakközépiskolájának idei évfolyama a Kinizsi Pál élelmiszeripari szakközépiskolában. A negyvenhat diák a három éves szakmunkásképző elvégzése után további két év tanulással szerezte meg az érettségi bizonyítványt. A két év alatt a közismereti tárgyak mellett számítógéppel is megismerkedtek, és alapfokú nyelv- ismeretet is szerezhettek a diákok. Etnikai fesztivál Babócsán Etnikai és nemzetiségi fesztivált rendez Babócsán a helyi etnikai és nemzetiségi szervezet. Négy megyéből — Zala, Tolna, Baranya és Somogy — vátják Babócsára a cigány, horvát, sváb és magyar hagyományőrző együtteseket. A folklórfesztivált támogatja a Soros Alapítvány és a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány. A rendezvényen százötven előadó lép fel. Csíkszeredái barátság A pécsi székhelyű Magyar- Román Baráti Társaság mintegy ezer tagot számlál, nagy részük Romániában él. A társaság tizenegy filiáléja közül csupán kettő magyarországi: Pécsen és Budapesten működik. Kaposváron is megkezdődött egy — Somogy, Tolna és Zala megyét összefogó — filiálé szervezése. Az alapító tagok között van Szász Endre, aki maga is Csíkszereda szülötte. Bejczi László, a társaság kaposvári ügyvivője vállalta a szervezés feladatát. — A kaposvári fiüálénak eddig 15 tagja van. Mi nem politizálni szeretnénk, hanem a megbékélés és a tolerancia jegyében a két ország közti bizalmatlanságot feloldani egymás életének, megismerésével, megkeresni azokat a közös pontokat, amelyek a jószomszédi viszony kialakítását szolgálnák. Szeretnénk megkeresni azokat, akik ezért a célért hajlandók tenni. A kaposvári filiálé — remélhetőleg — hamarosan megtarthatja alakuló ülését. Szeretnénk kapcsolatot teremteni a megyében élő román nemzetiségű emberekkel is, s a két ország közti sportrendezvényekkel, irodalmi versenyek, előadások szervezésével segíteni egymás megismerését. A leendő kaposvári filiálé tagjai, Bejczi László és Fejes István képviselték megyénket a társaság nemrég „A mi barátságunk” címmel Csíkszeredán megtartott fórumán. (Jakab)
