Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-14 / 137. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP SZOCIÁLPOLITIKA 1995. június 14., szerda Alapítvány a somogyi mozgássérült gyerekekért Kinyílott a Vadvirág A Vadvirág Alapítvány Várdán Tóth György lovastanyáján mutatkozott be, ahol a lovaste­rápiával is megismerkedhettek a résztvevők Infarktus előtt a füredi szívkórház Csődbe juthat a 250 éves ba­latonfüredi szívkórház. Az év első három hónapjában több mint 20 millió forint veszteséget halmozott föl, mert az egészségbiztosítótól az egy beteg alapellátására kapott 2100 forint nem fe­dezi a költségeket. S megle­het, hogy ezt a kevés pénzt is az ötödére csökkentik... Magyarországon évente 25-28 ezer állampolgár kap szívinfarktust; a betegek jóré­szét, Eszak-Somogyból szám­talan bajba jutottat a 610 ágyas füredi intézményben gyógyítanak. A kórház veze­tőit szerint a szívbetegek re- habilitációjánalfinanszírozását az egészségbiztosítás a bete­gekre akarja hárítani. Szerin­tük Füreden fejleszteni kel­lene mielőbb a műszerállo­mányt, hiszen nyugat-európai tapasztalatok szerint a szívin­farktust kapott betegek 80 százaléka megfelelő utókeze­léssel újra munkába állítható. Magyarországon ez az arány ma mindössze húsz százalék. Nemrég egy — ma már Né­metországban élő, volt ma­gyar — betegük felajánlott a kórház számára 400 ezer márkát, amelyen vásárolhat­tak volna egy használt katé­terlabort, a működtetés költ­ségeit azonban nem kívánja fizetni az egészségbiztosítás. Információnk szerint az egészségbiztosítás nem kór­háznak, hanem szanatórium­nak tekinti a füredi intéz­ményt. Megvizsgálják a hat hazai — Sopron, Mátraháza, Párád, Kékes, Hévíz és Füred — szanatórium helyzetét; ezeken a helyeken az orvosi ellátás 20 százalékát hajlandóak mindössze téríteni. (Vajon emiatt nem alakul-e ki szak­mai ellátatlanság?) Szerintük a szívműtétekkel, sebészettel foglalkozó szakintézmények is pénzügyi gondokkal küsz­ködnek, és Fürednek nem ebbe az irányba kell fejlődnie, hanem megtartania rehabili­tációs jellegét, amely terén már Európa-hírű... (Czene) Statisztika Somogyról Hepatitis-B vírus Magyarországon Magyarországon évente át­lagosan mintegy négyszáz hepatitis B-vírus okozta megbetegedés fordul elő. Az esetek egy-öt százaléka halállal is végződhet. A májrák és a fertőző májgyul­ladás kórokozójaként szá­mon tartott vírus vér és test­nedvek útján terjed. A fertő­zések mintegy háromne­gyed részében nem okoz májgyulladást, a beteg inf­luenzaszerű tünetekkel, enyhe és gyors lefolyású be­tegséggel átvészeli a fertő­zést. A vírusnak ugyanakkor igen nagy a fertőzőképes­sége, százszor fertőzőbb mint például az AIDS-vírus. A fertőzés ellen oltással le­het védekezni; a tervek sze­rint 1997-re Magyarország is csatlakozik az egységes oltási programhoz. A vírus elleni Engerix-B nevű oltó­anyag orvosi receptre kap­ható majd - hangzott el a saj­tótájékoztatón. Több támogatás a családoknak Somogybán a kétgyermekes családok számára fizették ki 1994-ben a legtöbb családi pótlékot. Az ilyen családok 35,1 százaléka, a gyerme­keknek pedig 42 százaléka részesült ebből a támoga­tásból. A hat gyermekes csa­ládoknak mindössze a 0,2 százaléka, s az ebben élő gyermekeknek csupán 0,9 százaléka után fizetett csa­ládi pótlékot az egészség- biztosítási önkormányzat. A Telefondoktor a serdülőkről A Telefondoktor a héten el­sősorban a szülőknek ad ta­nácsokat serdülő gyerme­keik problémáiról, s azok kezeléséről. A változásnak ez az időszaka 11-18 év közé tehető; a test hirtelen növekedésnek indul, amit nem mindig kísér a belső szervek fejlődése, és így átmenetileg felléphetnek szív- és vémyomáspanaszok is. A nemi érés megindulá­sával továbbá idegrendszeri változások is fellépnek. A serdülőknek, ezért testre szabott fizikai és szellemi igénybevételre van szüksé­gük, hogy a fejlődési arány­talanságok mihamarabb rendeződjenek. Körültekin­tően, tapintatosan kell taná­csokat adni számukra a nemi érés időszakában. Eb­ben segít a Kék Vonal szol­gálat, amelynek 210-3349- es számát bármikor felhív­hatják a fiatalok. — Úgy segíthetünk leghaté­konyabban a mozgáskorláto­zott gyerekeken, ha nem saj­náljuk és nem segítjük őket túl. Arra kell mielőbb megta­nítanunk őket, hogy miként élhetnek együtt egészséges társaikkal. Csak így lehetnek boldogok. Völgyi Rita, a Vadvirág Ala­pítvány kuratóriumának képvi­selője mondta ezt. A testneve­lés-angol szakos tanárnő volt az egyik szorgalmazója az ala­pítványnak, amely azért jött létre, hogy elsősorban mozgás- korlátozott gyerekek óvodai be­illeszkedését segítse. — Az óvodák nemigen ve­szik föl a 3-5 éves mozgássérült gyerekeket, mert ellátásukra még nem készültek föl — mondta Völgyi Rita. — Ha si­kerül mégis felvetetni őket, az csak az intézményvezető em­berségének köszönhető. Van­Somogyszil 925 lakosából 242 betöltötte a 60. életévét. Az önkormányzat évente 500 ezer forintot költ az idősek klubjának fönntartására. Annak ellenére, hogy az utóbbi években csökkent a klubtagok száma és a házi gondozást sem igénylik az idős emberek. A gondozónők létszámát is csökkenteni kellett: a korábbi három helyett ma már csak egy nak olyan ovik, ahol egy óvónő és egy dada jut harminc gye­rekre, s ha a sérült kisgyerekhez futni kell, a többi huszonkilenc felügyelet nélkül marad. Az alapítvány egyik célja éppen az, hogy a mozgáskorlá­tozott gyerek(ek) mellé dadát fogadjanak, elismerje az óvónő plusz munkáját és lehetővé te­gye e téren a szakmai tovább­fejlődésüket is. Természetesen gyógypedagógus foglalkozta­tása volna a legeredményesebb ilyen csoportokban, mint ahogy Budapesten, Csepelen, Buda­fokon van már rá példa. Az alapítvány az ősztől vár­hatóan a hetesi óvodában és a kaposvári Damjanich utcai óvodában alkalmaz majd olyan szakembert, aki segíti a külön­leges gondozást igénylő gyer­mekek óvodai ellátását. — Szeretnénk, ha bővülne ez a kör, és minél több somogyi te­lepülésen egészséges közös­fő- és egy félállású látja el a munkát. A magukra maradt öregeket szociális otthonban helyezték el. Lengyel Antal jegyző elmondta: az idősek el­látása érdekében 280 ezer forint állami támogatáshoz 220 ezret kell még tennie a somogyszili önkormányzatnak. A magas szociális kiadások nem nagyon teszik lehetővé a háziorvosi rendelő fejlesztését sem. Dr. Bóna Károly Somogy- sz.il, Gadács, Kazsok háziorvosa ségben növekedhetnének a mozgáskorlátozott gyerekek. Valamennyi szakember bérét azonban nem tudja finanszí­rozni az alapítvány, de számí­tunk arra, hogy az önkormány­zatok is felkarolják a kezdemé­nyezést. A Vadvirág Alapítvány a kö­zelmúltban Várdán mutatkozott be. Tóth György lovastanyáján az egészségügy és a pedagógia neves szakemberei találkoztak a sérült gyerekekkel és szüleik­kel. A Somogy Megyei Ön- kormányzat, több cég és ma­gánszemély támogatta már az alapítványt, amely a gyógyú- szást és a lovasterápiát is elen­gedhetetlennek tartja a kicsik fejlődéséhez. S hogy miért a Vadvirág ne­vet kapta az alapítvány? Völgyi Rita szerint azért, mert a szép­ség és a másság együtt van benne. Lőrincz Sándor az egészségbiztosítási pénztártól kiutalt pénzből közalkalmazott­ként gazdálkodik. Az utóbbi hó­napokban mégis kénytelen volt áldozni a praxisra az önkor­mányzat: 200 ezer forintot köl­tött a számítógépes adatnyilván­tartó rendszer bevezetésére. Ja­nuár 1-jével önerőből 200 fo­rintról 500-ra emelték a házior­vos készenléti díját. Az ügyeleti díjat az orvos esetében 1500-ról 2500-ra, az asszisztensnél 550- ről 1500 forintra emelték. Amíg 1993-ban 3 millió 717 ezer forint volt Somogybán az egész­ségbiztosítási alap kiadása, 1994-ben már 4 millió 241 ezer forintot kellett fordítani rá. A nem a társadalombiztosítási ala­pot terhelő kiadásokra - mint a gyes, a gyed és a családi pótlék - az idén 8,3 százalékkal többet, összesen 3 millió 956 forintot kellett költeni. A két terület együttes kiadása 11,3 százalék­kal nőtt tavaly óta, és meghaladta a nyolcmillió forintot. Egyebek között ezt is megtudhatjuk a So­mogy Megyei Egészségbiztosí­tási Pénztár 1994. évi statisztikai tájékoztatójából, amely a na­pokba jelent meg. Sárái Gyula, a pénztár igazgatója elmondta: az évente megjelenő kiadványban a pénztár egész évi munkáját öszegzik s ebből a nagyobb munkáltatók, érdekvédelmi veze­tők, országgyűlési képviselők kapnak egy-egy példányt. Összefoglaló adatok a kiadásokról Somogybán Az egészségbiztosítási Alap kiadásai (ezer Ft-ban) 1993 1994 Eltér. % Táppénz 827 621 888 506 7,4 Temetési segély 4052 —-­Anyasági segély 4026-­-­Terhességi segély 193 458 216 874 12,1 Gyógyászati szolgált. 5030 6798 35,1 Gyógyító-ellátás 693 890 832 552 20,0 Gyógyszertámogatás 1 559 287 2 036 920 30,6 Betegséggel kapcs. segély 3540 3200-9,6 Utazási költség 41 652 59 157 42,0 Kifizetőhelyek részére költségtérítés 7 821 8 692 11,1 Egyéb kiadások 6 163 3 957-35,8 Ügyviteli kiadás 369 702 185 002-50,0 Nyugd. helyett foly. illetm. 957 310-67,7 Összesen 3 717 199 4 241 968 14,1 Nem tb-alapot terhelő kiadások (gyes, gyed) 3 651 721 3 956 150 8,3 Együtt 7 368 920 8 198 118 11,3 Több az ügyeleti díj Somogyszilban Százharminc ápoltról gondoskodnak Drávatamásiban Napi gondok az otthonban Milicz Ilona (balról az első) az intézet néhány lakójával 130 súlyosan értelmi fogya­tékos él a drávatamási szoci­ális otthonban. Az intézmény szűkös keretből gazdálkodik, bár az anyagi nehézségek egyelőre nem veszélyeztetik működését. — Minden kiadást meg kell gondolnunk, még a legkisebbet is — mondta Milicz Ilona, a drávatamási szociális otthon igazgatója. — Minden drága, így a kiadásunk egyre nő. A rendelkezésünkre álló összeg épphogy fedezi a működésün­ket. A takarékoskodás ellenére csaknem egymillió forint a tar­tozásuk, a kintlevőség azonban nem hátráltatja az intézmény fenntartását. Az idén csaknem 50 millió forintból gazdálkod­nak — ez csak a működésre elég. Az otthonnak azonban sa­ját bevétele is van; egy ápolt után 6400 forint gondozási dí­jat kapnak. Lehetőségeiket ki­használva foglalkoznak sertés- tartással is; a fölösleget pedig eladják. Az ebből származó bevétel ugyan szerény, ám le­het rá számítani. — Gyakran napi gondokkal küszködünk. Az idén többször emelkedett a gyógyszerek ára, s erre a pénzt egyre nehezebb előteremteni. Nagyon sokba a került a fűtés is. A vízdíj drá­gulása intézményünket külö­nösen sújtja, hiszen naponta je­lentős mennyiséget használunk föl — mondta az igazgató. A drávatamási otthonban összesen 130 súlyosan értelmi fogyatékos személyt gondoz­nak. Húsz egészségügyi szak­ember foglalkozik velük. A hozzájuk tartozó kastélyos- dombói rehabilitációs intézet­ben 67 beteget helyeztek el. Az otthon lakói önkéntes alapon dolgozhatnak is. Mint az in­tézmény vezetője elmondta, fontos, hogy a betegek érez­zék: szükség van rájuk. — Jó páran segítenek a ház körüli vagy a konyhai munká­ban. Örömmel teszik, hiszen számukra is jó érzés, hogy va­lamivel elfoglalhatják magu­kat. A betegek egésznapos fel­ügyelet mellett szórakozhatnak is. Sokan szeretik a televíziót, videót, az asszonyok pedig ké­zimunkáznak is. Harsányi Miklós Kadarkúti orvosok jövője Még az önkormányzat sem tudja, miként alakul a fogorvosi praxis privatizálása Kadark- úton. A három vállalkozó házi­orvos mellett ezt a feladatot ugyanis közalkalmazottként látja el a település fogorvosa. Az önkormányzat már eddig is jelentős összeggel, lakosság­arányosan 2 millió 507 ezer fo­rinttal támogatta Kadarkút, Kő­kút, Hencse, Visnye, Mike és Hedrehely háziorvosainak mű­ködését. Kadarkúton egyébként fizikoterápiás rendelő is szol­gálja a betegeket; Bakonyi Fe- rencné szakasszisztens naponta kezeli a környék — főként mozgásszervi panaszokkal küszködő — lakóit. Az újabb átalakítás terheit azonban már nehezen viselnék.

Next

/
Thumbnails
Contents