Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-19 / 141. szám

1995. június 19., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Függetlenség - anyagi áldozatok árán Nemesdéd jegyző nélkül Nemesdéd 33 millió forintos idei költségvetéséből mintegy ötmilliót fordít a Varászlóval közös körjegyzőség fenntar­tására. Az egykor a vései köz­ségi közös tanácshoz tartozó falu mai föggetlensége ke­mény anyagi áldozatokat kí­ván. — 1993 januáijától, amióta itt dolgozom, mindig a nadrág- szíjmeghúzó politika volt a jel­lemző — fejtette ki véleményét Varga Miklós, a búcsúzó ne- mesdédi jegyző. — Fejlesztésre egyetlen fillér nem sok, annyi sem jutott évek óta, mert a fenntartás mindent elvitt. A munkanélküliek és a jövede­lempótlósok járandósága az egyik legnagyobb tétel: tavaly négymillió forintra rúgott ez a juttatás. A nyolcosztályos is­kola működtetése, valamint az óvodai, a háziorvosi és a védő­női szolgálat szinten tartása fölemészti az utolsó tartaléko­kat is. Ami a Vésével való fú­ziót illeti: beszélni beszélnek róla, de testületi állásfoglalás még egyik fél részéről sem tör­tént. Június 16-ával jegyzőt cse­rélt Nemesdéd. Dr. Kaszás An­namária körjegyző Böhönyén megüresedett helyére Varga Miklóst hívták meg; az ő poszt­ját meghirdették ugyan, de pá­lyázó egyelőre nem akadt. — Mindketten áthelyezéssel, pontosabban kikéréssel változ­tattunk munkahelyet. A böhö- nyei elődömet a kaposvári Nyugdíjbiztosítási Igazgató­ságra hívták, én meg — segesdi lévén — közelebb kerülök a la­kóhelyemhez — tette hozzá Varga Miklós. — S előbb vagy utóbb a nemesdédi státuszra is lesz jelentkező. Cs. K. E. Hamarosan megkezdik a német gépek szállítását Üzem épült Böhönyén Friman Zsolt és Mátés Tibor a fénycsöveket szereli fotó: kun Várhatón július elsejével indul meg a termelés abban a száz- százalékos német tulajdonú üzemben, amit Böhönye hatá­rában építettek fel. Az 500 négyzetméteres ipari csarnok­ban villanymotorokat szerelnek össze. A korszerű gyártási felté­telek mellé minden igényt ki­elégítő szociális blokkot is ter­veztek. A februárban megkezdett építkezés generálkivitelezője a nagyatádi Manufaktúra kft, de dolgoztak itt fehérvári, kapos­vári és böhönyei szakmunkások is. A falu számára jelentős elő­relépés az üzem megnyitása, hiszen a kétszáznál is több munkanélküli egy része elhe­lyezkedhet. A főként női mun­kát igénylő vállalkozás jó kéz­ügyességgel rendelkező alkal­mazottakra vár, mivel az itt előállított elektromos vezeté­kek csévézése, hegesztése, for­rasztása ezt megkívánja. Hat böhönyei asszony a német anyagcégnél tanulja már egy ideje a szakmát; a 20-30 dolgo­zót foglalkoztató üzem beindí­tására ők is hazaérkeznek. A Böhönyén összeszerelt moto­rokat a tulajdonos németországi közvetítői az európai piacokon értékesítik majd. A négyhektáros területen az 50 millió forintos beruházás a finiséhez érkezett; a magyar gyártmányú padozatok elké­szültével rövidesen megkezdik a német gépek szállítását is. A böhönyei üzem műszaki átadá­sát e hónap végére ígérik a kivi­telezők. Csíky Kis Erika Nagy családhoz kis nyomda Gyóta-Druck: régi gépek, új termékek összeszokotton: a Balogh házaspár a kis nyomdában Négy gyerek ugrál, szaladgál a marcali városháza belső udva­rán, mintegy szimbolizálva a végre elérkezett nyári szünidő felett érzett gyermeki örömet. A hely talán szokatlan, de koránt­sem véletlen. A Balogh házas­pár gyerekei ugyanis a szülők nyomdaüzeme előtt rendeznek kis csatateret. — Igen, a mieink — vállalja őket, szeretetteljes pillantást vetve rájuk Balogh Józsefné, a marcali Gyóta-Druck nyomdai vállalkozás feleség-jogú tulaj­donosa, aki Tóth Gábor alkal­mazottal együtt nélkülözhetet­len mindenese a háromszemé­lyes kis üzemnek. — Jó lenne nagyobb, de en­nek is örülünk — mondja Ba­logh József vállalkozó. — Egyelőre itt tartunk. Történe­tünk rövid: Pesten szakmát ta­nult, fiatal nyomdászként mint gépszerelő mester jártam a vi­déket, beleszerettem. És itt megismert, marcali felesé­gembe is. így kezdtük ezt a vál­lalkozást. Mint cégnevük jelzi, kezdet­ben Gyótapusztán készítették a különböző nyomtatványokat. Miután azonban megtudták, hogy a marcali önkormányzat kis nyomdaműhelye kibérel­hető, jelentkeztek. Örömükre igen tisztességes szerződést kö­töttek mind a helyiségre, mind az önkormányzat ofszet nyo­mógépére. Ezzel és két régi géppel - plusz persze a többi kellékkel — a jelen igényeinek megfelelő termékek előállítá­sára képesek. Vannak ebben or­vosi vények, öntapadós címkék, étlapok, képeslapok, sorsje­gyek, még könyvek is a marcali múzeum megrendelésére. — Mintha egy kicsit nyom­damúzeum lennénk — mondja Balogh József. — A fotóappará- tunk Zeiss-optikával ugyan, de van vagy ötvenéves, korszerűsí­tett kis fűzőgépünk meg még öregebb. Szeretnénk bővíteni, korszerűsíteni, de a mostani gazdasági körülmények között ez lehetetlen. Felesége szerényen ehhez csak annyit tesz: fontos, hogy partnereink elégedettek a mun­kánkkal, és hogy a család meg­élhetését biztosítja. K. G. T. Tapsonyi diákok nyári tábora A községi és a megyei önkor­mányzat, valamint a diáksport- kör ezer-ezer forintos hozzájá­rulásának köszönhetően az idén is üdülhetnek a fonyódligeti gyermektáborban a tapsonyi is­kolások. A nyolcvanas években létrejött sportkör az egészséges életvitel szorgalmazójaként a kirándulások és más sportolási alkalmak megteremtésén mun­kálkodik. így jutottak el a köz­ség kis- és nagydiákjai Szlová­kiába sítúrára, ennek a körnek a kezdeményezésére szervezték meg a nagykanizsai úszásokta­tást, valamint a nyári lovaglást egy gyenesdiási vállalkozó farmján. A pályázati lehetőségek be­szűkülésével azonban a DSK tarsolyába is kevesebb került. A Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúsági Tábor tíznapos turnu­sára ez év augusztusában ezzel együtt csaknem negyven felsős tanuló kapott beutalót, s ez nem is rossz arány, tekintettel a tap­sonyi általános iskola 124-es összlétszámára. Az utóbbi vál­tozatlan marad az őszi iskola- kezdéskor, mivel a 16 végzős helyébe — valamennyi nyolca­dikos továbbtanul, főként Ka­posvár és Marcali középfokú iskolában — ugyanennyi elsőst írattak be a szülők. Az itt tanító tizennégy pedagógus közül ket­ten augusztus elsejével búcsút mondanak a falunak; ők kérték áthelyezésüket. (Csíky) Jó utakon jár a Transmobil Nyolc éve szervezte meg Marcaliban Zsók József és Péter János a Transmobilt, amely kft-vé alakulva már hat saját kocsival fuvaroz. Elmondták; 1990-től szépen növekedtek a külföldi rende­lések, és számos jó kapcsola­tot sikerült kialakítani. — Egyik legfontosabb partne­rünk a marcali Konzum Rt — mondta Zsók József. — Termé­keit rendszeresen szállítjuk Né­metországba, illetve Hollandiába és Franciaországba. Csak ez a cég havi 10-15 fordulót biztosít számunkra. S visszafelé sem üre­sen jönnek a kocsik, mindig ho­zunk valamit. Hasonló a helyzet az olasz piacon is. Onnan például most Modena térségéből szállí­tunk fürdőszoba-berendezést, csempét, burkolólapokat a P. R. Office kft-nek Ajkára. Legújabb partnereik között említették a marcali Color Trezor kft-t, amely nemrég alakult, és Künzelsau egyik üzemének készít csőbilin­cseket német alapanyagból. — Szóval úton vagyunk — mondták a tulajdonosok, s hozzá­tették —; az indulás évében egy­millió forint volt a forgalmunk, a múlt esztendőt pedig már több mint 80 millió forinttal zártuk. Kocsijaink állandóan járják a kül­földi utakat, s reméljük, hogy ez így is marad. Annyi változás azért lesz, hogy még korszerűbb kocsikat vásárolunk, melyek már úgyszólván ártalmatlanok a kör­nyezetre. Aruk 15 millió forint körül van, de az európai normák­nak meg kell felelni. (Kun) Járőr Vésén éjszaka Június elsején alakult meg Zsoldos Imre vezetésével és ti­zenhat taggal a Polgárőr Szer­vezet vései alapszervezete. Az önvédelmi csoport létrejöttét a külterületen, különösen a sző­lőhegyi borospincék sorozatos betörései indokolták. A böhö­nyei rendőrőrssel és a marcali kapitánysággal kapcsolatban álló szervezet 24 órás készen­léti szolgálatot ad, és éjszakán­ként rendszeresen járőrözik. — Veszélyes üzemág ez, s aki fél, jobb, ha távol marad — mondta a vései csapat vezetője. — Nem lehet tudni, mivel tá­mad az ellenfél: késsel, pisz­tollyal, miegyébbel. Mi jósze­rivel vissza sem üthetünk, hi­szen a megelőzés a feladatunk, és nem a lefogás. Csak jelentési jogunk van, igazoltatási nincs, ellenben önvédelmi sprayt, esetleg gumibotot alkalmazha­tunk; az utóbbi beszerzésre a böhönyei őrstől kaptunk ígére­tet. Az elriasztás lenne a cé­lunk, s ezért a rendes és a pár­toló tagokkal együtt lehetőleg minél látványosabban vonu­lunk ki az éjszakai szolgálatra. Általában gyalog cirkálunk, de akad köztünk, aki a betanított kutyáját is hozza. Alighogy lét­rejött a csoport, máris volt egy rázós ügyünk, éppen a szőlőhe­gyen. Egy fehér, rendszámtábla nélküli autóval menekültek el az elkövetők, akiket éppen raj­takaptunk. A lopott holmit ott­hagyva futottak el, mi meg ér­tesítettük a rendőrséget, amely- lyel rádiótelefon-összeköttetés­ben vagyunk. Valójában a ron­gálás az, ami felháborítja a gazdákat errefelé. Azért a kis kolbászért meg borért képesek az ajtókat tokostul kiszaggatni, tetőt bontani, ablakot tömi... Ezek már nem filléres bosszú­ságok, akárhogy is nézzük. A vései önvédelmi csoport a rendszeres járőrözésen kívül a közösségi rendezvények bizto­sítását is ellátja. A lakosság döntő többsége támogatja az önkéntesek társadalmi munká­ját — a védtelen öregek, a ki­szolgáltatottak és a köz bizton­ságát szem előtt tartva. (Csíky) Kerékpárutat épít Pogányszentpéter A 61-es főút folyamatos re­konstrukciója miatt jelentős a forgalomnövekedés Iharosbe- rény és Pogányszentpéter kö­zött, ezért a két község önkor­mányzata úgy határozott, hogy a kerékpárral közlekedők biz­tonsága érdekében 1200-1500 méter hosszú kerékpárutat épí­tenek. A 3-5 millió forintba ke­rülő beruházásra a Balaton- partról kitiltott teherautók miatt is égető szükség van. Három hegy esővíz mosta útjai A felhőszakadás komoly káro­kat okozott a múlt héten az öreglaki hegyi utakon. A köz­ségnek mintegy 400 lakosát érinti igen hátrányosan, hogy az eső elmosta a Baráti-, a Vasadi- és a Nagy-hegyi utakat. Az ön­kormányzat öt jövedelempótlós dolgozója a hét végén kezdte előkészíteni a terepet a munka­gépeknek. A munka elég jól ha­lad, s ha nem jön újabb eső, a hét közepére újra járhatóak lesznek gépkocsival is a hegyi utak. Kocák bértartásban Somogyfajszon Negyvenöt, törzstenyészetből származó, nagy fehér kocát vá­sárolt és helyezett ki a gazdák­hoz a somogyfajszi önkor­mányzat. Az állattartásért a csa­ládok pénzt kapnak: anyako­cánként havonta 1500 forintot. A község elöljárói a bértartás­sal próbálnak megélhetési lehe­tőséget teremteni a munka nél­küli lakosoknak. Az állatok ele- ségét az önkormányzat állja, az esetlegesen felmerülő állator­vosi költségeket pedig a gazdák fizetik. Betörtek a kastély melletti büfébe Televíziót, hősugárzót, italokat és csokoládét zsákmányoltak azok az ismeretlen tettesek, akik a napokban törtek be So­mogyfajszon, a kastély mellett működő Gabi-büfébe. Mintegy 20-25 ezer forint értékű a kár, amelyet okoztak. A betörés kö­rülményeit a rendőrség vizs­gálja. Házépítési program Iharosberényben Az iharosberényi képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén tárgyalt arról a tervről, amely az ezeröt­száz lelkes község cigány la­kosságát hivatott segíteni. A sokgyermekes, rossz körülmé­nyek között élő családok ön­erőből nem tudnak változtatni sorsukon; az elöljárók szerint ezért arra kell megoldást ta­lálni, hogy a szociálpolitikai támogatást hogyan egészíthet­nék ki; az államilag garantált összeget az önkormányzat meg- toldaná, és iparosbrigádjával aránylag olcsón fölépítené a rászorulók házait. A program során legalább tíz kis ház épülne a háromszáz négyszög- öles telkeken. A marcali tévé heti műsora Hétfő 19.00: Black and White. 19.12: Dede. Kedd 19.00: Mar­cali híradó. Sport. 19.35: Az asztmáról gyerekeknek. 19.45: Sziámi macska. Szerda 19.00: Marcali híradó. Sport. 19.45: Az asztmáról gyerekeknek. Csütörtök 19.00: Engem ne sajnáljatok! 19.25: Az allergiás rhinitis és asthma. Betegoktató film. 19.35: Rövidfilm. 19.48: Jog az élethez. Péntek 19.00: A vagány, fr. film. Hegyi Jani pofonjai Tévedés ne essék: Hegyi Jani nem osztogatja, hanem me­netrendszerű pontossággal kapja a pofonokat, s ennél sú­lyosabb ütlegeket, rúgásokat. Pedig Jani, a húszesztendős marcali legény oly ártatlan, akár a bárány. Halk és sze­rény, szinte bocsánatot kér mindenkitől, azért, hogy él. Él -’ igen nehezen - a marcali szőlőhegyen egy, számára la­kásul szolgáló, kimustrált Ni- sában. Janit hazafelé vivő, keser­ves útjain gyakorta és igen alaposan elverik. Csak annyit tud róluk, hogy vele nagyjá­ból egykorú suhancok, s rö­högve verik. Tény, hogy Jani kurázsija nem futja annyira, hogy rend­őrségi, netán jogi útra lenne képes terelni súlyos inzultusa­inak ügyét. Egy, amit tehet, hogy igyekszik elbújni, meg­húzódni valami bozótban, ha idejében észreveszi őket. Többnyire, sajnos, nem sike­rül, s ilyenkor keményen a rövidebbet húzza. Támadóit nem ismeri; olyanok, akik fé­nyes nappal is, akárhol is fé­lelmet kelthetnek. Nemcsak Jani esetében. Ugyanezek másokat is, kivált egyedülálló, idősebb nőket rémisztgetnek. S a rendőrség hivatalból mit sem tud mind­erről. Nem tehetnek róla: ne­kik senki nem jelent semmit, így hát nincs miért és ki(k) el­len vizsgálatot indítani. Marad a régi rend. Mígnem egyszer - ne adj’ Isten - agyonverik He­gyi Janit. Kun G. Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents