Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. május 2., kedd Zsuzsa esete az iszappal A Szikra motoros vitte a dolgozókat a nyílt vízen horgony zó munkahelyig Biokertész kisinas vándorúton Jó-e, az olcsó a dollár? Tíz évvel ezelőtt 1 amerikai dollárért 3.3 német márkát, illetve 200 japánt jent lehe­tett kapni. Napjainkban vi­szont a dollár történelmi mélypontra esett vissza.Va- jon örül-e ennek a világ, jó-e ez a németeknek és a japánoknak, vagy akár ne­künk, magyaroknak? Vagy inkább az amerikaiak nyer­nek ezen a furcsa hullám­vasúton? Attól függ, kire gondolunk? A német, vagy a japán átlagpolgár alkalma­sint elégedett, hiszen ha mostanában átruccan a ten­geren túlra, sok árut és szol­gáltatást annyival olcsóbban vehet meg, mint otthon, hogy még a repülőjegyet beszámítva is jobban jár. Fordítva: az amerikai tu­rista, aki még nem is olyan régen császár volt a dollár­jával Európában, vagy Ja­pánban, most csalódottan tapasztalja, hogy minden sokkal többe kerül, mint otthon. A lényeg azonban nem a turistaforgalom, hanem a gazdaság, és itt tulajdon­képpen az amerikaiak jár­nak jól. A dollár értékvesz­tése sokkal gazdaságosabbá tette az exportot, még a ke­vésbé jó minőségű árukat is el lehet adni, hiszen „ol­csók”. Előnytelen viszont a helyzet a németek és a japá­nok számára, de még szá­munkra is. Rontja például az exportkilátásunkat. Szakér­tők rövid- és középtávon ezért csak a nemzetközi pénzpiac? koncentrált akció­jában látnak lehetőséget a „dollár-káosz” megfékezé­sére. Ezt azok tartanák fon­tosnak, akik első helyre a vi­lággazdaság érdekeit teszik, mert most elsősorban a pénzvilág spekulánsai nyer-' nek. Az év nagy kérdése: az USA mikor látja szükséges­nek, hogy megállítsa a dol­lár további nemzetközi érték vesztését? Mert az amerikai gazdaság korántsem olyan gyenge, mint a dollár árfo­lyama. Ferenczy Europress * Ágazati bevétel A stabilizációs programhoz kapcsolódva olyan idegenfor­galmi tervezet is a kormány elé kerül, mely az exporttal azonos elbírálást kér. Növelné a munka hatékonyságát és a regionális együttműködést, ha a bevételek az ágazatban maradnának, és lenne kedvezőbb kamatú hitel. 150 hektárnyi területen tisztít­ják meg idén a Balatoni Vízü­gyi Kirendeltség szakemberei a tó medrét. Keszthely előtt, a vízminőséget leginkább fertőző részen kotorják először ki az iszapot. Az állami költségvetés 65 millió forintot biztosít erre a munkára. A Zsuzsa nevű gépen két váltásban tizenhatan dol­goznak, átlagban napi 12 órát. Kesernyés mosolyra húzódott a hajósok szája, amikor azt mondtam: a csillagászok szerint ma reggel öt óra harmincnyolc perckor kel a nap. Már mind a nyolcán megreggeliztek, de a keszthelyi mólóhoz kikötött ta­nyahajó ablakából azonban hat­kor is csak koromsötét felhőkkel, zuhogó esővel nézhettek farkasz- szemet. Vízhatlan, sárga kapuc­nis kabátot terítettek magukra, aztán felléptek a Szikra nevű von­tató fedélzetére, amely meglova­golva a hullámokat Zsuzsa-lepel- kotró felé vette az irányt. A hajó­csavar jól láthatóan kavarta a víz színére az iszapot... Pista bácsi (Hencz István) ma­radt egyedül a munkásszállón; ő a soros szakács. Ebédre egyetlen fogást, körömpörköltet készít majd: váltás előtt áll a legénység, csak erre futja a pénzükből. Egy forint harminc fillért kapnak egy négyzetméter kotrásáért, ezt kell tizenhat felé osztani... , * * * Pálfi Zoltán művezető 15. éve dolgozik a vízügynél. Amíg a motoros eldülöngélt a nyílt vízen horgonyzó munkahelyig, el­mondta: 1999-ig kell kitakaríta­niuk a Keszthelyi-öblöt. A kotró­hajót a Phare-program segítségé­vel, 80 millió forintért vették Hollandiából. Apró darabokban, kamionokkal szállították a Bala­ton mellé, itt rakták össze. A ma­sina lelke egy 12 hengeres, ame­rikai gyártmányú V-motor, amelynek a teljesítménye 600(!) lóerő. A bontófejben forgó kések fellazítják, darabolják a meder al­ját, a műszer aztán a veze­ték-rendszerbe szippantja a 15-20 százalék szárazanyagtartalmú zagyot. Óránként 100 köbméter eltávolítására képes a Zsuzsa; há­rom és fél kilométer hosszú, bó­jákon úszó, 30-40 centi vastag csöveken nyomják ki most az anyagot a tópartra. (Ekkora mennyiség elszállításához órán­ként 33 nagy teherautó kellene!) * * * Kiss Lajos vezető kotrómester beindította a kotróhajó motoiját. Miközben a műszereket ellenő­rizte, arról beszélt: matrózként kezdte a munkáját a vízügynél, ahol mindenkinek végig kell jár­nia a ranglétrát. Ő 25 év alatt ka­paszkodott fel a magas vezető­fülkébe. Szerinte akadna utánpót­lás, de a cégnél létszámstopot kellett elrendelni. Munka ugyan lenne bőven a Balatonon, de ke­vés a megrendelő, az a pénz, amit a tő tisztítására szánnak. Nincs is több kotrója a BVK-nak, a többit elárverezték. A tartályhajó is Keszthelyen dokkolhat hónapok- szám, másutt nem dolgozik vízü­gyes gép a tavon. 60 ezer liter gázolajat tárolhat, abból töltöge­tik a Zsuzsa gépét. A szakembe­rek fadúcokkal jelölték ki a mun­katerületet; naponta egy 350 mé­ter hosszú, 25 méter széles sávval végeznek. A kotró közepét 15 mázsa nehéz cölöppel szegezték a tóba. A bontófej, benne a szip- pantóval e körül forog félkörív­ben 25 méter hosszan. Ha a terü­let elkészül, néhány méterrel elő­rébb csörlőzik a hajót, aztán a cö­löp ismét lezuhan, két-három mé­terre ékelődve a mederbe... * * * Vonyarcvashegy alatt építettek zagyteret a vízügyesek, oda kerül most a kikotort, sötétszürke színű iszap. A Balaton vízszintje fölé mintegy három méteres gátat emeltek. Most fele magasságban nyitották meg a lefolyókat, ame­lyeken a leülepedett iszap fölül a tisztább víz visszacsoroghat majd a nagy tóba. Vonyarcvashegy egyébként 3.5 kilométerre esik a munkaterülettől. A gyenesdiási kazetta mindössze egy kilomé­terre hasal, a helyi önkormányzat azonban nem engedte odaszállí­tani az anyagot. Szakemberek szerint jövőre az elhelyezés már óriási problémát jelent. Senkinek nem kell az iszap. Pedig a táp­anyag, ami káros a víznek, talán jót tehetne a mezőgazdaságnak. Évtizede történhetett a tóparti emberek emlékezete szerint, hogy egy nyugat-európai vállal­kozó ingyen kotorta volna a Bala­tont, csak azt kérte, hogy az isza­pot, amiben nagy a foszforkon­centráció, elszállíthassa. Nem ad­ták neki. Az tény: a zagytereken néhány év alatt óriási fűzfák nő­nek. Láttam kertet, ahol az iszap­pal kezelt földben óriási répa termett — csaknem fél méter magas zöldjét úgy szokta szedés előtt lekaszálni a gazda... * * * Hungár Ferenc tolóhajó-vezető Tischler László matrózzal a ve­zetéket indult ellenőrizni. Utóbbi a három zalai egyike. A többiek Somogyból valók; főképp ádán- diak, ságváriak, kilitiek, szeme- siek. Elérte a szél a munkaterüle­tet, ide-oda lendíti-dobálja a fel­korbácsolt víz a felszerelést, hi­ába horgonyozták le számos he­lyen. Folyamatosan figyelni kell: nem ráncigálta-e szét a haragos természet játéka a csövet. Ha ereszt, helyben kell megjavítani, addig áll a munka... * * * Fejér Vilmos, a Balatoni Vízü­gyi Kirendeltség vezetője el­mondta: a kotrási munkával pár­huzamosan kutatómunkát is vé­geznek a tó iszapjával kapcsolat­ban. Egyrészt ellenőrző mérése­ket végeznek; a kitermelt iszap mennyiségét vizsgálják. A Ma­gyar Tudományos Akadémia több intézménye, és a geodéziá­val foglalkozó intézetek azt fi­gyelik: az áramlások hogyan mozgatják az iszapot, és a táp­anyaggal terhelt anyag miképp rakódik le a tó fenekére. Ideje lenne megismerni a Balatont. Czene Attila Ahogy egykor a mesterlegé­nyek, úgy vándorol most Ma­gyarországon Mezei Andrea a szépséges németországi leány. A biogazdaságokat keresi, hogy a Stuttgart melletti neves Willmann kertészetben a bio­dinamikában elmélyült tudását a gyakorlatban is gyarapítsa. Megfordult Nyíregyházán, Kalocsán, Szekszárdon. Bala- tonbogláron találkoztam vele Tóth László biokertész társa­ságában. Odahaza csodálkoztak a di­áktársak, miért éppen magyar- országi vándorútra készül mindenáron, hiszen találhatna munkát könnyebben is a szomszédos Franciaország­ban, vagy a kontinens más tá­jain. Idehaza meg azok cso­dálkoznak, akikhez a munka- alkalmat keresve bekopog, hi­szen a biodinamika, bioker­tészkedés terén kiváló elméleti felkészültséggel rendelkezik és olyan piacgazdaságban ta­nulta mindezt, ahol meghatá­rozó helye van ennek a gaz­dálkodásnak, míg nálunk most lépeget ki a piacra a közvéle­mény megfogalmazásában né­hány „bogaras” ember évtize­des szorgalma. Szívbéli ügy a mozgatója ennek a vándorlásnak. Andrea édesanyja Barcs környékéről, édesapja a Vajdaságból került Németországba. Ott született leányuk azt állítja, 15 éves ko­rában lett újra magyar, amikor úgy érezte nem elegendő az évenkénti rokonlátogatás, a kisebbségi lét. Magyarorszá­gon szeretne magyarként élni. Most egy-két évben gondol­kodik, aztán majd kiderül megtudja-e fogni az itteni föld. Hiszen az kellene nagyon, le­galább egy kis gazdaságnyi, ahol önállóan gondozhatná kertészetét, egységes egészbe rakva mindazt, amit a részlete­iben alaposan megtanult. Ere­detileg a föld mélyét szerette volna kutatni, legalábbis a gimnáziumban régésznek ké­szült, aztán rájött, hogy az élet alapelveit kell megismernie. Azt például, hogy a különböző gyógynövény kivonatokkal hogyan lehet erősíteni a növé­nyeket, hasznos bogarakkal védeni őket, visszaadni mind­azt, amit elvettünk tőlük. A természet energiáit alkal­mazni, vagy a kozmikus erő­ket felhasználni a kertészke­désben. Németországban aszt­rológusok készítenek vetési naptárt, előre meghatározva a növényfajtáknak kedvező idő­pontokat. Tóth László bogiári bioker­tész mindezt saját két hektáros gazdaságában évek fáradságos munkájával tanulta meg. Ná­lunk jnég a középfokú okta- tásbaij sem jelent meg a bio­kultúra, a gödöllői egyetemről most kerültek ki az első szak­mérnökök. Egyesületi keretek között adják egymásnak a ta­pasztalatokat a házi kertészek. Az egyesület közvetítésével jött Andrea Balatonboglárra is. A Budapesti kertészeti Egyetem szervezte kertész na­pokon találkoztak, ahol Tóth Lászlp már kedves ismerős­ként jelent meg és vezette a borbemutatókat. Próbálom rábírni beszélgető partnereimet az összehasonlí­tásra, de be kell látnom, hogy ez szinte lehetetlen. Nem a német és a magyar biogazdál­kodók tudása a különböző, ha­nem a lehetőségeik. Ahogy Mezei Andrea megjegyzi, ná­lunk még kevesen foglalkoz­nak vele, de jól csinálják. Ezért is tanakodunk, hol le­hetne a német, s talán rövide­sen magyar állampolgárrá váló fiatal leánynak alkalmas he­lyet találni, hogy megvalósul­hassanak álmai. Ki kell mon­danunk, hogy az anyagiak ha­tárt szabnak képzeletünknek. Persze van kínálkozó alkalom, talán egy gyulai kislánnyal közösen gazdálkodhatnának. Aztán egy levél adja a kitűnő ötletet, amit sebtében bontott fel a címzett Tóth László. Vaspör-Velencéről küldték, de Franciaországból kapták meg a bogiári kertész címét. Jönné­nek a franciák turistaként, ki­fejezetten a biokultúra érdekli őket. Ahogy összerakjuk az eseményeket, rájövünk, hon­nan a francia kapcsolat, a bog­iári biogazda bekerült egy le­xikonba, amelyben azokat gyűjtötték össze, akik a leg­jobbak a borban. Nem kevés a borkultúra királyságában ma- gyar bortermelőként sikert aratni. No, erre aztán fűzzük to­vább a szálakat, ha ennyire ér­dekli a külföldieket a biokert, lehétne hozzá rakni egy bioét­termet panzióval. Itt van egy a közelben, Viszen, ötletgazdag, érdeklődő tulajdonossal. Talán Andreának is terem ott lehető­ség. Nem mondták, de bizto­san! a dombok közt megbúvó csodaszép kis faluba mentek a györs búcsú után. Hátha éppen ez a szimpatikus, két nemzet leánya lendíti fel itt környéken a vendéglátást a biokultúra ta­laján, távolságokat nem is­merő természet szeretetével. G. M. Értesítjük Siófok térségi vízfogyasztóinkat, hogy 1995. május 3-án, május 4-én a 70/A. út rekonstrukciója miatt vízvezeték kiváltás történik. Fenti napokon 7-23 óráig a Klapka utcától keletre eső területen, valamint Balatonszabadi-fürdőtelep, Balatonszabadi és Siójut községekben nyomáscsökkenés vízhiány várható. Ideiglenes vízellátás biztosítására tartálykocsit biztosítunk az érintett térségekben. Kérjük fogyasztóink szíves megértését. DRV Rt. Dél-balaton Üzemigazgatóság (80789) Új keltetőüzem épül Bábolnán A cég koronája legszebb gyé­mántkövének nevezte Jonathan F. Taylor, az angol Booker-cég elnöke az öt évvel ezelőtt meg­alapított Bábolna-Arbor Acres Kft-t. A vegyes vállalat igazga­tótanácsának legutóbbi ülésén a fővendég azért gratulált bábol­nai kollégáiknak, mert fél évti­zed alatt stabillá és nyeresé­gessé fejlesztették a kft-t. Erre alapozva született meg az a döntés, hogy egy új keltető­üzemet és tojótelepet építenek Bábolnán, s teljesen felújítanak egy növendéktelepet. A hévízi gyógytó nem lesz kiárusítva A világhírű gyógyfürdőváros jelképével, egy-egy díszdo­bozba zárt tündérrózsával úszott a tófürdő közepén álló napozó teraszon várakozó nemzetközi közönségéhez Egerszegi Krisztina, Güttler Károly és Zubor Attila. Az uszóválogatott eme ajándéká­nak átnyújtásával kezdődött a 200 éves Hévíz-fürdő bicente- náriumi megemlékezése. Kö­kény Mihály, a Népjóléti Mi­nisztérium államtitkára ünnepi beszédében a helyi aggodal­makra is reagálva bejelentette: a hévízi gyógytó sosem lesz „kiárusítva”, mert állami tulaj­donban marad. Mélyponton az állatállomány Zala megyében az elmúlt 25 évben 70 százalékkal, ezen be­lül az utóbbi négy évben 40 százalékkal csökkent az állatál­lomány, s jelenleg alig éri el a 33 ezret. Ez az apadás 20 száza­lékkal magasabb az országos átlagnál - hangzott el a Zala­szentgróton rendezett szakmai tanácskozáson. Torma Gyula, a Zala Megyei Agrárkamara el­nöke kiemelte: a megyében nem tartható ez a nemzetgazda­ságilag is pazarló állapot. A 66 ezer hektár természetes és tele­pített gyepterületnek csak egy­ötöde kihasznált, s a kevés istál­lótrágya miatt a szántóföldek elméletileg csak 30 évenként juthatnak szerves trágyához. Szakkiállítás és szakmai nap Dekofair 95 címmel nyílt der- matológiai és kozmetikai szak- kiállítás és vásár a budapesti Villányi úti Konferneciaköz- pontban. A szervezők a 25 bőr- gyógyászattal és szépészetiéi foglalkozó hazai és nemzetközi céget felvonultató bemutatót szeretnék meghonosítani: a jö­vőben kétévente rendezik majd meg a Dekofairt. A rendezvény célja, hogy a bőr gyógyításá­nak, az ehhez kapcsolódó kuta­tásnak és a napi gyakorlatnak a szakemberei, a kozmetikusok lehetőséget kapjanak az együtt­gondolkodásra, a legújabb kuta­tási eredmények, új termékek megismerésére. Az Eravis Rt. privatizációja Az Eravis Szálloda és Vendég­látó Rt. árbevétele az első ne­gyedévben 422 millió forint volt. Ez az előző év hasonló időszakához képest 27,6 száza­lékos emelkedést jelent. Az idén a cég 1,9 milliárd forintos árbevétellel számol. A cég ed­digi eredményei lehetővé te­szik, hogy a többségi tulajdo­nosa, az Állami Vagyonügy­nökség április 20—i döntésének megfelelően a társaságot beve­zessék a tőzsdére, és megkez­dődjék a privatizáció.

Next

/
Thumbnails
Contents