Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG Ti* hónapig tartott az a tanfolyam amelyet a pécsi regionális munkaerő-fejlesztő és képző központ szervezett a munkanélkülieknek. A kaposvári Építőipari Szakközépiskola tanműhelyében a napokban vizsgáznak, az épületasztalos képzésen résztvevők. A tizenhá­rom vizsgázónak zsalus ablakot kell elkészíteni. fotó: kovács tibor Offenzív exportösztönzést Konvertibilis forintesély A devizakódex újrafogal­mazásának előkészítése so­rán nem lehetett számolni azokkal a gyökeres változá­sokkal, amelyeket a pénz­ügyi kormányzat a közel­múltban bejelentett. Az előkészítést inkább a ható­ságok rendkívül óvatos magatartása jellemezte, ami érthető, hiszen ők fe­lelnek azért, hogy a libera­lizálás ne rontsa tovább a külgazdasági egyensúlyt. Ezért is elgondolkodtató, hogy az ország súlyos kül­gazdasági egyensúlyhiá­nyát, folyó fizetési mérlegé­nek deficitjét, adósságállo­mányának növekedését nem használták fel ürügyül arra, hogy a régi devizakódex legtöbb elemét fenntartsák, vagy csak jelentéktelen vál­tozásokat javasoljanak. Fel­vetődik a kérdés: vajon a devizabeszolgáltatási köte­lezettség feloldása és a kül­földi hitelműveletek libera­lizálása nem veszélyezteti-e a külső egyensúlyt? E kér­désre egyértelmű nemmel felelhetünk. A jelentős mér­tékű külső egyensúlytalan­ság 1931 óta áll fenn. Vagyis a konvertibilitás „átmenetinek” szánt, de immár hat évtizede tartó fel­függesztése alatt öltött mind nagyobb mértéket. Ebben a korszakban a stabilizációra tett kísérletek kérészéletű­nek bizonyultak, nem hoz­tak tartós megoldást. Most talán változik a helyzet. Az évtizedes sán­cok lebontása után minden­képp muszáj nagyobb gon­dot fordítani a közgazdasági eszközök működtetésére. Halaszthatatlan cél, hogy a belföldi vásárlóerejéhez képest - árfolyamában - túlértékelt forint ne ösztö­nözze a behozatalt és ne fé­kezze a kivitelt. Persze a konvertibilitás felé tett első nagy lépések nem terjedhettek ki a lakos­sági jövedelmekre is. Hi­szen akkor számolni kellett volna a forintmegtakarítá­sok tömeges átváltásával, vagy akkora mértékű leérté­kelés vált volna szüksé­gessé, amelyet a külgazda­sági egyensúly javítása egyébként nem indokol. Ha azonban a folyamatot nézzük, a 70 dolláros „fej­kvótától” a 800 dollárosig vezető út végül is a teljes konvertibilitás irányába mu­tat. S amint azt a közmondás is tartja: trend a lelke min­dennek. Bácskai Tamás Offenzív exportösztönzési po­litikát kíván a jövőben foly­tatni a Földművelésügyi Mi­nisztérium. Ezt Kis Zoltán, a Földműve­lésügyi Minisztérium politikai államtitkára mondta tegnap. Külföldi útjai során ugyanis — mint rámutatott — lépten-nyo- mon azt tapasztalja, hogy a ma­gyar mezőgazdasági termékekre lenne igény, ám ezeket árualap- hiány miatt legtöbb esetben nem tudjuk kielégíteni. E helyzet megváltoztatása érdekében a minisztérium többlépcsős ex­portösztönzési tervet dolgozott ki. Ennek alapján - ha a parla­ment jóváhagyja a pótköltségve­tést - már a következő hetekben újabb 4 milliárd forintnyi export- támogatást kaphatnak az ágazat­ban gazdálkodók. Ezzel elsősor­Néhány napon belül ország­szerte befejeződik a kukorica vetése. Mint Oravecz Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főosztályá­nak helyettes vezetője el­mondta: eddig a mintegy 1 mil­lió 100 ezer hektárnyi várható vetésterület 95-97 százalékán került a földbe a szemeskuko­rica magja, s elvetették a mint­egy 150 ezer hektárra tervezett silókukorica 90 százalékát. A növények az elmúlt hetek hű­vös időjárása ellenére szépen fejlődnek, - a hajdúsági földe­ken már 2-4 leveles állapotban vannak -, s a meleg hatására tó­ban a megfelelő mennyiségű és minőségű állati eredetű alap­anyag-előállítást kívánják támo­gatni. Az elképzelés szerint - például a szarvasmarhák eseté­ben - 45 ezer forint, a sertés ese­tében 19 ezer forint, anyajuh után 6300 forint, a baromfinál - férőhely-négyzetméterenként - 1000 forint támogatás kapható. Emellett 70 százalékos kamat- támogatásban is részesíteni akar­ják a tenyésztőket. Ezek a támo­gatási formák a normatív támo­gatáson fölül értendők. Konkrét exporttámogatásra pedig mint­egy 1,4 milliárd forintot fordít a tárca. Szeptembertől, amennyi­ben ezt a piaci helyzet indokolja, újabb pénzeket szeretnének az exportösztönzésre felhasználni. Az államtitkár szerint az idén az ágazat nyolcvankét-nyolcvanhá- rom milliárd forintos támogatás­vábbi gyors növekedésnek in­dultak. A vetésterület összessé­gében mintegy 100-120 ezer hektárral lesz kisebb a tavalyi­nál. 15-20 százalékkal csökkent az aszálytól kevésbé sújtott Dunántúlon, s annál valamivel nagyobb mértékben a szára­zabb éghajlatú Alföld egyes térségeiben. A mérséklődés el­sősorban azokra a régiókra jel­lemző, ahol jelentősen csökkent az állatállomány, s a szárazság okozta alacsony hozamok miatt az elmúlt években gazdaságta­lanná vált a kukoricatermesz­tés. A gazdák és a gazdaságok igyekeztek megalapozni a jó ban részesül majd. Ezt jövőre száztízmilliárd forintra kívánják növelni. Kis Zoltán elmondta: reméli, hogy az agrártárca igé­nye nem talál süket fülekre majd a Pénzügyminisztériumban. Az ágazatnak adott minden egy fo­rint állami támogatás ugyanis 5 forintos árbevételt jelent az or­szágnak. Azért, hogy a termelők hosszú távon kalkulálhassanak és tervezhessenek, 1996-tól a Földművelésügyi Minisztérium új szabályozórendszert szeretne bevezetni az ágazatban. Ennek lényege, hogy a termelési fo­lyamatot részesítik előnyben, azaz főként adóvisszaigénylés formájában, illetve egyes termé­kekhez adott támogatással segí­tenék a termelőket. Az új szabá­lyozórendszert a kiszámítható­ság érdekében törvénybe kíván­ják iktatni. termést: többségük fémzárolt vetőmagot vetett. Szundy Ta­más, az MTA Marton vásári Mezőgazdasági Kutatóintéze­tének igazgatóhelyettese arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy a tavalyinál több, mintegy 200 ezer hektár elvetésére ele­gendő, martonvásári nemesí- tésű, illetve honosítású hibrid vetőmagot vásároltak a gazdák. Zömében a kutatóintézet új fajtáit keresték, főként a kiváló alkalmazkodóképességű, ke­vésbé intenzív körülmények között is gazdaságosan ter­meszthető Gazdát, és az MV 355 hibrid vetőmagját. 1995. május 30., kedd Szemétszállítás, kéményseprés Kötelező szolgáltatások A jövőben az ingatlantulajdono­sok kötelesek igénybe venni a te­lepülés szolgáltatásai közül a szemétszállítást és a kéménysep­rést. Jelentős módosításokkal fogadta el az országgyűlés az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló törvényt. Eszerint az önkormányzatok rendeletben írják elő, hogy a te­lepülésen kötelező jelleggel igénybe veendő közszolgáltatás elvégzésével mely vállalkozást bízzák meg. Az önkormányzati közgyűlés csak olyan vállalkozó jelentkezését hagyhatja jóvá, amelyik pontosan megjelöli an­nak a működési területnek a ha­tárait, ahol a — teljes körű — közszolgáltatást valamennyi tu­lajdonos részére rendszeresen elvégzi. A versenyszabadság elve azonban kizárja a monopol­helyzet kialakulásának lehetősé­gét. Az önkormányzatok kötele­sek nyilvános pályázatot kiírni e feladatok elvégzésére, s nem ki­zárt, hogy egyszerre több vállal­kozás is megbízást nyerjen. Természetesen úgy, hogy tevé­kenységi területük fizikailag jól elhatárolható legyen. Az egyes városrészekben, üdülőövezetek­ben más-más vállalkozások vé­gezhetik ezeket a szolgáltatáso­kát. A versenysemlegesség azon­ban nem tiltja azt, hogy az ön- kormányzatok környezetvédelmi okokból korlátozzák a vállalko­zók tevékenységét, mint ahogy azt sem, hogy bizonyos időkö­zönként felülvizsgálják a végzett munka minőségét. Az engedély illetve a megbízás ugyanis nem örökérvényű. Ferenczy Europress Bejön a papírforma Cenzor Bróker Kft jelenti a tőzsdéről Nem történt különös dolog a BÉT-en, az utóbbi napokban: legtöbb részvény árfolyama stagnált vagy esett valame­lyest. A leglátványosabb esést az Egis produkálta: a hét vé­gére 2610 forintig süllyedt. A Richter a múlt hét eleji 2050 forintos nyitó árról kis emel­kedés után pénteken újra csak 2065 forinton zárt. A Fotex stabilan 200 forint körül for­gott, a Glóbusz 1500 forintos árfolyama is szinte fixnek tű­nik. A Danubius 1210 forin­tos nyitó árról 1245 forintig kúszott péntekre. A hét elején egy MTI jelentésből megtud­hattuk, hogy a londoni Nő- mura Europe elemzése szerint feltűnően olcsó a Pick rész­vénye, és bátran ajánlják a be­fektetőknek. Más neves elemző cégek nem vetik el ennyire a sulykot, talán Ma­gyarországon még szokatlan, hogy egy részvény árfolyamát nagymértékben befolyásolja a cég goodwillje. A Pick papí­rokkal egyelőre 6800-6900 forint között kereskednek. Az OTC (tőzsdén kívüli) piac egyelőre nem követi a BÉT megtorpanását, néhány papír emelkedése szinte meg­állíthatatlannak tűnik. A Pan­nonváltóra már 50 százalék fölött is nagy a kereslet. A gyógyszergyárak részvényei is szépen emelkednek, bár elmúlni látszik a Chinoin-láz, már csak 400 százalék alatt van vevő. A privatizáció óta pezsgésnek indult a Hajdútej piaca, egyre több brókercég közöl vételi árat, és az árfo­lyam is elindult fölfelé. Rossz hír a biztonságot kedvelőknek, hogy az állam­papírok sztárjának számító Diszkont kincstárjegyeken el­érhető hozamot a PM le kí­vánja szorítani, már konkrét lépéseket is tettek az aukciók rendjét illetően. Talán rájöt­tek, hogy visszás dolog maga­sabb hozamot fizetni maga­sabb biztonsági fokú értékpa­pírok után. A banki papírok eves hozama még mindig 30 százalék alatt van, míg az ál­lampapírokon akár 34 száza­lék is elérhető. A kárpótlási jegyek ára szép lassan tovább csökken, a piac nem hisz az ígéreteknek. Miklós Tamás Forró árak, hűvös számok A háztartásokban legnehezebb az energiával takarékoskodni. Nézzük, mennyit fizet egy 4 tagú család az éves fogyasztá­sáért. A tűzhely 6 ezer, a mosó­gép 3200, a meleg víz 18 300(1), a hűtőszekrény 4100, a fagyasztó 4400, a televízió 2000, a világítás 4700, a külön­féle kisgépek pedig együtt átla­gosan 6900 forintjába kerülnek. Ez összesen 49 600 forint. Erre jön még a fűtésre és az autó üzemeltetésére fordított energi­aköltség, és már üres is a csa­ládi kassza... Apeh-sajtótájékoztató a vállalkozói bevallásokról Meglepő jövedelmek Veszprém megyében az adó­bevallások szerint csökkent az egyéni vállalkozók jöve­delme: tavaly egy személyre 81 ezer forint jutott, vagyis az átlagnyugdíjak fele és a főál­lásból származó átlagjöve­delmeknek alig negyede. A többi között ezt jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Umenhoffer Ferenc, az Apeh Veszprém megyei igazgatója. Mindennek ellenére a megyé­ben, amelynek része a Balaton északi partja is, egyre nő az egyéni vállalkozók száma, az elmúlt évben például 21 ezerről 23 ezerre emelkedett. A sok alacsony jövedelmű vállalkozó között szinte kirívó a legmaga­sabb jövedelmet bevalló iparos, aki 8,4 millió forinról adott számot. A legnagyobb veszte­ség ugyanebben a körben 19 millió forint volt. Veszprém megyei érdekes­ség továbbá, hogy a mezőgaz­dasági kistermelők 1994 év után nyolcszor annyian vallot­tak be negyedannyi jövedelmet, mint amit 1993-ban elértek. Az adóbevallások tapasztalata sze­rint egyre csökken a borravaló is. Összegezték az utóbbi négy hónap adóbevételeit is. Eszerint Veszprém megyében ez idő alatt hatmilliárd forintot fizet­tek be, s különböző címeken 2,4 milliárd forintot visszaigé­nyeltek. A nettó adóbevétel 31 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakát. EBRD-támogatás az M5-ÖS autópályához Az Európai Fejlesztési és Új­jáépítési Banktól (EBRD) Ma­gyarország mintegy 117 millió ECU értékű támogatást kap az M5-ÖS autópálya Kiskunfél­egyházáig terjedő szakaszának megépítésére, jnrről Lotz Ká­roly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter állapodott meg tegnap az EBRD képvise­lőivel. A közlekedési miniszter elmondta: a tárgyalások az ügyben még folytatódnak. Egytizedére csökkent a jegyzett töke A Magyar Hitel Bank tegnapi közgyűlésének döntése szerint kevesebb mint egytizedére, 74,1 milliárd forintról 7,15 milliárd forintra csökken a bank jegyzett tőkéje. A tőkele­szállítással zömmel az 1993- ról áthozott hiányt írták le a bank alaptőkéjéből. Az MHB tavaly az előző évinél egytize- dével kisebb — 317,5 milliárd forintos - mérlegfőösszeg mel­lett 954 millió forint vesztesé­get ért el — mondta el közgyű­lési beszámolójában Járai Zsigmond, az MHB nemrég megválasztott vezérigazgatója. Az Investbank és a Pénzintézeti Központ Az Investbank Rt tegnap Bu­dapesten tartott közgyűlése jó­váhagyta a társaság fúzióját a Pénzintézeti Központ Rt.-vel. A közgyűlés egyidejűleg érté­kelte és lezárta a tavalyi üzleti évet is. Eszerint a bank mér­legfőösszege 1994 végén több mint 3,8 milliárd forint volt, mérleg szerinti vesztesége 439 millió forintot ért el. Saját tő­kéje 673 millió forintra csök­kent, ez jelentősen elmarad a jegyzett tőke nagyságától. Terjeszkedik a bauMax Közép-európai terjeszkedés mellett döntött az osztrák ba­uMax cég. Ez azt jelenti, hogy jelenleg öt helyen — Székes­fehérvárott, Pécsett, Szegeden, továbbá Budapesten a XVII. és XVIII. kerületben — épít ha­zánkban új áruházat. Orosz-magyar együttműködés Az orosz export növekedésére nem sok kilátás van, a szinten- tartás legjobb eszközei pedig az állami és vállalati szintű üz­leti találkozók — mondta Ta­más István, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője az „orosz-magyar vállalati együttműködés” címmel rendezett tegnapi bu­dapesti tanácskozáson. 1994- ben az Oroszországba irányuló magyar export együttes értéke 800 millió dollárt tett ki. Harminc éve a Swissairrel Magyarországon majdnem 100 ezren vették igénybe 1994-ben a Swissair svájci lé­gijáratát, húsz százalékkal többen mint 1993-ban. A légi- társaság ma már heti 15 járatot közlekedtet Svájc és Magyar- ország között, s ezek nagyok sok csatlakozást biztosítanak a világ különböző részeibe — közölte André Krauss, a Swis­sair magyarországi kirendelt­ségének vezérigazgatója a tár­saság 30 éves magyarországi jelenléte alkalmából. Reményt keltő kukoricavetések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents