Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-15 / 138. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1995. június 15., csütörtök Erdélyben jártak a nagyatádiak A nyugdíjasok oldalán eddig is gyakran adtunk hírt a nagyatádi őszi Napfény nyugdíjasklub életének jelen­tősebb eseményeiről, Gergő Sándomé tájékoztatása alap­ján. Most is az ő erdélyi él­ménybeszámolója nyomán összegezzük több mint negy­ven nagyatádi nyugdíjas fe­lejthetetlen útját. A négyna­pos utat az Őszi Napfény nyugdíjasklub a cémagyári nyugdíjasklubbal közösen szervezte, de csatlakoztak hozzájuk pártoló tagok és családtagok is. A kirándulás első állomásán, Aradon meg­nézték az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek ál­lított emlékművet, s ezután csupa történelmi, illetve iro­dalmi nevezetességű emlék­hely, jól ismert helység kö­vetkezett. Gyulafehérváron a püspöki palotát, a Bethlen Kollégiumot, Vajdahunyadon a várkastélyt tekintették meg. Érintették Nagyenyedet, Tor- dát — a távolból láthatták a tordai hasadékot —; Maros- vásárhelyen a városnézés so­rán megismerkedtek a szín­házzal, a Bolyai líceummal, s elkápráztatta őket a kultúrpa­lota szépsége. A rendkívül szép környezetben fekvő Szovátán töltötték első éjsza­kát. Másnap tovább tartott az elragadó élménysorozat, s ebben az atádiak fontos sze­repet tulajdonítanak idegen- vezetőjüknek is, aki fáradsá­got nem ismerve, „üresjárat” nélkül vitte csoportját a szebbnél szebb tájakra. Szé­kelyudvarhely, Csíkszereda és a híres búcsújáróhely, Csíksomlyó — a kegytem- lom megtekintésével — fe­ledhetetlen emlékként véső­dött az atádi nyugdíjasok em­lékezetébe. A következő napi ebédet igencsak csodálatos környezetben, a Gyilkos-tó­nál fogyasztották el, majd nem mindennapi látványként tárult eléjük a Békás-szoros. A Csíki-, a Gyergyói-, a Görgényi-, a Kelemen-hava­sok „meghódítása”, majd a Királyhágón való „átkelés” után, útban hazafelé Kolozs­váron még megnézték a Má­tyás-szobrot, igazságos kirá­lyunk szülőházát, Körösfőn a kalotaszegi hímzéseket, Nagyváradon a Szent László- templomot. Jártak a házson- gárdi temetőben is. Gergő Sándomé nyugdíjastársai ne­vében így összegezte az erdé­lyi úton szerzett benyomáso­kat: „Nagyon örülünk, hogy ezt a sok szépet megcsodál­hattuk, s a látottakat emléke­zetünkbe véssük.” Elsősorban adnának A nyugdíjasok is segítik az önkormányzatok tevékenységét A megyei közgyűlés vezetői és a nyugdíjasok az együttműködésről tárgyaltak fotó: király j. Béla A nyugdíjasokról sokakban az a kép alakult ki, hogy több­nyire munkaképtelenek, maga­tehetetlenek. Pedig nagy részük életképes, tenni akaró ember, akinek munkájára, segítségére támaszkodni lehet és kell — hangzott el azon a megbeszélé­sen, amelyen a Somogy Megyei Közgyűlés vezetői és a nyugdí­jasok megyei szövetségének képviselői vettek részt. A találkozón résztvevők meg­hallgatták dr. Kolber Istvánnak, a megyei közgyűlés elnökének tájékoztatóját a megyei testület tevékenységéről, feladatairól. Mint elmondta: a szűkös anyagi lehetőségek csak szinten tartásra, a kötelező feladatok teljesítésére elegendőek, s előbbrelépés csak akkor várható a megye életében, ha ezeken túl többet, egyéb ter­veket is meg tudnak valósítani. Ez azonban úgy lehetséges, ha szoros együttműködés alakul ki a civil szervezetekkel is. — Somogy lakosságának húsz százaléka nyugdíjas — mondta dr. Kolber István. — Számítani kell és lehet rájuk, ezért tartom különösen fontosnak a velük való együttműködést. Az elmúlt időszakban tapasztaltuk a nyug­díjasegyesületek aktív tevékeny­ségét, és támogatjuk mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek a nyugdíjasok szerepvállalását se­gítik elő; keressük a lehetősége­ket, hogy milyen módon tudná­nak bekapcsolódni az önkor­mányzatok működésébe. Kovács Lajos, a megyei nyugdíjasszövetség elnöke arról szólt, hogy a megyében nem is­merik eléggé a nyugdíjasmozga­lom jelentőségét, lényegét. Ép­pen ezért fontos lenne, hogy a közgyűléseken beszámolhassa­nak a szövetség programjáról, tevékenységéről, az elvégzendő feladatokról. Elmondta: ez a korosztály elsősorban adni sze­retne s csak másodsorban kapni. Céljuk, hogy tapasztalataikkal segítsék az önkormányzatok munkáját; nem tiszteletdíjért vagy jutalomért, hanem önzetle­nül, a közösség érdekében. Fő­ként a szociális bizottságon belül szeretnének nagyobb szerepet kapni, de az önkormányzati munka minden területén számít­hatnak segítségükre. Dr. Lábody Miklós, a megyei közgyűlés szociális bizottságá- nek elnöke szerint a szövetség ezzel a kérésével „nyitott kapu­kat dönget”, mivel a szociális bi­zottságban eddig is támaszkod­tak és ezután is számítanak a nyugdíjasok képviselőinek aktív tevékenységére, ugyanis meghí­vottként részt vesznek a megyei önkormányzat közgyűlésein. Az önkormányzati munkába való bekapcsolódás egyetlen esélye viszont az, ha a szövetség jelölt­jei indulnak a helyhatósági vá­lasztásokon a képviselői mandá­tumokért, s megválasztásuk ese­tén képviselőként tevékenyked­nek a testületben. Jakab Edit Heresznyei szomszédok Kiskert és az ördöngösség - Szabadidő a kispadon — Nagyon meleg van, jólesik ilyenkor egy kicsit megpi­henni — mondja Puskás La- josné heresznyei nyugdíjas. Szomszédjával, Gelencsér Imrénével ül az utcai kispa­don. — Nekünk már nem kell annyira hajtani, mint a fiata­loknak. Mi már eleget dolgoz­tunk. Puskásné hosszú éveket töltött a helyi tsz-ben, a nö­vénytermesztésben. Megta­nult minden, a növények ápo­lásával kapcsolatos fortélyt, s ezt hasznosítja ma is. — Ilyenkor kötözzük a sző­lőt. Nem ördöngösség, csak oda kell figyelni — magya­rázza Puskás Lajosné. — Ha ezzel végzek, akkor a kiskert­ben kapálok. A nyugdíjasok­nak kevés a szabadideje... Nyolc éve, hogy meghalt a férje. A fia külföldön él, de így sem magányos. A munka, a beszélgetések közelebb hozzák a szomszédokhoz, s miközben erről-arról szót ej­tenek, erőt gyűjtenek a követ­kező feladathoz. — Örülök ennek a kis földnek. Nemcsak a pénz mi­att. A nyugdíj, igaz, nem olyan sok — mondja Pus­kásné —, de elég arra, ami a magamfajtának kell. Jólesik még a mozgás, és ha sokféle növény megterem a kertben, miért is ne dolgozgatnék ott egy kicsit. — Igazad van — helyesel Gelencsérné. — Minek unat­koznánk egész nap, ha mindig akad valami hasznos elfog­laltság. Az uram rég meghalt, a fiaim Barcson élnek. Örü­lünk, hogy van még egy kis egészség, és bírjuk a munkát. Tudja, aki egész életében nem volt rest, az idősebb korában sem tétlenkedik. Kora este jut még egy kis idő társalkodásra. Ilyenkor megbeszélik, mi történt az­nap. Gyakran olvasnak, tele­víziót néznek. Amit a hírek­ben hallanak, arról is van vé­leményük. Igaz, nem min­denben értenek egyet, de emi­att még soha nem kaptak hajba. Legtöbbször mégis a régi időkkel hozakodnak elő. — Bizony, eljárt már felet­tünk az idő — mondja Puskás Lajosné. — Inkább jóleső ér­zéssel, sokszor mosolyogva emlegetjük régi emlékein­ket... Harsányi Miklós A beszélgetések közelebb hozzák a szomszédokat Süteményillatú klubévzáró A finomságok receptjeit ki- cseréték fotó: király j. Béla Selyempapírba csomagolt tál­cáktól, szörpös üvegtől súlyos szatyrokkal érkeztek a kapos­vári tagok a közelmúltban a Szakszervezetek Házába, a há­ziasszonyok klubjának évzáró összejövetelére. Több ünnepet is csokorba szedtek, s a múlt héten egyszerre köszöntötték a névnapjukat a közeli napok va- lemelyikén ünneplő társaikat. A klubnak 116 tagja van, s a tag­ságnak általában mintegy a fele vesz részt a kéthetenkénti talál­kozókon. Férfit ritkán látni kö­zöttük, a társakat inkább csak a táncos délutánokra viszik ma­gukkal. Sok támogatást kapnak a Kaposvári Nyugdíjasegyesü­lettől; a termet az MSZOSZ megyei képviselete bocsátotta rendelkezésükre, s megragad­nak minden, a pályázatok kí­nálta lehetőséget a pénzszer­zésre. A klubnapokat nem csupán beszélgetésekkel töltik, gyak­ran hívnak előadónak orvost, természetgyógyászt, a Nyug­díjbiztosítási Igazgatóság szak­emberét. (Izményi) Az összetartozás ereje Hosszú és rögös volt az út, ame­lyen a komiósdi Juhos házaspár az 50. házassági évfordulóhoz érkezett. Ott volt a fiuk; ott vol­tak az unokák, a dédunokák, a hozzátartozók... Juhos Pál 1943-ban került Nagyváradról Babócsára, s első látásra meg­tetszett neki a komiósdi Jávor Jeki Ilona. S két év múlva, 1945-ben Szentlászlón egy­máshoz kötötték életüket.- Együtt örültünk István fi­unk születésének, s együtt volt részünk a megpróbáltatásokban is, amikor 42 hónapra kitelepí­tettek bennünket a Horto- bágyra; ott halt meg a leány- gyermekünk...-mondják. 1957 óta Komlósdon laknak, több mint húsz éve nyugdíjasok.- Éveink így sem telnek tét­lenül: három unokánk és négy dédunokánk sok időt töltött ná­lunk a komiósdi portán. Most Barcson ismét egymás ujjára húzták a gyűrűt, s meg­erősítették fogadalmukat. Úgy, ahogy fél évszázada... (Gamos) Egészség és pénz kell Az idén januárban több mint 104 ezer somogyi (vagyis a megye lakosságának 31 száza­léka) részesült nyugdíjban és nyugdíjjelegű ellátásban — ol­vasható a Központi Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igaz­gatóságának az idei év első ne­gyedéről szóló tájékoztatójá­ban. Ez a szám majdnem két­ezerrel magasabb az egy évvel korábbinál. Az év első hónapjában a nyugdíjasok és a járadékosok között több volt a nő, mint a férfi: az öregségi nyugdíjasok­nál például a férfiak aránya 40, a nőké 60 százalék, ugyanakkor a rokkantsági nyugdíjasoknál a férfiak vannak többen (55 szá­zalék), a baleseti járadékot él­vezők közül pedig minden 100 járadékos közül 82 férfi. Az özvegyi nyugdíjasok csaknem valamennyien (99 százalék) nők, s majdnem ilyen magas (95 százalék) a gyengébb nem aránya a mezőgazdasági jára­dékosoknál is. A nyugdíjban és járadékban részesülők 63 százaléka janu­árban innen volt a 70 éven, 26 százaléknak az életkora 70-79 volt, 11 százaléké elérte vagy meghaladta a 80 esztendőt. Ami a nyugdíjasok életkörül­ményeit illeti, e tekintetben — a KSH megyei igazgatósága szerint — az egészségi állapot mellett alapvetően az anyagi helyzet a meghatározó. Az idei év első hónapjában Somogybán egy-egy nyugdíjasnak, járadé­kosnak átlagosan 13 ezer 17 fo­rintot fizetett a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóság. Főigazgatói vizit Kaposváron Dr. Barát Gábor, a Nyugdíjbiz­tosítási Főigazgatóság főigaz­gatója holnap Kaposvárra lá­togat. Megbeszélést folytat a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetőivel és meghallgatja Kisdeák Máriá­nak, a megyei igazgatóság igazgatójának az intézmény tevékenységéről szóló tájékoz­tatóját. A főigazgató kaposvári látogatása során somogyi or­szággyűlési képviselőkkel is találkozik. Testvérkapcsolat a klubok között A Borsos-Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíjasklubok Szervezete felhívással fordult valamennyi magyarországi nyugdíjasklubhoz, s ebben azt szorgalmazza, hogy minden klub keressen magának egy- egy testvérklubot és alakítson ki vele szoros együttműködést. A létrejövő kapcsolat révén megismerkedhetnek egymás településének, nyugdíjasszer­vezetének életével, hagyomá­nyaival, a táj nevezetességei­vel. Kirándulások keretében fölkereshetik egymást a nyug­díjasklubok, tájékozódhatnak a másik módszereiről, műkö­dési tapasztalatairól. Tiltakozott a klubszövetség A Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége egyetért azzal, hogy rendkívül súlyos az or­szág gazdasági állapota és szükség van célravezető meg­oldásra, amely kivezet ebből a helyzetből, de ez nem történ­het olyan szociális megszorító intézkedésekkel, amelyeket a kormány tervez. Éppen ezért az országos szövetség tiltako­zott a kormány csomagterve ellen. Európa-szerte nő az idősek száma Mind kevesebb a fiatal és mind több az öreg Európában, s ezzel együtt fokozódnak az idősek gondozásának költségei. Argen­tínában és Brazíliában például a lakosság egyharmadának az életkora nem éri el a 14 évet, Európában az ilyen korú gyer­mekek aránya kevesebb, mint a lakosság egyötöde. 2000-ben Németország lakosságának 17 százaléka idősebb lesz 65 év­nél, s ugyancsak meghaladja ezt a kort Franciaországban, Belgi­umban, Bulgáriában, Magyar- országon, Görögországban és Olaszországban a lakosság 15 százaléka. Tanfolyam szövetségi elnököknek Népfőiskolái tanfolyamot szer­vezett Budapesten a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége a megyei nyugdíjasszövetségek elnökei és néhány nagyobb egyesület vezetői részére. A nyitóelőadás A magyar gazdaság 1995-ben; tények, prognózisok, viták címmel hangzott el. Dr. Mészá­ros Tamás, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke szólt az új nyugdíjtörvényről, s a vár­ható változásokról. Ebből az al­kalomból egyeztető megbeszé­lést tartott és együttműködési megállapodást írt alá az orszá­gos nyugdíjasszövetség elnök­sége és a Magyar Vöröskereszt vezetősége.

Next

/
Thumbnails
Contents