Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-22 / 118. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP KÖZBIZTONSÁG 1995. május 22., hétfő A nyomozás hűséges segítői A rendőrök munkáját — a világon mindenütt — nagyban segítik a szolgálati állatok, a kiképzett kutyák. Somogybán a kapitányságok közrendvédelmi osztályain járőr-, terroristaelhárító és robbanószerkereső kutyákat vetnek be a bűnözők ellen, a megyei főkapitányság bűnügyi technikai osztályán pedig nyomkövető és szagazonosító kutyák segítik a rendőrök munkáját. Amint Kálmán Zsolt, a megyei főkapitányság közrend- védelmi osztályának főhadnagya elmondta a kutyákat a kutyavezetők választják ki — többek között a németjuhászok, óriás schnauzerek, rot- weilerek, dobermanok, spánielek és foxik közül — Dunakeszin, a BM kutyakiképző bázisán. Többnyire „természetesen” a németjuhászt választják, mert ezek a világon a legmegbízhatóbb munkakutyák. A kiképzett állatok több mint 100 ezer forintot érnek, a kétévente rendezett minősítő versenyek legjobbjainak értéke pedig eléri a félmilliót. Dunakeszin tenyésztőktől vásárolják a kutyákat majd kiképzik az állatokat. A rendőrTerroristaelhárító kutya akcióban FOTÓ: TÖRÖK ANETT séghez 1,5-2 éves korukban kerülnek és 9 éves korukig szolgálnak. A kutyavezető megkaphatja az állatot, de soha nem adhatja el. A rendőrkutya alkalmazása (szájkosárral és pórázon) egyenértékű a lőfegyverhasználattal. Pap János, a megyei főkapitányság bűnügyi technikai osztályának főtörzsőrmestere 1978-tól kutyavezető. Most két kutyája van (mindkettőt „sajátkezűleg” képezte ki): egy szagazonosító labrador és egy nyomkövető németjuhász. A 17 év alatt — bár több kutyája volt —, Luxra, a németjuhászra emlékszik szeretettel; a kutya 9 évesen pusztult el. Mostani „neveltjei” is szép sikerrel dicsekedhetnek: alig egy hete a gyöngyöspusztai szociális otthon egyik eltűnt lakóját találta meg Pap János németjuhásza. (Tamási) A jog és az erkölcs határai között nagy a távolság Terjed a korrupció? Brutális gyilkosság Szekszárdon Három szekszárdi fiatalember előre kitervelt módon, különös kegyetlenséggel agyonverte a barátját, miután szüleinek lakásáról pénzt és arany ékszereket vittek el. A rendőrség bravúros gyorsasággal felderítette a gyilkosság tetteseit: a bejelentéstől, hogy holttestet találtak a szekszárdi Remete utca egyik föl- dbevájt pincéjében, három óra múlva már a megyei rendőrfőkapitányságon voltak a gyanúsítottak, akik — a megbánás legapróbb jele nélkül —- részletes vallomást tettek arról, hogyan végeztek a barátjukkal, T. Gábor 16 éves szekszárdi tanulóval, aki több ízben dicsekedett a baráti társaságnak azzal, hogy családja milyen jó anyagi helyzetben van. A három fiatalember megállapodott, hogy betörnek a lakásba, utána megölik T. Gábort, aki sejtené, hogy ők az elkövetők, s bizonyára beszélne erről. Bementek a házba, miután meggyőződtek róla, hogy nincs otthon senki. A kutya ismerte őket, s nem okozott gondot a bejutás sem, mert tudták, hol vannak az elrejtett lakáskulcsok. Találtak ötvenezer forintot, ötven dollárt és arany ékszereket. Később megkeresték T. Gábort és azzal csalták a Remete utcai pincéhez — a társaság találkahelyére —, hogy motorozni fognak. Áldozatukat egymást biztatva hosszú ideig ütötték karóval, lapáttal, legtöbbször az arcát. A felismerhe- tetlenségig... Este elosztották a pénzt, négy részre. A három elkövető közül két fiatalkorú, a negyedik fiatalkorú bűntárs pedig részt vett a betörés és a gyilkosság kitervelésében. A legfőbb ügyész a halálbüntetésről A Magyar Kriminológiai Társaság budapesti rendkívüli közgyűlésén Györgyi Kálmán legfőbb ügyész tartott előadást a büntető igazságszolgáltatás időszerű kérdéseiről. Álláspontja szerint a halál- büntetés eltörlése és a szándékos emberölések számának emelkedése között nincs összefüggés, azt legfeljebb egyes politikusok vélik felfedezni. Hangsúlyozta: az elmúlt években a kifejezetten az életkioltására irányuló cselekményeknél nagyobb arányban növekedett az összbűnözés. Györgyi Kálmán a büntetőügyek elhúzódásának mérséklésére, az eljárások gyorsítására meghatározott esetekben alkalmasnak tartja a tárgyalás mellőzésével történő büntetés- kiszabást. Még senki sem tudta pontosan meghatározni a „korrupció,, fogalmát. A büntetőjog a vesztegetés fogalmát használja, mi is ehhez tartjuk magunkat. De ki tudja a piacgazdaságban a lobbizást és a korrupciót elválasztani? Ha egy politikus valamilyen gazdasági tevékenységet politikai érdekből szorgalmaz, ki mondja meg, meddig lobbi és honnan korrupció az ügy? Á jog szab ugyan határokat, de a jog és' az erkölcs határai között nagy a távolság — válaszolta kérdésünkre dr. Kacziba Antal vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója. — Milyen eszközei vannak a rendőrségnek a korrupció visszaszorításában ? — A korrupcióellenes küzdelemnek egyaránt vannak politikai és jogi eszközei. Az állam arra törekszik, hogy kiküszöbölje a korrupciót a társadalom életéből, ez azonban kevés. A gazdaság átalakulása gyors ütemű, a jogszabályok folyamatosan elavulnak, a tőke mozgása pedig hajlamos áttörni a törvényszabta korlátokat, különösen akkor, ha azok hézagosak is. Olyan rendszerre volna szükség, amely a korrupció leleplezését akár utólag, tettenérés nélkül is bizonyíthatóvá teszi, vagy még inkább segít annak megelőzésében. A legtöbb országban már van ilyen, előbb-utóbb nálunk is lesz. — Új törvényekre gondol? — Árra is. Sokat segítene például az állami közbeszerzésekről szóló törvény, de fontos volna - az összeférhetetlenség j’Ó'gi szabályozása is, mert ezzel a jószándékú lobbizást mederben lehetne tartani. Bizonyos közhivatalokat viselő embereknek nyilatkozatot kellene aláírniuk, amelyben elismerik, hogy nem vehetnek részt igazgatótanácsokban, gazdasági társaságok irányításában, és ezeket a szabályokat ki kellene terjeszteni a közeli hozzátartozóikra is. Ezek nem „rendőrállami vágyak”, hanem a fejlett demokráciák korrupcióellenes módszerei. — A mai körülmények között mit tehetnek a hatóságok? — Egy útszéli csárdában átadnak valakinek egymillió forintot és mi rajtaütünk a tetteseken — ez csak vágyálom! A korrumpálásban mindkét fél bűnös, tehát egyik sem akarja a másikat leleplezni. Minden esetben hosszú, szakszerű nyomozásra és egy ellenérdekelt fél közreműködésére van szükség. — Honnan szerzik az információikat? — Rengeteg gazdasági információ halmozódik fel a rendőrségen. Sok a feljelentés is. Akik nem nyertek apályázaT tokon, mert nem elég világos a kiírás, vagy mert valóban történtek visszaélések, élnek a korrupció gyanújával. Igaz, általában megalapozatlanul, de minden ügyet kivizsgálunk és megtesszük a megfelelő intézkedéseket. — Mi várható a jövőben? — A korrupció ellenszere maga a demokrácia, amikor az egyes gazdasági döntések jól követhetők, az eljárások utólag is ellenőrizhetők. Nem a rendőrségnek kell figyelni a gazdasági élet résztvevőit, a leghatásosabb, ha politikai vagy gazdasági megfontolásból az érintettek követelik meg egymástól a jogszerű magatartást. A rendőrség közbeavatkozására már csak akkor van szükség, amikor valóban „baj” van. Koós Tamás Gravírozás a tolvajok ellen Tavaly a Kaposvári Rendőrkapitányság területén kétszáz, nagy értékű kerékpár (zömében mountain bike) tűnt el. A tolvajokat segítette, hogy ezeknek az értékes bringáknak a 95 százaléka semmiféle azonosító jellel nem rendelkezett, tehát akár egy sima átfestéssel — a gazdája számára — felismerhetetlenné, azonosíthatatlanná tehették. 1995-ben is már számos értékes kerékpárt loptak el — mondta Ferincz József százados, a kaposvári kapitányság bűnügyi osztályvezetője. Ezeknek a túlnyomó többsége sem rendelkezett alvázszámmal, egyedi jellegzetességgel. Ezért született az ötlet, hogy valamilyen módon azonosító jellel kellene ellátni a sokszor 100 ezer forintokat érő bicikliket. Egy kaposvári vállalkozó vállalta, hogy minimális térítés ellenében — több alkatrészen — gravírozza ezeket az értékes kerékpárokat. Ezeket a jeleket a rendőr- kapitányságon számítógépre viszik, tehát pontos és titkos nyilvántartást vezetnek az azonosító jellel ellátott biciklikről. A gravírozásról a tulajdonos számlát kap, amely többek között arra is alkalmas, hogy igazolja a tulajdonjogát. A kerékpárok gravírozásá- val kapcsolatban érdeklődni lehet a 414-422/2505, illetve a 2450-es telefonszámon. T. R. Magyar rendőrök továbbképzése A fegyveres rablások nyomozásával kapcsolatos megelőzési és felderítési módszerekről tartott továbbképzést Budapesten magyar rendőröknek a lyoni városi rendőrkapitányság vezetője. A magyar-francia együttműködés keretében Alain Guiot a Kerepesi úti kiképzőbázison ismertette tapasztalatait a bűn- megelőzési és bűnüldözési szakemberekkel. Ügyeleti telefonok A rendőrség munkáját segítő bejelentéseket, információkat a lakosság nemcsak a 07-es és a (82)414-422-es telefonszámokon közölheti, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya a (82)420-613-as, a kaposvári rendőrkapitányság pedig a (82)414-422/2505-ös számon várja a hívásokat. Az utóbbi két telefon éjszaka üzenetrögzítővel működik. A Nagyatádi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya a (82)352-241-es számon, a Barcsi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya pedig a (82)461-230-as számon várja a bejelentéseket munkaidőn kívül, illetve éjszaka szintén üzenetrögzítős telefonon. A közlekedés biztonságáért A közlekedés biztonságának növelése, a személyi sérüléses balesetek számának csökkentése a célja a Kaposváron (Dózsa Gy. u. 16.) működő rendőrségi balesetmegelőzési irodának. A közlekedéssel kapcsolatos kérdésekre minden érdeklődőnek válaszolnak, valamint az iroda segítséget nyújt többek Ajtót, ablakot és falat bontottak Elfogták a kocsmákat fosztogató betörőket 1994. november 6-an erkezett a bejelentés a Barcsi Rendőr- kapitányságra: ismeretlen tettesek betörtek a csokonya- visontai italboltba. Ezután folyamatosan látogatták hívatlan vendégek a környező italboltokat, presszókat. Főként szeszben utaztak, amit nem vittek el, azt szétön- tözgették a helyszíneken, hogy eltűntessék a szagnyomokat. Á sorozat utolsó „híre” — kocsmabetörésről — tavaly december 23-án érkezett a kapitányságra. A barcsi rendőrök az eljárás során tizenhat bűncselekményt bizonyítottak, s december 27-én (egy nappal a csapat utolsó betörése után) elfogták a gyanúsítottak egy részét, akik előzetes letartóztatásba kerültek. A vizsgálat bebizonyította, hogy aránylag nagy területen portyáztak a sorozatbetörés gyanúsítottjai: megfordultak a barcsi, a szigetvári, a nagyatádi és a kaposvári rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozó települések italboltjaiban, kocsmáiban és presszóiban. Természetesen nem a nyitvatartási) időben... A betöréses lopásokkal szerzett zsákmányuk értéke összesen 778 ezer 200 forint, a rongálással pedig 100 ezer forint- nyi kárt okoztak. Ugyanis, nem volt akadály előttük; ajtót, ab- lakpt, sőt falat is bontottak, hogy a szajréhoz jussanak. A bűncselekményeket nyolcán, de mindig más összetételű társasággal követték el. A nyolctagú csoportból öten szabadlábon, hárman előzetesben vannak, közülük egy pedig korábbi bűncselekmény miatt jogerős ítéletét tölti. A Barcsi Rendőrkapitányság befejezte a nyomozást és a — csaknem ezer oldalas — ügyiratot vádemelési javaslattal megküldte a barcsi ügyészségnél), ugyanis Csonka Lajos, Horváth Vendel, Orsós Lajos, Orsós Ferenc, Balázs János, Szqbó Zsolt lábodi, valamint Horváth István és László István nagyatádi lakosok alaposan gyanúsíthatok a többrendbeli betöréses lopás bűntettének elkövetésével. T. R. Aki nem fizet, leül(het)i Bírság „helyett” elzárás A közrendvédelmi és közlekedési szabálysértés miatt — határozatban — kirótt bírságokat „rendes” határidőn belül csupán a szabálysértők 30-40 százaléka fizeti ki — válaszolta a Somogyi Hírlap kérdésére Sós Kornél, a Kaposvári Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetője. Mint elmondta, már az első határozat tartalmazza, hogy a bírság átváltoztatható elzárásra. Ezt azonban nem veszik komolyan. Többek között ezért is van, hogy a végrehajtás több gondot jelent az előadóknak, mint a szabálysértés elbírálása. Természetesen a szabály- sértés elkövetésétől az esetleges „leülésig” időben is hosz- szú a folyamat. A rendőrség kérelemre — amit már az eljárás során is mérlegelnek — részletfizetési kedvezményt, illetve fizetési halasztást is engedélyezhet (ezek időtartama maximum hat hónap). A tárgyalás nélküli határozatban megszabott bírság ellen nyolc napon belül kifogással lehet élni. Ha a szabálysértő kéri, akkor tárgyalást tartanak, majd az előadó dönt, hogy fenntartja, vagy csökkenti a bírság összegét. Ez ellen — 15 napon belül — fellebbezni lehet. A rendőrfőkapitányság által hozott másodfokú határozat azonban már jogerős. Az ezután érkező — többek között a fizetésképtelenségre, a munkanélküliségre vonatkozó — panaszokat már nem tudják figyelembe venni, felhívják a szabálysértő figyelmét arra, hogy a bírságot átváltoztatják elzárásra: tehát egy meghatározott napon be kell vonulnia a BV intézetbe. „Természetesen" ezt önként kevesen teszik meg, előveze- tési határozatukat az ügyészség hagyja jóvá. A közrendvédelmi és a közlekedési szabálysértésekről sokan csak annyit tudnak: nem igazán olcsó mulatság (hiszen egy tiltott helyen parkolás maximum húszezer forintot, egy garázdaság, verekedés, ittas vezetés, gyorshajtás pedig harmincezer forintot is „megér”). De vajon annyit megér-e, hogy rácsok mögött számolgassa napjait a szabálysértő? (Tamási) között a pedagógusoknak, a közlekedési szakembereknek a közlekedésre nevelésről szóló videóanyagokkal, óravázlatokkal, technikai bemutatókkal. A videókazetták ingyen kölcsönözhetők. Az iroda 315-221-es telefonszáma munkaidőn kívül üzenetrögzítővel működik. A szolgálati törvénytervezetről A készülő szolgálati törvény nem felel meg az európai normának, ugyanis nem különbözteti meg a parancsra szolgáló katonát a jogbiztonság alapján tevékenykedő, szolgáltatást végző rendvédelmi dolgozótól — hangzott el a Független Rendőr Szakszervezet országos választmányi ülésén. A szak- szervezet vezetői kifejtették: a rendőrök nem szeretnének a katonák jogállása szerint dolgozni. Tiltakoznak az ellen, hogy rendelet tiltsa meg a rendőrök másodállását. Azzal az ORFK-intézkedéssel kapcsolatban pedig, hogy a rendőrnél egyszerre ezer forintnál több pénz nem lehet, a szak- szervezet tiltakozik és kéri, távolítsák el a testülettől azokat, akik megvesztegethetők, de a sértő intézkedést vonják vissza. A fia szúrkálta össze az apját A megyei kórház baleseti osztályán szúrt sérülésekkel láttak el egy somogyjádi lakost. A nyomozás során felmerült, hogy a sértetten levő 11 késszúrást a síkját fia követte el. A sértett fia a bűncselekmény elkövetését elismerte és a bűncselekmény eszközét, egy 13 centiméter péngehosszúságú kést a rendőröknek átadta. Az eljárást a megyei rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztálya folytatja.
