Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. május 2., kedd Zsuzsa esete az iszappal A Szikra motoros vitte a dolgozókat a nyílt vízen horgony zó munkahelyig Biokertész kisinas vándorúton Jó-e, az olcsó a dollár? Tíz évvel ezelőtt 1 amerikai dollárért 3.3 német márkát, illetve 200 japánt jent lehetett kapni. Napjainkban viszont a dollár történelmi mélypontra esett vissza.Va- jon örül-e ennek a világ, jó-e ez a németeknek és a japánoknak, vagy akár nekünk, magyaroknak? Vagy inkább az amerikaiak nyernek ezen a furcsa hullámvasúton? Attól függ, kire gondolunk? A német, vagy a japán átlagpolgár alkalmasint elégedett, hiszen ha mostanában átruccan a tengeren túlra, sok árut és szolgáltatást annyival olcsóbban vehet meg, mint otthon, hogy még a repülőjegyet beszámítva is jobban jár. Fordítva: az amerikai turista, aki még nem is olyan régen császár volt a dollárjával Európában, vagy Japánban, most csalódottan tapasztalja, hogy minden sokkal többe kerül, mint otthon. A lényeg azonban nem a turistaforgalom, hanem a gazdaság, és itt tulajdonképpen az amerikaiak járnak jól. A dollár értékvesztése sokkal gazdaságosabbá tette az exportot, még a kevésbé jó minőségű árukat is el lehet adni, hiszen „olcsók”. Előnytelen viszont a helyzet a németek és a japánok számára, de még számunkra is. Rontja például az exportkilátásunkat. Szakértők rövid- és középtávon ezért csak a nemzetközi pénzpiac? koncentrált akciójában látnak lehetőséget a „dollár-káosz” megfékezésére. Ezt azok tartanák fontosnak, akik első helyre a világgazdaság érdekeit teszik, mert most elsősorban a pénzvilág spekulánsai nyer-' nek. Az év nagy kérdése: az USA mikor látja szükségesnek, hogy megállítsa a dollár további nemzetközi érték vesztését? Mert az amerikai gazdaság korántsem olyan gyenge, mint a dollár árfolyama. Ferenczy Europress * Ágazati bevétel A stabilizációs programhoz kapcsolódva olyan idegenforgalmi tervezet is a kormány elé kerül, mely az exporttal azonos elbírálást kér. Növelné a munka hatékonyságát és a regionális együttműködést, ha a bevételek az ágazatban maradnának, és lenne kedvezőbb kamatú hitel. 150 hektárnyi területen tisztítják meg idén a Balatoni Vízügyi Kirendeltség szakemberei a tó medrét. Keszthely előtt, a vízminőséget leginkább fertőző részen kotorják először ki az iszapot. Az állami költségvetés 65 millió forintot biztosít erre a munkára. A Zsuzsa nevű gépen két váltásban tizenhatan dolgoznak, átlagban napi 12 órát. Kesernyés mosolyra húzódott a hajósok szája, amikor azt mondtam: a csillagászok szerint ma reggel öt óra harmincnyolc perckor kel a nap. Már mind a nyolcán megreggeliztek, de a keszthelyi mólóhoz kikötött tanyahajó ablakából azonban hatkor is csak koromsötét felhőkkel, zuhogó esővel nézhettek farkasz- szemet. Vízhatlan, sárga kapucnis kabátot terítettek magukra, aztán felléptek a Szikra nevű vontató fedélzetére, amely meglovagolva a hullámokat Zsuzsa-lepel- kotró felé vette az irányt. A hajócsavar jól láthatóan kavarta a víz színére az iszapot... Pista bácsi (Hencz István) maradt egyedül a munkásszállón; ő a soros szakács. Ebédre egyetlen fogást, körömpörköltet készít majd: váltás előtt áll a legénység, csak erre futja a pénzükből. Egy forint harminc fillért kapnak egy négyzetméter kotrásáért, ezt kell tizenhat felé osztani... , * * * Pálfi Zoltán művezető 15. éve dolgozik a vízügynél. Amíg a motoros eldülöngélt a nyílt vízen horgonyzó munkahelyig, elmondta: 1999-ig kell kitakarítaniuk a Keszthelyi-öblöt. A kotróhajót a Phare-program segítségével, 80 millió forintért vették Hollandiából. Apró darabokban, kamionokkal szállították a Balaton mellé, itt rakták össze. A masina lelke egy 12 hengeres, amerikai gyártmányú V-motor, amelynek a teljesítménye 600(!) lóerő. A bontófejben forgó kések fellazítják, darabolják a meder alját, a műszer aztán a vezeték-rendszerbe szippantja a 15-20 százalék szárazanyagtartalmú zagyot. Óránként 100 köbméter eltávolítására képes a Zsuzsa; három és fél kilométer hosszú, bójákon úszó, 30-40 centi vastag csöveken nyomják ki most az anyagot a tópartra. (Ekkora mennyiség elszállításához óránként 33 nagy teherautó kellene!) * * * Kiss Lajos vezető kotrómester beindította a kotróhajó motoiját. Miközben a műszereket ellenőrizte, arról beszélt: matrózként kezdte a munkáját a vízügynél, ahol mindenkinek végig kell járnia a ranglétrát. Ő 25 év alatt kapaszkodott fel a magas vezetőfülkébe. Szerinte akadna utánpótlás, de a cégnél létszámstopot kellett elrendelni. Munka ugyan lenne bőven a Balatonon, de kevés a megrendelő, az a pénz, amit a tő tisztítására szánnak. Nincs is több kotrója a BVK-nak, a többit elárverezték. A tartályhajó is Keszthelyen dokkolhat hónapok- szám, másutt nem dolgozik vízügyes gép a tavon. 60 ezer liter gázolajat tárolhat, abból töltögetik a Zsuzsa gépét. A szakemberek fadúcokkal jelölték ki a munkaterületet; naponta egy 350 méter hosszú, 25 méter széles sávval végeznek. A kotró közepét 15 mázsa nehéz cölöppel szegezték a tóba. A bontófej, benne a szip- pantóval e körül forog félkörívben 25 méter hosszan. Ha a terület elkészül, néhány méterrel előrébb csörlőzik a hajót, aztán a cölöp ismét lezuhan, két-három méterre ékelődve a mederbe... * * * Vonyarcvashegy alatt építettek zagyteret a vízügyesek, oda kerül most a kikotort, sötétszürke színű iszap. A Balaton vízszintje fölé mintegy három méteres gátat emeltek. Most fele magasságban nyitották meg a lefolyókat, amelyeken a leülepedett iszap fölül a tisztább víz visszacsoroghat majd a nagy tóba. Vonyarcvashegy egyébként 3.5 kilométerre esik a munkaterülettől. A gyenesdiási kazetta mindössze egy kilométerre hasal, a helyi önkormányzat azonban nem engedte odaszállítani az anyagot. Szakemberek szerint jövőre az elhelyezés már óriási problémát jelent. Senkinek nem kell az iszap. Pedig a tápanyag, ami káros a víznek, talán jót tehetne a mezőgazdaságnak. Évtizede történhetett a tóparti emberek emlékezete szerint, hogy egy nyugat-európai vállalkozó ingyen kotorta volna a Balatont, csak azt kérte, hogy az iszapot, amiben nagy a foszforkoncentráció, elszállíthassa. Nem adták neki. Az tény: a zagytereken néhány év alatt óriási fűzfák nőnek. Láttam kertet, ahol az iszappal kezelt földben óriási répa termett — csaknem fél méter magas zöldjét úgy szokta szedés előtt lekaszálni a gazda... * * * Hungár Ferenc tolóhajó-vezető Tischler László matrózzal a vezetéket indult ellenőrizni. Utóbbi a három zalai egyike. A többiek Somogyból valók; főképp ádán- diak, ságváriak, kilitiek, szeme- siek. Elérte a szél a munkaterületet, ide-oda lendíti-dobálja a felkorbácsolt víz a felszerelést, hiába horgonyozták le számos helyen. Folyamatosan figyelni kell: nem ráncigálta-e szét a haragos természet játéka a csövet. Ha ereszt, helyben kell megjavítani, addig áll a munka... * * * Fejér Vilmos, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője elmondta: a kotrási munkával párhuzamosan kutatómunkát is végeznek a tó iszapjával kapcsolatban. Egyrészt ellenőrző méréseket végeznek; a kitermelt iszap mennyiségét vizsgálják. A Magyar Tudományos Akadémia több intézménye, és a geodéziával foglalkozó intézetek azt figyelik: az áramlások hogyan mozgatják az iszapot, és a tápanyaggal terhelt anyag miképp rakódik le a tó fenekére. Ideje lenne megismerni a Balatont. Czene Attila Ahogy egykor a mesterlegények, úgy vándorol most Magyarországon Mezei Andrea a szépséges németországi leány. A biogazdaságokat keresi, hogy a Stuttgart melletti neves Willmann kertészetben a biodinamikában elmélyült tudását a gyakorlatban is gyarapítsa. Megfordult Nyíregyházán, Kalocsán, Szekszárdon. Bala- tonbogláron találkoztam vele Tóth László biokertész társaságában. Odahaza csodálkoztak a diáktársak, miért éppen magyar- országi vándorútra készül mindenáron, hiszen találhatna munkát könnyebben is a szomszédos Franciaországban, vagy a kontinens más tájain. Idehaza meg azok csodálkoznak, akikhez a munka- alkalmat keresve bekopog, hiszen a biodinamika, biokertészkedés terén kiváló elméleti felkészültséggel rendelkezik és olyan piacgazdaságban tanulta mindezt, ahol meghatározó helye van ennek a gazdálkodásnak, míg nálunk most lépeget ki a piacra a közvélemény megfogalmazásában néhány „bogaras” ember évtizedes szorgalma. Szívbéli ügy a mozgatója ennek a vándorlásnak. Andrea édesanyja Barcs környékéről, édesapja a Vajdaságból került Németországba. Ott született leányuk azt állítja, 15 éves korában lett újra magyar, amikor úgy érezte nem elegendő az évenkénti rokonlátogatás, a kisebbségi lét. Magyarországon szeretne magyarként élni. Most egy-két évben gondolkodik, aztán majd kiderül megtudja-e fogni az itteni föld. Hiszen az kellene nagyon, legalább egy kis gazdaságnyi, ahol önállóan gondozhatná kertészetét, egységes egészbe rakva mindazt, amit a részleteiben alaposan megtanult. Eredetileg a föld mélyét szerette volna kutatni, legalábbis a gimnáziumban régésznek készült, aztán rájött, hogy az élet alapelveit kell megismernie. Azt például, hogy a különböző gyógynövény kivonatokkal hogyan lehet erősíteni a növényeket, hasznos bogarakkal védeni őket, visszaadni mindazt, amit elvettünk tőlük. A természet energiáit alkalmazni, vagy a kozmikus erőket felhasználni a kertészkedésben. Németországban asztrológusok készítenek vetési naptárt, előre meghatározva a növényfajtáknak kedvező időpontokat. Tóth László bogiári biokertész mindezt saját két hektáros gazdaságában évek fáradságos munkájával tanulta meg. Nálunk jnég a középfokú okta- tásbaij sem jelent meg a biokultúra, a gödöllői egyetemről most kerültek ki az első szakmérnökök. Egyesületi keretek között adják egymásnak a tapasztalatokat a házi kertészek. Az egyesület közvetítésével jött Andrea Balatonboglárra is. A Budapesti kertészeti Egyetem szervezte kertész napokon találkoztak, ahol Tóth Lászlp már kedves ismerősként jelent meg és vezette a borbemutatókat. Próbálom rábírni beszélgető partnereimet az összehasonlításra, de be kell látnom, hogy ez szinte lehetetlen. Nem a német és a magyar biogazdálkodók tudása a különböző, hanem a lehetőségeik. Ahogy Mezei Andrea megjegyzi, nálunk még kevesen foglalkoznak vele, de jól csinálják. Ezért is tanakodunk, hol lehetne a német, s talán rövidesen magyar állampolgárrá váló fiatal leánynak alkalmas helyet találni, hogy megvalósulhassanak álmai. Ki kell mondanunk, hogy az anyagiak határt szabnak képzeletünknek. Persze van kínálkozó alkalom, talán egy gyulai kislánnyal közösen gazdálkodhatnának. Aztán egy levél adja a kitűnő ötletet, amit sebtében bontott fel a címzett Tóth László. Vaspör-Velencéről küldték, de Franciaországból kapták meg a bogiári kertész címét. Jönnének a franciák turistaként, kifejezetten a biokultúra érdekli őket. Ahogy összerakjuk az eseményeket, rájövünk, honnan a francia kapcsolat, a bogiári biogazda bekerült egy lexikonba, amelyben azokat gyűjtötték össze, akik a legjobbak a borban. Nem kevés a borkultúra királyságában ma- gyar bortermelőként sikert aratni. No, erre aztán fűzzük tovább a szálakat, ha ennyire érdekli a külföldieket a biokert, lehétne hozzá rakni egy bioéttermet panzióval. Itt van egy a közelben, Viszen, ötletgazdag, érdeklődő tulajdonossal. Talán Andreának is terem ott lehetőség. Nem mondták, de biztosan! a dombok közt megbúvó csodaszép kis faluba mentek a györs búcsú után. Hátha éppen ez a szimpatikus, két nemzet leánya lendíti fel itt környéken a vendéglátást a biokultúra talaján, távolságokat nem ismerő természet szeretetével. G. M. Értesítjük Siófok térségi vízfogyasztóinkat, hogy 1995. május 3-án, május 4-én a 70/A. út rekonstrukciója miatt vízvezeték kiváltás történik. Fenti napokon 7-23 óráig a Klapka utcától keletre eső területen, valamint Balatonszabadi-fürdőtelep, Balatonszabadi és Siójut községekben nyomáscsökkenés vízhiány várható. Ideiglenes vízellátás biztosítására tartálykocsit biztosítunk az érintett térségekben. Kérjük fogyasztóink szíves megértését. DRV Rt. Dél-balaton Üzemigazgatóság (80789) Új keltetőüzem épül Bábolnán A cég koronája legszebb gyémántkövének nevezte Jonathan F. Taylor, az angol Booker-cég elnöke az öt évvel ezelőtt megalapított Bábolna-Arbor Acres Kft-t. A vegyes vállalat igazgatótanácsának legutóbbi ülésén a fővendég azért gratulált bábolnai kollégáiknak, mert fél évtized alatt stabillá és nyereségessé fejlesztették a kft-t. Erre alapozva született meg az a döntés, hogy egy új keltetőüzemet és tojótelepet építenek Bábolnán, s teljesen felújítanak egy növendéktelepet. A hévízi gyógytó nem lesz kiárusítva A világhírű gyógyfürdőváros jelképével, egy-egy díszdobozba zárt tündérrózsával úszott a tófürdő közepén álló napozó teraszon várakozó nemzetközi közönségéhez Egerszegi Krisztina, Güttler Károly és Zubor Attila. Az uszóválogatott eme ajándékának átnyújtásával kezdődött a 200 éves Hévíz-fürdő bicente- náriumi megemlékezése. Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium államtitkára ünnepi beszédében a helyi aggodalmakra is reagálva bejelentette: a hévízi gyógytó sosem lesz „kiárusítva”, mert állami tulajdonban marad. Mélyponton az állatállomány Zala megyében az elmúlt 25 évben 70 százalékkal, ezen belül az utóbbi négy évben 40 százalékkal csökkent az állatállomány, s jelenleg alig éri el a 33 ezret. Ez az apadás 20 százalékkal magasabb az országos átlagnál - hangzott el a Zalaszentgróton rendezett szakmai tanácskozáson. Torma Gyula, a Zala Megyei Agrárkamara elnöke kiemelte: a megyében nem tartható ez a nemzetgazdaságilag is pazarló állapot. A 66 ezer hektár természetes és telepített gyepterületnek csak egyötöde kihasznált, s a kevés istállótrágya miatt a szántóföldek elméletileg csak 30 évenként juthatnak szerves trágyához. Szakkiállítás és szakmai nap Dekofair 95 címmel nyílt der- matológiai és kozmetikai szak- kiállítás és vásár a budapesti Villányi úti Konferneciaköz- pontban. A szervezők a 25 bőr- gyógyászattal és szépészetiéi foglalkozó hazai és nemzetközi céget felvonultató bemutatót szeretnék meghonosítani: a jövőben kétévente rendezik majd meg a Dekofairt. A rendezvény célja, hogy a bőr gyógyításának, az ehhez kapcsolódó kutatásnak és a napi gyakorlatnak a szakemberei, a kozmetikusok lehetőséget kapjanak az együttgondolkodásra, a legújabb kutatási eredmények, új termékek megismerésére. Az Eravis Rt. privatizációja Az Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. árbevétele az első negyedévben 422 millió forint volt. Ez az előző év hasonló időszakához képest 27,6 százalékos emelkedést jelent. Az idén a cég 1,9 milliárd forintos árbevétellel számol. A cég eddigi eredményei lehetővé teszik, hogy a többségi tulajdonosa, az Állami Vagyonügynökség április 20—i döntésének megfelelően a társaságot bevezessék a tőzsdére, és megkezdődjék a privatizáció.
