Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-08 / 106. szám

1995. május 8., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Szenyér szegény, de megtartja az iskolát Huszonegy gyermek jár abba az összevont 1-3. osztályba, amelyet az egytanítós, kéttan- termes helyi iskola jelent Szenyérben. A korábbihoz képest majdnem duplájára nőtt a létszám, így az önkor­mányzat — hátrányos helyzet ide, 2,4 milliós éves fenntar­tás oda —, ragaszkodik a fa­lusi iskolához. Hosszú szolgá­lati idő után most készül nyugdíjba Baráth Sándorné igazgató. Az állásra meghir­detett pályázatot — szolgálati lakással — pedagógus házas­párnak kínálják fel, mégpedig az 1-4 osztály bevezetésének reményében. — Hitelre, szerencsére, nem volt szükség, de a 12 mil­lió forint mégsem elég 1995-re. Az önhibás községek számát gyarapítjuk mi is; az önkormányzat és intézményei működtetésére több mint há­rommillió forintot pályáza­tunk meg — mondta Balogh József polgármester. —­Mindössze két utca, a Simon és a Petőfi kátyúzására ma­radt egy kis pénz — muszáj, hogy a postás, a tejes- meg a lovas kocsi be tudjon jönni. Egyébként közhasznúak csi­nálják; a böhönyei gamesznál vannak állományban, de ne­künk segítenek be. A Nagyszakácsiban szer­veződő, a térség idegenfor­galmát fellendítő akcióba is beszállt Szenyér. Igaz, túlzot­tan sok látnivalóval nem di­csekedhet, kivétel talán az a 700 éves műemlék templom, amit a községről készült tör­téneti kiadvány is népszerűsít. Néhány megüresedett pa­rasztházon és a csöndes kör­nyezeten kívül nem ígérhet többet Szenyér a turistáknak, de amije van, azt jó szívvel kínálja. — A közbiztonság ugyan romlott valamennyit, de pin­cefeltörésen és tyúklopáson túl, hálistennek, nagyobb szenzációval nem szolgálha­tunk — sóhajt a falu vezetője. — A túlélést próbálgatjuk, miközben együtt szegénye­dünk a világgal. Cs. K. E. Közös élmény a játék készítése a kicsiknek Óvodás-tárlat Kéthelyen Részlet a kéthelyi kiállításból FOTÓ: KUN G. TIBOR Régi álmát sikerült megvalósítani Lovas tanya, madárfüttyel Egy kis cowboyosdi - ragyogó zöld réten, csodálatos környezetben a Kézsmárki-tanyán Az óvodáskorú gyermekek, a vállalkozókedvű szülők és az ügyeskezű pedagógusok kézi­munkáiból nyílt kiállítás a kéthe­lyi művelődési házban. A tárlat ötlete még az őszi tanévnyitón vetődött fel, jelesül: mindazon játék, népművészeti tárgy, fara­gás, vagy rajz nyilvános bemuta­tása, amelyet felnőtt és gyerek maga és mások örömére készít. A gondolatot tett követte - Varjaskéri Tibomé óvodavezető szervezésében. A munkaközös­ség és a lakosság segítségével a szép gyűjtemény kiállítására is teremtődött alkalom. Fonások és rafiák, figurális tárgyak, festék­és ceruzarajzok sokasága bizo­nyítja, hogy a gyerekeknek nem feltétlenül a készen vett játék az igazi élmény. Egyes természetes anyagok, például a gipsz, megmunkálását technikai útmutató is kiegészí­tette, s a vendégkönyv tanúsága szerint a látogatók kellőképpen díjazták a bemutatót. A terepasz­talnál született közös gyermek- munkákat éppúgy, mint az egyéni fantázia kreálta meseala­kokat. A sikeres kezdet után a folyta­tás a száz fölötti létszámmal dolgozó kéthelyi óvodában jö­vőre várható. (Csíky) Kilométereket autózunk Kézs- márki Sándorral Marcaliból Mesztegnyő felé, s csak mikor megközelítjük a Boronka táj­védelmi területet, akkor térünk le egy keskeny, portalanított útra, s már ott is vagyunk. Minden zöld, és sok a tarka virág; más, tisztább a levegő is. Csend van, és madárfütty. Fent, a fák fölött egy gólya mutat be tökéletes vitorlázást. — Világéletemben szerettem az állatokat. Gyerekkoromban az országgyűléséről híres Óno­don éltünk, s ott egy kedves is­merősünknek, Kökény Sándor­nak tehenei, lovai voltak. Ha csak tehettem, mindig ott vol­tam a közelében, és arról álmo­doztam, hogy egyszer nekem is lesznek ilyen szép lovaim, te­heneim, juhaim és kecskéim... Marcali Városi Vegyeskar né­ven öt éve alakították a lelkes fiatalok. A kórusalapító zeneta­nárok mellé fokozatosan zárkó­zott fel az közösségteremtő mag, amely a mai Calypso ar­culatát formája. A most huszonnégy tagú ve­gyeskarra nemcsak a közönség, de a szakma, a megyei kórus­mozgalom is elismeréssel te­kint. — 1991 tavaszán léptünk fel először: a balatonkeresztúri kó­russal adtunk közös műsort — mondta Stamler Edit, karnagy. — A karácsonyi koncertek mellé szép lassan egyéb felké­rések is társultak. Ahogy bővült a repertoárunk, úgy szaporod­Mindezt rövidesen meg is látjuk: gyönyörű lovak: pej, két szürke, kiscsikók és tarka pó- nik. A többi jószágot egyelőre csak egy szürkemarha, egy racka, két alföldi juh és egy kecske képviseli. — Lesz több is — biztosít Kézsmárki Sán­dor. Büszke arra, hogy ez a gyönyörű, 35 hektáros terület az ő birtoka, itt a boronkai ha­tárban, s azt reméli, hogy a régi, vízimalom tulajdonos Fádli neve után, hamarosan Kézs- márki-tanyaként ismeri meg a világ. (A bittok határán tiszta vizű patak folydogál, kiválóan alkalmas itatásra.) A tanyaköz­pont olyan, hogy mind a lakó­házát, mind a gazdasági épüle­teit bárki megirigyelhetné. — Két éve, amikor megvet­tem, más volt — mondta a fia­tak a koncertek, a meghívások. Az utóbbi tavaly a görögor­szági útban csúcsosodott ki, s ha az arany minősítést is hozzá­teszem, akkor azt mondhatom, hogy kezdenek komolyan venni bennünket... A Calypso híre tavaszi fesz­tiválon, őszi vásáron, testvérvá­rosi találkozón terjedt egyre szélesebb körben. A dzsessz-kánontól az angol son­gokon át a többtételes, klasszi­kus darabokig terjed a skála; legutóbbi szereplésük az „Év­századok szórakoztató muzsi­kájából,, — az ókortól napjain­kig — nyújtott ízelítőt. — A Calypso kórus kiadásait részben a marcali önkormány­talember. — Rengeteg mun­kánk van benne; akkor itt min­den az enyészet nyomait mu­tatta. És nemcsak hobbi ez, an­nak drága lenne. A vállalkozást a máriafürdői Bagolyvár étte­remmel kezdtem. Szakács az eredeti szakmám, s itt szakács- kodtam néhány évig a Balaton­nál. Aztán öt évig éjszakai pin­cér voltam a Fekete Macska bárban, így sikerült megterem­teni az éttermet,, az infrastruktú­rát pedig ezzel a birtokkal biz­tosítom hozzá. Közben ezt is kialakította vendégfogadásra. — Igyek­szem olyan programot biztosí­tani, ami a csendre, nyuga­lomra, tanyasi romantikára kié­hezett emberek számára felüdü­lést, élménygazdag kikapcso­lódást jelent. Kun G. Tibor zat által évente kiírt közműve­lődési pályázaton elnyert ösz- szegből fedezzük. Másrészt egyre inkább rá vagyunk utalva a pénzes fellépésekre, húsvét- kor például a keszthelyi Heli­kon szállóban énekeltünk. S ké­szülünk a nyárra, a balatoni kó­rustalálkozóra, ősszel pedig ju­bileumi koncerten szeretnénk vendégül látni a környék — Boglár, Keresztúr, Fonyód — kórusait. A nagy szakmai megmérettetés azonban 1996 elejére várható: az arany minő­sítés után a fesztiválkórus cím elnyeréséért szállunk ver­senybe. Hogy eséllyel indul­hassunk, már most keményen alapozunk. (Csíky) Nagyszakácsi foprobaja Aumale-Csurgó-Nagysza- kácsi. Magyarul ez körül­belül annyit jelent, hogy hosszú az út a mai Francia Köztársaságtól a Nagy- szakácsi régi híréig. S még inkább az a királyi szaká­csok ínyesmesterségéig - csurgói közvetítéssel. Negyven tagú diákcso­port jött Csurgóra a dél-franciaországi Au- male-ból, s a csurgóiak ke­resni kezdték a helyet, amit különlegességként megmu­tathatnak. így jutott eszükbe Nagyszakácsi, ahol két éve már királyi asztalra méltó menüket készítenek. Fölvették a kapcsolatot Béres Júliával, a rendezvé­nyek szervezőjével, aki menten meghívta a csurgói­akat és francia vendégeiket pincepörköltre, a már orszá­gos hírű kemence-skanzen előtti térségbe. A nyolcvan tagú étkes se­reg meg is érkezett. Mit mondjunk? — Volt nagy si­ker. Olyannyira, hogy a pörköltkészítő két fiatalem­ber, Dávid László és Katta- uer Sándor ételremekével kiérdemelte a „tiszteletbeli királyi szakács” címet. A helybéli asszonyok sütötte pogácsa pedig föltette a ko­ronát a sebtiben sikerített majálisra. — Örültünk, hogy tetszett vendégeinknek — mondta Béres Júlia. — Jó főpróba volt ez az idei „Királyi sza­kácsok” rendezvényünkhöz. Augusztusig igencsak szűk az idő az eredményes felké­szüléshez. A gasztronómiá­val, az ország legjobb sza­kácsainak megérkezésével nem lesz gond. Igen nagy szükségünk lenne azonban szponzorokra, akik — mint mondta — a „királyi” hír­név érdekében segítenék ezt, a megyét is reflektor- fénybe állító szakácsi ren­dezvényt. Kun G. Tibor Dzsessz-kánon és virágének - évszázadok zenéje Már a nyárra készül a Calypso Ördöngös táncosok a találkozón Csaknem háromszáz nyugdíjast hívott meg a somogyvári ön- kormányzat a hét végén. A ta­lálkozón Csapóné dr. Tóth Margit, a Nyugdíjbiztosítási Pénztár osztályvezetője tartott nekik előadást az új jogszabá­lyokról. Ezt színes szórakoztató műsor követte: felléptek a két somogyvári iskola tanulói, a he­lyi tánccsoport, és nagy sikerrel a szomszéd Lengyeltóti Ördön­gös gyermek-néptáncegyüttese. M & K esemyős siker Olaszországban Egyhetes zenei fesztiválon vett részt - egyetlen külföldi ven­dégként - Oggionóban a bala­tonkeresztúri, máriafürdői, marcali tagokból álló Balaton M & K fúvószenekar és táncs- csoport, Hajas Béla vezetésé­vel. Az 53 tagú csoportnak nagy sikere volt, bár a szabad­térire tervezett műsort az esők miatt „tető alá” kellett vinni. Szabadtéren csak egyszer sze­repeltek, s akkor is olyan zápor kapta el őket, hogy a hallgató­ság tartott esernyőt a bőrig ázott zenészek fölé. Az oggio- nói fúvósok Egerbe utazva, az ősszel viszonozzák a látogatást. Tető alatt a csarnok Öreglakon Befejezték az öreglaki sport­csarnok tetőfedését is a hét vé­gére a marcali Városépítő Kft dolgozói. így kívülről már igencsak mutatós a létesítmény, átadásának időpontja azonban még bizonytalan, mert több szakipari munka - fűtés, világí­tás, a padozat lerakása stb. - hátra van. Ezeket már többnyire helybeli iparosok végzik. így csak pénz kérdése, hogy mikor adhatják át rendeltetésének Öreglakon az új sportcsarnokot. Aranyórát tett zsebre a tűzoltóparancsnok Aranyórát adott át jutalmul Ko­szorú Gábor marcali tűzoltópa­rancsnoknak - 50. születésnap­ján - Kuncze Gábor belügymi­niszter. A Belügyminisztéri­umban vette át - vele együtt, kiemelkedő munkájáért - az el­ismerést és a jutalmat Borosán Miklós tűzoltó főtörzsőrmester. Polgárőrség alakult Vesén, segítséggel Polgárőrséget szerveztek Vésén a pincebetörések miatt. A hu­szonnégy tagú csapat már munkába állt. Az önkormány­zat rádiótelefont vásárolt nekik, s így bármikor kapcsolatba lép­hetnek a böhönyei rendőrőrssel. Ennek parancsnoka, Benedek István százados reméli, hogy így együtt majd eredményeseb­ben lépnek föl a bűnözés ellen. 250 nyírfát nyírtak a falu főutcáján Öreglakon a közhasznú munká­sok lenyesték a főutcai nagyra nőtt nyírfák ágait,, hogy ne ve­szélyeztesse a villanyvezetéket. A Kis utcában is elvégezték ezt a munkát. Az öttagú brigád két­százötven fa ágait vagdosta le. Somogyvár és Pamuk járőröket indított Somogyváron tartotta közgyű­lését pár napja a Nemzetőrszö­vetség megyei parancsnoksága. Itt a helybeli és a pamuki fiatal nemzetőrök vállalták, hogy la­kóterületükön éjszakánként já­rőrözéssel is segítik a körzeti megbízott munkáját. Ezt a köz- biztonság érdekében elkezdték. Zöld sziget Marcaliban Parképítés, fásítás - Gondozott városért akció Százhatvanezer forint ára nö­vényt vásárolt a marcali ga- mesz a siófoki faiskolától. Az örökzöldek, illetve lombos fák javarészét a városon átve­zető főutcákon ültették el, így tetszetős és barátságosabb lesz a Rákóczi és a Noszlopy utca képe. A korábban a mar­cali utcákra telepített ciprusok és tuják ugyanis az aszály, il­letve a sorozatos közműmun­kák és a kerékpárút építése miatt megsérültek, ezért volt szükség a pótlásra. A kipusz­tult fák cseréjét 150 ezer fo­rinttal támogatta a Somogy Megyei Erdőfelügyelet is. A város virágosítását, a szellős, ligetes utcák kialakí­tását az önkormányzat prog­ramja is tartalmazza. A ga­mesznek az idén hárommillió forintja van gyep- és park- fenntartásra. Ebből finanszí­rozza a faültetést, a közterüle­tek gondozását s legújabban az önkormányzati lakások közvetlen környékének rend­ben tartását is. Dr. Horányi Agnes városi főkertész bevonásával elké­szült az a koncepció is, amely a Fő utcai parképítésre, a kór­házpark felújítására és a mozi elbontása után létesítendő „zöld sziget” kialakítására vonatkozik. A környezethez és az éghajlathoz jobban iga­zodó, a település adottságait is figyelembe vevő fásítás és virágosítási akció indult — a városközpont gondozottabbá tételéért. (Csíky)

Next

/
Thumbnails
Contents