Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-02 / 128. szám

2 ■ SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1995. június 2., péntek Határátlépési illeték A román ellenzék ismét meg­óvta a határátlépési illetéket, valamint az azt kirovó törvényt. A bukaresti kormány ugyanis rendeletben határozta el, hogy néhány kivételtől eltekintve minden román állampolgárnak 15 ezer lejt (mintegy 8 dollárt) kell fizetnie, amikor kilép az országból. Ürteherhajó érkezett Csütörtökön reggel összekap­csolódott a Mir űrállomással a Szpektr tudományos kutatóbe­rendezés. A korszerű műszerek lehetővé tették, hogy az össze­kapcsolódás teljesen automati­kusan menjen végbe. A 19,5 tonna súlyú szerkezet a Föld természeti kincseinek felderí­tése mellett az atmoszféra kuta­tására szolgáló berendezéseket is feljuttatott a világűrbe. ENSZ-erők megbízatása Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtit- kár délszláv ügyekben illetékes főmegbízottja visszautasította Radovan Karadzsicsnak, a boszniai szerbek vezérének azt a kísérletét, hogy beleszóljon a békefenntartó erők új mandá­tumának meghatározásába. Ka- radzsics szerdán levélben kérte Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt, hogy konzultáljanak a boszniai szerb vezetéssel, mielőtt a BT meghatározná a boszniai Ol­talmi Erők új jogkörét Cseh áremelés Csehországban június 1-jétől átlag 12 százalékkal lett maga­sabb a villanyáram díja, vala­mint 10 és 15 százalékkal a földgáz, illetve a városi gáz ára. Az energiahordozók drágulását idén januárban a távfűtés és a melegvíz árának 10 százalékos növelése előzte meg. Az ENSZ-békefenntartó katonák kiszabadítására Boszniába megy a kommandó Amerikai szárazföldi csapatok „ideiglenes boszniai bevetését” helyezte kilátásba Clinton elnök a Légierők Akadémiájának végzős hallgatói előtt mondott beszédében, Colorado Springsben fotó: feb/reuters Mind több jele mutatkozik annak, hogy a NATO elit kommandókat készül be­vetni Boszniában, a szerbek által elrabolt több száz ENSZ-békefenntartó katona kiszabadítására. A szakértők azonban figyel­meztetnek, hogy „a komman­dóakció lehetőségei behatárol­tak, mivel a túszokat külön­böző helyeken tartják fogva”. A Washingtonban, Brüsz- szelben, Párizsban és Bonnban egy időben folyó "vezérkari tervezést" az is nehezíti, hogy az erdős, hegyes, dombos terü­leteken könnyen el tudják rej­teni a foglyokat. Az akció ve­szélyét növeli, hogy sok túsz van a szerbek kezében, nehéz volna őket egyszerre kiszaba­dítani. Könnyíti viszont az előkészületeket, hogy a KH- 11-es kém-műholdak és TR-1- es felderítő repülők segítségé­vel megközelítő pontossággal mégis csak tudható, hol őrzik a kéksisakosokat. Kiszivárogtatott informá­ciók szerint az akciókban ki­próbált katonák, amerikai kommandósok, az IRA ellen gyakran bevetett brit elit egy­ségek és francia speciális ala­kulatok vennének részt. Ezek részben már Boszniában tar­tózkodnak, részben légiúton szállítanák őket a titkos gyü­lekezési helyre. Az egységeket ejtőernyősökként illetve heli­kopterekről szándékoznak be­vetni. Az akció sikere érdekében ki kell kapcsolni a szerb rada­rállomások jelzőberendezé­seit. Ezt a feladatot valószínű­leg a német Tornado repülők hajtják végre. Ferenczy Europress Úszó sziget a környezetvédők fogságában Támadás a Shell ellen A Shell társaság azt tervezte, hogy felrobbantja az Északi- tengeren létesített, Brent Spar névre keresztelt olaj­fúró-szigetét. Mert amióta vezetéken szál­lítják az olajat a szárazföldre, nincs szüksége rá. A környe­zetvédő szervezet, a Greenpe­ace azonban ezt ellenezte: ti­zenöt német, holland és brit ak­tivista megszállta az elhagyott létesítményt. Az úszó sziget bűzlik a vegyszerektől. A víza­latti tartályokban száz tonna méregkoktél lötyög. Az olaji­szap szénhidrátokból, nehéz­fémekből, és rákkeltő rádióak­tív sókból tevődik össze. Pedig - az olaj- és földgázkitermelés kezdetekor - az illetékesek azt ígérték az aggódó halászoknak, hogy a tengert olyan tisztán hagyják, ahogyan találták! A Shell a 14.500 tonnás Brent Spart környezetre ártal­mas rakományával, a fúrótor­nyokkal egyetemben át akaija szállítani az Atlanti-óceánra, ahol kétezer méteres mélység­ben elsüllyesztenék. Bob Strick, a Shell képviselője sze­rint ez okozná a legkisebb kör­nyezeti károsodást. Az 1958-as genfi konvenció viszont tiltja a tengerek talapzatának ilyenfajta szennyezését. Mások jól bevált módszernek tartják a tervet, hi­szen a Mexikói-öbölben mű­ködő amerikai olajtársaságok már kilencszáz úszó szigetet bontottak le így. A Greenpeace aktivistái ab­ban reménykednek, hogy tá­mogatást kapnak az Európai Unió környezetvédelmi minisz­tereitől, akik június folyamán tanácskoznak az Északi-tenger „méregtelenítéséről”. A Shell környezetszennyező tevékenysége ellen tiltakozó Greenpeace aktivistát gyűrnek le a rendőrök foto: feb/reuters VISSZÜK viszi az Ön által kiválasztott mobilkészülékeket és az ehhez kapcsolódó WESTEL 900 GSM szolgáltatásokat. [gy saját otthonában vagy munkahelyén választhat a legjobbak közül!

Next

/
Thumbnails
Contents