Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-04 / 103. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 1995. május 4., csütörtök Névjegyek helyett... Balatonboglári állásbörze A megyei önkormányzat támogatásával a megyei munkaügyi központ balatonboglári kirendeltsége május 25-26-án (8-16 ráig) állásbörzét szervez Bogláron, a Lengyel-Magyar Barátság Házában (Árpád u. 17.) Várják az álláskeresőket és a munkát ajánlók képviselőit. Részletes információ a megyei munkaügyi központ balatonboglári kirendeltségén kérhető: Erzsébet u. 16. Tel.: 85/350-61. Alpok-Adria rendezvények Bálint Lehel vesz részt május 8-9-én Trentóban Olaszországban az: Alpok-Adria Munkaközösség kulturális és sportbizottságának ülésén. A következő ciklus feladatait és részletes programjait tárgyalják meg. Május 10-én Milánóban kerül sor az ifjúsági munkacsoport, illetve az adatbank programcsoport ülésére. Erre Seres László, a közgyűlés ifjúsági tanácsnoka, illetve Boros János, a KSH Somogy megyei igazgatója utazik. Közgyűlés a Balatonért Somogy, Veszprém és Zala megye közgyűlése május 9-én Siófokon együttes ülésen tárgyal a Balaton ökológiai állapotáról és a vízminőség védelmét szolgáló közeli és jövőbeni tennivalókról. Az előterjesztők között lesz Baja Ferenc és Lotz Károly miniszter, Baráth Etele országgyűlési képviselő, vízügyi és környezetvédelmi szakértő. Az ülésen részt vesznek az ország- gyűlés környezetvédelmi bizottságának tagjai is. A megyei közgyűlést alkotó pártok és társadalmi szervezetek megállapodása alapján — négy alelnököt választottak. Legutóbb dr. Gruber Attilát bemutattuk, ez alkalommal a három társadalmi alelnök „névjegyét” nyújtjuk át az olvasóknak. Kis-Bóli Tibor Baranyában úgy mondják, hogy a két hegy, a Mecsek és a Villányi között Kishertelenden születtem 1930. október 8-án. Középiskolai tanulmányaimat Baján, a Kertészeti Szőlészeti Szakközépiskolában végeztem, majd a pécsi tanárképzőn államvizsgáztam, Ajkán és Deve- cserben is tanítottam. 1954-ben a Nagy Imre programmal mentem vissza a mezőgazdaságba, a Devecseri Gépállomás üzemgazdászaként. Magánúton tanultam a kertészeti főiskolán, az 1956-os hányattatások után több mint egy évig nem volt munkám. 1959-ben lettem főmezőgazdász Ráksiban. A kiváló hagyományokkal rendelkező gazdák a szövetkezetekben is sikereket értek el, majd a hetesi tsz-be kerültem szakvezetőnek, 1974-től a Somogy Megyei Zöldség-gyümölcs kereskedelmi Vállalatnál voltam termeltetési osztályvezető. Ez idő alatt sokat dolgoztam a háztáji gazdaságok kialakulásáért, a burgonya, a szamóca és málna termesztési korszerűsítéséért. A szakmai pályát 1992-ben, 62 évesen fejeztem be. Politizálni 1989-ben kezdtem, az atyai hagyományokat folytattam a Független Kisgazdapártban. Szülőfalum hagyományosan Nagy Ferenc és Kovács Béla kisgazda vezérek nyomdokában haladt, de megemlítem Vörös Vincét is, az újjáéledt Kisgazdapárt volt elnökét. Bizalomból vállaltam a városi titkárságot, majd elnökséget, melyet a párt nagyon nehéz időszakában 3 évig viseltem, vele csaknem egyidejűleg az ügyvezetői és titkári tisztet töltöm be jelenleg is. A FKGP listáján kerültem be a közgyűlésbe; alapelvem a humánum, a mértéktartás. A közigazgatás akut feladatait, mint az intézmények működtetése, stb. nem pótolhatják napi politikai ügyek. Stratégiai kérdésekben viszont érvényre kell juttatni a választói bizalmat. Kaposszerdahelyen lakom egy erdők koszorúzta völgyben; itt csend van, zöldségeskert, szőlő és saját telepítésű gyümölcsöskert. Az első házasságomból született három gyermekem már önálló, a másodikból 11 éves a fiúnk. A közgyűlésben az élettapasztalatomra támaszkodva úgy akarom szolgálni a közjót, hogy a megye polgárai javára váljék... Bálint Lehel A legősibb, archaikus magyar nyelvet beszélő Ormányságból származom; Nagycsányban születtem 1934-ben református pre- oráns tanítói család harmadik gyerekeként. A Pedagógiai Főiskolán magyar-orosz tanári, majd testnevelői oklevelet szereztem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalomból diplomáztam. 1957-től mindvégig Fonyódon tanítottam, az utolsó 12 évet a Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatójaként. Feleségem fizi- koterapeuta, két felnőtt gyermekünk van. Szabadidőmben 37 éve vitorlázom. Szeretek lábteniszezni és teniszezni. Nyugdíjba vonulásomkor úgy határoztam, hogy intenzívebben részt veszek Fonyód város közéletében. Megválasztottak önkormányzati képviselőnek és a Lions Klub elnöke vagyok, valamint a Senior Kézilabda Klubé. A Somogyért Egyesület felkért, hogy támogatásával induljak a megyei önkormányzati választáson, így Somogy Megye Közgyűlésének tagja lettem, majd a pártok és a Somogyért Egyesület megállapodása után alelnökké választottak. Örömömre szolgál, hogy a pártok nem egymás ellen harcolnak, hanem Somogyország értékeinek fejlesztéséért, a megyében élő emberek helyzetének javításáért dolgoznak. A megyei közgyűlésben az oktatást, a közművelődést és a sportot segítem. Azért is végzem szívesen a mostani munkámat, mert pedagógusként egész életemben Ily- lyés Gyulával vallottam, a legjobb tanítók az írástudók felelősségével teszik a dolgukat... Kurdi Péter, Ötödik gyerekként, 1960-ban Cegléden születtem. Budapesten érettségiztem, később ott is kötöttem házasságot. Orvos feleségem Kaposváron kapott állást, így 1984-ben Somogyba költöztünk. Gépésztechnikusként először a szakmámban, majd később — levelezőn végezve a teológiát — a kadarkúti Egyházi Otthonban dolgoztam. Ott, mint intézetvezető is sok tapasztalatot gyűjtöttem. 1990-től (akkor még három gyermekünkkel) három évig Lipótfalván szociális magán- vállalkozóként indítottunk el egy új farmergazdasággal együttműködő rehabilitációs otthont. A repülés mint régi hobbim is közrejátszott abban, hogy 1993-tól egy légi- környezetvédelmi program vezetőjeként kapcsolódtam a természet- és környezetvédelem feladataihoz. így lettem az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje is, mivel a megyénk ökológiai állapota nagyban meghatározza az itt lakó emberek életszínvonalát is; ha csak a Balaton vízminőségére, az erdők állapotára, vagy a dombos somogyi földek eróziójára gondolunk. Képviselőjelöltségem ideje alatt jobban megismertem a társadalom mindannyiunkra kiható viszonyát is. Új tisztségemben is azt tartom a legfontosabbnak, hogy a tájidegen fejlesztési tervek helyett az itteni emberi- és természeti értékekre sokkal nagyobb gondot fordítva alakítsuk ki a megye humán- és területfejlesztési politikáját. Ez számomra nem csupán nagy megtiszteltetés, hanem komoly kihívás is... Falugondnokságok a kis településeken Ma már jó néhány Somogy megyei kis település mindennapjaihoz hozzátartozik a falugondnok. Az 1980-as évek végén „kitalált falugondnokság lényege az, hogy a különböző kistelepüléseken nem létező, de gazdaságosan nem is működtethető intézményi funkciókat egy ember, egy „falumindenes” lássa el; megoldja az óvodások és kisiskolások szállítását, az ebédhordást, kiváltja és házhoz viszi az orvos által felírt gyógyszereket. Csatlakozást biztosít a falut elkerülő vonathoz,- a távolsági autóbuszhoz. Kicseréli a gázpalackot, tápot, takarmányt szállít, segít a magukra maradt időseken, és még sok mindent végez, amely nélkül a kisközségek lakói még hátrányosabb helyzetben lennének. A falugondnok olyan személy, aki helybeli, mindenki ismeri, tiszteli, élvezi a köz megbecsülését. Ezért fontos, hogy a település közössége válassza ki, lássa el feladattal és évente kéije is számon a teljesített munkát. A somogyi falugondnokok többsége így került tisztségébe és ilyen feltételek mellett dolgozik. Tavaly megalakították egyesületüket, amelynek az önkormányzatok pártoló tagjai. Az 1989-ben Cserháton indult kezdeményezés előnyeit hamar felismertük, és a Népjóléti Minisztérium anyagi támogatásával a következő évben már öt kistelepülésen feltűnt a falugondnoki mikrobusz. Mára a szolgálat 25 falugondnokból áll, és mintegy 30 település lakosságát látja el. Tudjuk, hogy ez alig több, mint a községek 10 százaléka. Előnyeit a megyében élőknek csak 3-4 százaléka élvezheti. Ezért is fontos, hogy a fejlődés ne törjjön meg, rendszerré szerveződve és kiteljesedve az 500 lé- lekszám alatti települések szociális alapellátásának részévé váljon. A népjóléti tárca e törekvéseket. Evek óta, — az idén is — meghívásos pályázat útján finanszírozza és szakmailag segíti a falugondnoki hálózat bővítését. A pályázati lehetőség Somogy kistelepülései előtt is nyitva áll. Reményeink szerint 1995-ben is 5-6 községgel bővülhet a hálózat. A megyei önkormányzat — önként vállalt feladatként — kezdettől fogva menedzselte és anyagiakkal támogatta a hátrányos helyzetű kistelepüléseket a falugondnokság bevezetésében. Az utóbbi 1-2 évben ez mind nagyobb erőfeszítést jelentett, de a közgyűlés programjában meghirdetett szociális érzékenység felelősségét is vállalva, évente 2-3 millió forinttal segítette a gondnokság működtetését. Éppen a napokban juttatjuk el az érintett települési önkormányzatokhoz azt a felhívást, amelyben a közgyűlés által az idei évre jóváhagyott 2 mFt-os támogatási keret elnyerésére lehet pályázni. Ezzel a szerény lehetőséggel a működőképesség fenntartását szeretnénk segíteni. A falu- gondnoki szolgálat fenntartása a kisközségeknek évi 700-800 ezer forint kiadást jelent. Abban bízunk, hogy a hálózat bővítését szolgáló központi és fenntartást segítő megyei pályázati lehetőséggel élni fognak a kisközségek, segítve ezzel is a települési hátrányok leküzdését. Dudák Lajos főtanácsos A francia vendégek a régióval ismerkednek Somogyi gyógyászati ajánlat német földre Gyógyászati lehetőségek Magyarországon címmel az Európai Közösség támogatásával kiadvány készül a német nyelv- területen dolgozó háziorvosok, tb-k, valamint a gyógyturiz- mussal foglalkozó szervezetek számára. A 170 oldalas színes kiadványban a Somogy Megyei Önkormányzat szakemberei által összeállított ajánlat is szerepel a jóhírű melegvízü forrásokról, gyógyászati lehetőségekről. Az év második felére tervezi a terjesztést. A jövő hét elején Somogyba látogat Michel Duthillbal az európai ügyek és az Intézményei Együttműködések igazgatója, valamint Maryse Faou-Guenec asszony, az igazgatóság referense. A francia vendégeket dr. Gruber Attila, a közgyűlés alelnöke kalauzolja. Részt vesznek a három megye együttes közgyűlésén, majd ellátogatnak a szántódpusztai idegenforgalmi központba. A francia kapcsolattal a megyei önkormányzat a Loire-völgye régió idegenfor- galmi tapasztalatainak átvételét készíti elő. Képviselői sarok Telizsák a honatyáknak A megyei önkormányzat — az országgyűlési képviselők munkáját segítendő — felajánlja a somogyi képviselőknek, hogy rendszeresen fórumot ad számukra e hasábokon a közérdekű mondanivalójuk közzétételére. Ez alkalommal a megyei közgyűlés, valamint a kamarák és gazdasági érdekképviseletek vezetőivel a napokban folytatott eszmecserén elhangzottakat kötöttük csokorba. Dr. Kolber István bevezető ismertetőjében a megyei büdzsé állapotáról szólva kiemelte: megkísérlik elkerülni az eladósodás veszélyét, de elkerülhetetlen a megyei önkormányzatok finanszírozási rendszerének kormányzati felülvizsgálata is. A tudatos kapcsolatépítéssel a minisztériumoktól az érdek- képviseletekig és civil szervezetekig több együttműködési megállapodást kötöttünk, s elindítottuk a polgármesterek gyűlését, amely ugyancsak kedvező fogadtatásra talált. A megyepolitika alakítójává akarunk válni — jelentette ki. A megyék versenyében nem elég helyben lobbizni, — tette hozzá utalva a budapesti színházi estre. A képviselőktől az alakuló Területfejlesztési Tanácsok és a megyei önkormányzat közötti feladat-egyensúly megteremtését is várjuk, mert a megyestratégiához ez elengedhetetlen. A képviselők közül elsőként Barkóczi Gellert kért szót: — Mi lesz az iskolákkal, intézményekkel, ismerve a szűkös költségvetést? Siófokon kevés a rendőr, tud-e segíteni a megye? Dr. Páris András egyetértett a regionalitásban való gondolkodással, a Balaton jövőjét illetően azonban borúlátó. A másik „balatoni” képviselő, dr. Lövey László a Balatoni Regionális Tanács és a környező megyék együttműködését szorgalmazta. Dr. Lamperth Mónika az ön- kormányzati gondok képviseletét vállalta, s örömének adott hangot, hogy közvetlenül kaptak információkat. A gazdasági kamarák a „pénz, paripa, fegyver” elvét az indulásukhoz elengedhetetlen feltételek mielőbbi megteremtését tették a képviselők zsákjaiba. Az agrárosok selejtesnek tartják a rájuk vonatkozó törvényt, rendezetlen a mezőgazdasági vállalkozók tagsága. Az Ipari és Kereskedelmi Kamara a vállalkozók terheinek csökkentését szorgalmazta, az ipari szövetkezetek képviselői az üzletrész vásárlásokból gyarapodó társaságok ellen emeltek szót, a fekete gazdaság visszaszorítását pedig szinte minden szervezet kezdeményezte. A kiskereskedők igénylik a törvények előkészítésébe való bevonásukat, a kézművesek pedig stabil jogszabályokat várnak a parlamenttől. A képviselők jókora csomagot vállukra vették és a párbeszéd végén azt ígérték: viszik magukkal a parlamentbe. Dr. Novák Ferenc sajtóreferens Hasznos és rázót tudnivalók A polgármesterek megy gyűléséről A december 11 -i választások óta a polgármesterek másodszor találkoztak megyegyűlésükön. Dr. Kolber István, a közgyűlés elnöke tájékoztatta a megjelent 120 polgármestert a közgyűlés eddigi tevékenységéről. A megyei költségvetés több mint 50 millió forinttal kapcsolódik a települési önkormányzatokhoz valamilyen támogatási formában. Az ülés előtt több információs anyagot is kaptak a polgármesterek, például a közgyűlés 1995-1998. évi munkaprogram-tervezetét, amelyhez javaslatot, véleményt kértünk. Dr. Sivák József, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője „A kormány által javasolt gazdasági intézkedések hatására az önkormányzat” címmel a nem éppen kívánatos várható hatásokról tájékoztatta a polgármestereket: az 1996-os javaslatok szerint korlátozni kívánják az önkormányzatok hitelfelvételét. Indok: a mind több eladósodó önkormányzat. A gyűlésen „rázós” témaként szerepelt a Dédász karbantartási szerződéseinek ügye. A Dédász javasolta valamennyi önkormányzatnak, hogy a közvilágítás karbantartására kössön átalánydíjas szerződést. Az önkormányzatok többségének ez többletkiadást jelent. Sebestyén Gyula üzemigazgató elmondta, hogy ők a jogszabályt hajtják végre, így a polgármesterek már csak abban bíznak, hogy azt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi. Dr. Németh Jenő, a Közigazgatási Hivatal vezetője a szakmai segítség mellett felhívta a figyelmet a szervezeti és működési szabályzatok június végéig történő kötelező felülvizsgálatára. Rózsás László esperes az egyházi ingatlanok kártalanításáról beszélve kérte: bízzunk egymásban. A közjót szolgálandó kártalanításokról helyben kell megállapodni. A gazdasági kamarák képviselői kinyilvánították: hasznos partnerei akarnak lenni az ön- kormányzatoknak. Gyöngy Márta, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára hangsúlyozta: az állampolgárok elégedetlensége a|z önkormányzati hivatalokban csapódik le, s a munkavállalók érdekképviseletét is erősíteni kell. Tájékoztattak még a gazdasági érdekképviseletekről, a helyi vízgazdálkodási, környezetvédelmi feladatokról, a megyei vöröskereszt tevékenységéről, a fogyasztóvédelemről, a gyógyszertári központ átalakításáról, a patikaprivatizációról. Bemutatkozott a Gandhi Alapítvány Gimnázium és Kollégium — ahol Somogyból 30 cigányfiatal tanul —, valamint a fővárosi Oktatástechnológiai Központ igazgatója is, aki ingyenes oktatási egységcsomagot adott át az 1200 lélekszám alatti települések polgármestereinek. Sámóczi Ernő főtanácsos
