Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-29 / 124. szám

1995. május 29., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A hősökre emlékeztek Katonai tiszteletadással emlékeztek fotó: lang Róbert A Táncsics Gimnázium diák­jainak rövid műsorát köve­tően koszorút helyezett el a megyei közgyűlés nevében dr. Kolber István elnök és Jákli Péter megyei főjegyző, valamint a KDNP, az FKGP, az MDF, a Pofosz, az 56-os Szövetség, a Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesület, a MIEP, a Táncsics Gimnázium és a Közgazdasági Szakközépis­kola küldöttsége. A Hősök temploma előtti megemlékezésre a kaposvári katonai helyőrség díszszázada is kivonult. Az ő sorfaluk előtt tartott ökumenikus meg­emlékezést Agg József kato­likus főesperes, Magai István református, és Szemere József evangélikus lelkész. A Császári és Királyi 24. Tábori Vadászezred elhunyt katonáinak emlékére állított táblánál koszorút helyezett el a városi és a megyei önkor­mányzat nevében dr. Kolber István és Szita Károly, vala­mint a kaposvári katonai helyőrség parancsnokai, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, az FKGP és az MSZP küldöttei. SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Zebra Ma már megértem Kudomrák Józsefnét, aki — mióta az árok­parton békésen üldögélve elgázolta egy elszabadult traktor — félve megy át a zebrán is. Siófok nyáron legforgalmasabb útszakasza a kikötő és a szál­lodasor közötti terület. Az önkormányzat már a tavalyi szezon­ban a sétálóknak akarta adni a területet, ez azonban meghiúsult a kömyékbéli vállalkozók elutasító magatartásán, és azon a — a hivatal tisztségviselői által felemlegetett — problémán, hogy — szerintük — a rendőrség nem támogatta megfelelő mérték­ben az intézkedést. Az útlezárásokat így pillanatok alatt letép­ték, fölszedték az érdekeltek, a forgalom pedig visszaállt — az autók amúgy a sétáló embernél is lassabban mehettek az óriási zsúfoltság miatt... Idén az önkormányzat az útszakasz két végét beton virág­ágyással, jókora vascölöpökkel zárta le. Mindezt a nagyközön­ség örömmel fogadta. Akad viszont vállalkozó, aki forgalma elmaradása okán perelni akarja majd az önkormányzatot. Ki érti ezt? A gyalogosnak előbb el lehet adni bármit, mint annak, aki autóban ül. A kártérítés mértékére fenemód kíváncsi vagyok egyébként, hiszen adóbevallásuk alapján tavaly a tóparti vállal­kozók 70-90 ezer forintot kerestek mindössze egész évben... Kudomrák Józsefné — amúgy a nagymamám — bizonyára örülne az útlezárásnak, ha ráérne sétálgatni. A lényeg: az ön- kormányzat idén végre átmerészkedett a maga zebráján... Górcső alatt a felsőoktatás (Folytatás az 1. oldalról) Horn Péter akadémikus olyan elvi, a felsőoktatásra irányuló törvény megszületését szorgal­mazta, amely a kormány szá­mára is kötelező érvényű lenne, és a rövid távú határozattal szemben több garanciát nyúj­tana a megvalósításhoz. A ter­vezet ugyanis különösen érzé­kenyen érinti az agrárfelsőokta­tást és az orvosképzést, mert ezen a két területen nem növel­hető a hallgatói létszám. Dr. Lamperth Mónika a ter­vezett megszorításokkal kapcso­latban kifejtette: a hallgatói arányt nem lehet az európai standardhoz igazítani, mert a kü­lönböző országokban, külön­böző módszerekkel számolnak, s a mutatók nem összehasonlít­hatók. A dilemmát fokozza, hogy a felsőoktatásügy benne van az államháztartás reformját tartalmazó csomagban, tehát a megszorítások ezt a szférát is keményen érintik, ugyanakkor a kitörési pontokat csak a fejlesz­tés során lehet megtalálni. Szor­galmazta a felsőoktatási intéz­mények integrációját, s úgy vélte, ebben a munkában a vidék tradícióira építve előbbre lehet lépni. Megjegyezte: olyan kon­szenzusos törvényt amely ga­ranciákat is ad, most nem tud­nak alkotni. Horn Péter akadémikus a to­vábbiakban a racionális, vala­mennyi fél részéről önként vál­lalt, együttműködésre tett javas­latot. Elmondta: a kutatás és a pályázatok terén az állattenyész­tési karon ezt már meg is valósí­tották. Elhibázott lépésnek tar­totta ugyanakkor, hogy annak idején minden előkészítés nél­kül a művelődési tárca alá ren­delték az agrárfelsőoktatást, holott — s ezt a legfejlettebb ag­rárországok eredményei is tanú­sítják — a szaktárca felügyelete tenné lehetővé a racionális, mo­dem, a gazdaságot optimálisan kiszolgáló agrárfelsőoktatást. Dr. Újsághy Erzsébet a vi­déki orvosképzés esetleges föl­számolásáról elterjedt hírek va­lóságtartalma után érdeklődött. Hangsúlyozta: az egészségügy reformját követő változások a felsőfokú végzettséggel rendel­kező szakdolgozók munkájára építenek leginkább, ezért szük­ségesnek tartja e képzési forma továbbvitelét, erősítését. A főiskolák esélyegyenlősé­gét szorgalmazta a pályázatok elbírálásában dr. Komáromi Gabriella a tanítóképző főiskola főigazgatója. Csak a szakmailag termékenyebb és gazdaságosabb integráció létrejöttét és a komp­lex képzési célok megvalósítá­sát támogatta. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy a felsőoktatásban vannak még tartalékok, csak arra kell figyelni, hogy a meg­szorítások valóban a fölösleget érintsék. A tandíj bevezetésével kapcsolatban az alelnökasszony kifejtette: a hallgatói önkor­mányzatok ajánlása alapján nem szeptember 1-jével, hanem csak a következő év első szemeszte­rétől vezetik be, addigra meg­próbálják kidolgozni az igazsá­gos, szociális ellentételezés rendszerét. A kaposvári felsőok­tatási intézmények vezetői a di­ákok iránti humánus megfonto­lásból, elhatárolták magukat az átalakítás nyomán szerveződő sztrájktól. Várnai Ágnes Kalózok a Balatonon A Farkas-Pongor páros nemcsak a rendeletek útvesztőiben lavíroz jól Északkeleti szél szuszogott át a siófoki kikötőn, amikor dr. Farkas Sándor kapitánnyal és dr. Pongor Tamás matrózzal (előbbi önkormányzati képvi­selő, utóbbi a város jegyzője) felvontuk a vitorlákat. A helyi Mól hajósegyesület évadnyitó rendezvényének versenyzői — modem kalózok — elindultak Aliga felé, s majd egy bóját megkerülve vissza, hogy a szél­lel és egymással versenyt fus­sanak. Az öregesen-ráérősen fújtató szellőcske iránya szinte soha­sem akart kedvezni B 24-es ha­jónknak. így is a harminc egy­ségnyi armada első harmadá­ban sikerült végezni, jóval na­gyobb vitorlafelületű járgányok között. (Az eredményben való­színűleg tetemes része van a bá­tor, lelkes, és csudamód ráter­mett legénységnek, hiszen a hajó a korábbi években rendre csak a többiek nyomvizén ér­kezett a célba.) Az eseményt egyébként dr. Házas József országgyűlési képviselő (MSZP) nyitotta meg. Végül pedig a bárányfel­hőkkel utazó kapitányok, mat­rózok farkasétvággyal estek a pörköltnek elkészített marhá­nak... Czene Attila Informatikai szakemberek kongresszusa Tegnap a széplaki Ezüstpart Hotelban megkezdődött a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság 4. Or­szágos Kongresszusa. A négy nap alatt 200 előadást hallgathat meg a mintegy hatszáz — közte számos kül­földi — résztvevő. A szak­emberek többsége idén a tu­domány alkalmazását állítja előtérbe. A kongresszus nem csak eredményeket, trende­ket ismertet majd, hanem — hagyományosan — arra is alkalmat ad, hogy díjakat ítéljen oda azoknak a szak­embereknek, akik munkás­ságukkal hozzájárultak a számítástechnika továbbfej­lesztéséhez, elterjedéséhez. Becsorogtak a vízmű­tartozások Sokáig csak hajtogatta, ezút­tal azonban be is hajtotta a magáét a Kaposvári Vízmű­vek Kft. Az akció, amelyről egy korábbi riportunkban beszámoltunk, maradéktala­nul beváltotta a hozzá fűzött reményeket: az 1994-es évről maradt mintegy negyedmil­liós közületi kintlévőség be­folyt a vízművek kasszájába. Takács Tamás gazdasági ve­zetőtől azt is megtudtuk, hogy az ötnapos akció során nyolc­vanöt közületnek „néztek a körmére”, vízórát tíz helyről kellett eltávolítani. Ennek, és a visszaszerelésnek a 3-3000 fo­rintos árát legtöbben már más­nap befizették. A behajtást még azzal a kiadással együtt is ér­demes volt megszervezni, amit az eredményesség érdekében egy biztonsági cégnek fizetett ki a társaság. A vízművek, le­szűrve a tanulságokat, ezentúl ajánlott levélben küldi el a fize­tési felszólításokat. Sokan ér­veltek ugyanis azzal, hogy nem értesültek a hátralékukról, így azt be sem fizethették. Ezért a cég inkább vállalja a levelen- kénti ötven forintos többlet- költséget, csak hogy elejét ve­gye az esetleges félreértések­nek. Szintúgy az eddigiekből okulva ezentúl havonta néznek utána a közületi tartozásoknak, és amennyiben rendezetlen számlát találnak, a tárgyhót kö­vető negyvenedik nap körül küldik a fizetési meghagyáso­kat. B. T. Gyermekraj z- kiállítás Siófokon A siófoki Magyar-Amerikai Társaság által meghirdetett gyermekrajz-verseny ered­ményhirdetésére a gyermek­napon került sor Siófokon. A helybeli diákok 137 pályamű­vet adtak be; a kiállítást a sió­foki gyermekkönyvtárban ren­dezték meg. A magyar-ameri­kai zsűri a három fődíj mellett egy különdíjat is kiadott. Az alkotásokból tíz alsó és ugyan­ennyi felsőtagozatos diák ké­pét Amerikában is kiállítják. Katolikus fiatalok Marcaliban Csaknem 150 vendéget hívtak meg a szervezők a hétvégére Marcaliba, az első alkalommal megrendezett Katolikus Ifjú­sági Találkozóra. Az egészna­pos program a labdajáték-spor­tok jegyében zajlott, majd Ba­lás Bélával, az egyházmegye püspökével megszervezett fó­rumon vettek részt a fiatalok. Az érdekes emberek tanúság­tételén apácanövendékekkel, tábori lelkésszel és egy Brazí­liában élő marcali házaspárral válthattak szót. Este, ifjúsági szentmisére került sor a Plébá­nia templomban. Hegyközségi borverseny A hagyományoknak megfele­lően Szent Orbán napján ren­dezték meg a balatonlellei hegyközség borversenyét Kis­hegyen. A leilei és környékbeli gazdák tavaly termett szőlői­ből készült borainak bírálatát a BB Borgazdasági Rt és a kis­termelőkből verbuvált zsűri ér­tékelte: 26 arany, 25 ezüst és 11 bronz érmet adott ki, hatot nem szerzett minősítést, vi­szont egyetlen palackot sem zártak ki. Idén jóval kevesebb mintát küldtek a termelők, fő­ként Lelléről és Boglárról, Lát- rányból és Viszről, többségé­ben fehér borokat. Kiválóan szerepeltek a Chardonnay, a Muskotály, a Tramini, a Mer­lot és a Cabernet Souvignon, csalódást okozott az olaszriz- ling és a kékfrankos. A hegy­községi borverseny érmes termékei a jövő heti Dél-Bala­toni Borvidék versenyén is képviselik a környék termelőit. 120 éves templom Mezőcsokonyán A mezőcsokonyai református templom fönnállásának 120 éves évfordulóját ünnepelték tegnap a település lakói. A je­les napra befejezték a templom teljes rekonstrukcióját. Az ün­nepségen részt vett egy 64 éves házassági évfordulójukat ünneplő pár is, akik hajdan e templom falai között fogadtak örök hűséget egymásnak. A Vikár vegyeskar hangversenyt adott az ünnepségen. 94 éves férfi fulladt a Balatonba Egy kilencvennégy éves bala­tonlellei férfi ruhástól gázolt tegnap a Balatonba. Egészen annyira, míg az egyre mélyebb víz lassan ellepte, és megful­ladt. A szemtanúk szerint vél­hetően öngyilkossági kísérlet vezérelte, ám a rendőrség ezt a véleményt csak a szakértői vizsgálatok után hajlandó megállapítani. A Móló sétá­nyon történt eset rendhagyó ugyan, de egyike az idei bala­toni-szezon első tragédiáinak. Orvosok a biztosításról Minden magyar állampolgár a fizetésének 44 százalékát köte­lezően befizeti a társadalombiz­tosítás számlájára, ennek elle­nére az egészségügyben finan­szírozási gondok jelentkeznek már jóideje. A hétvégén Balato- naligán megkezdődött a Magyar Életbiztosítási Orvostani Társa­ság első kongresszusa, amelyen több nemzet is képviseltette ma­gát. Mintegy 70 résztvevő szak­ember előtt zajlottak az előadá­sok az orvosi kockázat-elbírálás­ról, a sürgősségi szív- és érrend­szeri megbetegedésekről a bal­esetbiztosítás gyakorlatában, a vezető halálokokról és környe­zeti ártalmakról, illetve igazság­ügyi orvosszakértő számolt be tapasztalatairól a szenvedő be­tegségek kockázatát tekintve. A résztvevők az alábbiakban foglalták össze véleményüket: az életbiztosítási orvostan fel­adatait már a század elején meg­fogalmazták a szakterület jeles képviselői, önálló szakmaként azonban a mai napig nem került hivatalos elfogadásra. Az e terü­leten dolgozó orvos feladata ket­tős: egyrészt a beteg állapotát vizsgálva nyilatkoznia kell a biz­tosítás elfogadhatóságáról, más­részt felelősséggel kell állást foglalnia arról, hogy az egyén a korának megfelelő várható élet­tartamot eléri-e, vagy sem. Ha munkáját rosszul végzi, vagy a biztosítótársaság, vagy a beteg kárára téved. A szakemberek úgy gondolják: az orvosi vizsgáló­módszerek fejlődése, a magyar egészségügy reformját szolgáló intézkedések, valamint a biztosí­tási szerződések nagymértékű el­terjedése is indokolja a társaság létjogosultságának. C. A.

Next

/
Thumbnails
Contents