Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-05 / 104. szám

1995. május 5., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Balassa-emlékérem dr. Rozsos Istvánnak Dr. Rozsos Istvánnak a Ba- lassa-emlékérmet, a sebészek legmagasabb szakmai elisme­rését adták át azon a tegnapi előadásán, amelyet a Magyar Sebészeti Társaság fölkéré­sére tartott. A Kaposi Mór Megyei Kórház sebész főor­vosa a Mikro- és modem mi- nilaparotomia az epeutak se­bészetében címmel tartotta meg előadását Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Ilyen elismerést először kapott somogyi se­bész. Szertefoszlott milliók, lakócsai tervek — Csaknem 20 millió forinttal tartozik nekünk a kaposvári hús­kombinát, évek óta. Úgy tűnik, már semmi esélyünk, hogy va­laha is hozzájussunk a pénzünk­höz — mondta Vas Lajos, a la­kócsai Drávamenti Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke. A szövetkezet négy évvel ez­előtt szállított nagyobb mennyi­ségben sertést a húskombinátba. Az akkor még állami tulajdonban levő húskombinát nem fizette ki a kilencmillió forint értékű árut. Időközben a kinntlevőség — ka­mattal együtt — csaknem 20 mil­lió forintra hízott. A lakócsaiak követelése sikertelen volt. Mos­tani gazdasági helyzetük jócskán függ a kinntlévőségeik nagyságá­tól. A fölvett 29 millió forintot az idén kell visszafizetniük. Az első törlesztőrészlet átutalása nem okoz gondot. Annál inkább prob­lémás lehet a szeptemberi máso­dik illetve a decemberi utolsó részlet kiegyenlítése. Meghatá­rozó lesz, hogy milyen feltéte­lekkel tudják majd értékesíteni az idei termést. A lakócsaiak az idén 45 millió forint bevételre számí­tanak a növénytermesztésből. Az állattenyésztés — az előzetes számítások szerint — 70 millió forintos forgalomhoz juttatja őket. Vas Lajos elmondta azt is, hogy a szövetkezet korábban be­zárt potonyi cipőfelsőrész-ké­szítő üzemének kinyitására kevés az esély. Tervezik, hogy vállal­kozói alapon bérbe adják az egy­séget vagy értékesítik a komplett gyártósort. (Harsányi) Külsőtlenített Kapos Tv Tegnap reggel a Kapos Tele­vízió négy külsős munkatársa kapta kézhez az értesítést: a továbbiakban nem tartanak igényt munkájukra. Indoklásul az szerepel, hogy a televízió anyagi helyzete nem teszi lehetővé alkalmazásukat. Néhány hete még arról tárgyal­tak, hogy valamennyiükkel szerződést kötnek, mert szük­ség lesz munkájukra. Németh Zsolt, Luthár Péter, Széki Éva és Lehőcz Rudolf tegnap reggel még megkapta a napi feladatát Keresnyei János gyártásvezetőtől, tíz perccel ké­sőbb pedig az egyik adminiszt­rátor kezükbe nyomta az elbo­csátást közlő levelet. Belépő­kártyájukat azonnal le kellett adni, vagyis attól a pillanattól, hogy kiléptek az épületből „idegenek” a Kapos Tv szá­mára, és ott csak főszerkesztői engedéllyel tartózkodhatnak. A gyártásvezető állítja: a te­levízió belső munkatársai el tudják végezni a feladatokat, (jövő heti napi adások elkészí­tésén ketten fognak dolgozni), külsősök alkalmazására ezért nincs szükség. Az útrabocsátot- tak úgy tudják, külsősök közül csak annak a négy embernek a munkájára nincs szükség, akik aláírták a főszerkesztő és a gyártásvezető ellen nemrégiben benyújtott bizalmatlansági in­dítvány... Igaz, Keresnyei sze­rint csak ők négyen dolgoztak külsősként. Keresnyei János arra hivat­kozva, hogy ami történik az belső ügy és ezért nem hajlandó nyilatkozni, meglehetősen szűkszavúvá vált. Szita Károly kaposvári pol­gármesternek — a Kapos Tv-t az önkormányzat pénzeli — az a véleménye, hogy nem illik és nem elegáns eljárni így, éppen akkor, amikor a közgyűlés ha­tározata alapján öt tagú bizott­ság vizsgálja a Kapos Tv ügyét. Ez a bizottság egyébként a má­jus 16-i rendkívüli közgyűlésen tesz majd javaslatot a további lépésekre. Kérni és egyúttal ja­vasolni fogja Varga Istvánnak, hogy a vizsgálat lezárásáig ne tegyen ilyen lépéseket. (Jakab) Mezőgazdaságbarát agrárpolitikáért A Pásztohy András: Átgondolásra szorul a támogatási rendszer (Folytatás az 1. oldalról) — Még mindig van lehető­ség — folytatta Pásztohy And­rás — Somogybán például a Dél-dunántúli Gabonaforgalmi privatizációjára. Ebben a ter­melők ötven százalék, plusz egy szavazattal tudnak rendel­kezni. Amit megtermelnek, azt piacra kívánjuk juttatni. Ehhez biztosítani kell egy megfelelő színvonalú exporttámogatást azért, hogy a megtermelt és minőségileg is helytálló java­kat exportálni tudjuk. Az importvám emelése a be­jövő élelmiszertermékek mennyiségét kívánja korlá­tozni és ez a hazai termelést segíti. A garantált ár kiterjesz­tésével és biztosításával pedig egy belső termelési biztonsá­got kívánunk megteremteni. Pásztohy András hangsú­lyozta azt is, hogy az egész támogatási rendszer átgondo­lásra szorul, mert túlzott mér­tékű az exporttámogatás . Vo­lumene 35 milliárd forint és nem kellően ösztönzik a minő­ségi termelést. — A későbbiekben szűkí­teni kell az agrártermelés tá­mogatási lehetőségeit, súly­pontozni a hatékonyság és a minőségi termelés érdekében — folytatta a képviselő —. Nagyon nagy probléma, hogy a kisgépek elterjedtek ugyan az elmúlt években — főként az 1994-es támogatási rend­szer-módosítása után —, de a minőségi terméket garantáló technológiák, a nagygépek megöregedtek. Ezért erre kü­lön is támogatást biztosít a kormányzat már 1995-re. Köz­tudott, hogy sok szövetkezet és állami gazdaság istállója, te­lepe áll üresen. A pótköltségvetésben min­tegy négymilliárd forintot kí­ván a kormányzat biztosítani, hogy ezekre a telepekre ismét élet költözzön. Ez azért is fon­tos, mert látható, hogy a kuko­ricát, a takarmánynövényeink egy részét nem tudjuk értékesí­teni. A húsnak viszont van pi­aca. Az állattenyésztés minősé­gét azért is javítani kell, hogy biztosítani lehessen a belső piac megfelelő ellátást, és új piacokat lehessen szerezni. Ha az 1995-ös pótköltségvetésben elfogadja a parlament a támo­gatási rendszert, akkor 1995-ben már 130-150 millió dollárnyi többletexportot jelent ez. 1996-ba pedig újabb 150-160 milliót. Siófok megtartotta fontos intézményeit A tegnapi siófoki önkormány­zati ülésen a képviselők javaré­sze egyetértett abban: áldozatot kellene hozniuk a város érdeké­ben — netán az intézmények el­lenére. (Bár ki tudja ma: mi lesz a jövőben működőképes?) Mindezt kissé befolyásolhatta azért, hogy a 17 képviselő közül heten közvetlenül is érintettek voltak a szavazásban. Ők az ér­veléskor nem, de a voksolásnál tartózkodást jelentettek be. Somogyi Gyula alpolgármes­ter azt mondta: bármilyen dön­tés születik, mindenképpen rossz mellékhatásokkal kell számolni. Nincsenek jelenleg hatályos törvények, amelyek az önkormányzatok döntéseit se­gíthetnék. Sajnos azok az erőfe­szítések hogy a megyével közö­sen működtessen Siófok városa intézményeket, kudarcba fullad­tak. Tavaly 94 millió forintot for­dított, az idén 80 milliót terve­zett Siófok az érintett intézmé­nyek működtetésére. (A kórház hovatartozását az amúgy vitat­kozó képviselők fel sem vetet­ték, hiszen működését a TB fi­nanszírozza. Természetesen megtartották.) Egy felmérés alapján megállapították: a vá­rosban tanulók fele siófoki, a többiek bejárók — az arány jó­val kedvezőbb a város számára a zeneiskolai tanulókat tekintve. Többen féltőn tették fel a kér­dést: a megye nem szüntetheti-e meg, nem korlátozhatja-e az át­adott intézmények működését. Dr. Balázs Árpád polgármester ezzel kapcsolatban elmondta: átadás esetén sem szabad hátat fordítani az intézményeknek, a döntés pedig mindössze három évre szól. Ugyanő beszélt arról is: Magyarországon három évre előre egy háztartást illetően sem lehet tervezni. Szakonyi Géza képviselő föl­vetette, nem kellene-e azon gondolkodni: hogyan lehetne a meglévő pénzeket hatékonyab­ban használni. Szerinte évente 250 millió forintnyi adó tűnik el a városban, ami messzemenőleg fedezné a vitatott tárgykör min­tegy 100 millió forintját. Mint mondta: a rossz szülőtől lehet csak sokat kérni — a megszorí­tás lehet az alkalmas terápia. Hozzá csatlakozott Barkóczy Gellért is, aki azt mondta: egy város akkor város, ha iskolája van. Az intézményeket szerinte át kell világítani, hogy meglás­sák: működtetésükben van-e tar­talék. Több képviselő a napirend tárgyalását követően arról dis- kurált: lesz-e majd elég pénz a jövőben a kötelező feladatok, a szemétszállítás, a közvilágítás megoldására... Czene Attila Kísérlet egy kistérségi szövetségre Alaposan megmozgatta a kis települések vezetőinek fantá­ziáját, hogy Marcali térségé­ben tizenhárom apró falu kö­zös telefonprogramját sikerült megvalósítani — összefogás­sal. Erre gondoltak Nagysza­kácsiban, amikor úgy határoz­tak, egyeztető megbeszélésre hívta Nagyszakácsiba Kövér István polgármester a kör­nyező tíz település első embe­reit, hogy egy lehetséges szö­vetség alakításáról véleményt mondjanak. Tegnap délután ta­lálkoztak. Elhangzott több javaslat, de ellenvélemény is. Végül abban maradtak: személy szerint támogatják a Nagyszakácsi környékében fekvő községek kistérségi szö­vetségét, hiszen ha egy-egy program — gázvezeték, út stb. — megvalósítására együtt nyújtanak be pályázatot, való­színűbb a támogatás elnyerése. Elképzeléseiket majd a képvi­selő-testület elé terjesztik, s ha ott kedvezően ítélik meg, rövi­desen megalakulhat az új kis-* térségi szövetség. (Kun) Nyugalom a megye déli határán Jelentősen visszaesett a ki- és belépő forgalom Horvátor­szág felé. A zágrábi harcok kiújulása óta alig lépték át a határt a magyarok Berzencé- nél és Barcsnál. Eddig horvát állampolgárok nem kértek menedéket somogyi határőrkirendeltségen. — Az utóbbi napokban lé­nyegesen kevesebben lépték át a határt — mondta Varga At­tila, a berzencei vámhivatal pa­rancsnokhelyettese. — Szaka­szunkon teljes a nyugalom; a túloldalon eddig nem történt rendkívüli esemény. Más napokon ezer utas is megfordul a berzencei határát­kelőnél, tegnap alig hétszázan mutatták fel útlevelüket. A bi­zonytalanság érezhető az utas- forgalmon: kevesen vállalják akár a rövidebb kirándulás kockázatát is. Korábban na­gyon sok zágrábi autós is a ber­zencei átkelőt választotta. Most legföljebb a környék települé­seiről, főként Gólából és Zsdá- lából jönnek át. Ám nem biztos, hogy sokáig tehetik ezt: értesü­lésünk szerint egyre több hor­vát férfit soroznak be. Tóth László őrnagy, a barcsi határőrség munkatársa el­mondta: nem kért menedéket kirendeltségükön. Szakaszukon nem rendeltek el szigorító in­tézkedéseket. A határt a koráb­bihoz hasonló feltételekkel le­het átlépni. Barcson is keve­sebb turistát lehetett látni. A múlt héten szerdán 6100 utast jegyeztek, tegnap kora délutá­nig mindössze 660 be- és 450 kilépőt regisztráltak. Az utasok zöme horvát volt. (Harsányi) Álláslehetőségek Siófokon A Somogy Megyei Munkaügyi Központ siófoki kirendeltsé­gén több álláshelyet is ajánla­nak a munkanélkülieknek. Sió­foki munkahelyen tudnának foglalkoztatni egy szabászt, négy sütőipari munkást, egy víz-, gáz- és olajkészülékszere- lőt, négy kubikost, egy autó- buszvezetőt, harminc felszol­gálót, szakácsot, illetve cuk­rászt, továbbá tíz konyhai dol­gozót, tíz takarítót, öt bizton­sági őrt és egy városüzemelte­tési főmunkatársat. Nagyberé- nyi álláshelyre pedig két cső­hajlító hengerészt keresnek. Simon keresztje - fiatalokkal Többnyire szociális otthonok lakóinak és templomokban mu­tatkoznak be közönség előtt a kaposvári Szent Kereszt plébá­nia fiataljai. Legutóbb a Simon keresztje című zenés játékot ad­ták elő a Szent Imre-templom- ban. Tavaly a Jézus anyja, Má­ria, korábban a Passió című musicalt mutatták be a fiatalok. Mosdósi főorvos előadása A székelyudvarhelyi a művelő­dési házban tartott orvos-to­vábbképző napokat a Magyar Egészségügyi Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület or­vosi szakosztálya. A kurzuson száztíz erdélyi orvos vett részt. Öt előadás hangzott el külön­böző témakörben, köztük dr. Velkey László professzoré. Az Orvostovábbképző Egyetem gyermekgyógyászati tanszéké­nek vezetője a mértéktelen és igénytelen tévénézés testi és lelki hatásait elemezte. A to­vábbképzésen dr. Andrásofsz­ky Barna, a mosdósi Tüdő- és Szívkórház nyugalmazott igaz­gató-főorvosa, a társaság el­nöke, a tbc-ről tartott előadást. Kevesebb közmunkás Iharosberényben A költségek növekedése és a közmunkára kapott állami tá­mogatás tetemes csökkenése miatt az iharosberényi önkor­mányzat nem hosszabbította meg a közhasznú munkások többségének a szerződését. Eddig tizenöten végeztek köz­hasznú munkát a dél-somogyi településen, most már csak né­hány embert foglalkoztatnak. Huszonegy tonna barcsi papír Papírgyűjtést rendeztek a bar­csi II. számú Általános és Szakiskolában a balatonfűzfői papírgyár felhívására. A sike­res akció során huszonegy tonna újrahasznosítható papírt gyűjtöttek össze a szorgos diá­kok, amiért százhatvanezer fo­rintot kapott az intézmény. A pénzt egyebek mellett az isko­lai sport támogatására; külön­böző sporteszközök vásárlá­sára és a napközis munka felté­teleinek javítására fordítják. Háromszázan vállalták az átalányadózást A Kisosz megyei összesítése szerint tagjaik közül alig há­romszázan választották az át­alányadózási lehetőséget So­mogybán. Számuk a legutóbbi jogszabályi szigorítások miatt várhatóan tovább szűkül. A fel­mérések szerint ezt az adózási lehetőséget főleg Balaton-par- ti kereskedők és vendéglátósok választották. Közülük sokan ki­sebb vendéglátó egységeket, il­letve boltokat üzemeltetnek. Országos verseny zajlik Kaposváron: a művészeti szakközépiskolák tanulóinak V. országos rajzversenye. A házigazda kaposváriak mellett a szombathelyi, szegedi, bu­dapesti, győri, nyíregyházi és pécsi iskolák huszonegy di­ákja dolgozik az MTESZ-székházban. Rajzaikat szombaton zsűrizik, majd kiállításon mutatják be. fotó: török anett

Next

/
Thumbnails
Contents